Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
Bélapátfalva remekel- Recsk panaszkodik Helyzetkép megyei építőanyag-iparunkról már teljes erőbedobással se15 éves a KISZ önkéntes ifjúsági táborozási mozgalma Pgsrfsrmos >. Nagymaros . ..*> l «tata» Csillebérci) xv keröleíksa . ABudakeszi•V)'^'^f!LÍrerületii Törökbálint L It .BUDAPEST A S'Martonvását» Fna I ásztele k A Ív? i*Ve!ence^ ((*iNagykőrös *^*9 M® Aí? Izsák «LakítetekAi? xi? Balazsouszta «HetveciaAl* Balátonújhsly Vlzsák« »Jakabszállás All V ■ Alt ä BalatonaDga ~ y- __' l«Zánka _.JOi«iUälai»aR] ^ Ba*ator>|deric|^^^iatonboglárAiíg ^líeKiskőrös-TabdiAtf Fújláftor Ä teanytábor „-i" ‘-Kiskőrös- taoaiA «r "\ Sj&Má Korfutól« tábor Császt»*^rl,9S)í,*^t,Atí S Kiskunhalas^TajoAtr S Vasútépítés AiS \ j. . «Kiskunhalas-Kígyóspuszta Alíffj' Űtépftés * /il&HMCTáhem» * ®Klskunhalas-Balotaszáflás/: i ÄF 4> ipái»» /AflfHosszuhegy . a n_,. Miit,;»Máttfetke Aí ly'jv’; - • A** Baja-Matehaza* • <*KunbajaAJ&* ~ /Baja-Vaskútí;^-' H£di \V(náog-Gréczpuszta V.. f* KlSZ'Oeruházás \ 1 Növényápolás 3$ zöldségszedés 1 Gyümölcsszedés SÜRGETŐ építési feladataink nap nap után növekvő követelményeket állítanak anyagiparunk elé, s ezek sikeres teljesítése érdekében előtérbe került Heves megyében is termelőüzemeink korszerűsítése. Ennek során új gyárak születtek „szűkebb hazánkban”, másutt kisebb-nagyobb beruházásokkal, felújításokkal, szervezési megoldásokkal próbáltak igazodni a bővülő igényekhez. Ilyen előzmények után — jogos kíváncsiságtól fűtve — érdeklődtünk a minap építőanyag-iparunkban: Van-e változás a korábbi időkhöz képest, mit mutatnak a tapasztalatok, milyenek a kilátások az elgő félév végére? A legtekintélyesebb ágazatnál, a cementiparnál kezdtük a tájékozódást. Selypről program szerinti, vagy valamivel nagyobb teljesítményt ígértek, s a cementgyártás mellett örömmel szóltak arról, hogy mind kedvezőbb már a helyzet az azbesztcement-nyomócső készítésénél is. A mélyépítési munkákat segítő profilban ugyanis havonta egy 80 kilométernyi gyártanak a tavalyi 40 helyett, s a minőség lényeges bői pedig háromezer tonnánál is nagyobb mennyiséget adnak a népgazdaságnak — terven felül. Külön örvendetes, hogy a vártnál sokkal jobb lett a mész minősége: 95 helyett 98,2 százalékos már most az első osztályú, termék részaránya. Tégla- és cserépiparunkban már kevésbé egységes a kép. S erre jellemző, hogy amíg például az egri Vécsey- völgyi gyárban nyerstermékből 1,1 millió darabos, égetett téglából pedig mintegy 550 ezres túlteljesítés várható június végéig, a „szomszéd várban”, az ugyancsak egri, Homok utcai I. számú üzemben — a kedvezőtlen időjárásra való hivatkozással — hozzávetőlegesen 10 százalékos lemaradással számolnak... Ez utóbbi helyről viszont biztató, hogy: az új cserépgyár termelése egyre kedvezőbb, s így augusztustól végre üzemszerűen dolgozhatnak. A HATVANI Téglagyárban számottevő a túltermelés nyerstermékből — ami a továbbiakban nagy előnyt jelent majd — viszont jelenleg némi adósság mutatkozik az égetett téglából. gítenek az üzemnek, növelik tovább a teljesítményeket. Recskről, a Mátravidéki Kőbánya Vállalattól úgy értesültünk: ami a termelést illeti, nem lenne különösebb baj. Viszont fölöttébb kellemetlen: súlyos értékesítési gondjaik vannak. Fő profiljuk a zúzottkőtermelés, ennek fejlesztésére végeztek az elmúlt években mintegy 100 millió forintos beruházást, s most mégis — feleslegesnek mutatkozik. Bár a program szerintinél kevesebb a kőtermelés, ez a kevés is — sok. A zúzalék eladatlanul halmozódik, nincs iránta kellő érdeklődés. Szerencsére sokkal jobban „megy” az építőkő. Jellemző erre* hogy a gyöngyössolymosi bányászok szinte nem tudnak any- nyit fejteni, amennyi kő el ne kelne a házépítőknél. RÖVIDEN: így állunk, itt tartunk, ezeket remélhetjük. A helyzetkép —, az elmondottak alapján — általában kielégítő, de még korántsem teljesen megnyugtató. Aligha hihető, hogy üzemeinkben a legjobban gazdálkodnak a kapacitásokkal, vagy éppen már kimerültek azok a bizonyos rejtett tartalékok, amelyeket annyit emlegeJúnlus 18-án 15. alkalommal nyíltak meg a KISZ önkéntes ifjúsági táborai. 1972- ben öt turnusban 30 250 egyetemista, főiskolás, középiskolás és szakmunkástanuló vesz részt a 39 központi szervezésű építőtábor munkájában. Az elmúlt 14 évben a táborozási mozgalom országos jelentőségűvé vált. A népgazdaság egyes területei nem nélkülözhetik a-- fiatalok munkáját. A táborok népszerűek az ifjúság körében, 1958-ban 3780, 1971-ben pedig 51651 fiatal dolgozott bennük. 342 km csatorna megépítésével 47 000 kát. hold területet tettek mezőgazdaságilag hasznosíthatóvá. Elkészítették 87 km út építésének, illetve javításának földmunkáit, megépítettek 18 km utat. „ A mezőgazdaság munkáját is segítették, leszedték "1 270 000 mázsa zöldséget és gyümölcsöt, elvégeztek 12 ezer 645 kát. hold zöldség- és gyümölcskapálást, 51,8 millió szőlőtőke zöldmunkáit. Részt vettek 250 000 óra egyéb mezőgazdaság! munka végzésében. Közreműködtek jelentős ipari beruházások megvalósításában, egyetem és kollégiumok építésében. Az 197Q-es Számos- közi árvíz idején 2500 családi házat építettek fel. Az építőtáborok a résztvevők számára maradandó élményt nyújtanak. A fiatalok megismerkednek a fizikai munka nehézségein kívül az ország más tájaival, .embereivel is. — TERRA — már mint- ígérik azonban a hatvani- csőrét ak, hogy félévre feltétlenül behozzák a mostani hátrányt, s tiszta lappal kezdik javulását jelenti, hogy a selejtszázalékot is sikerült öt körülire leszorítani, ami lassan már optimálisnak mondható. A Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárából még kedvezőbb híreket kaptunk. Mint kitűnt': az 'év első öthónapját a-«ement- és mész- termelésben egyaránt száz _ százalékon felüli teljesít- " ménnyel zárták. A többletet tartani tudják júniusban is, s e hónap végére cementből .nintegy 1800, égetett mésza II. félévet is. A Mátraderecskei Tégla- és Cserépgyár eredményei kecsegtetnek a legtöbbel: június végéig ugyanis 1,5 milliós téglatöbblet lehet az üzemben, s mintegy 700—800 ezer hornyolt cserép készül terven félül. A tavalyinál kisebb — de még mindig érezhető — létszámhiányon rengeteget enyhít, hogy a gyár mellett nyitott építőtábor első, gyöngyösi fiataljai tünk, s amelyektől, annyit várunk. Több helyütt, észrevehetően nem tettek any- nyit a nagyobb sikerért, mint amennyit tehettek volna, mint amennyire számít a népgazdaság. Feltétlenül újabb, kitartóbb , erőfeszítésekre van 'Szükség ahhoz, hogy az országos célkitűzésekhez Heves megyében is kellően hozzájárulhassanak építőanyag-iparunk bázisai. (gyóni) j Gyöngpshülósz kísérletbe fog A tsz-elnök, Juhász László nem titkolja, hogy az Ötlet nem tőlük származik. Az állattenyésztési felügyelőség lhívtaji...f,el, a figyelmüket ■ a. ‘Mikö-fele* . takarínányozásr módszerre. Próbálják ki ők is a szarvasmarháknál, ajánlották nekik. Természetes, hogy valami közelebbit is akartak erről az eljárásról tudni. Felkerekedtek hát, elmentek a másik járásba, ahol a szövetkezetek -egyik-e' már a Mi’kö- féle takarmányozási: ■.-mód-- szert—használja.. Csak. jót hallottak róla, nem is tépe- ,, lődtek tovább. Ha jó, akkor nekik is kell. ményekből állítják össze • „titokban tartott” recept szerint. A.hízlalási idő egyhar- -piadára-csökken,- r-Sv m- Üj beruházásokra nincs szükség: A régi istállók»1 teljesen megfelelnek a célnak, ha a karámokat kialakítják bennük. A halásziak is úgy Hol tart a Tisza II.? Az eltelt időt legjobban a Kiskörere vehető országútról lehet lemérni. Amikor 1966- ban megkezdődött a Tisza -második vízlépcsőjének építése, a legfontosabb dolog az volt, hogy a helyszint olyan utakkal kössék össze a külvilággal, amely kibírja azt az autó- és szállítóeszköz áradatot, amin az építéshez szükséges anyagok érkeznek majd. Elképesztően rossz állapotban van az országút Heves- vezekény után. A súlyos nyerges von tatok, tehergépkocsik összegyűrték, megszabdalták • Kiskörére vezető utat. Kö- lépen mint a tarajos hátú azörny, az útpadkához közel eső részén félméteres gödrök. Az építők dolgoznak, új szegélyt illesztenek a régi úthoz, de az így is csaknem járhatatlan egy rövidebb szakaszon. Alaposan megviselte az építkezés. Az építkezésen változatlan • helyzet. Ugyanaz a gép-és emberáradat a hatalmas munkagödörben mint azelőtt, csak a munka jellege más. Eddig akárhányszor jártunk Kiskörén, szinte refrénsze- rűen ismétlődött a legfontosabb, a központi kérdés: mennyi betont sikerült beépíteni. Ez volt a sorsdöntő a duzzasztómű, az egész építkezés szempontjából. Nem kevesebb mint 16^ ezer köbméter betont épí'—nek be a Tisza második vízléprsőjé- ■nk duzzasztó- és erőműrendszerébe. A tempó évente ötvenezer köbméter körüli volt, az idén, 1972-ben már csak tizenhétezer lesz. Az erőmű, a duzzasztó és a hajózsilip építése ugyanis ebben a hónapban befejeződik, és a vízügyi építők átadják a terepet a szerelőknek. Az építkezés jelentős mérföldkőhöz érkezett. Az óriási munkagödörben, amely egyben a Tisza új medre is lesz, már az új partot fedik idomkövekkel és a földmunkát végző gépeik mór közvetlenül a zsiliprendszer előtt ássák az új Tisza helyét. Július elsején megszűnik a ta- lajvízszint-szabályozás az építkezésen. Kicserélik a munkagödör „lelkét”, azt a több kilométer hosszú csőrendszert, amely állandóan biztosította, hogy ne törjön Építik a hajózsilipet. fel a talajvíz a Tisza jelenlegi vízszintje alatt lévő munkaterületre.. A talajvízszint- szabályozas megszüntetése után megkezdik a zárótolté- sek bontását, hogy a folyó fokozatosan térjen át az új mederbe. A régi meder elzárását a duzzasztóművel egy vonalban épülő híd építésével kezd téli meg. A hídról hatalmas, úgynevezett kőzsákokat fordítanak a teherautók a Tisza medrébe, és az így keletkező töltésen haladnak majd előre, amíg végleg ki nem szorítják a vizet a régi mederből. Ezzel az elzárási tervvel függ ösz- sze, hogy július 15-től az év végéig hajózási zárlatot rendelnek el Kiskörénél, s az új haj/út már a Tisza H- hajózsilipén keresztül vezet majd. (MTI-foto: Erezi Gyula) Ebben az esztendőben a < Vízügyiépítő Vállalat öt nagy < szivattyútelep építését kéz- < di meg, s a Jászsági- és Kun- < sági-főcsatorna 18—18 kilométeres szakasza készül el. Két hónap van hátra, és$ akkor az öreg Tisza, az új; a gépek által ásott meder- < ben odaér a második vízlép- < csőhöz, elfedi a szem elől? azt, amit évek óta nap mints nap mérnökök, technikusok, j munkások építettek, ahol na- < ponta ezer ember lábnyoma j sorakozott. Százezer köbmé- 5 tér vasbeton kerül víz alá. ; Az építők elhagyják a min-; dennapos küzdőteret, mindenképpen egy emelettel 5 feljebb folytatják a megkez-, dett munkát. A Tisza IX. í építése döntő szakaszba ke-; rült, j „*> , (Szigeíhy) Gyöngyöshalászon az istállókban sok a szarvasmarha. Majdnem százhúsz tehenük van, a szarvasmarhák • száma megközelíti a négyszázat. De az állományt még tovább akarják fejleszteni. A fejősök számát 150-ben állapították meg. Most a tejhozam éves átlagban 2500 liternél tart, de el akarják érni a 2700 litert. Ez még azonban nem a plafon. Csupán a szerényebb cél. A gazdaságosság ösztönzi a szakembereket a hozamok növelésére. Szívesen foglalkoztak eddig is hizlalással. Augusztusban adnak át huszonöt bikát, egy másik huszon- ötös csoportot az év végére készítenek elő. Az új hizlalást már a Mi- kó-féle módszerrel végzik, így tervezik most. Csupán a hivatalos teendők vannak hátra, hogy az elhatározásból tett lehessen. Meg kell kötniük a szerződést. A Mikó-féle módszernek a lényegét nem nehéz összefoglalni. Az állatokat szabadon kell tartani. Az istállót kisebb részekre szabják fel karámokkal. Ezekbe a térségekbe telepítik be a fiatal bikákat. Kötőféket nem tesznek az állatok nyakába. (Mint az önkiszolgáló üzletben : ha éhesek, esznek az állandóan előttük álló takarmányból és isznak, ha megszomjaztak. Mozgásuk viszonylagos szabadságát a kis karámok biztosítják. Lucerna alapra épül a takarmányuk. Az abrakot a gazdaságban található tér* számolják, hogy csupán egy lucernadarálót kell vásárolniuk, a saját keyerőjük a többit ellátja. Szerződés az alapja annak a programnak is, aminek keretében a Hatvani Cukorgyárral léptek kapcsolatba. A tejhozam növelése céljából a melaszra és a répaszeletre alapozva állított ösz- sze a gyár új takarmányféleséget. A halásziak magúig is kértek ebből a takarmányból, De csak az új répaszezonban jutnak hozzá a tehenek. A cél ugyanis az, hogy a tejtermelésben mielőbb elérjék a 3000 literes átlagot, aztán túl is haladják azt. A nyereség biztosítása másként nem lehetséges a tejtermelésben. Ez is köztudott dolog. Nemcsak a halásziak gondja a drága tej, amire a ráfizetés csak nép- gazdasági szinten ugrik ki igazán. Igaz, ilyen összefüggéseket mi nehezen érzékelünk, mert csak áttételesen jutnak el hozzánk. A vezetőség már megtár- - gyalta a Mikó-féle eljárásra való .áttérés ügyét. El is fogadta azt, ahogy a párt- szervezet is foglalkozott ezzel a kérdéssel, mint minden mással, ami a tsz életével függ össze. Ezt Tóth János párttitkár közölté. A tagság szintén tud mindenről. Senki nem akadékoskodott, bízva a vezetők képességeiben. Ügy is minden elválik majd akkor, ha már a közeli jövőben hozzákezdenek a gyakorlati megvalósításhoz is. (gmf) 1972. június 25., vasárnap A
