Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

Turistaként, a barokk Tárosban Egy nap az egri Legalább annyi a precíz, az előrelátó turista, amennyi a hirtelen cselekvő, a pillanat­nyi ötleteire hallgató. Csat­lakozzunk most az utóbbi tí­pus egyik képviselőjéhez. Ö az, aki nem telefonált, leve­lezett sem szállás-, sem programügyben, csak beült a gépkocsiba, s családostól Egerbe érkezett. Számára már az is nagy nyereség, ha szállást kap, még akkor is, ha az egri campingben. Sát­rat természetesen nem ho­zott, így hát kétszobás, négy­személyes faházat bérelt. A felvilágosítás, amit az Eger Touristnál kapott, biztató: — A faházakban villany­világítás, a viz szintén be­vezetve. A szobák tágasak, mindegyikben modern heve- rők. S tegyük éhhez még azt hozzá, hogy a camping vá- rosközelben, festőién szép helyen van. Erről persze még meg kell győződni, de egy feltétlenül megnyerő: a szállásfoglalást nem nagyon sínylette mega pénztárca, hiszen személyen- ként csak huszonöt forintot kellett fizetni egy éjszakára. Arra még gondolni is rossz, hogy mennyibe került volna ez egy jobb szállodában... Ha egyáltalán kapott volna helyet Vida Gyuláné gondnok vé­leménye: — Valóban, majd minden vendég keresd a televíziót sürgettem már nem is egy­szer a vállalat illetékeseit, ígéretben sem volt hiány, eb­ből, persze, még nem lesz te­levízió. Ez annál is inkább aggasztó, mert közeledik az olimpia. Rádiót, lemezjátszót, társasjátékot nem is ígér­tek ... Mit tehet a kedves vendég? Bosszankodás helyett bébal- lag a városba, s próbálkozik a Művelődési Központ vala­melyik klubjában. — Nem vetekszenek az eg­rivel, itt nemcsak jó levegő, festői környezet várja az embert, hanem kényelem és higiénia is. Ezért térek min­dig ide vissza. Sátrat verték már a besz­tercebányai élelmiszeripari szakmunkásképző intézet di­ákjai ök is hallották az eg­ri camping jó hírét, azért jötték ide. Néhány nap után úgy érzik, hogy a dicséret csöppet sem volt túlzó. A helyfoglalás is kellemes meglepetéssel kezdődik. A camping fekvése valóban festői A faházakból rálátni a Nagy-Egedre, s a Bükk kapuját őrző hegyvonulatok- ra. A közéiben az épülő Cse- bokszári lakótelep új házai sorakoznak. A központi épü­let a Setét-villa körül ha­misítatlan, idegnyugtató kör­nyezet: pázsitot, park, enyhet adó lombsátrakkal. Az ember egykettőre megfeledkezik ar­ról hogy mégis városi kör­nyezetben van, s mindössze ötven métert kell gyalogol­nia a legközelebbi autóbusz­megállóig. A faházak nemcsak külső­re szemrevalók, hanem a be­rendezés is kielégíti a leg­igényesebb vendéget is. Leg­több helyen a mosdó a lakó­szobából nyílik. Azok sem panaszkodhatnak, akik sát­rakkal jöttek ide. Napi hét forintért nemcsak biztonsá­got kapnak, hanem jól fel­szerelt „tábori” konyha, mosdó- és étkezőhelyiség : is várja őket. Nem jelent ; gondot a borotválkozás sem, ; a mosdókban bárki használ- ; hatja villanyborotváját, hogy ; csak modernebb ízű legyen ; ez az önként vállalt nomád- ; kodó élet. Eltelik jó egy óra, amíg a ! vendég mindent elrendez. A ■ kánikulában ilyenkor jólesik j egy üveg sör vagy egy pohár • bor. A campingben ez sem ' jelent gondot, hiszen a köz­ponti épületben ízléses büfé j várja a vendéget. Legalábbis j így mondták. Igen, van büfé, csak éppen zárva már reggel • tíz órától. Sőt, valamivel; hamarabb, mert a büfésnő; siet a kilenc-ötvenes busz- ; hoz. így aztán a vendég hop­pon marad... Beszéljünk arról is, ami van. A gondnokhoz bekopog­hat bármelyik vendég. Meg­kérdezheti, . hogy milyen programot ajánl, hogy mikor megy legközelebb vonat Szil­vásváradra, hogy fejfájását Antmeuralgicával. vagy in­kább Salvadorral csillapít­sa-e. A válasz mindig pontos és precíz, érthető is, hiszen vida Gyuláné, közel másfél évtizedet töltött már a turis­ták szolgálatában. A vendégek közérzete, hangulata? Már az is sokat mond, hogy nem kevesen vannak olyanok, akik kül­földről évente jönnek az egri campingbe. Közéjük tartozik az eperjesi dr. Babik János, aki szabadságát mindig itt tölti. — A lakókocsit itthagyom, mert jönnék utánam a gye­rekek, szeptember elejéig sor kerül a családból mindenki­re. Eger elsősorban termálvi­ze és bora miatt vonz, Szlo­vákiában, ilyen minőségben mindkettő hiánycikk. — Milyenek az otthoni campingek? A „nomádok” délután már a vacsorához készülnék, hi­szen a főzés időt igényel, örömük mellett gondjuk is közös: — Van itt egy pince. Ami­kor idejöttünk, azt hittük, hogy vacsora után kelleme­sen elpoharaaga ihatunk, ba­ráti. társaságban. Aztán kide­rült, hogy raktárnak használ­ják. Kis ráfordítással kelle­mes hellyé lehetne varázsol­ni Ügy hisszük, ezzel jól jár­na nemcsak a turista, hanem a vállalat is. Így viszont nem tehetünk mást, minthogy a szomszédot keressük fél, s isszuk azt a bort, amit ka­punk, annyiért, amennyiért adják. Ügy hisszük, hogy igazuk van a turistáknak: ők szóra­kozni, pihenni jöttek a ba­rokk városba. Egert szeretnék kapni, lehetőleg egy helyben megtalálni azt, ami a város­ra leginkább jellemző. Célsze­rű lenne sokkal jobban fi­gyelni javaslataikra, s meg­látni, a campingben rejlő le­hetőségeket ... Pécsi István Zárt ajtók helyett SZUTS DENES: KASZINÓ UTMB/MJ A honfoglalás után követ­kezik a séta, az ismerkedés a j campinggél. Hamar feledjük j a büfével kapcsolatos bősz-j szúságot. Érthető, hiszen még < sör, vagy üdítő nélkül is; jólesik a pár perces pihenő j a gonddal berendezett társai- j góban. Az már kevéssé meg-; nyugtató, hogy sehol nem ; találunk sem rádiót, sem te-; levíziót, sem társasjátékot.; Ha arra volt pénze a Heves ; megyei Panomára Vendéglá- ; tóipari Vállalatnak, hogy; ilyen ízléssel berendezze a : termet, akkor miért nem fu- ! tóttá arra is, ami nem igé- ; nyel túl nagy összeget. WnZ. június 25., vasárnap VII. Szász új szalagot húzott a magnóba. — Lássuk talán, mi lett a megtalált bauxit sorsa — mondta magának hangosan. — Dr. Dénes György ügy­véd úr! Elnézését kérem, hogy csendes magányában megzavarom. Kérem, ha fá­radt, szóljon, abbahagyjuk a felvételt... Amikor még nagy vonalakban, általános­ságban beszéltünk a Balá- tai-ügyről, ön a főkapitány­ság egyik tisztviselőjének szavait idézte 1938-ból: — Ne foglalkozzon tovább Ba- látai Jenő ügyével. Felejtse el, hogy ilyen ügy egyáltalá­ban volt a világon!... Most azt kérdezem öntől, a sok­sok esztendő után, valóban elfelejtette? Szász némi izgalommal és érdeklődéssel hallgatta a több éves felvételt. A resz­kető kezű és remegő hangú ügyvéd kedves, öreg arca je­lent meg előtte: — Soha nem felejtettem el. Amikor 1936 nyarán, egy fullasztóan meleg augusztu­si napon irodám ajtaján ko­pogtattak, még nem sejtet­tem, milyen politikai, társa­dalmi és anyagi következ­ményeket veszek a nyakam­ba. — A megbízást rögtön el­fogadta? — Áh, dehogyl Balátai ötször is eljött hozzám, mert először kereken visszautasí­tottam. Maga is megfontol­ta volna, ha akkor ezeket a neveket hallja: Chorin Fe­renc, Magyarország legbefo­lyásosabb, leggazdagabb em­bere, Hunyady gróf, Mayer Ödön, a teljhatalmú tröszt­vezér ... Főpapok, táborno­kok, Rajniss Ferenc nyilas képviselő, akiről szegény Bajcsy-Zsilinszky Endre azt A higany szála plusz 30 fo­kon áll. A strandok zsúfol­tak, bőven fogy a sör, az üdítő ital. Elindultak már a világ négy égtája felé a ki­rándulóvonatok is, avagy gépkocsik, motorok szállítják hűvöst Ígérő tájakra a nya­ralók ezreit. Még az este az, amikor szívesen mozdul ki otthonából az itthon mara­dott, hogy sétában, brateá­zásban találjon némi felfris­sülést. Az esték a hűtőzés óráival lepnek meg bennün­ket. .. Ki az, aki ilyenkor munkának adja fejét? Engedjék meg, hogy be­mutassak kettőt. Nem tipi­kusan, éjszakai elfoglaltság az övék. Nem üzembe, gyár­ba, bányába vonulnak be az est jöttével, váltásként, új műszakra. Hanem kinyitják szépen a falusi művelődési otthonok kapuit, a klubokat és könyvtárakat, hogy szóra­kozhasson a kedves vendég. FŐLEG A FIATALOK Gyöngyöspatán Tóth Ani­kó, a község új népművelője fogad. Könyvtári órát tart — ez is a munkájához tartozik —, de két ügyfél között szí­vesen beszél. — Pata nagyon új még ne­kem, alig hárem hónapja kerültem ide. De jól érzem magam, mert mindenki igyekszik segítségemre lenni, hogy eredményesen dolgoz­hassam. Különösen az egyik pedagógusnak, Pohárdi Ist- v ánnénalc köszönhetek sokat. Segít aztán GeUért doktor, s a kéfc óvónő, Nagy Imrémé és lUés Marianne! Ok azok, akik tulajdonképpen itt él­nek az iskola, óvoda népes tantestületéből. A többi ki­járó... Oxigén lép a szobába. T5- tát keresi. — Még nem láttam, de biztosan rövidesen itt lesz, mert vezetőségi megbeszélést tartunk az ifjúsági klub ügyében. Oxigén él. Anikóra nézek. — Mindegyiknek van va­lamilyen ragadványneve. Nem tudom, honnan ez a szokás. De az ón szám is er­re jár. S úgy érzem, tetszik a fiúknak. A nyár egyébként a fiataloké. Főleg az isko­lákból, kollégiumokból haza­tért diákok lepnek el ben­nünket S jó ez, együtt látni őket egymással. Munkást és iskolást. Most éppen bálra mondta: Erről a csirkefogó­ról mindent feltételezek ... Es valóban, később ő lett a Szálasi-rezsim legfőbb „köz­jógi méltósága”, a háromta­gú kormányzótanács tagja... Ám Balátai Jenőben volt valami vonzó, a tiszta embe­rek magával ragadó hite, amivel megbabonázott. Kite­regette előttem élete aktáit. Micsoda mélységek, micsoda kor! Balátai erőszakos, rá­menős ember volt és mint egy medve, olyan testalka­tú. Kemény koponya. Szaba­tosan, szépen, okosan be­szélt. Ezt egy jogász nagyon tudja értékelni. Egyéniség volt. — Talán fel tudná vázol­ni előttem, hogyan kezdő­dött, Tetétleni dr. és Balá­tai tárgyalása. — Ö, hogyne tudnám ... Balátai nekem mindent rész­letesen elmesélt. Tetétleni éles eszű, széles érdeklődési körű férfi volt. Egyre na­gyobb várakozással hallgat­ta a mérnököt, aki ismertet­te előtte, milyen sokféle fel- használása is van az alumí­niumnak. Amit ma, kérem, minden iskolás tud, az ab­ban az időben kuriózumnak számított... A bauxit mel­léktermékeinek is sokféle felhasználási módjuk van — mesélte Balátai —, a bauxit- oxid vegyületei a korund, a rubin és a zafír. Szilikátjai: a földpát, a csillám, a pala. A vörös bauxitban sok vas van, a fehérben kovasav ... Tetétleni szorgalmasav. je­gyezhetett Nem nyilatkozott azonnal, csak pár nap múl­va. Gondterhelten kérdezte Balátaitól: — Tudja maga, milyen átkozottul nehéz do­log ez? Magyarországon nem készülünk. Jön Gyöngyösről az Ars-együttes, az muzsi­kál! KÖNYV ÉS ÉRTELMISÉG Egyéb gondjai mellett öt­ezer kötetes könyvtár gazdá­ja a mindig vitára és tettre kész Tóth Anikó. Panaszko­dik is. Nagyon egysíkú az állomány. Jobbára a mező- gazdasági lakosság szakmai igényének felel meg Kevés a szépirodalom, s elavult. Nincsenek politikai és művé­szeti könyvek. Persze, év közben nehéz ezen segíteni, de az új esztendő munkájá­nak tervezésekor biztosan másként fog Anikó pennája, mint elődjéé. Változtatott már a nyitva tartáson is! Edig hetente 2—3 napon nem fogadott vendéget a gyön­gyöspatai művelődési otthon, most már csak pénteken nincs tévé-klub, játékköl­csönzés, szakköri foglalkozás. Ezen az estén az értelmiségi klub tagjai jönnek csak össze. Amikor felhúzom a szemöl­dököm, kérdezetlenül kész a szabatos válasz: — Ez is új a faluban! Most szervezzük. Ne ijedjen meg. Azért mert kevés a pe­dagógusunk, lesz itt hetente húsz ember, akikkel szép és hasznos dolgot lehet művel­ni. Főleg az előbb említet­tekre gondolok, s azokra, akik a gazdaságban, keres­kedelemben, a takarékszö­vetkezetnél viszik a prí­met. .. ESKÜVŐ A KULTÜRHÄZBAN Ladányi Rozi fekete, égő­szemű leányzó. Nővérének jövő hónapban lesz az eskü­vője, itt, a gyöngyöstarjáni kultúrházban, ahoi az este másik felét töltjük. — Maga nem akar még férjhez menni? — Ráérek. Minek azt el­sietni? Majd ha jön az iga­zi. Addig pedig Id tölti sza­bad óráimat a színjátszó együttes. Most is azért jöt­tünk össze. Két műsorral ké­szülünk. Felújítjuk Barta Lajos színművét, a Zsuzsit, s tanulunk egy nyári hűsítő limonádét, zenével, tánc­cal. .. Rozi örökölte a hajlamot. Édesanyja a híres tarjáni „Röpülj, páva” körben éne­kel évek óta. Ezt már Tari Antalné, a művelődési ott­hon vezetője mondja, akitől azt is megtudjuk, hogy am­biciózus színjátszója vizsgák előtt áll. A gyöngyösi mező­iedet nem létező dél-afrikai gyémántmezőkre vállalatot alapítani, mint például Ang­liában. Én hiába magyará­zom a tőzsdén, a bauxitban van fantázia, de még nincs kitermelve, akkor az csak papír. Ezek Pesten látni akarják, amit vesznek. A Kőszenet azért kapkodják, mert tudják, Tatán van, a Magyar Cukor azért fogy, mert az országban sok cu­korgyár működik, az Ofen Pestet is jegyzik, mert ott van a malma a Szemere ut­cában és látni, hogyan őr­lik benne a lisztet. A bauxit papír!... Uram, a magyar tőkés gyanakvó és kisstílű — ezt magunk között mondom —, ezekben szikrányi kockár zatvállalás nincs, és egy bá­rói címért megdöglenének... De sebaj. Azért ne kesered­jen el. A segédem, Mayer dr. olyan, mint egy véreb, ha ő ráharap valamire .., — Ekkor mutatta be Te­tétleni Balátainak a későb­bi teljhatalmú vezért? — Igen, csak akkor egyál­talán nem nézett volna ki a mitugrász, vörös hajú, szep­lős alakból annyi energiát és tettvágyat, amit később ez a periratokat másoló ügyvéd­bojtár mutatott. Balátainak, mint említette, még a kedve is elment a „cégtől”, amikor Tetétleni dr. harsány han­gon bejelentette: — Íme, itt látja maga előtt, uram, a bauxit referensét, a megala­kuló részvénytársaság igaz­gatóját — Olyan egyszerű volt ab­ban az időben részvénytár­saságot alapítani? — Nem, dehogy. Am, egy kis furfang... Én átnéztem a cég alapítási okleveleit, és abból a következőket állapi­gazdasági technikumot vég­zi levelezőn. Tarinénak van Rozin kívül is jó néhány lelkes fiatal támasza. Pél­dául Szecskő Mátyás, Tóth Anna, özse László, Csik Bé­la. Vagy pedig Kiss Meny­hért, a Gyöngvszöv elárusí­tója, s a tiszti iskolára ké­szülő Murányi Lajos. Ezek a fiatalok elégedettek __ is mindazzal, amit a művelődést otthonban kapnak. Eljárnak ide mozielőadásokra, jó könyvekért, részt vesznek az ifjúsági klub foglalkozásain, a színjátszó próbákon. Egy dolog nem tetetik nekik a faluban: nincs a közel há­romezres községben egy ze­nés presszó, ahová betérhet­nének, ha viszket kicsit a talpuk! A kultúrház nem rendezhet hetente bált, tánc­mulatságot. Valljuk be, némileg iga­zuk van a tarjáni fiatalok­nak. S presszóügyben most az AFESZ-nál kopogtatunk. TESTVÉRKÖZSÉG: NASZÁLY Hát ilyennel is rendelketik a művelődési otthon. Test­vérközséggel. . Tavaly történt az egyezkedés Naszállyal, er­re az évre már munkatervet is cserélték, s cserelátoga­tások során igyekeznek ta­pasztalatokat váltani. Ta­ndy jártak Komárom me­gyében a helybéli művésze­ti csoportok tagjai, rövide­sen azok viszonozzák a láto­gatást. Aktualitást egy szép jubileum ad az eseménynek. Idén tíz esztendős a tarjáni művelődési otthon, s Tariné ugyanennyi ideje szolgálja a helyi közművelődést. De miit ölvas az a néhány fiatal, aki a könyvtárszoba kényelmes székeibe telepe­dett? Az egyik Szecskő gyerek Hemingway-könyvet kért Gita nénitől. Ludányi Rxati a Szigeti veszedelmet kapta hóna alá. S ez érthető, káni­kulában is, hiszen kötelező olvasmány a technikumban,. s év közben, sok-sok munká­ja közepette nem ért rá el­olvasni. A mozi? A televízió? Előbbi kissé visszaesett, mondja Tariné, de a televí­zióban a „Ki mit tud?” a sláger, s a „Kétszer kettő”. Ezekre tele a klubszoba. íme! Ezt találtuk Gyön­gyös környékén. Zárt ajtók helyett. — Moldvay — tottam meg. Először is kereskedelmi törvény érte méhen igazolni kellett c alaptőke 30 százalékána eQV_ bank folyószámláján tői ténő befizetését. Készpénz kellett, hiszen közjegyzői d jak merültek fel, a céget l kellett jegyeztetni, s név alapítási díj nélkül nei ment ez a dolog. Tetétlei és Mayer azonban ügyese megkonstruálta az új vállt latot, persze papíron. Hog jobban alátámasszák azali pítást, a Földtani Intézétbi szakvéleményt kértek, szakvélemény teljesen igi zolta a Postaműszaki Állt más laboratóriumának mei állapításait, mégpedig, hog kitűnő minőségű, gazdag ah míniumtartalmú a Baláta féle bauxit. Tetétleni d közben beszélt néhány üg\ felével, akik közül többi megnyert, hogy szerényeb összegekkel részt vegyene az alapításban. Alumíniun érc Bánya és Ipar RT ru ven meg is alakult az i vállalat. Székhelye a Tété leni-iroda lett. Az alaptól még jelentéktelen összeg, c majd később... Az elinditi a fontos. Balátait is bevt szik, hiszen az ő birtokába vannak a kiaknázási jogoi ezeket apportként veszi át részvénytársaság. A 30 szí za.lék befizetéséről majd vt lamelyik bankdirektor a folyószámla-kivonatot. Ne: is okvetlenül fontos, hog tényleg be is fizessék c alaptőke 30 százalékát, bankvezér egyszerűen kivi szi saját számlájáról a pénz befizeti az új részvénytársc ság nevére, kiadja a szám lakivonatot, és aztán újbt kiveszi a pénzt (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom