Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

Júniusi interjú

*L AÄAW m^a^^^aaaaaaaaaaaaaaaa^aM^aaaa,

MJIÍT AHOGYAN JELEZTÜK OLVASÓINKNAK, EBBEN A HÓNAPBAN DR, HAVELLANT FERENCCEL. A MÉSZÖV ELNÖKÉVEL KÉSZÍTETTÜNK INTERJÚT. KÉRDÉSEINKET OLVASÓINK SEGÍTSÉGÉVEL ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE. AZOKRA A KÉRDÉSEKRE, AMELYEKKEL AZ INTERJÚ NEM FOGLALKOZIK, LEVÉLBEN VÁLASZOLUNK.

LAPUNKAT KAPOSI LEVENTE KÉPVISELTE.

— A fogyasztási, a takarékszövetkezeti, a lakásszövetkezeti mozgalom nagyon sok dolgozót tömörít. Ebben, az egyik legnagyobb tömegszervezetben, hogyan érvényesül a szövetkezeti demokrácia az egyszerű tag szerepétől a MÉSZÖV elnökéig?

— Megyénkben a fogyasztási szövetkezetek több mint 100 ezer tagot tömörítenék. A korábbi években széles körben kibontakozott szövetkezetelméleti viták tapasztalatai és a szövetkezeti törvény jelentős előrehaladást eredményezett a szövetkezeti demokrácia szélesítésében is. A szövetkezeti demokrácia megnyilvánulási formája az, hogy a legfontosabb kérdésekben a szövetkezeti tagság egészét magába foglaló közgyűlés, illetve részközgyűlés dönt. A közgyűlések határozatait a tagság által titkosain választott, e jogszabá— Mindezek eredményeként elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti dolgozók' felkészültsége jo, s mintegy 80 százalékuk rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges inkolai és szakmai végzettséggel. Az oktatásban, a kereskedelmi munka gyakorlati megismertetésében nagy segítséget jelent a szövetkezeti törzsgárda. Jelenleg több százan varrnak olyanok, akik megszakítás nélkül több mint húsz éve, nagy gyakorlati és élettapasztalatot szerezve tevékenykednek eredményesen a szövetkezeti mozgalomban. Dolgozóink becsületes munkáját komoly társadalmi megbecsülés övezi. A vezetőségi tagok,' dolgozók közül például 35 fő kapott kormánykitüntetést, s közel 300-an rendelkeznek az Országos Szövetkezeti Tanács, illetve különböző minisztériumok által adott ,,Kiválódolgozó”-kitüntetés- sel.

Az olyasó nevében kérdez: a Népújság

Válaszol: dr. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV

elnöke

— Arra kérjük a MÉSZÖV elnökét, bevezetőben fogalmazza meg napjaink föld- művesszövetkezeti mozgalmának legfontosabb jellemzőit,

— A fogyasztása szövetkezeti, mozgalom az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket, takarék- és lakásszövetkezeteket foglalja magába, amelyek egységasen és szervesen illeszkednek megyénk társadalmi, gazdasági életébe. Fejlődésük az új gazdasági mechanizmus bevezetése után gazdasági és mozgalmi téren egyaránt meggyorsult Az életszínvonal emelkedése szükségessé, az új gazdasági mechanizmus pedig lehetővé tette, hogy a gazdasági tevékenység szélesebb körűvé váljék, mindjobban alkalmazkodjék a szövetkezeti tagok fogyasztói és kisáruterme- lői igényeihez. E fejlődést összegezte a szövetkezetek VII. kongresszusa, kialakítva az elkövetkezendő időszak feladataira vonatkozó állásfoglalásokat. A fogyasztási szövetkezetek olyan mozgalmi és gazdasági szervezetek, amelyeket tagjaik önkéntesen hoztak létre, személyes és vagyoni közreműködésükkel önálló gazdálkodást folytatnak, a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján. Igen fontos jellemzője, hogy a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal egyforma megítélés alá esik, a szocialista társadalmi és gazdasági rendszer szerves részét alkotja. Az állam támogatja és védelmezi a szövetkezeteket, elismerve a szövetkezeti tulajdon jellegéből adódó sajátosságokat. További jellemzői, hogy széles körű gazdaságii munkájuk mellett társadalmi és mozgalmi tevékenységük során feladatuknak tartják tagjaik szocialista életformájának, gondolkodásmódjának fejlesztését.

Mindezseket figyelembe véve tehát elmondhatjuk,‘hogy szövetkezeteink olyan sajátos szocialista szervezetek, amelyek szervezeti keretei a múlt század végéig, nyúlnak vissza, de a tartalom, a tagság és a szövetkezetek, illetve az állam és a szövetkezetek közötti viszony alapvetően megváltozott. A szocialista szövetkezetek, amelyeket a tagság irányít, tevékenységüket tagságuk érdekeinek szolgálatában, a népgazdasági érdekekkel összhangban végzik.

—■ A földművesszővetkezeti mozgalom

— kibontakozásának kezdetén, de a későbbiekben is — a szövetkezés előiskolája volt, s mint ilyen, fontos politikai funkciókat is betöltött. Véleménye szerint helytálló-e az olyan álláspont, miszerint napjainkban megszűntek a mozgalom politikai funkciói, s inkább a kereskedelmi, a szolgáltató tevékenység került előtérbe?

— Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése és különösen a gazdasági reform bevezetése óta a fogyasztási szövetkezeteknél is előtérbe került a kereskedelmi, a szolgaitatási tevékenység fejlesztése, a gazdasági hatékonyság növelése. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy megszűntek volna a szövetkezetek mozgalmi, politikai funkciói.

— A földművesszövetkezetek megalakulásukkor — közvetlenül a felszabadulást követően — az ellátás szervezése mellett tevékenyen közreműködtek a földreform végrehajtásában, a mezőgazdasági termelés megindításában, Az első termelőszövetkezeti csoportok is az fmsz-eken belül alakultak meg. A mező- gazdaság szocialista átszervezésében és megszilárdításában aktívan részt vettek. A takarékszövetkezetek is az fmsz-ek szervezési és anyagi segítségével jöttek létre, szilárdultak meg. Jelenleg pedig megyei szövetségünkkel együtt .segítséget nyújtanak a lakásszövetkezetek szervezéséhez, kezdeményezők a tanintézetekben az iskolaszövetkezetek, gyárakban és üzemekben pedig a munkás fogyasztási szövetkezetek létrehozásában.

— A fogyasztási szövetkezetek mozgalmi, politikai funkciója tehát a szövetkezés alapelvéből fakad és állandóan formálódik, új »lőszerekkel, tartalommal gazdagodik.

lyók és az alapszabály keretei között önállóan és felelősségteljesein tevékenykedő igazgatóság valósítja meg az igazgatási és hálózati dolgozók útján, a felügyelő bizottság ellenőrzése mellett. A szövetkezet minden tagja azonos jogokat gyakorol, s kötelezettséggel rendelkezik, választó és tisztségre megválasztható. Példaként említem meg a szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesüléseként, hogy ez év tavaszán a szövetkezetek mintegy 400 részközgyűlést tartottak, amelyeken a tagok több mint 70 százaléka vett részt, közel 2000-en mondtak véleményt, tettek javaslatot A javaslatokat a szövetkezetek igazgatóságai munkájukban hasznosítják.

— Azonos elvek vonatkoznak a megyei szövetségre is, amelyet önkéntes elhatározás alapján a szövetkezetek hoznak létre. A szövetkezetek által választott küldöttekből álló megyei küldöttgyűlés választja meg a megyei szövetség vezető testületéit, elnökségét, felügyelő bizottságát és a szövetség elnökét is. Az elnök a demokratikus elvek alkalmazásával a szövetkezetek megbízásából vezeti a szövetség ügyviteli szervezetét, képviseld a szövetség és a szövetkezetek érdekeit. Végzett munkájáról az elnökségnek, a küldöttgyűlésnek rendszeresen beszámol.

— A szövetkezeti mozgalommal szemben nagyok az elvárások. Ezért is kérdezzük: milyen a mozgalom szakember-utánpótlása s a jelenlegi szakgárda képes-e azoknak a feladatoknak a megfelelő ellátására, amelyeket vele szemben támasztanak?

— Megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmában közel ötezer dolgozó tevékenykedik, általában becsületesen elvégezve a mindennapok szorgos és egyre növekvő feladatait, ők azok, akik, mint különböző szintű vezetők, vagy beosztottak a kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben, a felvásárlóhelyeken, az ipari termelést, szolgáltatást ellátó munkaterületeken, vagy az igazgatásban végzik tevékenységüket. Természetesen az élet kérlelhe- tetien rendje szerint a ma emberének, nevelve a fiatalokat, előbb-utófob fokozatosan át kell adnia helyét az új generációnak. Emellett a kereskedelmi létesítmények számának örvendetes növekedése, a tevékenység bővülése, az új szolgáltatások és a népgazdaság minden területén megtalálható fluktuáció folyamatosan és rendszeresen új dolgozók alkalmazását teszi szükségessé. Az utánpótlásnak két fő forrása van. Egyik a fiatalok munkába állítása. Megyei szövetségünk közreműködésével a szövetkezetek évente mintegy 120—150 tanulóval kötnek megállapodást, akik a kereskedelmi ismereteket a szövetkezeti egységekben, illetve a SZÖVOSZ ésBel- ker-iskolákban sajátítják el. A káderutánpótlás másik forrása a felnőtt munkavállalók felkészítése a szakmunkásvizsga letételére. E formában évente közel száz fő szerez szakmunkás-bizonyítványt. Emellett rendszeres kapcsolatot tartunk az érintett egyetemekkel, főiskolákkal, ahol számos szövetkezeti ösztöndíjas hallgatónk is tanult. A SZÖVOSZ közgazdasági technikumának kihelyezett tagozata több éven át működött Egerben. A megyében levő középiskolák a szövetkezetek szakember-szükségletét már a beiskolázások során is igyekeznek figyelembe venni.

— Tudatában vagyunk annak, hogy a ma

megszerzett ismeretek nem elegendők a holnap feladatainak megoldásához. Elengedhetetlennek tartjuk a szakmai és politikai képzést, a továbbképzést, az önképzést, a tudás állandó gyarapítását. Ezt szolgálják a különböző továbbképző tanfolyamok is. Kulcskérdésnek tekintjük a vezetés színvonalának állandó emelését Ennek érdekében a rendszeres munkaértekezletek, előadások, konferenciák mellett az utóbbi három évben folyamatosan megszerveztük a Közgazdaságtudományi Egyetem segítségével a szövetkezeti vezetők közgazdasági továbbképzését, éveiv ként több mint saáz szövetkezeti vezető részvételével _ --------^ .,_

— Napjainkban milyen fontos funkciókat lát el megyénkben a szövetkezeti mozgalom, s milyen támogatást kap ehhez a párt- és állami szervektől?

— A megye kereskedelmi forgalmának közel 50 százalékát a fogyasztási szövetkezetek realizálják, több mint ezer kereskedelmi egység útján. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezetek legfontosabb gazdasági funkciója az áruellátás biztosítása, különös gondot fordítva arra, hogy minden településen a tagok helyben, kulturált körülmények között vásárolhassák meg az alapvető napi közszükségleti cikkeket. Emellett a szövetkezetek részt vállalnak a háztáji termelés segítésében, különösen a szakcsoportok útján, továbbá a zöldség-gyümölcsfélék, vegyescikkek termeltetésében, felvásárlásában és értékesítésében. Jelentős a szövetkezetek helyi ipari tevékenységé és dinamikusan fejlődnek a különböző szolgáltatások is. Külön is említést érdemel, hogy a L szövetkezetek közreműködnek a kenyér- és húsellátás további javításában. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom emellett pénzügyi szolgáltatásaival és a lakásépítés segítésével a szociálpolitikai feladatok megoldását is segíti. Jelentős a szövetkezetek kulturális, sport- és mozgalmi tevékenysége is. Munkájukat me- gyeileg és helyileg egyeztetett célkitűzések alapján végzik, amelyhez az illetékes pártós állami szervek jelentős elvi, politikai támogatást adnak. Kedvező jelenség, hogy a közös feladatok megoldásához esetenként a tanácsok anyagi segítségnyújtása is megnyilvánul.

— Kérjük, vázolja közelebbről a szövetkezetek kereskedelmi cs vendéglátó tevékenységét, s mondja el, milyen fejlesztési elképzelések vannak?

— A szövetkezetek saját maguk által elkészített negyedik ötéves tervvel rendelkeznek. A fejlesztések a településhálózati elképzelések szerint az illetékes szervekkel egyetértésben kerülnek megvalósításra. Az áruforgalom dinamikusan fejlődik.' Az elmúlt évben a bolti kiskereskedelmi forgalom 1 820 millió forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban. Az árufőcsoportok közül a vegyesiparcikk a legdinamikusabb, az élelmiszer a szokásos 10 százalék körüli növekedést mutatja, míg a ruházati szakma növekedése ez alatt marad. A vendéglátás forgalma 398 millió forintot tett ki, amely 8,2 százalékkal haladta meg az előző időszak áruforgalmát. Ebből az ételforgalom közel 70 millió forint. A lakosság egyre jobb ellátása érdekében a lehetőségeken belül szerepet vállalnak a szövetkezetek a városok, a megyeszékhely kereskedelmi hálózatának fejlesztésében, továbbá az idegenforgalmi igények minél szélesebb körű kielégítésében. Az elkövetkezendő években a városokon és különböző településeken szövetkezeti összefogással több ÁBC-áruház, iparcikk jellegű üzlet, vendéglátó egység létesül. Nagyon fontosnak tartjuk a meglevő üzlethálózat kapacitásának jobb kihasználását, az új eladási formák szélesítését, a belső tartalékok feltárását, a munka- és üzemszervezés további javítását. Hasznosítani kívánjuk széles körűen az úgynevezett pénznélküli módszerek, a hozzáértés, udvariasság és a higiéniai követelmények betartásának, forgalom- és teljesítménynövelési lehetőségeit. Ezek érdekében még fokozottabban szükséges támaszkodni a dolgozók aktivitására, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom lehetőségeire, a tagság anyagi és erkölcsi támogatására.

— Sok gondot okozott még a közelmúltban is a szövetkezeti tulajdon védelme (visszaélések, leltárhiány sto.). Ta- pasztalható-e ezen a téren számottevő javulás?

— Megyénk fogyasztási szövetkezetei 6?0 millió forint értékű közös vágyódnál rendelkeznek. Az állóeszközökön túl mintegy 300

millió forintot kezelnek a szövetkezeti dolgozók elszámolási kötelezettség mellett. A

kereskedelmi munka sajátosságából adódik, hogy a leltárelszámolások általában bizonyos eltéréseket mutatnak, hiány és többlet keletkezhet. A törvényesen elismertnél nagyobb eltérések előfordulása természetesen nem indokolt, mert ezek a társadalmi tulajdon, illetve a fogyasztók megkárosítását jelentik. Több év tapasztalataiból mondhatjuk, hogy megyénk szövetkezetei az elszámolási fegyelem területén országosan az első öt. legjobb között foglalnak helyet. Ez a tény nem jelenthet azonban megnyugvást és további intézkedések megtétele szükséges. Illenek többek között: a káderhelyzet javítása, a szakmai képzettség növelése és nem utolsósorban a társadalmi és belső ellenőrzés hatékonyságának növelése. E területen a belső ellenőrzési szervezet kiépítésével szövetkezeteink jelentős előrehaladást értek el, amelyhez a megyei szövetség revizori szakértőinek közreműködése is segítséget nyújt.

— A falusi lakosság bankja a takarékszövetkezet. Arról is szóljon néhány szót: hogyan segíti a takarékszövetkezet a falu gazdasági és szellemi gyarapodását?

— A takarékszövetkezetek a lakosság pénzmegtakarításának kezelését, tagjaik kölcsönigényeinek kielégítését és egyéb pénzügyi szolgáltatások biztosítását szövetkezeti formában oldják meg. Megyénkben a takarékszövetkezetek alig 15 éves működésük során a fogyasztási szövetkezeti mozgalom segítségével eredményesen tevékenykednek, működésük a megye községeinek döntő többségére kiterjed. Jelenleg a betétállomány több mint 370 millió, a kölcsönállománj

éri a 150 millió forintot. A kölesönnyú sál elősegíti tagjaik mezőgazdasági terrr lesét, a tartós fogyasztási cikkek beszere a lakásépítést és korszerűsítést és az e átmeneti anyagi problémák rendezését, lentős a mozgalom takarékosságra öszti a kölcsönös önsegély gondolatát népszerí tudatformáló hatása is.

— Tudomásunk szerint a legflata

szövetkezeti szolgáltatás a lakásépítés, ért vállalt részt e tevékenységben a MÉSZÖV, milyen tapasztalatok vannak é:- ml a perspektívája ennek a szövetkezés! te

mának?

— A lakásgondok enyhítése és fokozatéi

megszüntetése társadalmunk szociálpoliti kájának szerves része. Az állam jelentős erőfeszítéseket tesz a lakásprobléma megold ra, állami lakások építésével, különböző' vezményekkel és a szövetkezés lehetőségeinek biztosításával. A megye lakásfej les rési tervének megvalósítását a tanácsok irányításával különböző szervek, vállalatok közreműködésével igyekszünk segíteni szerény lehetőségeinkkel, a szövetkezés sajátos es zeivel. A lakásépítő szövetkezetek a 6/1971, sz. kormányrendelet szerint alakulhatnak A társadalmi célok megvalósulása érdeké b segíti a szövetség a tagok közös összeír á* sát és a tagszövetkezetek érdekvédelmét.

— A lakásszövetkezetekkel szent e*

sokszor felvetődik, hogy magasak az é r It* kezések költségei és nagy az átfutási Lesz-e ezen a téren a jövőben változat"

— Az építési költségeket a fennálló : delkezésekben rögzített árak, az átfutási pedig az előkészítési munka bonyolult» ?:;> szervezettsége és az építőipar kapacitáslehetőségei határolják be. Mindezek alakul sát kedvezően befolyásolhatja a jövőben az érdekelt szervek jobb együttműködése, a közművesített telkek biztosítása, a hitelfelt e- lek javulása, a vállalatok anyagi támogi á- sa, a típustervek, az olcsóbb épíiletszerki e tek alkalmazása, a tagok összefogásában, sadalmi munkájában rejlő lehetőségek honosítása. Érdekképviseleti, szolgáltatási te vékenységével ezeket igyekszik megyei szövetségünk is elősegíteni.

— Es végezetül: ha három kívánt ■,

lehetne, mi lenne az?

— Ügy vélem, a jövő alakulását nem

kívánságok, hanem a tettek határozzák meg Éppen ezért a szövetkezeti mozgalom legfontosabb feladatainak a következőket tekir

hetjük:

— a szövetkezetek a falu és a város k zötti különbség megszüntetése érdekében * következő években is legalább olyan ere ményesen dolgozzanak, mint azt eddig t<

ték;

— a különböző szövetkezetek alapvétőé

azonos célok megvalósításáért dolgozna., Szükséges, hogy a politikai, kulturális együtt működés tradícióit továbbfejlesztve, a következő években tartós gazdasági kapcsolatok, társulások jöjjenek létre ezek megoldására;

— a szövetkezetekben a szövetkezeti eszme továbbvivői és folytatói a mozgalom tapasztalt munkásai mellett a fiatalok. Társadalmi érdek, hogy a következő években még tovább szélesedjék a tagok között a fiatalok aránya, erősödjék a szövetkezetek és az ifjúság kapcsolata.

Engedjék meg, hogy ezen alkalomból is a MÉSZÖV elnöksége nevében köszönetemet es elismerésemet fejezzem ki lelkiismeretes munkájukért mindazoknak, akik a szövetkezeti mozgalomban, mint választott vezetőségi tagok, dolgozók tevékenykednek. A közös szocialista célokért való munkálkodásukat kísérje sok siker.

— Köszönjük az interjúk ’

•r - -■