Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

Kibírj a — és jobb lesz a Buttler-ház... Várrekonstrukció kisebb költséggel Beszélgetés dr. Hortobágyi Istvánnal, a megyei tanács tervosztályának vezetőjével Lapunk 1972. június 8-i számában „Kibírja a Butt­ler-ház ..'című glosszánk- ban arról irtunk, hogy az egri volt Buttler-ház, amely az utóbbi években a diák­turizmus céljait szolgálta, évek óta korszerűsítések, felújítások tárgya. SZová tet­tük, hogy jó lenne, ha vég­re eldőlne: mi lesz a Butt- ler-házból? Cikkünkről be­szélgettünk dr. Hortobágyi Istvánnal, a megyei tanács tervosztályának vezetőiével, aki beszélgetésünk alkalmá­val elmondotta: — Kétségtelenül igaz. hogy a Bultler-ház átalakításához, korszerűsítéséhez — a me­gyei tanács határozata alap­ján — 1969-ben kezdett hoz­zá az Országos Műemléki Felügyelőség. Az is igaz, hogy ekkor, a korábbi funk­ciónak megfelelően, újra diákturista-szállóvá kezdték meg a korszerűsítési munkát. Azonban az Országos Mű­emléki Bizottság még 1966. október 7-én úgy döntött, egyik Egerben megtartott ülésén, hogy az egri vár re­konstrukciójában két fő fel- adatcsoportot kell megvaló­sítani. Egyik a vár belső fel­tárásai, állagmegóvási és ki­egészítő munkái. Ezzel össze­függésben a program a gó­tikus palota kivételével, a várban levő összes épület fo­kozatos kiürítését és lebon­tását írta elő, hogy az el­végzendő feltárási munkák­hoz szükséges munkaterület álljon rendelkezésre. Meg­kezdődtek a program előké­szítésének munkálatai. Több, alternatív javaslat kidolgoz­tatására és értékelésére ke­rült sor. így vizsgáltuk a Széchenyi u. 5. szám alatti épületek múzeumi célra va­ló felhasználásának lehetősé­gét is. A tanulmányterv azonban 1967. évi árszinten 40 millió forintot jelölt meg átalakítási, kivitelezési irány­árként. Ez az összeg megha­ladta anyagi lehetőségeinket, s ezért döntöttünk úgy, hogy a Buttler-ház és a megyei tanács régi épületének úgy­nevezett Barkóczy-szárnyát alakíttatjuk át múzeumi cé­lokra. Ekkor került sor a koráb­ban elkezdett korszerűsítési < munkálatok leállítására, s újí terv alapján — amely már> tartalmazta az egész födém- > és tetőszerkezet kicserélését < is — megkezdődött a mú-j zeumi céloknak megfelelő < korszerűsítés. Meg kell je-< gyezni, hogy a korszerűsítéA sí, felújítási munkálatok köz-\ ben derült ki: életveszélyes < a régi tetőszerkezet, így an-? nak kicserélése, függetlenül < az épület megváltozott funk­ciójától, szükségessé vált. < 1971-ben — mint ismeretest — kormányhatározat jelent? meg a beruházáspolitikánk \ felülvizsgálatára a mérték-S tartóbb, az anyagi erőíorrá-j sokat reálisabban figyelem- ? be vevő döntésekre. Az Or­szágos Műemléki Felügyelő- < ség is felülvizsgálta az qgri | vár rekonstrukciós program-< jának célkitűzéseit. Azt ja-< vasolta, hogy a korábbi kon-< cepciótól eltérően, a gótikus 5 palota mellett maradjon\ míg a képtár és az igazga-\ tósági épület is. így alakult ? ki az a helyzet, hogy a Butt- < ler-házra, mint múzeumra ? nem volt már igény. — E háromszoros funkció- < változás jelentett-e nagyobb? összegű plusz ráfordítást? — E változtatások elrende­lése a tervezési munkán túl? fölösleges munkát nem ered­ményezett, így lényegében > nagyobb összegű költségtöbb-? letet sem. Plusz ráfordítást? mindössze a tervezési mun­ka, s az előre nem tervez-? hető munkák — a főpárkány? leszakadása, a vár felőli? oromfal kidőlése és a meg­növekedett területigény ki­elégítését biztosító tetőtér­beépítési munkák — okoz­ták. összegezve tehát el­mondhatom: az eddig elvég­zett munkálatok mindenkép­pen szükségesek voltak, azo­kat kibírta a Buttler-ház, amely csakis e munkák el­végzése után kerül olyan sta­tikai állapotba, hogy erede- tai külsejét, stílusát megtart­va, még hosszú ideig fenn­maradjon. Belülről pedig — a tetőtér beépítésével — a korábbi 20—30 fős „szobák­kal” szerpben, maximum 6—8 személyes szobák várják a diákturista-csoportokat. — Tehát most már véglege­sen eldőlt a Buttler-ház sorsa? — Igen, s a kivitelezési munkálatok jelenlegi állása szerint ez év végén átadják a forgalomnak. — A várrekonstrukció koráb­bi terveinek megváltozása egyéb következményekkel jár? — Az Országos Műemléki Felügyelőség javaslatát és az ennek következtében módo­sult feladatokat végrehajtó bizottságunk megvitatta és elfogadta. Tehát — mint em­lítettem — csak a képtár épületével párhuzamos, föld­szintes raktárépületet és a volt istállót bontják le. Ugyanakkor — a várrekonst­rukció másik nagy feladatá­nak megvalósítása során — a külső, életveszélyes várfa­lakat is megerősítik. Ezzel összefüggésben egyrészt a kivitelezéshez szükséges mun­katerület, másrészt a későb­bi műszaki védősáv kialakí­tása érdekében a szorosan várfalhoz csatlakozó, veszé­lyeztetett épületrészeket le­bontatjuk. A kiviteli tervek elkészültek, s az elbontandó épületrészekben levő lakások kiürítésére is intézkedtünk. — A rekonstrukciós munká­latok tehát nem állnak le tel­jesen. .. — Semmiképpen. A kivi­telezés, a várfal megerősíté­se és a műszaki védősávban tervezett sétány kialakításá­nak munkái már ez évben megkezdődnek, s előre lát­hatóan 1975. végéig befeje­ződnek. Ezen túlmenően a vár belső feltárási munkái ugyancsak folyamatosan megvalósulnak. Ha a terve­zett ütemet előre nem lát­ható akadályok nem késlel­tetik, a belső feltárás és a külső falak megerősítése után 1975—80. között tervez­zük a befejező munkákat, a sétányok, pihenőhelyek, tér- világítás, vízellátás, szenny­vízelvezetés, parkosítás meg­valósítását, s a közönséget kiszolgáló létesítmények meg­építését. Lényegében tehát: megvalósul, de szerényebb anyagi keretek között az eg­ri vár rekonstrukciója is. Faludi Sándor Orszstgos tanácskozás Visontán Kedden, június 20-án, a visontai Thorez Külfejtéses Bányaüzemnél tartja soron következő ülését a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének országos elnöksége. Az ülés, amelyre meghív­ták a helyi bányaüzem gaz­dasági vezetőit és szakszer­vezeti bizalmijait is, egyben tapasztalatszerzésre is szol­gál. A tanácskozáson ugyan­is azt vizsgálják majd, hogy miképpen fogja át az szb ezt, a létszámra és területre nézve egyaránt hatalmas üzemet, milyen a brigádmoz­galom és általában a mun­kaverseny. Főleg ez utóbbi lehet hasz­nos más üzemek számára is, hiszen, mint korábbról is: meretes: a visontai bánya, tavalyi munkájával elnyerte a szocialista címet. L. J. SZÜTS DÉNES: IfcMMgfc? urtnBMI I. WT&, Június 18„ «aeámap Ki lehetett Balátai Jenő gyilkosa? És egyáltalán meg­ölték-e — töprengett Szász Dániel újságíró és lassú mozdulattal végisimította a homlokát. Szemét lehunyva elmerülten gondolkozott. ... 1938. március 6-án a budapesti esti lapok és más­nap az összes sajtóorgánum, sőt, az ügyészség hivatalos közleménye is önggyilkos- ságról írt és beszélt. Igaz, hozzátették: „rejtélyes körül­mények közötti öngyilkos­ság” ... De mégis! A legközvetle­nebb élő hozzátartozót, Ba­látai Jenő anyósát háromszor is megkérdezte: „mi történt ön szerint 30 évvel eze- előtt?” ... ★ Szász Dániel becsukta mappáját és kissé kényel­metlen, de az elmúlt napok során megszokott karosszé­kében előredőlve megfogta a terasz pirosra festett vas­korlátját. A jugoszláviai Brac szigete felé nézett. Szász Dániel feleségével és felesége nagyanyjával együtt a jugoszláv tengerparton nyaralt. í) Lámpás bemutatásával iinne Gárdonyi-évfordulót az egri színház Kivételesen szép augusz­tus — állapította meg és az Adria mélykék hullámaira tekintett. A fehér fodrok fel­csaptak a sziklákon. Szász Dánielnek eszébe jutott fe­lesége nagyanyjának 10 nap­pal ezelőtti érkezésükkor tett elragadtatott, de kissé szín­padias megjegyzése: „Hal­latlanul merész színkombi­náció”. Ez nyilván a tarka napo­zókosaraknak, a dús fűnek, a nyaralóhely különös ízű, mozaikberakásos épületei­nek, az egész látványnak szólt. Ehrenburgi Bayer Ol­ga, a Dédi, felesége egyetlen hozománya, levette szemüve­gét és az erős fényben a tá­jat, aztán amiből összeállt — a házaikat, a teraszokat, a ten­ger kicsi szigeteit, a iákat, növényeket — kémlelve, kis­sé affektált orrhangon je­gyezte meg: olyanok mint Pinturicchio freskóin Sienában. És mögöttük a félelmetes, szinte a házak udvarából magasra törő he­gyek! A Kaszinó utcai ügy! ? Ezt mondta Szász Dániel újság­író maganak, figyelmezteté­A frázisok, a képmutatók és az álszenteskedők lelep­lezése az 1972/73-as színház évad műsortervének fő gon­dolata, — mondotta sajtótá­jékoztatóján Sarlós Gábor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. Az új színházi évadban, a hagyományok­nak megfelelően, 12 bérletes előadást hirdet a színnáz. Az évadnyitó premiert Eger nagy írójának, Gárdonyi Gé­za emlékének szentelik. A jubileum alkalmából bemu­tatják A lámpás színpadi változatát. Az új színházi évad jelen­tős eseményének ígérkezik Shakespeare Hamletiének be­mutatása Markaly Gáborral a címszerepben. Jelentős vál­lalkozás Moliere vígjátéká­nak, a Tartuffe-nek műsorra tűzése is. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy már foly­na k“ttárgyalásak a Nemzeti Színházzal és ha az egyezte­tés sikerül, akkor Major Ta­más rendezi a Tartuffe-öt, s ő játssza a címszerepet is. Be­mutatja a színház Rahmanov nagy sikerű színművét, a Viharos alkonyatot és Darlo Fo ismert olasz szerző vígjá­tékát Lopj kevesebbet cím­mel. Mai életünk ábrázolásának három bemutatót szentel a színház. Műsorra tűzik Ör­kény István nagy sikerű tragikomédiáját, a Macska­játékot, Gosztonyi János drámáját, amelynek címe Dániel és a krokodilok. A harmadik darabot Berkesi András írja a színháznak, ez tragikomédia lesz, címe: Berci bácsi. A zenés műfaj kedvelői­nek az igényeit is ki akarja elégíteni a színház. Bemu­tatják Goldoni A furfangos özvegy című művének ze­nés változatát, Molnár Fe­renc—Zerkovitz Béla min­denütt sikert aratott vígjá­tékát, a Doktor urat és egy új magyar zenés vígjátékot, amelyet a Padisák—Wolf— Fülöp hármas írt a színház­nak Aranyláb címmel. A klasszikus nagyoperett ked­velői pedig Strauss Cigány­ául. Nem szabad a témától elkanyarodnia. Nem lehet majd a tájban gyönyörköd­nie, bámulnia a mélykék ten­gert, a tiszta égboltot,. a halászokat, a csónakokat, vagy a sziklákat, mert min­den más csak akkor létezhet, ha nem gyötri többé a kétely, ki ölte meg, illetve hogyan halt meg apósa, Balátai Je­nő. Dolgozni jött, nem nya­ralni. Csendre, nyugalomra vágyott, hogy elmélyülhessen az iratokban. Felesége, Éva, elutazásuk előtt, az összecso­magolt iratköteg láttán, őszinte felháborodással ka­pott a fejéhez: — Dániel, el­ment az eszed? Aktákat, fényképeket, magnót, ennyi kacatot akarsz a tengerpart­ra cipelni? Ilyet, drágám, csak egy őrült tesz, aki azt hiszi, hogy a kéthetes nyara­lás alatt írja meg mindazt, amire évekig képtelen volt. — Írás? — Szász az em­lék felbukkanását gúnyos fintorral kísérte. Hol van ő még az írástól? Előbb ren­deznie kell az iratokat, újra hallgatni a magnófelvétele­ket és megkísérelni a való­ság kitalálását. Mielőtt vo­natra ültek volna Magyaror­szágon, abban reménykedett, hogy majd hazájától távol, Jugoszláviában egy 6x5 mé­teres szobában ahol lakik, egy parkban, ahol sétál, egy szállodai tetőteraszon a ma­gával hozott dokumentáció segítségével kiderítheti, mi is történt 25—30 évvel eze­lőtt, hazájában, Horthy Ma­gyarországán, közelebbről Budapesten, a Kaszinó utcá­ban. Sok mindent ismert már és úgy érezte, hogy az ide­gen környezet békéjében az elmúlt napok során máris közelebb került a titok nyit­jához. Ám az utolsó napok története még hiányzott. Pontosan tudnia kell, mi történt 1938. március 6-án Budapesten, a Kaszinó ul­Tizenhét bemutató az új Évadban Kedden és szerdán is játszik a színház Berkesi tragikomédiát ir Lesz végre gyermekszínház is! Vendég rendező és címszerepül: Major Tamás 1 báróját nézhetik meg az új évadban. A bérletes előadásokon túl az új évadban ismét lesz­nek stúdió-előadások. Ennek keretében kerül bemutatás­ra Ugo Betti Bűntény a Kecske-szigeten című drá­mája és egy lengyel író — Iredenszki — Isten veled, Júdás című drámája. A jó hírek közé tartozik az is, hogy lesz végre gyermek- színház is Egerben. A szín­ház művészei a Csipkerózsi­ka bemutatásával igyekez­nek megnyerni a legfiata­labb korosztályt. Beszámolhatunk olvasóink­nak arról is, hogy felújítja a színház az elmúlt évad né­hány nagy sikerű produk­cióját. Sőt, vendégszereplők­kel is tárgyalnak a színház vezetői. Így előreláthatóan ismét láthatjuk A bolond lányt Dómján Edittel a fő­szerepben, a Svejik a hát­országban című zenés ko­médiát Bodrogi Gyulával és a Bolha a fülben című ko­médiát Bárdi Györggyel a főszerepben. A sajtótájékoztatón a színház igazgatója elmondot­ta, hogy bízik abban, hogy ezzel a műsortervvel sikerül felkelteni a közönség érdek­lődését, s megnyerni, sőt megtartani bizalmát. Az előadások sokszínűségén túl ezt a célt szolgálja az új játszási rend is. Az új évad­ban, a tavalyihoz hasonlóan, 190 előadást tart Egerben a színház, csakhogy míg az el­múlt években csupán a hét második felében voltak elő­adások, az új évadban már kedden és szerdán is játszik a színház. Igaz, hogy az egész heti játszásnak ára van: egyeztetési és egyéb más problémák miatt ugyan­is havonta egy hétig nem játszik a színház Egerben. Változás van a bérletesek­nek nyújtott kedvezményben is. Eddig 15 százalékos ked­vezményt adott a színház a bérleteseknek, most 20 szá­zalékot biztosít. Külön ked­vezmény, hogy a bérletszü­netben bemutatott darabokra 20 százalékos, míg a gyer- mekelőadásokra 50 százalé­kos kedvezményt nyújt a színház bérlőinek. A színház művészgárdájá­ban ebben az évben is várható bizonyos változás. Mokkái Sándor már év köz­ben átszerződött a budapesti József Attila Színházhoz, Soós Edit, Kopetty Lia, Kauczki Ervin, Vajda Lász­ló, Balogh Zsuzsa, Harkányi János és Nyilassy Judit rendező pedig évad végén vált meg a színháztól. A távozóik helyére termé­szetesen újak jönnek: többek között Varga Tibor Kapos­várról, Koroknay Géza a főiskoláról, Botár Endre a Déryné Színháztól, Polónyi Gyöngyi a budapesti Thália Színháztól. Ismét a színház­hoz szerződött Gyöngyössy Katalin, s néhány évi távol­iét után Békéscsabáról jön vissza Simon György és De­meter Hedvig is. Két fiatal rendezőt is szerződtetett a színház: Illés Istvánt és' Szirtes Balázst. Egerben szeptember má­sodik felében kezdődik a színházi évad, s mint ahogy említettük, Gárdonyi Géza A lámpás című művének színpadi változata lesz az el­ső premier. (mirkusz) cai lakásban. A riportköny­vet enélkül nem tudja meg­írni, mert éppen a legfonto­sabb rész, az események utolsó felvonása tisztázatlan. Gyilkosság, vagy öngyilkos­ság történt? ... Amióta egy különös éjszakán a dunántúli kisvá­rosban — ahol kezdő újság­író volt — a járdáról felsze­dett egy csatangoló nőt, aki nyomban a szeretője, majd kicsivel később a felesége lett, fantomként nehezedett rá apósa élete. Kezdetben csak felesége emlékeiből és a hátrahagyott iratokból rajzolta maga elé a régen meghalt férfi képét. Később felébredt a gyanúja, hogy apósa nem önkezével ve­tett véget életének, s ettől kezdve szenvedélyévé vált a titokzatos história kutatása. Három és fél évet szentelt az események kutatására. Sza­bad idejét múzeumokban, le­véltárakban, iratokkal teli, dohos pincékben töltötte. Több száz emberrel beszélt és némelyek elbeszélését magnószalagra vette. Ki akarta deríteni az igazságot. Dr. Pávai Vájná Ferenc, az öreg geológus, a földtani tudományok kandidátusa, a szakma morc remetéje, ami­kor Szász először lépett be hozzá, köszönés helyett az ajtóra mutatott, de amikor megmondta Pávainak, hogy ő Balátai Jenő lányának a fér­je, az öreg tudós átölelte, megcsókolta. Aztán megdöb­bentő dolgokat mondott Ba­látai ügyéről. Ám ez is csak érdekes, izgalmas töredéké­vé vált a nagy, megfejthetet­len egésznek. Szász nem kímélte magát; térkép alapján bejárta a Ba­kony régi útjait, apósa nagy bauxitfelfedeziéseit, s köz­ben írt és jegyzetelt Balá­tai Jenő halálának körülmé­nyeiről készített vizsgálati anyagot a rendőri kihallga­tások jegyzőkönyveit, a bon-i colás eredményét tartalmazó írást azonban nem tudta megtalálni. Ezek az iratok az akkori belügyminiszter parancsára, még a II. világ­háború előtt hamuvá váltak. Szász Dániel cigarettát vett elő, rágyújtott. Az ösz- szefoglaíás módszerét keres­te. Az épületet, ahol az ön- gyilkosság történt, a háború alatt lebombázták, az ost­rom alatt rommá lőtték és a felszabadulás után egy újat építettek fel helyette. A régi ház lakói elköltöztek, meg­haltak, eltűntek. Hol van az a férfi vagy nő, aki például azon az éjjelen kihajolt a szomszédos ház ablakán, te­gyük föl, mert melege volt és kitekintve látott valakit a házba surranni?!... Ilyen emberek csaknem minden bűnténynél jelentkeznek, in­formációkat adnak, segítenek a nyomozóknak az addig rejtett szálak megragadásá­ban ... Ám Budapesten 1938. március 6-án egyetlen szem­tanú sem akadt. Illetve a cselédlány, akiről az újságok is írtak, és aki az őt kihall­gató rendőrfelügyelőnek így vallott: ... „Moziba akar­tam menni, a Magdát ki­csapják című filmhez. Út­közben vettem észre, hogy a pénzemet otthon hagytam. Az előszobában már furcsa, émelyítő szagot éreztem. A fürdőszobába nyitottam, a professzor úr a kádban ült, feje félrebillenve, a csapok­ból szivárgott a gáz.. Posta Rozáliát, a cseléd­lányt nem egészen egy év múlva a Széli Kálmán téren egy autó „véletlenül” halál­ra gázolta. Szász Dániel idegesen Jár­kált a lila kőkockákon. Va- jou 30 év után fel lehet de­ríteni egy bűntettet? ... ösz- sze lehet rakni egy hatalmas korsót cserepekből? Igen, minden darab előkerül. • _ (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom