Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám
Válaszok a tv gazdaságpolitikai fórumához érkezett kérdésekre ' A televízió egyik legnépszerűbb műsora a gazdaságpolitikai fórum. Megyénkből is számtalan kérdés érkezett és érkezik a műsor szerkesztőihez, ezért a kérdésekre adott válaszokat lapunkban is közöljük. A válaszadók ezúttal: Juhász János, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, László Ottó, a Művelődés- ügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályának osztályvezetője, dr. Szabó Károly, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője és Csurgat Dezsőné dr., az Országos Anyagos Arhivatal munkatársa. KÉRDÉS: Mi a pártszervezetek szerepe a vállalati ár- cs bérpolitika alakításában? VÁLASZOL: Juhász János, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A pártszervezetek megkülönböztetett helyet foglalnak el a vállalati ár- és bérpolitika formálásában, s tegyük hozzá: ellenőrzésében. Alapvetőnek kell tartanunk a következőket: érvényesítsék a meghirdetett jövedelempolitikai elveket, azaz a bér szoros kapcsolatban álljona végzett munkával. Továbbá: a béremelések fedezetét a vállalati tevékenység hatékonyságának javulása teremtse elő, s ne különböző állami támogatás. Döntő a pártszervezetek szerepe abban is, hogy senki ne juthasson olyan jövedelemhez, ami mögött nincs tényleges teljesítmény. Ugyanakkor lássák azt is a kommunista közösségek, hogy a megfelelő bérpolitika kialakításához és folytatásához kellő üzem- és munkaszervezési színvonal is szükséges, mert a helyes elvek a gyakorlatban csakis így ölthetnek testet. Ami a vállalati árpolitikát illeti, itt elsősorban annak fontosságát hangsúlyozzák a pártszervezetek, hogy a termelő egyben fogyasztó is, azaz a megalapozatlan áremelés számára nemcsak előny, hanem hátránnyal is jár. Az Országos Anyag- és Árhivatal világosan meghatározta, hogy mi tekinthető tisztességtelen haszonnak, ennek alapjan a pártszervezetek tehát mérlegelhetik, mi a társadalmilag elfogadható nyereség, s mi lépi túl azt. Fontos teendőjük a kommunista kollektíváknak, hogy elősegítsék az árakat meghatározó költségek rendszeres elemzését, e költségek csökkentését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, s mindezekkel annak érvényesítését, hogy az ár a vállalati munkát is ösztönözze, de a társadalmi érdekekkel is összhangban legyen. KÉRDÉS: Tervezik-e a felsőoktatási intézmények szociális juttatási. illetve ösztöndíj reformját? VÁLASZOL: László Ottó, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályának osztályvezetője. — Többféle módosítás terve érlelődik, pénzügyi lehetőségeink sokoldalú mérlegelésével egyidejűleg. Tény, hogy a korábban már módosított ösztöndíjrendszer az előzőnél jobban ösztönöz ma tanulásra s támogatja a kisebb keresetű családok gyermekeit. De finomításra szorul. Szükséges, hogy jobban igazodjék a bér- és árviszonyok módosulásához. Az utóbbi három év tapasztalatairól már elkészült az elemzés. __ Fontosabb tennivalóink é s terveink: elsősorban is javítani kell a kisebb jövedelmű családokból származó hallgatók szociális helyzetén. Tehát a jelenlegi első és második jövedelemkategóriába tartozóknál a pénztámogatást 'indokolt felemelni. Szó van arról is, hogy az albérletben lakó főiskolások, egyetemisták helyzetét fokozott mérvű támogatással könnyebbé tegyük. Időszerű, megítélésünk szerint az is, hogy a házaspár hallgatók helyzetén is könnyítsünk, anyagiakkal. — Nyilván érdeklődésre tarthat számot, hogy tervezzük a szociális ellátottság mai fogyatékosságainak eltüntetését, így az intézmények közötti indokolatlan különbségek megszüntfc.esét, ebben a vonatkozásban. Előkészületi stádiumban van már az élelmezési nyersanyagnormák felemelése. — Az elképzelések egyeztetése az illetékes tárcákkal együtt most történik meg s a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodva tervezzük ezeknek a változtatásoknak minél előbbi életbe léptetését. KÉRDÉS: Nem hátráltatja-e a IV. ötéves terv lakásépítési programját az építési és az építőanyag- ipari árak emelkedése? VÁLASZOL: Dr. Szabó Károly, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. A IV. ötéves terv 400 ezer lakás megépítésével számol, ebből mintegy 180 ezer épül állami, a többi pedig magánerőből. Az állami bér- és szövetkezeti lakások megépítésének üteme a terv szerint évenként gyorsuló. Az 1972. január 1-én életbe lépett árintézkedések eltérő módon hatnak az állami és a magánerőből történő építkezésekre. Az állami lakásépítésben az építési-szerelési munkák díjtételei nem változtak, az építőanyagok ha- p* tósági áremelése miatti többletköltségeket pedig az állami költségvetés megtéríti a beruházóknak (lényegében tehát a tanácsoknak). Közismert azonban, hogy a lakások építési költségei ennél nagyobb mértékben emelkednek. Ennek fő oka, hogy Budapesten és a nagyobb vidéki városokban lényegében „elfogytak” a nagy lakótelepekkel, viszonylag kisebb költséggel beépíthető szabad területek, s szükségszerűen előtérbe került az elavult városrészek rekonstrukciója. Ez bontási, kisajátítási és egyéb (alapozási, gép stb.) többletköltségekkel jár. Emellett az építőipar által felhasznált anyagok (szerelvények, műanyagok stb.) áremelkedése is — szakszóval élve — „begyűrüződik”. A magánlakás-építőknek kétségkívül nagyobb anyagi megterhelést okoz az építőipari árak emelése, ennek következtében csökkenhet az építkezők száma. Figyelembe veendő azonban, hogy az építeni szándékozók számát korábban éppen az építőanyagok hiánya korlátozta, s az árintézkedések a ki nem elégíthető igények mérséklését és az építőanyag-ipar jobb ösztönzését szolgálják. Emellett azonban tény az is, hogy a megnövekedett költségek elsősorban a fiatalok számára nehezítik az építkezések megkezdését. Társadalompolitikai okok indokolják tehát, hogy a Pénzügyminisztérium megvizsgálja a helyzetet, s egyik megoldásként elképzelhető a nyújtható hitelek felső határának megemelése. összegezve: válható, hogy az építőanyag-ipari árak emelése közvetlenül nem késlelteti a lakásépítési program megvalósítását. A megvalósulásnak azonban egyéb feltételei is vannak, elsősorban a megfelelő területelő- készílés, a beépítendő területek előközművesítése. E feltételek létrehozásának lehetőségét vizsgálják, s a későbbiekben születik meg a valasz arra. hogy kellően megalapozott-e a lakásépítés ütemének á tervben előírt gyorsítása, vagy pedig a terv megvalósítása áthúzódik 1976. első felére. KÉRDÉS: Hogyan alakult a gyermekruházati cikkek ára az elmúlt négy évben? VÁLASZOL: Csurgat Dezsőné dr, az Országos Anyag- és Árhivatal mun katársa. A gyermekruházati cikkek ára az 1968. január 1-i fo-i gyasztói árkiegyenlítés hatá-1 sára 1967-hez képest 2—4 százalékkal csökkent, ' s ugyanakkor e termékek mintegy egynegyede került maximált árformába, a többi cikk zömében a hatóságilag korlátozott árformába tartozik. 1969. május 2-án új ár- és forgalmiadó-intézkedések léptek életbe, amelyek — főként a szintetikus termékek forgalmi adójának csökkentése következtében — összességükben ugyancsak árszintcsökkenést eredményeztek A gyermekruházati cikkek széles körénél számottevő az árkiegészítés (dotáció). Így például a csecsemőruházatnál 58—100, a pamut alsóruházatnál 15, az úttörőruházatnál 40—45, egyes felsőkonfekció-termé- keknél 5—15, a gyermek- és bébicipők egy részénél 10— 83 százalékos. Ugyanakkor az 1969-es ár- és forgalmiadó-intézkedések (amellett, hogy csökkentették jó néhány termék árát: például egyes fiú alsóruházati cikkek ára 28 százalékkal csökkent); a lányka-alsóruházatban (főleg a bakfis- áruknál) 4—66 százalékos áremelkedést okoztak. A konfekcionált felsőruházati cikkek árszintje is számottevően módosult, ennek hatása a 30 százalékos árcsökkenéstől a 42 százalékos áremelkedésig terjedt. A kötöttáruk árszintje — főként a szintetikus termékek forgalmi adójának csökkenése miatt — egyenlegében 4 százalékkal csökkent, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem találhatók olyan cikkek, amelyek ára emelkedett. A lábbeli ára összességében 2 százalékkal csökkent. Némi ármozgást az is okozott, hogy 1969-ben néhány konfekcióipari terméket maximáltból hatóságilag korlátozott (tehát viszonylag szabadabb) árformába soroltak át. A szabad ár a gyermekruházati termékeknél a felsőkonfekciót kivéve — ritkán fordul elő. A termékek zöme a hatóságilag korlátozott árformába tartozik, ahol az úgynevezett számított ártól maximum 10 százalékkal lehet eltérni. Ezt a lehetőséget a vállalatok még nem használták ki teljes egészében (a lábbeliknél például csak a felét-egyharma- dát). A gyermekruházatot álta^ Iában érintő egyéb hatósági árintézkedés ez idáig nem volt. A statisztika mégis azt mutatja, hogy a konfekcionált gyermek-felsőruházat árszintje 1967—70 között tíz; a gyermek utcai cipőké három százalékkal emelkedett. Ennek — az említetteken kívül — fontos oka, hogy a termékek kínálatának szerkezete eltolódott a korszerűbb, divatosabb, drágább alapanyagú termékek irányába, nőtt a felhasznált — a hazainál drágább — importanyagok aránya. Ez azonban nem értékelhető egyértelműen áremelkedésként. Népi ellenőrök vizsgálták Miért nincs több bútor Heves megyében? Bolgár paprikabetakarító gép Ä prágai Zemedelec szerint a szófiai Mezőgazdasággépesítési Kutatóintézetben új zöldségbetakarító gépet szerkesztettek, amely különösen a paprika betakarítására alkalmas. A konstrukció biztosítja Bulgária elsőbbségét a paprikabetakarító gépek gyártásában. A találmány a mezőgazdaságban — különösen pedig a zöldségtermesztésben — újszerűnek látszó, eredeti ötleten alapszik. A paprikabetakarítás ugyanis úgynevezett gerebenezési módszerrel történik. Tépőkarokat erősítettek megfelelő távolságban egymástól egy keretbe, úgy, hogy azok a fésű fogaira emlékeztetnek. Az új gép prototípusát már kipróbálták és a vizsgálatok kitűnő eredménnyel jártak. Hogyan fejlődött megyénk bútoriparéinak termelése 1969. óta? Milyen a lakosság bútorellátása ? Van-e választék, olcsó és jó minőségű bútor? Mit tett a kereskedelem a lakosság bútorellátásának javítása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ megyénk népi ellenőrei a közelmúltban, amikor felmérték a megye bútorellátásának helyzetét. A vizsgálat eredményeit tegnap tárgyalta meg a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Heves megyében az elmúlt években jelentősen megnőtt a bútorok kereslete, a bútorforgalom. Ezzel párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a megye bútoriparának — elsősorban az Agria Bútorgyár, a BUBIV egri gyára, az Égi' Asztalos és Kárpitos Ktsz jóvoltából —, termelése. Mindezekből logikusan az következne: mérhetően javult a megye bútoréllátá- sa, nagyobb lett a választék, több, s szebb bútorok kerültek az üzletekbe. Sajnos, nem így történt, nem ez a helyzet. Mert ahogyan a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elé került jelentés is megerősítette: „Megyénk bútoriparának fejlesztését elkésve követi a bútorkereskedelem fejlesztése. 1969. óta gyakorlatilag nem javult a bútorértékesí- tés hálózatának színvonala.” Ez tehát a szomorú helyzet. Ezért nincs több, szebb bútor megyénk üzleteiben. Az ipar hiába termel többet, az üzletekben még sincs több bútor. Mert nincs hová tenni. Ráadásul rendkívül szűk a ralitárak kapacitása is, az elavult, korszerűtlen szült üzletekben meglehetősen mostoha körülmények között végzik munkájukat a kereskedelem dolgozói is. S mindaddig nem is vár- ható különösebb javulás, amíg Egerben nem épül bútoráruház, s nem fejlesztik a megye többi üzletét. A tervekben szerepelnek ugyanaz említett beruházások, de megvalósításukhoz jelentő* anyagiakra van szükség. A tárgyalások ugyan már megkezdődtek, s minden azon múlik: sikerül-e előteremteni a szükséges összeget a tervezeti fejlesztésekhez ? A kérdés;-» ma még nincs végleges válasz. Heves megye ipara ismét jelentkezik a BNV-n A főiskola kiváló hallgatója: Sípos József Kincs szentebb hivatás a haza, szocializmus építő népünk védelménél. A mai kor követelményeit figyelembe véve ez a feladatvállalás azonban' egyre nagyobb tudás megszerzése elé állítja azokat, akik ezt a „mesterséget ’ életcéljuknak választják. Ilyen nemes pályára, a tiszti hivatásra készül Sípos József, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatója is, aki 1969-ben Vámosgyörkröl vonult be a katonai főiskolára, Sípos József — mint ezt parancsnokai levélben megír'„i/S : IP. ijm _ ’rt4 A m t' A sorrendben 130. BNV-n — egyben a budapesti Városliget utolsó ilyen nemzetközi vásárán — a hagyományokhoz híven ismét jelentkezik Heves megye ipara. A jelentkezés pgyan ez alkalommal is meglehetősen szerény, vállalataink, üzemeink néhány miunkája azonban remélhetően érdeklődést kelt vagy sikert arat. Mint tájékozódtunk: az egri FINOMSZEREL VÉNYGYÁR a Kohó- és Gépipari Minisztérium pavüonja 1/d jelű területén tart önálló bemutatót. Régebbi termékei közül olaj - szabályozót, hemnetikus motorkompresszort, automatizálási műveletekhez, célgépekhez használatos pneumatikus elemeket láthatunk, az erőgépek adagoló és befecskendező DIESEL-elemeivel, továbbá automata irányjelző villogó kapcsolójával találkozhatunk. Új gyártmányként szerepel mellettük, az ipari és kereskedelmi hűtőgépekhez, valamint kisebb teljesítményű klímaberendezésekhez egyaránt alkalmazható MK 3,1 E típusú hűtőgépkompresszor, az eddigieknél jobb paraméterekkel rendelkező és nagyobb biztonságot adó „OS—2” egyúszós olaj- szabályozó, illetve az IKARUS autóbuszokhoz készített pneumatikus ajtóműködtető, a jól ismert MECMAN-hen- gerekkel. Valamennyi együtt van mar, csomagolásra vár, s ahogyan tervezik: május I6rán indulnak útinak Budapesti» . .. ,.. Ugyancsak ebben a pavilonban, szokás szerint a „nagy család”, a Tungsram számára biztosított helyen lesz az Egyesült Izzó gyöngyösi FÉLVEZETŐ- ÉS GÉPGYÁRA látványos — működés közben. is megtekinthető —, peremes üveggyárig berendezése. Újdonsága, hogy függőleges elrendezésű, s alakító szerszáma is eltér a korábbitól. Az igazán tetszetős gép a héten, utazik a fővárosba. Az EGRI DOHÁNYGYÁR, ahogyan, korábbi lapszámunkban már jeleztük: két új termékkel is jelentkezik: a Fiitolnái enyhébb mento- lozású 100. és a régebbről ismert Symphonia füstszűrös változatával. Még jobb hír az egrieknek: a városban levő mintaboltban a BNV-vel egy időben kezdik árusítani az új cigarettákat. A MÁTRA VIDÉKI FÉMMŰVEK •most az őszi, más jellegű bemutatókra készül, s így az idei BNV-n csupán néhány kisebb termékével szerepelsz alumíniumipar bemutatóján. Hasonlóan szerény a KAEV EGRI GYÁRA szereplése is, miután szintén részmunkával, anyagmozgató berendezésekhez használatos dobozokkal ad hírt munkájáról. A PARÁDI ÜVEGGYÁR az Üvegipari Művekkel közösei]. mutatja bs «rápfcmámyainak egy részéi:, a különféle őlomkristályokai. A RÓZSÁSZÉN TMÁRTONI MÜANYAGÜZEM a Fővárosi Műanyagipari Vállalat részeként, üvegszállal erősített poliészterből gyártott 20 köbméteres ce- inentsilót és egy-két köbméteres permetlétarlályokat visz a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A másik fővárosi cég, a Gumiipari Ktsz LŐRINCI GUMIÜZEME gumicsizmákat és különböző műszaki cikkeket — csigatömlőt, targoncakereket, ékszíjat —, mutat be a Vegyipari KISZÖV-vél közösen. Már tradíció népművészetünk szereplése, ennélfogva természetesen az idén sem hiányozhat a vásárról az EGRI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET, amely éppen a napokban küldi el kollekcióját a HISZÖV zsűrije élé. Az összeállításban kézimunka — közötte kékfestett osztrák divatú ruha —, szőnyeg és több ajándéktárgy van. A szövetkezetben bizakodnak, hogy a szigorú zsűri is tovább engedi a termékeket, vagy legalább a legsikeresebbet, s feltétlenül láthatják majd az érdeklődők. A „szomszéd vár”, a HEVESI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET pedig terítékekkel — tájjellegű motívumokkal díszített szőttesekkel —, szeretne újább elismerést szerezni munkájának. , • . -i í : k Ii<rvéni} ‘ ták nekünk —, ifjú kommunista hoz méltóan, nagy szorgalommal, felelősséggel és akarattal tanul, dolgozik, készül a maga választotta hivatás elsajátítására. Emellett a szerény, csendes és komoly gondolkozású fiatal megfelelő szorgalommal és aktivitással látja el KISZ-megbízatásait, kellő figyelmet fordít a politikai és mozgalmi munka szervezéséből, végzéséből adódó módszerek megszerzésére, vezetői készségének gyakorlására. Ezért kivívta barátainak, hallgatóid rsai- nak, parancsnokainak és nevelőinek szeretető t, tiszteletét és Megbecsülését. Sípos József átlagon felüli, kimagasló tanulmányi alapján az elmúlt napokban elnyerte a főiskola kiváló hallgatója megtisztelő, kitüntető címet, amelyhez mi is ezúton gratulálunk. — f. i. — 1972. mujuk 13., szombat
