Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

.VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r Fock lenő látogatása a kiskörei vízlépcsőnél AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 108. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. május'10., szerda Szavazatszámlálás után: tás nem mindig veszi figye­lembe az ökonómiai, gazda­sági megállapításokat. Sür­gető feladat a munka össze­hangolása. A további előadások a me­zőgazdasági tudományok fej­lődésének kérdéseit világítot­ták meg, irányt mutattak a talajművelési rendszerek és eszközök agronómiái értéke­lésére, ismertették a mező- gazdaság gépesítésének fej­lődésével elkerülhetetlenül együttjáró automatizálás tu­dományos alapjait. A társadalomtudományok művelői hétfői tanácskozá­sukon — a nyelv- és iro­dalomtudományi, a filozófiai és történettudományi, vala­mint a közgazdasági és jog- tudományi osztály együttes lyen eljárások alkalmasak a társadalomtudományok által tanulmányozott különböző jelenségek összehasonlító és szembesítő komplex vizsgá­latára. A bevezető előadásokat Sőtér István akadémikus, a Nemzetközi Irodalomtörténe­ti Társaság jelenlegi elnöke, Eörsi Gyula akadémikus jo­gászprofesszor és dr. Ránki György, a történettudomá­nyok doktora tartotta. A kémiai tudományok osz­tályának tudományos ülésén Bruckner Győző akadémikus, a hazai szerveskémiai kuta­tások helyzetét, eredményeit és perspektíváit elemezte. A tudományos ülés vitájá­ban az alapkutatásokkal fog­lalkozó szerveskémikusokon tudományos ülésén — azzal . a kérdéssel foglalkoztak, mi­kivül számos gyógyszeripari szakember is részt vett. i Különösen., akkor, ha figye- lembe vesszük, hogy a talaj vízszintje, víztartalma az idén messze alatta varr a harmincéves átlagnak. Ha a termelőszövetkezetek nem használják ki öntözőberen­dezéseiket, elsősorban a nagy vízigényű kultúrák — köztük a kukorica és a cukorrépa —, sínylik meg. A kormány elnöke ellátó-: gatott Kisújszállásra is, ahol a Búzakalász Termelőszövet­kezet földjein megnézte a korszerű öntöző, esőztető be­rendezéseket. Fock Jenő láto­gatását a környező termelő­szövetkezetek elnökei is fel­használták, hogy beszámolja­nak a gazdaságok öntözési helyzetéiül. A Minisztertanács elnöke a Kora délutáni órákban tért vissza a fővárosba. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizott- aiftának első titkára, miniszterelnök Conakry ból Algírba éhezett. Az algíri repülőtéren Huari Bumedie.. fogadd, a rangú vendeget. Az Akadémia, hétfőn lezaj­lott nyilvános közgyűlését követően megkezdődött a tu­dományos osztályok tanács­kozása. A tudományos ülések so­rát hétfőn délután az agrár- tudományok osztálya nyitot­ta meg: a mezőgazdaság fej­lesztésének előtérben álló problémáiból adódó tudomá­nyos feladatokat vitatták meg. Dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezés­agyi miniszter, a mezőgaz­dasági tudományok doktora bevezető előadásában rámu­tatott, hogy o nagyüzemi mezőgazdaság elválaszthatat­lan a ‘gépesítéstől, s a gépe­sítés szintjének emelkedésé­vel nő a beható gazdasági elemzés szükségessége is. Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy. a műszaki kuta­Itáliában a helyzet változatlan Véget ért minden idők legzajosabb és kétségtelenül legdrágább olasz választási hadjárata. Hala a kellemes, napos időnek, vasárnap és hétfőn az 1968. évinél jóval többen . járultak az urnák­hoz. A 37 millió választó 93,1 százaléka élt jogával. Mintegy 34 milliónyian — a 25 éven felüliek — a szená­tus listáira is szavazhattak. Ezekben az órákban még nincs végeredmény. Néhány szavazókörzet voksainak fel­dolgozását nem fejezték be, ez azonban — Mariano Ru­mor belügyminiszter imént elhangzott rövid beszéde szerint — már nem befolyá­solhatja lényegesen a vá­lasztások kimenetelét. Időszerű néhány tanulsá­got levonni. Az olasz vá­lasztások mindenekelőtt azt tükrözték, hogy o baloldal mögött megingathatatlan tö­megek állnak. Hasztalan ad­ta a neofasiszta párt lapja vezércikkének kedd déli különkiadása ezt a címet: „Itália, jobbra át!” a szava­zatok mást mutatnak. Az Olasz Kommunista Párt és a szenátusi listákon .vele közösen induló PSIUP — az utóbbi némi visszaesés miatt — bizonyos mértékig kevesebb voksot mondhat ugyan magáénak, de lénye­ges változás nem történt. Je- ientéktelen az alig több mint egyszázalékos vissza­esés a szenátus listáin, amit alaposan ellensúlyoz a kép­viselőházi győzelem. A par­lamenti listákra leadott sza­vazatokkal ugyanis az Olasz Kommunista Párt 1968-hoz képest tetemesen megerősö­dött. Amire még nem volt pél­da: Toscanában a kommunis­ta jelöltekre több mint egy­millió választó szavazott. Milánóban, Torinóban, Bo­lognában és Firenzében is gyarapodott a baloldali sza­vazatok száma. A kommu­nisták és az olasz baloldal ellen meg-megújuló támadá­sok pergőtüze tehát nem járt sikerrel: a választókat még a rágalmazások sem vezették félre és a közelmúlt provo­kációi nem rendítették meg. Figyelemre méltó az Olasz Szocialista Párt további megszilárdulása, amely már a korábbi tartományi vá­lasztásokon is érződött. A szociáldemokraták ezzel szemben súlyos vereséget szenvedtek: választóik tekin­télyes hányada, mindenek­előtt a kereszténydemokra­ták. de a szocialisták felé is fordult. A választási hadjáratban sokan azt jósolták: a keresz­ténydemokraták kárára el­sősorban a jobboldal meg­erősödik majd. Ez nem következett be. Lényeges változás szavaza­taik számában nincs. A négy évvel ezelőttihez képest a legfrissebb — még nem vég­leges — adatok szerint a szenátusi listákon mindössze 0,2, a képviselőháziakon 0,3 százalékos veszteséget szen­vedtek. Egész Itáliában, de talán Európa-szerte aggodalommal várta a haladó közvélemény a neofasiszta párt választási eredményeit. Nos, Almirante álmai nem váltak valóra. Minden mesterkedésük és 15 milliárd lírára becsült vá­lasztási kampányuk ellenére nem sikerült politikai föld­csuszamlást előidézniük. Kö­zös listáikon a monarchis- tákkal gyarapították ugyan mandátumaik számát, Rómá­ban és Reggio Calabriában, de korántsem olyan mérték­ben, mint ahogy szerették volna. Annyi máris bizonyosnak látszik, hogy „új felállás” egyelőre nem várható az olasz politikában. Rómában a legnagyobb esélyt egy átmeneti, egyszí­nű, csupán kereszténydemok­ratákból álló „strandkor­mánynak” adják. Ez a kabi­net őszig maradna a helyén. Addig ugyanis megtartják az Olasz Kereszténydemokrata Párt és a szocialisták — a továbbiakra nézve bizonyára döntő fontosságú — Kong­resszusait. Gyapay Dénes Zölddé! szabad Munkatársunk a Budapestig közlekedő személyvonat ve­zetőfülkéjében tette meg az út egy részét. Erről szól írása a lap 3. oldalán. Feltárt tehetőségek A Recski Állami Gazda­ságról szól írásunk a 3. ol­dalon. Mi lesz veled, kollégium? Három év óta folyik a vita: hová építsék Gyöngyösön a középiskolások kollégiu­mát? A legújabb fejlemé­nyekről adunk tájékozta­tást a 4. oldalon. FosfáükfséS Levelezési rovatunk össze­állítása az 5. oldalon. Nixon elrendelte a VDK tengeri blokádját Nixon amerikai elnök a rádióban és televízióban nyi­latkozott a vietnami hely­zetről.. Azt állította, hogy az Egyesült Államok jelenleg nehéz választás előtt áll: há­rom cselekvési irányvonal között kell választania: — Vagy haladéktalanul kivon­ja az összes amerikai csapa­tokat, további kísérleteket tesz a tárgyalásokra, vagy pedig, mint mondotta, döntő hadműveletekbe bocsátko­zik, hogy véget vessen a há­borúnak. Nixon beismerte, hogy az amerikaiak többsége a tár­gyalások mellett áll. A több­ség szerint — mondotta az elnök — a háború befeje­zése céljából az Egyesült Államoknak távoznia kell Vietnamból, az ottmaradó amerikai csapatok veszélyez­tetését pedig egyszerűen a kivonásukkal kell megszün­tetni. Mindezek ellenére Nixon bejelentette, hogy parancsot adott az észak-vietnami ki­kötők bejáratainak elakná- sítására, utasította az ame­rikai fegyveres erőket, hogy mérjenek csapásokat a VDK belső vízi, vasúti és egyéb közlekedési vonalaira. Az amerikai légierő és haditen­gerészet pedig, mint a nyi­latkozatban elhangzott, uta­sítást kapott a. levegőből és a hadihajódról mérendő csapásokra. Ezek a leplezetlen agresz- szív cselekmények a vietnami amerikai beavatkozás elmé­lyítését jelentik, megsértik a nemzetközi jog szabályait. Nixon megtételük szükséges­ségét azzal próbálta alátá­masztani, hogy meg kell menteni 60 000 amerikai ka­tona életét, hogy fennáll a Dél-Vietnamot fenyegető kommunista veszély, vagyis azzal, amivel az amerikai propaganda mindig előhoza­kodott, valahányszor igazolni kellett a vietnami nép elleni háború eszkalációs cselekmé­nyeit. / Nixon beszédében azt állí­totta, hogy ezek a cselekmé­nyek nem irányulnak egyet­len harmadik ország ellen sem. Kijelentette, hogy amíg a hadifoglyokat szabadon bocsátják, és amint életbe lép a nemzetközileg ellen­őrzött tűzszünet, az Egyesült Államok minden hadműve­letet beszüntet Indokína te­rületén. Az elnök beszédében hem­zsegtek a biztosítékok, hogy az Egyesült Államok véget akar vetni a vietnami há­borúnak, és haza akarja vin­ni katonáit. Ugyanakkor a gyakorlati lépések, s közvet­len azok az intézkedések, amelyeket ma jelentett be az elnök, másról tanúskodnak. Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den — Dégen Imre államtit­kárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével —, Kiskö­rére látogatott és megtekin­tette a Tisza II. vízlépcső építkezéseit. A Tiszavölgy legnagyobb vízgazdálkodási létesítményéről Mátrai Ist­ván, az Országos Vízügyi Be­ruházó Vállalat vezérigazga­tó-helyettese, a hozzá kap­csolódó öntözőrendszerről Bu­davári Kurt, az Országos Vízügyi Hivatal vízhasznosí­tási főosztályvezetője tájé­koztatta a kormány elnökét, aki kíséretével végigjárta a duzzasztómű munkahelyeit. A vízlépcső a Kisköre— Abádszalók közötti vasúti híd táján, a Tisza 404 kilo­méteres szelvényében, a, fo­lyó jobb oldali kanyarulatá­nak . átvágásában épül. Már áll áz öt, egyenként 24 mé­teres nyílással rendelkező duzzasztómű, nagyrészt már helyükön vannak a vízzáró billenőtáblák, s hamarosan elkészülnek a hatalmas cső­turbinák is. Az építők elmondották a kormány elnökének, hogy 1973-ig elkészül a vízlépcső, a víztároló alsó szakasza, valamint a nagykunsági és jászsági főcsatorna 18—18 kilo­méter hosszú kezdeti része. A duzzasztott víz egyelőre a fő mederben marad, nem ön­ti el a tároló tervezett terü­letét. A Balaton egyötödét kitevő új mesterséges tó két­Castro Algírban megkezdődtek az akadémiai tudományom osztályok beszámold és tudományom liléméi ségkívül a leglátványosabb része lesz a vízlépcsőnek: te­rülete eléri majd a 127 négy­zetkilométert, legnagyobb szélessége pedig a hat kilo­métert. Töltései a végleges kiépítés után. 400 millió köb­méter vizet fognak majd kö­rül. Innen vezeti el a vizet a Tisza bal parti területei­re a nagykunsági, jobb parti részére pedig a jászsági fő­csatorna. A vízgazdálkodási komplexum első: ütemének elkészültével á ' környéken körülbelül T0 000 hektár, tel­jes kiépítése után pedig mintegy 300 000 hektár válik. öntözhetövé. A Minisztertanács elnöke főként a vízügyiek öntözési terveit hallgatta nagy figye­lemmel, hozzáfűzve, hogy vízgazdálkodásban, víz- hasznosításban álljuk az összehasonlítást a leg­több országgal. A világ sok részén dolgoznak magyar vízügyi szakemberek, — mondotta Fock Jenő —, s munkájukat számon tartják az ENSZ szakosított szerve­zeteiben is. A kormány, fon­tosságának megfelelően, fog­lalkozik az öntözéssel, álla­munk sokat költ erre a cél-, ra, ám nem mindig lehetünk elégedettek az öntözésgazdál­kodással. Nem ritka, hogy a termelőszövetkezetek mar. tízmilliméteres eső után is abbahagyják ■ áz öntözést,, nem hasznosítják kellően be­rendezéseiket. Ha a sok ké­rés, agitáció, sőt az öntöző berendezések árának leszál­lítása sem használ, akkor bi­zonyos szankciókhoz kell 'nyúlni. Ha az állam öntözés­re adott pénzét nem használ-, ják fel, vagy másra költik, akkor a támogatást vissza kell téríteni. Az öntözött terület jelen­legi nagyságával koránt­sem lehetünk elégedet­tek. I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom