Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

Kongresszusról jelentkezem Daloltunk is A Kongresszusról, de már Itthonról. Valójában ezt a íelcímet viselhetné a kong­resszus záróüléséről, harma­dik napjáról szóló tudósítá­som. Ugyanis a késő délutá­ni- órákban „kongresszusi au­tóbuszunk” hazahozta Heves megye küldötteit, meghívott vendégeit, kivéve az Országos Tanácsba beválasztott Gu­lyás Sándort, Ka kuk Imrét, Vozik Zoltánnét, Palik Im­rét, Nagy Lásziónét, akik Vi­rág Károllyal, a megyei párt- bizottság titkárával, Fiala Ti- vadarnéval, a népfront me­gyei elnökével és Páti Jenő­vel együtt hivatalosak voltak az újonnan megválasztott or­szágos elnökség Parlament­ben adott, péntek esti foga­dására. Pénteken reggel, kisütött a nap, s nyilván az előző hű­vös, borult napok után ez a körülmény is élénkítően ha­tott a kongresszus valameny- nyi réssztvevőjére. Azonban, az igazi derűt Darvas Jó­zsef szuggesztív erejű hozzá­szólása után, az általa „be­konferált”, spontán epizód váltotta ki: Vass Lajos, me­gyénk szülötte, a népszerű zeneszerző „megénekeltette” a kongresszust is. Jól illesz­kedett a kongresszus légkö­rébe az egykor kedvelt moz­galmi dal: „Dózsa népe, bontsd ki zászlód itt a he­lyed ..zandült fel ezer ajakról á szép szólam, s mindenkinek megdobogtatta a szívét a strófa további né­hány sora is: „Őseidnek aka­rata jár teveled; Jobb ma­gyar jövendő, kürtszava csendül a földeken át; jólét­ben, független szép Magyar- ország nyer ma csatái.. Ezután, „megszavazta” a kongresszus a „Látod édes­anyám, ..kezdetű magyar népdalt is éneklésre, s Szalag István — többek által is megdicsért orgánummal — rázendített, s utána, vele az egész kongresszus. Valami nehezen leírható dem sugár­zott az arcokon: együtt éne­kelt mindenki, küldöttek, vendégek, államférfiak, tudó­sok, művészek. Találóan fe­jezte ki magát e műsoron kí­vüli epizódról az ezután fel­szólaló Erdey-Grúz Tibor: — Az éneklés, a dalolás élénkítően hat a szellemre a racionális gondolkodásra is. Érzelmileg megteremti azt a helyzetei, hogy az értelem ki­nyílik további új, lényeges dolgok befogadására. ■ *5^.^ .'•y'*'' v (Befejező rész). Az ország nagy részén el­keseredett harcok dúlnak a felszabadítók és a fasiszták között, a fővárosban és a Dunántúlon ‘ a nyilas rém­uralom rendez orgiákat, az ország már felszabadult te­rületein pedig új élet sar­jad. 25 éves illegalitás után a Magyar Kommunista Párt végre szabadon, legálisan állhatott a sötét reményte­lenségtől és észbontó kétség- beeséstől elcsigázott magyar nép elé,. hirdetve: „Leszma- gj'u’g újjászületés!” Műkö­désbe léptek a német meg­szállás után föld alá szorí­tott demokratikus pártok is. A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT A nép útmutatást, világos programot, bíztató jövőt várt mindazoktól, elsősorban a -komunistáktól. akik már a h4ború alatt is a katasztró- fapoii ti kával szemben az egész nemzet érdékeit szem előtt tartó perspektíváért harcoltak. A háború alatt, s még {nikább a háború végén világossá vált, hogy csal: i kommunisták által megje­lölt. az egész nemzetet moz­gósítani tudó és akaró prog­ram jelenthet megoldást. A kommunisták vallották: „Minél szélesebb lesz az or­szágban a nemzeti egység, annál gyorsabb és könnyeb! lesz az ország felemelkedése Minél szélesebb lesz az or­szágban a nemzeti egység, annál hamarabb indul meg a termelőmunka, annál előbb KÉilárdu! meg a közrend. Heves megyei küldöttek a kongresszus szünetében. (Foto: Kiss Béla) Mellettem ült a sajtópá­holyban Roland Vuillaume, a L’Humanite munkatársa, aki megjegyezte: — Nagyszerű ...! Ez is a kongresszus közvetlenségéi, protokollmenlességét bizo­nyítja ... ★ A L’Humanite munkatársá­val kapcsolatban — tegnapi ígéretemhez híven —, el kell mondanom, hogy a nagy sür­gés-forgásban már az első percben összetalálkoztam ve­le, amikor a kongresszus épü­letébe beléptem. Valami nem volt rendbe a papírjaival, de gyorsan elrendezték a sajtó­iroda munkatársai. Ezután többször is találkoztunk a há­rom nap alatt. Csütörtökön, a délelőtti szünetben a meghí­vottként éppen aznap érke­zett Oláh Györggyel, a me­gyei pártbizottság első titká­rával beszélgettek a kong­resszusról. Roland Vuillaume többek között arról beszélt i .vünk, hogy őt a legjobban az fogta meg, hogy a külön­böző. filozófiai tendenciák is fórumot, kapnak, de az ide­ológiai különbségek ellenére is megtalálják a közös célo­kat és feladatokat. ★ A sajtóirodán percenként adják egymás kezébe a kilincset a bel- és kül­földi lapok munkatár­sai. Kinek egy adat, kinek egy telefonálási lehetőség, s kinek pedig valamilyen lefor­dított szövegrész hiányzik. Gyapai Dénes, a sajtóiroda vezetője munkatársaival együtt „tartja a frontot”. Töb­ben az ipari televízió kis kép­ernyőjén nézik a kongresz- ' szusi termet, hallgatják a hozzászólókat, vagyis kétsze­resen jelen vannak a kong­resszuson. De előfordult a háromszoros jelenlét i$: szer­dán és csütörtökön este fél' hétkor egy nagyobb képer­nyőn a „nagy tv-ben” meg­kezdték a kongresszusról ké­szült tudósítás sugárzását, s még a tanácskozás is tar­tott a kongresszusi teremben. ★ A sajtóirodától távolabb, egy másik helyiségben Balogh István a Hazafias Népfront Nemzetközi titkárságának munkatársa, a fordító irodát irányítja. Tőle tudtam meg, hogy a hatalmas kongresszu­si. terem erkélye mögött le­vő fülkékben egyidejűleg 12 nyelven tolmácsolták a hoz­zászólásokat, amelyek bonyo­lult technikai rendszer se­gítségével minden külföldi vendéghez azonnal eljutot­tak saját anyanyelvükön. Bent az irodában öt gépíró- nő angolul, franciául, néme­tül, oroszul és spanyolul ír­ta a vita anyagát, amely az­tán stencilre, s néhány óra múlva pedig az érdeklődő külföldi újságíró, vagy ven­dég kezébe került. Mindez persze természetesnek tűnik, de ezernyi összehangolt teen­dő végeredménye. Igaza van Garami Sándor- né hatvani nyugdíjasnak, Papp Flórián erdőtelki tsz- tagnak, és Csuhaj K. Sán­dor egercsehi bányásznak, akik hazafelé jövet az autó­buszon egyöntetűen állítot­ták: — Élménynek is felljthe- tetlen marad örökre ez a kongresszus...! Faludi Sándor 434 tnllliis termelés a megye ktsz-eiben Számvetést készítettek a közelmúltban a Heves me­gyei KISZÖV 25 tagszövetke­zetének tavalyi munkájáról. Mint ebből a többi között ki­tűnik: a múlt évi termelés az előzőhöz képest 44 millió­val növekedett, s ezzel elérte a 434 millió forintos érté­ket. A fejlődés üteme ugyan valamelyest mérséklődött, el­maradt az előirányzottól, de ennek ellenére is mindhárom népgazdasági ágazatban meg­haladja az országos átlagot. Az építőiparban 10,2; az iparban 10,8; a szol­gáltatásoknál 19.3 százalékos a növekedés. „Szépséghiba”: a növekedésnek- még 40 szá­zaléka sem származik terme­lékenységjavulásból. Visszaesett a lakosság ré­szére végzett éoítési tevé­kenység, az előző évinél nyolcvannal kevesebb volt az átadóit lakások száma, nem tapasztaltak pozitív változást a belkereskedelem áruellátá­sában, a kisfogyasztók he­lyett inkább a közületek ki­elégítését szolgálta a terme­lési többlet. Az év folyamán két szö­vetkezet dolgozott vesztesé­gesen, míg a többiek együt­tes nyeresége a korábbinak csaknem egynegyedével nőtt, 61,7 millió forint volt. Ugyan­ekkor 31,1 millió forintos megvalósított beruházással gyarapodott a tagszövetkeze- tek állóeszköz-állománya, Mindezekről pénteken dél­előtt Egerben, a KISZÖV küldöttközgyűlésén esett szó — több más mellett. Részt vett a tanácskozáson dr. Nagymarosi Mihályné, az OKISZ-titkárság vezetője és Ráduly Barna, a megyei ta­nács képviselője is. (—ni) T ófalui szc'nysg Nagy gond volt a községben, hogy a többgyermekes csa­ládanyáknak óvoda- és bölcsődehiány miatt otthoni munka- lehetőséget biztosítsanak. A községi tanács segítségével most létrehoztak közel 40 részvevővel egy szönyegkészítö tanfo­lyamat, s így a nyolchetes tanfolyam után már otthon készít­hetik a tófalui asszonyok a különféle, szebbnél szebb szőnye­geket. Az elkészült termékeket a budapesti Kézműipari Vál­lalathoz szállítják, ahol a megfelelő ellenőrzés után juttatják el a megrendelőkhöz. Képünk a tanfolyam néhány hallgató­járól készült. (Foto: Kiss Béla) Meddig tart a lendület ? Kedvező lelek a hevesi zöidsiifinaeszü tájon A kép sötét volt. Amikor a Dél-Heves megyei tsz- szövetsóg tagszövetkezeteinek középtávú terveit átnézték, pontosabban: elemezték, hogy a közös gazdaságok a következő években milyen területen akarnak zöldséget termelni, nagyon sötét és ag­gasztó kép körvonalai bon­takoztak ki. A számok áz amúgy is lecsökkent terület további erőteljes csökkené­sét jelezték. Veszélybe került a híres, Heves megyei zöld­ség, amelyre pedig egyre na­gyobb igényt tartottak és tar­tanak a belföldi fogyasztók, a A népfrout lőrténele VI. Lesz magyar újjászületés minden állam életének elő­feltétele. Magyarország újjá­születése csakis a német fa­sizmus és a német bérencek elleni kérlelhetetlen harc­ban, a demokráciáért vívott küzdelemben valósulhat meg.” A kommunisták azon­ban nemcsak vallották, ha­nem 1944. november 30-án ,,Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelke­désének programjáéban ezt meg is fogalmaztál!:. Néhány nappal később december 2-i — a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt, a Pol­gári Demokrata Párt, vala­mint a Szabad Szakszerveze­tek.— .közös ülésen, Szege­den létrehozták a Magyar Front utódját, a Magyar Nemzett -Függetlenségi-Fron­tot. amely egyben magáévá is tette a kommunista párt pro órai n j avaslatá t. ..Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország — olvashatjuk a kö­zös programban. Ha a nem­zet kíméletlenül leszámol az országvesztükkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti* Független­ségi Frontban az új, élet­erős. demokratikus Magyar- ország felépítésére, akkor Magyarország nem volt, ha­nem lesz! Ha a magyar nép maga veszi kezébe sorsának intézését, akkor Magyaror­szág megmenekülhet és új­jászülethet'’ Ez a program lett az alap­ja 1944. decemberében Deb­recenben az új államiság, a demokratikus néphatailom^ megszületésének, a nagybir-' tokot örökre száműző és a földet művelő, a dolgozó pa­rasztnak kezébe adó földre­formnak, annak az országos népmozgalomnak, amely fel­számolta a fasiszta népelle­nes szervezetéket, érvényre juttatta a demokratikus jo­gokat, biztosította a feltéte­leket a régen megérett szo­ciális törvények megalkotá- , sához és amely egy elpusz­tult országot nemcsak talp­ra állított, hanem el is indí­tott eddig soha nem tapasz­talt társadalmi és gazdasági felemelkedés útján. A KOALÍCIÓ A koalíciós időszakban, amikor a népfront a kom­munista párt és más demok­ratikus politikai pártok ösz- szefogásában testesült meg, jelentette azt a társadalmi keretet, amelynek segítségé­vel a magyar nép megvívta nagy csatáját nemcsak a de­mokratikus, hanem a szocia­lista átalakulás időszakában. \ Függetlenségi Front a reakciós és haladó erők nagy összeütközésének időszaká­ban 1945 végétől 1948-ig mindig a haladó, szocialista erők számára teremtett ked­vező feltételeket. A munistók és az őket támo­gató erői: mindig számíthat­tak arra és igényelték is, hogy a dolgozó tömegek tá­mogatása a Függetlenségi Fronton belül jelentkező reakciós erőket elszigeteli és utat nyit a haladó töretové seknek. A nemzeti összefo­gás. a demokratikus erők tö­mörítése nélkül az ország új­jáépítése, az infláció leküz­dése a nép hatalmának ki­vívása nem valósulhatott volna meg. A Függetlenségi Front osztálytartalma, a nemzeti erők tömörítése 1945, és 1948 között híven tükrözte azt a kemény, elszánt küzdelmet, s e téren elért eredménye­ket. amelyet az ország kö­vetkezetesen demokratikus erői vívtak a reakció ellen. A kezdetben demokratikus és még antifasiszta célkitű­zéseket fokozatosan felvál­tották a szocialista elemei:, a szocialista tartalom. 1948- ban a proletárdiktatúra győzelmével, az ország szo­cialista útra lépésével lé­nyegét, tartalmát tekintve alapvetően új feladatok áll­tak az ország s a népfront előtt is. De ez az új, mind tartalmában, mind formá­jában az egy évtized alatt szerzett tapasztalatokra épült, s azokat hasznosítot­ta új fettételek között. Dr. Pintér István konzervgyárak, de több kül­földi ország is. Fordult a kocka Ha az idei helyzetet ele­mezzük, érdekes, pozitív vál­tozásról adhatunk számot. A tendencia — szerencsére —, másképpen alakul, mint az a számok jelezték. A szövet­ség tagszövetkezetei, melyek a megye zöldségtermelésének túlnyomó részét, mintegy hetven százalékát adják, az idén tekintélyes mennyiségű zöldséget termelnek. Kon­zervzöldségből például közel 950 vagonnal állítanak elő többet, mint tavaly — ezt bi­zonyítják a szerződéskötések. Többet szerződtek a SZÖV- TERMÉK vállalattal is, mint­egy 250 vagonnal. Ez tehát nagyjából 1200 vagon több­letre tehető. A felmérések szerint további kilencszáz vagon terméket önállóan ér­tékesítenek a gazdaságok, összesen mintegy 5700 va­gon az ossz várható meny- nyiség, s ez azt jelenti, hogy ha a tervek valóra válnak, akkor a gazdaságok nem sokkal maradnak el a koráb­bi évek csúcsaitól. A megnöveltedet!: zöldség­termesztési kedvet jelzi, hogy a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet . hatvan. az ecsédi tsz száz, a hevesi Kossuth Tsz hetven holddal, nagyobb területen termel paradicso­mot, mint egy évvel koráb­ban. De sorolhatnánk tovább a példákat. A zaránki tsz ta­valy egyáltalán nem termelt zöldpaprikát, most 35 holdat vállaltak. Az átányi közös gazdaság káposztából tízszer annyit termel, mint egy év­vel korábban. Általában a legtöbb zöldségtermesztő szövetkezet ben tapasz t átható emelkedés. Felmerül a kérdés, hogy miért? Minek köszönhető a pozitív változás. Elsősorban azoknak a kormány- és mi­nisztériumi intézkedéseknek, amelyek már az idén lehető­vé teszik, hogy a gazdaságok jobban megtalálják számítá­sukat, gazdaságosabb legyen a termesztés. Hozzájárult a különböző megyei, területi " szervek fokozott segítség- nyújtása is. S nem utolsósor­ban annak is köszönhető, hogy a termelő gazdaságok is megértették: nekik is áldo­zatot szükséges vállalniuk azért, hogy a lakossági és. ipari -szükségleteket kielégít­sék. . u \yitott kérdések A kedvező változások elle-i nőre a zöldségtermesztés ügye mégsem nevezhető le­zártnak és megoldottnak. Azt a többletmennyiséget, amely a múlt évihez képest jelent­kezik, a szövetkezet majd­nem kizárólag hagyományos módon, jelentős élőmunka- ráíordítással állítják elő. Ugyanúgy azonban, mint máshol, a hevesi tsz-szö- vetség' tagszövetkezeteiben is évről évre kevesebb a dol­gozó tagok száma. Távlatban tehát csakis a gépesítés se­gíthet. Ez pedig nehéz téma, hiszen a zöldségtermesztő gépekben nem nagy a vá­laszték, és az áruk is igen magas. Nehezíti a helyzetet az is. hogy kevés a gépi be­takarításra alkalmas zöld­ségfajta. Összességében tehát az mondható el, hogy amíg né­hány éve a zöldségtermesz­tés — hiába volt Intenzív ágazat —, nem igényelt na­gyobb anyagi ráfordítást, addig ma már a fejlesztéshez jelentős pénzösszegre van szükség. Pénzt pedig nehéz előteremteni, hiszen nem csupán a zöldségtermesztés­re, Iranern másra is kell. S itt lehet megemlíteni egy kedvező tapasztalatot. Annak idején, amikor a borsó be­takarítása nagy gondot oko­zott a szövetkezeteknek, se­gítséget nyújtott a konzerv­ipari tröszt, az első betaka­rító gépeket ő bocsátotta a gazdaságok rendelkezésére, A partneri kapcsolat azóta bp- vüll, remélhető, hogy a jö­vőben. még inkább kiterebé­lyesedik. S ha mindez páro­sul a kellő mértékű állami támogatással, a kedvező for­galmazással. akkor várható, hogy a most ani lendület nem törik meg, s nem jut újra holtpontra a zöldségtermesz­tés mindannyiunkat érintő ügye. Kaposi Levente 1972. átfrilb 39,, szonUa«* \ I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom