Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
Véget éri az országgyűlés tavaszi ülésszaka f (Folytatás az 1. oldalról) Véleménye szerint a fiatalok egy része anyagi számításból választja az orvosi pályát. Bogyai Gyulámé, Győr—Sopron megyei képviselő követelte, hogy a vezetők szerezzenek érvényt a törvény orvosetikai előírásainak. Nem értett egyet több vonatkozásban e felszólalásokkal dr. Noszkay Aurél, budapesti kórházi főorvos. Az elmondottakban sok az általánosítás — mondotta, mert az orvosok túlnyomó többsége nemcsak példamutató erkölcsiséggel dolgozik, hanem sokszor saját egészségét is kockára teszi. A visszaélések ellen természetesen ő is intézkedéseket tart szükségesnek. Dr. Lakatos Pál, Komárom megyei képviselő azzal az állítással szállt vitába, hogy csupán a több pénzért mennek orvosnak a fiatalok, hiszen ezt el lehetne mondani a mérnökjelöltekről, vagy akár a tv- szerelést tanulókról is. Előtérben az üzemegészségügy Számos képviselőt foglalkoztatott az új törvénnyel Kádár János, Péter János és Losonczi Pál az ülésszak egyik szünetében. Az üzemegészségügy mezőgazdasági vonatkozásaival foglalkozott Mándics Mihály általános iskolai igazgató, Bács megyei képviselő. A tanyavi>lágba és a mezőgazdasági nagyüzemek orvosi éves régi egészségügyi törvénynek. A tanácskozás késő délután dr. Szabó Zoltán, egészségügyi miniszter válaszával ért véget. A miniszter ölömmel szólt arról, hogy az egészségügyi törvény tervezetét az alkotmány módosításával együtt tárgyalta az országgyűlés, mert — mint mondta — a módosított alkotmányiban rögzítettek jó alapul szolgálnak az új egészségügyi törvény megvalósításához is. Dr. Szabó Zoltán javasolta, hogy az országgyűlés a beterjesztett módosításokkal együtt fogadja el az egészségügyi törvény tervezetét. A miniszteri választ követően szavazásra került sor: Apró Antal javaslatára az országgyűlés elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészség- ügyi bizottság módosító javaslatainak sorsáról döntött — azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők egyhangú szavazattal — általánosságban és részleteiben is — törvényerőre emelték az egészségügyről szóló tervezetet. Az ülésszak Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének zárszavával ért véget. Ilevér Lajos (jobbról) Nyers Rezsővel, a Politikai Bizottság tagjával, a párt Központi Bizottsága titkárával beszélget. Amint képünk is igazolja, az országgyűlés szünete nem jelent egyben pihenőt is. (Foto: Kiss Béla) ugyancsak előtérbe került üzemegészségügy. Igen nagy a várakozás az üzemekben — hangsúlyozta dr. Radnai Éva orvos, Fejér megyei képviselő. Dicsérte a munka- védelmi óvórendszabályokat, sok helyen azonban az egészségre ártalmas, ismeretlen importanyaggal dolgoznak és ez ellen is meg kell keresni á védekezés eszközeit —, mondotta. Dr. Flerkó Béla egyetemi tanár, Baranya megyei képviselő méltatta a hazai szilikóziskutatásokat. Szükségesnek tartotta az ártalmat szenvedett bányászok átképzésének lehetővé tételét olyan munkára, amellyel elérhetik előző keresetüket. Bogyai Gyulámé,- Győr—Sopron megyei képviselő sürgette, hogy alkalmazzanak fiatal, agilis üzemorvosokat, akik felveszik a harcot a magas páratartalmú levegő, a por és zaj okozta ártalmakkal. A zaj káros hatásairól többen is szóltak, köztük dr. Déváid József osztályvezető főorvos. Borsod megyei képviselő, a probléma elismert szakértője. A balesetek számának növekedését elemezte Orbán József asztalos csoportvezető, Szolnok megyei képviselő. Véleménye szerint a munka- védelmi beruházások és intézkedések általában kielégítőéit: inkább a helytelen szemléletben és a hiányos felvilágosításban kell keresni a Msietek eks* ellátásának javítását sürgette, miután ott is szaporodnak — például a kemizálás következtében — az ártalmak és veszélyek. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, Békés megyei képviselő a traktorosok és a motoros- íűrészelők vibrációs ártalmainak gyakoriságáról beszélt, valamint az állattenyésztők megbetegedéseiről, amelyek szintén komoly figyelmet követelnek. Több képviselő szólt az egészségügyi nevelés és propaganda fontosságáról, az e téren immár sürgetővé vált feladatokról. Mándics Mihály Bács megyéből az egészséges életmód népszerűsítését szorgalmazta. Dr. Lakatos Pál véleménye szerint a felvilágosítást és nevelést már az óvodában meg kellene kezdeni. Igen elgondolkoztató — mondotta —, hogy a fiatalok jórésze már 10—14 éves korban dohányzik és alkoholt fogyaszt. A felszólaló képviselők ismertették megyéjük, városuk, választókerületük egészségügyi viszonyait és javaslatokat tettek a hiányosságok orvoslására. Erről beszélt Karakas László, Hajdú megyei képviselő, dr. Radnai Éva, Fejér megyéből, Varga Tibdrné Nógrád megyéből, Spisák András Szabolcs- Szatmár megyéből. A felszólalók méltányolták az országosan élért jelentős eredményeket és nagyra értékelték az új törvényt, amely méltó fel valló ja a csaknem saáz80000 kisgazdaság megyénkben Munkaidőfénykép készül Mindössze két ízben volt Magyarországon részletes mezőgazdasági felmérés, s az egykor készült statisztikák már nagyon távol esnek a mai valóságtól. Az első részletes mezőgazdasági statisztikai felmérés 1895-ben, a második 1935-ben készült. Az idén ismét számláló- biztosok járták, és járják a falvakat, hogy a magyar mezőgazdaság 1972. évi termelési körülményeiről, a mező- gazdasági helyzetről készítsenek hiteles képet, amely alapját képezheti a jövő fejlesztési koncepcióinak. A felmérés szorosan kapcsolódik a FAO által kezdeményezett világ-összeírásokhoz, amely földünk jelenlegi mezőgazdasági színvonalát hivató!' tükrözni. A statisztikai felmérés az idén márciusban kezdődött, s több fázisban 1973 közepéig tart. Heves megyében a statisztikai adatfelvétel első lépcsője áprilisban befejeződött, ennek során nyolcvanezer kisüzemi gazdaságot látogattak meg a számláló- biztosok. Többek között kiderült, hogy megyénkben még több egyéni gazdaság van, a legnagyobb terület, amelyen egyéni gazdálkodást folytatnak, 21 katasztrális hold. A nyolcvanezer kisüzem javát a háztáji gazdaságok adják és egyes termékekből — például tojásból — még mindig több mint ötven százalékát fedezik a szükségleteknek. Május elsejétől kezdve a statisztikai hivatalok új, a kisüzemi gazdaságokban eddig még nem alkalmazott felmérést végeznek. Megyénk 960 kisüzemi gazdaságában a hónap elejétől úgynevezett munkidőfényképet fognak készíteni. A számlálóbiztosok szinte percről percre figyelemmel kísérik a kisgazdaságban dolgozók minden munkáját és azt statisztikai lapra fektetik, így a mezőgazdasági munkás egy napjáról úgynevezett munkaidőfénykép készül, amely jelzi, hogy milyen folyamatokkal töltött a legtöbb, illetve legkevesebb időt a dolgozó, hogyan telik el egy munkanapja. A munkaidőfényképet kiegészíti az a teljes körű részletes felmérés, amely számot ad a kisgazdaságok technikai felszereltségéről. A megfigyelési időszak egy évet tesz ki. Megyénk 102 termelőszövetkezetében és hét állami gazdaságában júniusban kerül sor az országos, illetve a FAO felmérésére. Sz. a. A nagy tartalék ÍV. Népgazdasági célok, vállalati nyelven „A korszerű üzem- és munkaszervezés nagy jelentőségű a szocialista vállalatok és az egész népgazdaság fejlődésében. A gazdaság- politikai célok elérésében döntő szerepe van annak, hogy a vállalatok termelő és szolgáltató munkájukat hogyan szervezik meg, hogyan gazdálkodnak a munkaerővel, az anyaggal, a gépekkel és az állóeszközökkel.” Ezek a mondatok —, amelyek az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i határozatának bevezető mondatai — lényegében azt jelentik, hogy a további gazdaságfejlesztésnek nincs más útja-módja, mint a termelő- munka racionális megszervezése. A gazdasági reform új lehetőségeket és új követelményeket állított a vállalatok vezetői elé. E lehetőségekkel a vállalatok egy része élni tud. A vállalatok többségénél azonban a ve- . zetok még nem tudták kielégíteni, illetve nem ismerték fel az új követelményeket. Ezért az üzem- és munkaszervezésben nem érvényesülnek kellően a gazdasági reform célkitűzései. Mindez komoly akadálya a népgazdasági hatékonyság gyorsabb növelésének, táptalaja az indokolatlanul nagy muntoa- erőkerestetnefc, és forrása annak a törekvésnek, hogy minden termelésbővítési fel. adatot beruházással oldjanak meg a vállalatok. A Központi Bizottság említett határozata leszögezi, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtásával együtt az anyagi termelés és szolgáltatás területén országos aktivitás bontakozzon ki, amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezésiben rejlő tartalékok módszeres feltárása és hasznosítása. A KB-határozat részletesen elemzi e munika céljait és módszereit is. A vállalati és üzemszervezői munka népgazdasági cél. jai nagyjából a következőképpen vázolható fel: — a munkatermelékenység növelése a munkaidőalap jobb kihasználásával, illetve a gépesítéssel; — az állóalapok jobb kihasználása a műszakszám lehetséges növelésével, és a felesleges és elavult gépeik, berendezések kiselejtezésének gyorsításával; — az önköltség csökkenité- se; — az ügyviteli rendszer javítása és fejlesztése, illetve a túlzott adminisztráció egyszerűsítése; — az üzem- és munka- szervezés javításával párhuzamosan a munka- és kereseti feltételek javítása; — az állami jövedelmekhez való nagyobb vállalati hozzájárulás és az állami támogatás arányának mérséklése. Ezek az általános célok, amelyeket minden vállalatnak „le kell fordítania” saját nyelvére, azaz minden vállalatnál, a helyi sajátosságok figyelembevételével kell meghatározni azokat a konkrét célokat, amelyek végül, is egybeesnek az imént említett népgazdasági követelményekkel. A vállalati üzem- és munkaszervezés javítása érdekében különösen nagy figyelmet kell fordítani a termelőmunka különböző elemeinek, (az emberek, a gép, az anyag, a technológia, a készlet stb.) összhangjának biztosítására; a felesleges vagy rossz hatásfokkal foglalkoztatott létszám ésszerű átcsoportosítására, a vállalaton belüli munkamegosztás, illetve kooperáció tökéletesítésére; a vállalat vezetési szisztémájának és a különböző vezetők feladatainak, hatásköreinek egyértelmű kialakítására, illetve az általános vállalati munkarend to. vábbfejlesztésére. Lényegében mindenki számára ismert, régóta emlegetett feladatok ezek, amelyek most — minden eddiginél erősebb hangsúllyal — kerültek napirendre. Ez nem jelenítheti azonban a szervező munka időszakos, valamiféle kampány jellegét. A szervező munka ugyanis állandó része a mindennapi vállalati gazdálkodásnak. Éppen úgy, mint a technológiai munka, az anyagátvétel,, a gyártáselőkészítés stb. És éppen az a baj, hogy nálunk sóit helyen üzem- és munkaszervezés alatt afféle látványos, időszakonkénti akciókat értenek és magfeledkeznek arról, hogy a legapróbb, a legjélemítéktele- nebbneik látszó feladatokat is a tudományos szervezés szemszögéből vizsgálják és oldják meg. Semmi szükség' nincs arra, hogy a szervező munkájuk közben, mindig a jövőt — a sokszor nagyon is távoli jövőt —, az európait, sőt, a világszínvonalat „célozzák meg”. Sakkal eredményesebb lenne, ha a legközelebbi, az éppen soron következő termelési feladatokat próbálnák az adott viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó szervezési módszerekkel megoldani. Vértes Csaba Következik: Üzemszervezés bérmunkában. A kérdőjelek hídja Több mint egy negyedéve áll a híd Gyöngyösön a Vachott Sándor utca torkolatában a patak fölött. Még az elmúlt év végén elkészítették a Közúti Üzemi Vállalat gyöngyösi dolgozói, mintegy karácsonyi ajándéknak szánva. Tették ezt jó szívvel, annál is inkább, hiszen a korábbi híd akkor már nagyon régóta nem üzemelt, lezárták a forgalom elől. Korainak bizonyult a gyöngyösiek öröme. Néhány nappah a megnyitás után ismét kikerültek a piros-fehér csíkos bakok az út elejére. Ezen a hídon bizony attól kezdve egyetlen kocsi át nem mehetett. Történt azért, mert a megrendelő, a KPM Közúti Igazgatósága nem vette át a hidat decemberben a hivatalos eljáráskor. Ahogy most felidézi Iványi Oszkár, a gyöngyösi építésvezetőség irányítója az eseményeket, akkor az úgynevezett próbakockák ellenőrzése nem hozta meg a kívánt eredményeket. A megrendelő ezért állt el a hivatalos eljárás lefolytatásától. Azóta már többször is hitették s próbskockákát a vallatásnak, és minden esetben megállták a helyüket. De valaki megjegyezte, hogy a tudomása szerint az építők kálciumklori- dot kevertek a betonba annak idején. Márpedig . ennek lehet rozsdásodást serkentő hatása. És mi lesz a híddal néhány év múlva, ha a szer megtámadja a vashuzalokat a betonban? Erre az építők kijelentették, hogy ők hajlandók teljes garanciát vállalni a Ilidért. Ez is kevésnek bizonyult. Akkor forduljanak szakértőhöz. Döntsön a teljesen kívülálló fél. Zárj a le a vitát az. A Műszaki Egyetem építőanyagok tanszékének kedvező válasza után április 14- én a helyszínen találkoztak az érintett felék. A műegyetem tanszékéről dr. Balázs György docens és Ladányi Tibor adjunktus, a KPM-től Káló László műszaki ellenőr, míg a Közúti Üzemi Vállalattól Forgács Miklós főépítésvezető, valamint Szamosi Gábor főtechnológus jöttek össze a híd vallatására. A szakértők ügy nyilatkoztak, |iogj5 a. lehető legrövidebb időn belül megküldik a véleményüket a laboratóriumi vizsgálatok lefolytatása után. Ez a terminus a tapasztalatok alapján mintegy két-három hetet jelenthet. Ha tehát minden jól megy, akkor május 1-re talán megnyílik a forgalom a kérdéses hídon, amely most már nagyon hosszú idő óta nem összekötő, hanem elválasztó szerepet tölt be. ellentétben minden hidra vonatkozó elképzeléssel és követelménynyel. Kein vagyunk szakértők, nem ts feladatunk ebben a :szakmai vitában állást foglalnunk. De egy dolgot nem értünk. Miért kellett erre o szakértői véleményre egy negyedévet várni? Miért nem lehetett ezt az eljárást már a vita kezdetén megindítani? Miért kellett annak a hídnak egy negyedévet pihennie céltalanul? (gmf) 0 isit. április
