Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

Véget éri az országgyűlés tavaszi ülésszaka f (Folytatás az 1. oldalról) Véleménye szerint a fiatalok egy része anyagi számításból választja az orvosi pályát. Bogyai Gyulámé, Győr—Sop­ron megyei képviselő köve­telte, hogy a vezetők szerez­zenek érvényt a törvény or­vosetikai előírásainak. Nem értett egyet több vo­natkozásban e felszólalások­kal dr. Noszkay Aurél, buda­pesti kórházi főorvos. Az el­mondottakban sok az általá­nosítás — mondotta, mert az orvosok túlnyomó többsége nemcsak példa­mutató erkölcsiséggel dolgozik, hanem sokszor saját egészségét is koc­kára teszi. A visszaélések ellen termé­szetesen ő is intézkedéseket tart szükségesnek. Dr. Laka­tos Pál, Komárom megyei képviselő azzal az állítással szállt vitába, hogy csupán a több pénzért mennek orvos­nak a fiatalok, hiszen ezt el lehetne mondani a mérnök­jelöltekről, vagy akár a tv- szerelést tanulókról is. Előtérben az üzemegészségügy Számos képviselőt foglal­koztatott az új törvénnyel Kádár János, Péter János és Losonczi Pál az ülésszak egyik szünetében. Az üzemegészségügy me­zőgazdasági vonatkozásaival foglalkozott Mándics Mihály általános iskolai igazgató, Bács megyei képviselő. A tanyavi>lágba és a mezőgaz­dasági nagyüzemek orvosi éves régi egészségügyi tör­vénynek. A tanácskozás késő dél­után dr. Szabó Zoltán, egész­ségügyi miniszter válaszával ért véget. A miniszter ölömmel szólt arról, hogy az egészségügyi törvény tervezetét az alkot­mány módosításával együtt tárgyalta az országgyűlés, mert — mint mondta — a módosított alkotmányiban rögzítettek jó alapul szolgál­nak az új egészségügyi tör­vény megvalósításához is. Dr. Szabó Zoltán javasol­ta, hogy az országgyűlés a beterjesztett módosításokkal együtt fogadja el az egész­ségügyi törvény tervezetét. A miniszteri választ köve­tően szavazásra került sor: Apró Antal javaslatára az országgyűlés elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi, va­lamint szociális és egészség- ügyi bizottság módosító ja­vaslatainak sorsáról döntött — azokat egyhangúlag elfo­gadta. Ezután a képviselők egyhangú szavazattal — általános­ságban és részleteiben is — törvényerőre emelték az egészségügyről szóló tervezetet. Az ülésszak Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek zárszavával ért véget. Ilevér Lajos (jobbról) Nyers Rezsővel, a Politikai Bizottság tagjával, a párt Központi Bizottsága titkárával beszélget. Amint képünk is igazolja, az országgyűlés szünete nem jelent egyben pihenőt is. (Foto: Kiss Béla) ugyancsak előtérbe került üzemegészségügy. Igen nagy a várakozás az üzemekben — hangsúlyozta dr. Radnai Éva orvos, Fejér megyei képviselő. Dicsérte a munka- védelmi óvórendszabályokat, sok helyen azonban az egészségre ártalmas, ismeret­len importanyaggal dolgoz­nak és ez ellen is meg kell keresni á védekezés eszkö­zeit —, mondotta. Dr. Flerkó Béla egyetemi tanár, Bara­nya megyei képviselő mél­tatta a hazai szilikóziskuta­tásokat. Szükségesnek tartot­ta az ártalmat szenvedett bá­nyászok átképzésének lehe­tővé tételét olyan munkára, amellyel elérhetik előző ke­resetüket. Bogyai Gyulámé,- Győr—Sopron megyei képvi­selő sürgette, hogy alkal­mazzanak fiatal, agilis üzem­orvosokat, akik felveszik a harcot a magas páratartalmú levegő, a por és zaj okozta ártalmakkal. A zaj káros ha­tásairól többen is szóltak, köztük dr. Déváid József osztályvezető főorvos. Bor­sod megyei képviselő, a probléma elismert szakértő­je. A balesetek számának nö­vekedését elemezte Orbán Jó­zsef asztalos csoportvezető, Szolnok megyei képviselő. Véleménye szerint a munka- védelmi beruházások és in­tézkedések általában kielégí­tőéit: inkább a helytelen szemléletben és a hiányos felvilágosí­tásban kell keresni a Msietek eks* ellátásának javítását sürget­te, miután ott is szaporod­nak — például a kemizálás következtében — az ártal­mak és veszélyek. Kovács István, a MEDOSZ főtitká­ra, Békés megyei képviselő a traktorosok és a motoros- íűrészelők vibrációs ártal­mainak gyakoriságáról be­szélt, valamint az állatte­nyésztők megbetegedéseiről, amelyek szintén komoly fi­gyelmet követelnek. Több képviselő szólt az egészségügyi nevelés és pro­paganda fontosságáról, az e téren immár sürgetővé vált feladatokról. Mándics Mihály Bács megyéből az egészséges életmód népszerűsítését szor­galmazta. Dr. Lakatos Pál véleménye szerint a felvilá­gosítást és nevelést már az óvodában meg kellene kez­deni. Igen elgondolkoztató — mondotta —, hogy a fiatalok jórésze már 10—14 éves kor­ban dohányzik és alkoholt fogyaszt. A felszólaló képviselők is­mertették megyéjük, váro­suk, választókerületük egész­ségügyi viszonyait és javas­latokat tettek a hiányossá­gok orvoslására. Erről be­szélt Karakas László, Hajdú megyei képviselő, dr. Radnai Éva, Fejér megyéből, Varga Tibdrné Nógrád megyéből, Spisák András Szabolcs- Szatmár megyéből. A felszó­lalók méltányolták az orszá­gosan élért jelentős eredmé­nyeket és nagyra értékelték az új törvényt, amely méltó fel valló ja a csaknem saáz­80000 kisgazdaság megyénkben Munkaidőfénykép készül Mindössze két ízben volt Magyarországon részletes mezőgazdasági felmérés, s az egykor készült statiszti­kák már nagyon távol esnek a mai valóságtól. Az első részletes mezőgazdasági sta­tisztikai felmérés 1895-ben, a második 1935-ben készült. Az idén ismét számláló- biztosok járták, és járják a falvakat, hogy a magyar me­zőgazdaság 1972. évi terme­lési körülményeiről, a mező- gazdasági helyzetről készít­senek hiteles képet, amely alapját képezheti a jövő fej­lesztési koncepcióinak. A fel­mérés szorosan kapcsolódik a FAO által kezdeményezett világ-összeírásokhoz, amely földünk jelenlegi mezőgaz­dasági színvonalát hivató!' tükrözni. A statisztikai felmérés az idén márciusban kezdődött, s több fázisban 1973 köze­péig tart. Heves megyében a statisztikai adatfelvétel el­ső lépcsője áprilisban befe­jeződött, ennek során nyolc­vanezer kisüzemi gazdaságot látogattak meg a számláló- biztosok. Többek között ki­derült, hogy megyénkben még több egyéni gazdaság van, a legnagyobb terület, amelyen egyéni gazdálkodást folytatnak, 21 katasztrális hold. A nyolcvanezer kis­üzem javát a háztáji gazda­ságok adják és egyes termé­kekből — például tojásból — még mindig több mint ötven százalékát fedezik a szükségleteknek. Május elsejétől kezdve a statisztikai hivatalok új, a kisüzemi gazdaságokban ed­dig még nem alkalmazott felmérést végeznek. Me­gyénk 960 kisüzemi gazdasá­gában a hónap elejétől úgy­nevezett munkidőfényképet fognak készíteni. A számlá­lóbiztosok szinte percről percre figyelemmel kísérik a kisgazdaságban dolgozók minden munkáját és azt statisztikai lapra fektetik, így a mezőgazdasági mun­kás egy napjáról úgynevezett munkaidőfénykép készül, amely jelzi, hogy milyen fo­lyamatokkal töltött a leg­több, illetve legkevesebb időt a dolgozó, hogyan telik el egy munkanapja. A munka­időfényképet kiegészíti az a teljes körű részletes felmé­rés, amely számot ad a kis­gazdaságok technikai felsze­reltségéről. A megfigyelési időszak egy évet tesz ki. Megyénk 102 termelőszö­vetkezetében és hét állami gazdaságában júniusban ke­rül sor az országos, illetve a FAO felmérésére. Sz. a. A nagy tartalék ÍV. Népgazdasági célok, vállalati nyelven „A korszerű üzem- és munkaszervezés nagy jelen­tőségű a szocialista vállala­tok és az egész népgazdaság fejlődésében. A gazdaság- politikai célok elérésében döntő szerepe van annak, hogy a vállalatok termelő és szolgáltató munkájukat ho­gyan szervezik meg, hogyan gazdálkodnak a munkaerővel, az anyaggal, a gépekkel és az állóeszközökkel.” Ezek a mondatok —, ame­lyek az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i határozatának bevezető mon­datai — lényegében azt je­lentik, hogy a további gaz­daságfejlesztésnek nincs más útja-módja, mint a termelő- munka racionális megszer­vezése. A gazdasági reform új le­hetőségeket és új követel­ményeket állított a vállala­tok vezetői elé. E lehetősé­gekkel a vállalatok egy ré­sze élni tud. A vállalatok többségénél azonban a ve- . zetok még nem tudták ki­elégíteni, illetve nem ismer­ték fel az új követelménye­ket. Ezért az üzem- és mun­kaszervezésben nem érvénye­sülnek kellően a gazdasági reform célkitűzései. Mindez komoly akadálya a népgaz­dasági hatékonyság gyorsabb növelésének, táptalaja az indokolatlanul nagy muntoa- erőkerestetnefc, és forrása annak a törekvésnek, hogy minden termelésbővítési fel. adatot beruházással oldja­nak meg a vállalatok. A Központi Bizottság em­lített határozata leszögezi, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtásával együtt az anyagi termelés és szolgál­tatás területén országos ak­tivitás bontakozzon ki, amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezésiben rejlő tartalékok módszeres feltárása és hasznosítása. A KB-határozat részletesen elemzi e munika céljait és módszereit is. A vállalati és üzemszerve­zői munka népgazdasági cél. jai nagyjából a következő­képpen vázolható fel: — a munkatermelékenység növelése a munkaidőalap jobb kihasználásával, illetve a gépesítéssel; — az állóalapok jobb ki­használása a műszakszám le­hetséges növelésével, és a felesleges és elavult gépeik, berendezések kiselejtezésé­nek gyorsításával; — az önköltség csökkenité- se; — az ügyviteli rendszer javítása és fejlesztése, illet­ve a túlzott adminisztráció egyszerűsítése; — az üzem- és munka- szervezés javításával párhu­zamosan a munka- és kere­seti feltételek javítása; — az állami jövedelmek­hez való nagyobb vállalati hozzájárulás és az állami tá­mogatás arányának mérsék­lése. Ezek az általános célok, amelyeket minden vállalat­nak „le kell fordítania” sa­ját nyelvére, azaz minden vállalatnál, a helyi sajátos­ságok figyelembevételével kell meghatározni azokat a konkrét célokat, amelyek végül, is egybeesnek az imént említett népgazdasági követelményekkel. A vállalati üzem- és munkaszervezés javítása ér­dekében különösen nagy fi­gyelmet kell fordítani a ter­melőmunka különböző ele­meinek, (az emberek, a gép, az anyag, a technológia, a készlet stb.) összhangjának biztosítására; a felesleges vagy rossz hatásfokkal fog­lalkoztatott létszám ésszerű átcsoportosítására, a vállala­ton belüli munkamegosztás, illetve kooperáció tökéletesí­tésére; a vállalat vezetési szisztémájának és a különbö­ző vezetők feladatainak, ha­tásköreinek egyértelmű ki­alakítására, illetve az általá­nos vállalati munkarend to. vábbfejlesztésére. Lényegében mindenki szá­mára ismert, régóta emlege­tett feladatok ezek, amelyek most — minden eddiginél erősebb hangsúllyal — ke­rültek napirendre. Ez nem jelenítheti azonban a szerve­ző munka időszakos, valami­féle kampány jellegét. A szervező munka ugyanis ál­landó része a mindennapi vállalati gazdálkodásnak. Ép­pen úgy, mint a technoló­giai munka, az anyagátvé­tel,, a gyártáselőkészítés stb. És éppen az a baj, hogy ná­lunk sóit helyen üzem- és munkaszervezés alatt afféle látványos, időszakonkénti akciókat értenek és magfe­ledkeznek arról, hogy a legapróbb, a legjélemítéktele- nebbneik látszó feladatokat is a tudományos szervezés szemszögéből vizsgálják és oldják meg. Semmi szükség' nincs arra, hogy a szervező munkájuk közben, mindig a jövőt — a sokszor nagyon is távoli jövőt —, az európait, sőt, a világszínvonalat „cé­lozzák meg”. Sakkal eredmé­nyesebb lenne, ha a legkö­zelebbi, az éppen soron kö­vetkező termelési feladato­kat próbálnák az adott vi­szonyokhoz leginkább al­kalmazkodó szervezési mód­szerekkel megoldani. Vértes Csaba Következik: Üzemszervezés bérmunkában. A kérdőjelek hídja Több mint egy negyedéve áll a híd Gyöngyösön a Vachott Sándor utca torko­latában a patak fölött. Még az elmúlt év végén elkészí­tették a Közúti Üzemi Vál­lalat gyöngyösi dolgozói, mintegy karácsonyi ajándék­nak szánva. Tették ezt jó szívvel, annál is inkább, hi­szen a korábbi híd akkor már nagyon régóta nem üze­melt, lezárták a forgalom elől. Korainak bizonyult a gyöngyösiek öröme. Néhány nappah a megnyitás után is­mét kikerültek a piros-fehér csíkos bakok az út elejére. Ezen a hídon bizony attól kezdve egyetlen kocsi át nem mehetett. Történt azért, mert a megrendelő, a KPM Közúti Igazgatósága nem vette át a hidat decemberben a hivata­los eljáráskor. Ahogy most felidézi Iványi Oszkár, a gyöngyösi építésvezetőség irányítója az eseményeket, akkor az úgynevezett próba­kockák ellenőrzése nem hoz­ta meg a kívánt eredménye­ket. A megrendelő ezért állt el a hivatalos eljárás lefoly­tatásától. Azóta már több­ször is hitették s próbskoc­kákát a vallatásnak, és min­den esetben megállták a he­lyüket. De valaki megje­gyezte, hogy a tudomása sze­rint az építők kálciumklori- dot kevertek a betonba an­nak idején. Márpedig . ennek lehet rozsdásodást serkentő hatása. És mi lesz a híddal néhány év múlva, ha a szer megtámadja a vashuzalokat a betonban? Erre az építők kijelentet­ték, hogy ők hajlandók tel­jes garanciát vállalni a Ili­dért. Ez is kevésnek bizo­nyult. Akkor forduljanak szakér­tőhöz. Döntsön a teljesen kí­vülálló fél. Zárj a le a vitát az. A Műszaki Egyetem épí­tőanyagok tanszékének ked­vező válasza után április 14- én a helyszínen találkoztak az érintett felék. A műegye­tem tanszékéről dr. Balázs György docens és Ladányi Tibor adjunktus, a KPM-től Káló László műszaki ellen­őr, míg a Közúti Üzemi Vál­lalattól Forgács Miklós fő­építésvezető, valamint Sza­mosi Gábor főtechnológus jöttek össze a híd vallatásá­ra. A szakértők ügy nyilat­koztak, |iogj5 a. lehető leg­rövidebb időn belül megkül­dik a véleményüket a labo­ratóriumi vizsgálatok lefoly­tatása után. Ez a terminus a tapasztalatok alapján mint­egy két-három hetet jelent­het. Ha tehát minden jól megy, akkor május 1-re talán meg­nyílik a forgalom a kérdé­ses hídon, amely most már nagyon hosszú idő óta nem összekötő, hanem elválasztó szerepet tölt be. ellentétben minden hidra vonatkozó el­képzeléssel és követelmény­nyel. Kein vagyunk szakértők, nem ts feladatunk ebben a :szakmai vitában állást fog­lalnunk. De egy dolgot nem értünk. Miért kellett erre o szakértői véleményre egy negyedévet várni? Miért nem lehetett ezt az eljárást már a vita kezdetén megin­dítani? Miért kellett annak a hídnak egy negyedévet pi­hennie céltalanul? (gmf) 0 isit. április

Next

/
Oldalképek
Tartalom