Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
Egy százéves győzelem Oémosztlwsz hatvani kiveti... AZ Í848-AS magyar szabadságharctól még hosszú az út a magyar munkásmoz- gaiom kibontakozásáig. A fejlődés egyik mérföldköve az Általános Munkásegylet megalakulása 1868-ban. Ezzel veszi kezdetét Magyarországon a szocialista mozgalom. Fontos jellemzője, hogy megalakulása és tevékenysége az I. Internacionálé működésének időszakára esik. A magyarországi szocialista mozgalom, akár a többi, akkor csak egy általános európai forradalomtól, remélhette a munkásosztály felszabadítását. Egy esetleges magyar forradalom lehetőségét az 1867-es kiegyezés háttérbe szorította. A kiegyezés ugyanis a feudális nagybirtokrendszer felszámolását, a köztársaság és a nemzeti ön- rendelkezés forradalmi megvalósítását több évtizedre leli e felenné tette. 1869-ben az Internacioná- lénak két szekciója működött Magyarországon. Az egyik Pesten, a másik Temesváron. A temesvárit Farkas Károly szervezte. Az Általános Munkásegylet nyilvánosan nem csatlakozott az Intemacionáléhoz. Farkas 1869. második felében Temesvárról Pestre költözött és tagja lett a Munkásképző Egylet választmányának, majd később annak titkárává választották. Vezetésével mindjobban érvényesült a Munkásképző Egyletben az Internacionálé befolyása, s ennek következtében a Munkásképző Egylet hatása a tömegekre. 1871. májusában többszöri kísérlet után megvalósult a két munkásegylet egyesülése. A Munkásképző Egylet >. tagjai beléptek az Általános Munkásegyletbe. AZ ELLENTETEK Es VITÁK — amelyek az egyesülést megelőzték — az egyleteken belül a munkásság politikai és gazdasági harcának szembeállítása miatt alakultak ki. A lassaleánus „államsegély” jelszava voltaképpen a politikai és a gazdasági harc szembeállítását jelentette. Miután a munkásság napi gazdasági harcai erősödtek, elkerülhetetlen volt a szembeszállás a gazdasági harcot elutasító „államsegélyes” irányzattal. Legkövetkezetesebben Farkas Károly harcolt a politikai és gazdasági harc különválasztása ellen. Végül is az egyesülési törekvés eredménnyel zárult, gyakorlatilag minden szakmai egylet csatlakozott az Általános Munkásegylethez, hogy ezzel Lesó Brigitta első lett Szegeden A közelmúlt napokban zajlott le Szegeden a zeneiskolák hegedű és fafúvós növendékeinek országos versenye, amelyen nyolcvan gyér. mek vett részt négy különböző korcsoportban. Egert és Heves megyét Asztalos Lóránt tanár három fuvollsta növendéke képviselte a népes mezőnyben, Szereplésükről a legjobbakat mondhatjuk. A legkisebbek között Kiss Katalin második helyen végzett, Ludányi Andrea pedig értékes könyvjutalomban részesült. Ennél is jelentősebb a második korcsoportban in. dúló Lesó Brigitta teljesítménye. Valamennyi versenyző- társát maga mögé utasította, s megkapta a zsűritől a legjobb fafúvós teljesítményért járó különdíjat is. Lesó Brigitta ezenkívül szerepelt a győztesek díszhangversenyén, ahol Mozart C-dúr andante című szerzeményét mutatta be. 1972. április 21., péntek valóságos politikai szervezetet alkothasson. Amikor az Általános Munkásegylet tüntetést rendez a Párizsi Kommün eszméi és harcosai mellett, a rendőrség több tüntetőt letartóztat, s ez felháborodást vált ki a munkásokból. Az Andráséy-kormány válaszképpen bezáratja a Munkásegylet helyiségeit, megbénítja az egylet működését és „hűtlenségi” eljárás megindítását rendeli el a szervezet vezetői és aktív tagjai ellen. A vizsgálatok során mindenekelőtt a lefogott vezetők széles körű levelezési kapcsolatait kutatják. Találnak is ilyen leveleket, ezek azonban csupán információs kapcsolatokat tárnak fel. A periratokban szó volt Marx leveléről is, melyet egyik vádlottnál vagy az egylet irattárában foglaltak le. Az ügyészi jelentések azonban nem idéznek az állítólagos Marx-levélből, így valószínű, hogy az nem tartalmazott olyasmit, amit a vád a hűtlenségi perben felhasználhatott volna. A lefoglalt levelek nem jelentettek semmiféle bizonyítékot arra, hogy a Munkás- egylet bármilyen összeesküvés-félét készített volna elő a fennálló rend erőszakos megdöntésére. December 21- én nyolc vádlottat helyeznek szabadlábra, de Farkas, Kül- földy, Politzer és Ihrlinger továbbra is őrizetben marad. Okmányszerű bizonyíték a két utóbbi esetében nem is volt. Fogvatartásuk oka csupán a munkásmozgalomban betöltött vezető szerepük. A kormánynak az volt a célja, hogy a vezetők fogságban tartásával és elítélésével megbénítsa a munkásmozgalom fejlődését. A hűtlenségi per törvény- széki tárgyalását száz évvel ezelőtt, 1872. április 23-án kezdték meg. A vádlottak védelmét liberális ügyvédek látták el. A tárgyaláson állandóan nagyszámú hallgatóság volt jelen és a pert mindvégig nagy érdeklődés kísérte. A törvényszék május 1-én hirdetett ítéletet. Bizonyítékok hiányában valamennyi vádlottat felmentették a hűtlenség vádja alól. Az Általános Munkásegylet működését viszont betiltották. Ugyanakkor a felmentő ítéletet a munkásmozgalom bizonyos élénkülése követte. A munka a rendőr- terror ellenére a szakmai egyletekben folyt tovább. A „hűtlenségi” perben aratott győzelem a későbbi övékben megnövekedett erővel vitte előre a szocialista eszmék ügyét. A per egyben példát is adott az ellenséggel való bátor szembenézésre. AZ ÄLTALÄNOS Munkás- egylet a munkásosztály első politikai szervezete volt Magyarországon. A 100 esztendővel ezelőtti hűtlenségi perben a magyar munkásosztály jelentős erkölcsi győzelmet aratott az uralkodó osztály- lyal szemben. (K S.) Évek óta olyan munkakörben dolgozom, ahol nap mint nap szükség van arra, hogy röviden, tömören, hatásosan foglaljam ötsze mondanivalómat. Őszintén mondom: minden esetben komolyan felkészültem, mégis amikor kiálltam, s meghallottam saját hangom, úgy éreztem, hogy nem ez az igazi. Valahogy másképp kellene — ötlött fel bennem akkor is, amikor kollégáimat, ismerőseimet hallgattam. Kétségtelen képzett emberek, mégis amikor a közönség elé állnak, teljesen zavarttá válnak, s lámpalázasan keresik a szavakat. Ez a kellemetlen szituáció adta az ötletet, hogy szónak képző tanfolyamot szervezzünk, itt Hatvanban, a városi könyvtárban. így tájékoztat egy sokat ígérő kezdeményezésről Chi- kán Melithonné, a hatvani TÜSZI vezetője, az ötlet egyik gazdája. Békés György, az agilis könyvtáros, szintén bábáskodott a tanfolyam születésénél. — Az elképzelést felkarolta a TIT városi szervezete. Annál is inkább, mert érdeklődőkben nem volt hiány. Tanácsi dolgozók, propagandisták, a TŰSZI alkalmazottai, a városi irodalmi színpad tagjai egyaránt jelentkeztek. Közülük nem is kevesen már korábban is vállalkoztak volna arra, hogy akár Egerbe is bejárjanak, s elsajátítsák a szónoklás alapismereteit. Az egri tervekből nem lett semmi, így hát mi vállalkoztunk arra, hogy megszervezzük ezt a kurzust. Chikán Melithonné nemcsak szervezője volt, nemcsak a tematika összeállításában vett részt, hanem maga is jelentkezett munkatársaival együtt. Nádass József! A KIRÁLV ÓRÁJA Az óráknak is van társadalmuk, talán még világnézetük is. Gondoljatok csak arra, milyen régen élnek már órák. De hát ez természetes is. Ősi nemzetség ez, bár kissé tompaujjú kísérlethez szolgál eszközül. Már az ókorban is volt napóra, meg homokóra. A legifjabb fajta, a kerékjáró, rugós, azonban alig hat-nyolcszáz esztendős. A századok alatt millió és millió óra született és halt meg, úgy hiszem, e pillanatban is több száz millió óra mutatja a gyönyörűen berendezett világnak a helyes vagy helytelen időt. Bocsánat: százmillió és egy. Majdnem megfeledkeztem arról, amelyik a Lajos-erdői kovács háza melletti sorompóőr konyhájában kakukkol... Milyen különbözőek az órák! Majdnem annyira, mint az emberek. Vannak bádogba. nikkelbe burkoltak, vannak amelyeknek ezüstházuk van és vannak előkelő, arany-, meg platinaórák, néhány tucat szikrázó gyémánttal koszorúzva. Vannak szerény faházikóban kotko- dácsolő, vannak hosszú, ünnepélyes inga ^al és komoly rézsúlyokkal igyekvő nagy- képű faliórák. Azután Itt vannak a nyilvános és hivatalos órák tömegei, állami, községi és egyházi órák, templomok tornyaiban, pályaudvarok tetején, hivatalok szobáiban, törvényszékek előcsarnokában, kórházak, iskolák és kaszárnyák folyosóin, meg forgalmas utcák sarkán!... Mennyiféle óra, biztosabb és bizonytalanabb, nemesebb és közönségesebb. Karórák, zsebóiák, toronyórák, finomkodó nők gomblyukában viselt díszórák és izzadó, izgatott paraszti szerkezetek. Magam is sokféle órával találkoztam, nem rövid életemben, néhónnyal szerződéses viszonyban is állottam. Öt vagy hat óra robotolt eddig szolgálatomban, az első ifjúságom messze homályában ketyeg elhaló hangon, alakjára alig, csak csendes szavára emlékezem, és fedelének síkos belső lapjára, amelyre vörös hajú szerelmem arcképét ragasztottam. A második világító számlapú karóra volt, ott maradt a kórházvonat ablakának párkányán, amikor a lázban íetrengő fiút a lembergi állomáson hordágyra kiemelték. A harmadik arannyal díszített tulaezüst volt, akkoriban nagyon divatos, igen előkelő, ezt egy Luxemburg környéki bisztróban hagytam zálogul a József Attilával és Tihanyi Lajossal elfogyasztott közös ebédért — mivel hogy egyikünknek sem volt pénze. A negyediket Maut- hausenben vették el tőlem, hogy kinek a zsebében ketyeg most. nem tudhatom, fontos, hogy valakit csak felvilágosít, hogy hányat ütött az óra... Ha ugyan ráébred Lehet, hogy a gazdáik szokásai fertőzték meg őket, bizony, az órák nem tartanak össze. Az együttérzés teljes hiányáról kapok állandóan hírt A nemesfémbe öltözött például semmibe se veszi az acélórát* Láttam egyszer, amikor egy előkelő úr autójába bepillantottam, hogy Patek-órája nyelvet nyújtott a sofőr Szerény karórájára. Az órásboltokban is igyekeznek túlkiabálni egymást, szóval nagyon is embertelenül, vagyis inkább ember módjár* — viselkednek. Az órák közötti vitának, a gőgösködésnek és széthúzásnak legmegdöbbentőbb példáját nemrég, Északon jártamban hallottam. A messze Északon fekvő városka polgármesterének remekbe készült órája volt. Aranyóra, bizony, drágakövekkel kirakva, a tetején mindenféle cirádák díszelegtek és még külön harangocska mondogatta a negyed- és félórákat, a betelt órát meg kürtharsonázós jelezte. Nagyszerű, csodálatos óra volt, alapjában véve megmagyarázhatatlan, hogy egy ilyen isten és hegyek háta mögötti városkába, még ha polgármesterhez is, ilyesmi elkerülhetett. Nos, a dolog úgy történt, hogy egy kirélv vagy herceg a közeli fjordban csónakázott, a korona hirtelen leesett a fejéről, mert a felséges úr elfelejtett bukósisakot húzni rá. Bele is veszett volna a tenderbe, de a polgármester, pedig már volt egy kis pocakja, utánaugrott. a tengerfenekére bukott és felhozta. Ezzel tulajdonképpen a szórakozó uralkodó tekintélyét mentette meg. Mert hogyan mehetett volna haza a ki- rálv korona nélkül? Világgá keltett volna bujdosnia. A k^álv örömében előbb tapsikolni kezdett, aztán keblére ölelte a polgármestert. — Te. a IV 'b fizetést osztályba sorolt valóságos köz- szolgálati alkalmazott, renomémat mentetted meg. Kérj, amit akarsz, minden kívánságodat teljesítem. Akkorra már sok nép gyűlt egybe a parton, rop- oant kíváncsi volt mindenki. mi történik most. mit felel a polgármester. A polgármester kinyitotta a szóját és beszélni akart. de csak eltüsszentette magát. (Ezt nem is lehet rossznéven venni, hiszen, bár nyár volt, alig 1Ö Celsius fokos volt a víz,.. Ezt később olvastam a laookban. MÄa egyszer kiovjtoHa a szóját, megin* n“m tudott válaszolni. mivel megint csak tüsz- szentett egyet. A király, ez a jóságos kéjutazó, akinek a täte teavajból volt, látta, — Csak egy példát még az érdeklődésre. Meglátogattam egri, gyöngyösi, salgótarjáni kollégáimat, ők is megígérték, hogy feltétlenül eljönnek, s elsajátítják De- moszthenész művészetének legalább az alapelemeit. ■ ■ ■ ■ Mit is ígér, mit is ajánl a tanfolyam? Négy jól összeválogatott előadást. Török István pszichológus a szónoklástan lélektani vonatkozásairól; Montágh Imre, a Színház és' Filmművészeti Főiskola tanára a beszéd- technika, a beszédművészet titkairól, gyakorlati fogásairól beszél majd. Lengyel Dénes főiskolai tanár a szónoklástan legfontosabb ismeret- anyagát közli az érdeklődőkkel, dr. Bakos József főiskolai tanár a szónoklástan anyanyelvi vonatkozásairól tart előadást. — Ügy érezzük, hogy ez a négy előadás biztosítja az alapismereteket. Ha ehhez ambíció is társul, akkor a gyakorlás meghozza eredményét: a résztvevők tömör, világos, hatásos kifejezőkészségre tesznek szert, s beszédük hallatán még tréfásan sem idézik ezt a szellemes olasz mondást: „aki tízpercnyi mondanivalót fél óráig mond el, az egyéb gaztettekre is képes.” u n ■ ■ Ha a propagandisták, a TIT-előadók, a TÜSZI munkatársai jelentkeztek, az teljesen érthető, nekik nap mint nap szükségük van arra, hogy ismerjék az alapvetően fontos szónoki fogásokat. De mi magyarázza azt, hogy Berényi Rozália, a hatvani művelődési ház igazgatója is az elsők között jelentkezett? hogy a szegény polgármester szubjektív nehézségek miatt nem tud felelni, segíteni akart neki és megkérdezte: — Mivel háláljam meg nemes és önfeláldozó cselekedeteidet? Képzeljék el a polgár- mester zavarát. Mit illik ilyenkor kérni? A király türelmetlenkedett, unta az áll- dogálást, nem akarta lekésni a repülőgépet, este nyolckor örök barátsági szerződést kellett aláírnia egy országgal, amit másnap meg akart támadni a hadserege, elővette az óráját, rápillantott. De a polgármester is oda- pillantott elbűvölten, mert az aranyóra gyémánt, rubint és zafír kövei gyönyörűen csillogtak. A király észrevette a tekintetet és mosolyogva kérdezte: — Akarod az órát? A polgármester nyelt egyet és klnyögte. — Igenis, felség. Mire megkapta az órát, az odaugró főhadsegéd még egy bársonybélés tokot, egy oklevelet és tisztogatásra egy aranyszélű szarvasbőrt is nyújtott át. Földhözragadt naturalizmus lenne, ha én most végre nem beszélnék az óra gondolatairól is Nem, senkit nem lephet meg, hogy az óra nagyon rosszul érezte magát új tulajdonosánál. Az óra előkelő környezethez szokott, micsoda sérelem, a fővárosból, megkérdezés nélkül vidékre helyezték át. És nemcsak a lakosok voltak egyszerű emberek, de ráadásul milyenek voltak a többi órák! Micsoda társaság volt ez! A királyi óra mélyen szégyeilte, hogy őt is órának nevezik, őt, a felsőbbrendűt, ha ezeknek a horpadt, vaskos, nehézkes aeél- és nikkel szerkezeteknek ez a nevük. Majd megpukkadt, ha újdonsült gazdája néha összehasonlította őt a többiekkel, hogy vajon jól jár-e?... Mi jut ezeknek az eszükbe, hogy őt egy sorba helyezik ezekkel? Hogyan mutassa meg az egész bandának, hogy ő egészen más valaki?... Végre ráeszmélt, mit kell tennie. Egy szép napon elkezdett hátrafelé járni. Hatvan perccel nyolc után nem kilencet, hanem hetet mutatott, majd ötöt és így tovább. Ijesztően különleges dolog volt A polgármester — Tetszett a tematika, mert sokoldalúan közelíti meg a lényeget, s épp azt ígéri, amire feltétlen szüksége van annak, aki hibátlanul, szépen akar beszédet, mondani, vagy éppen hozzászólni egy értekezleten. Kétségtelen, hogy a legfontosabb a mondanivaló, ám az is tény, hogy a legfontosabb gondolat is sokat vészit értékéből, ha pongyolán, rendszertelenül, unalomkel tőén adják elő Egy népművelőnek feltétlenül tudnia kell meggyőzően érvelni. S még egy dolog: működik itt irodalmi színpad, elkerülhetetlen, hogy a fiatalok szakmai tanácsot igényeljenek. ■ ■ ■ ■ A résztvevők nem kapnak semmiféle bizonyítványt, csak hasznos útravalót, hogy Demoszthenész törekvő követői lehessenek. A hét elején megtartották az első foglalkozást. Előadó dr. Bakos József kandidátus, az egri főiskola tanszékvezető tanára volt. Tapasztalatait igy összegezte utólag: — Számomra is hasznos volt ez a találkozás, hiszen megismertem a legalapvetőbb gondokat. Érdeklődő kérdésekben nem volt hiány. Egyórásra terveztem az előadást, s jó másfél óra lett belőle a beszélgetéssel, a konzultációival együtt. Igen sok gyakorlati gondot vetettek fel, választ várva. Ügy érzem, hogy érdemes ezt a hatvani kezdeményezést továbbfejleszteni : több előadásra és elsősorban gyakorlati jellegű konzultációkra lenne szükség, hogy az érdeklődők, a hallgatók jóval több hasznosítható ötletet kapjanak. (pécsi) egy ideig azt gondolta, rosz- szul lát, eszébe sem jutott, dehogy merészelt ilyesmit, hogy a királyi órában lehet talán a hiba. Végül elfogadta az előkelő óra utasításait. És mert a környéken a polgármester volt a legtekintélyesebb úr, az emberek kénytelen-kelletlen elfogadták az új időmérést, órajárást. Mindenki a különleges óra után Igazodott, azután igazította a saját szerény óráját. Eleinte ugyan néhá- nyan, kellemetlen okvetet- lenkedők, izgágák, morogtak és kételkedtek, de miután a leghangosabbakat lecsukták, mindenki meghajolt és néhány nap múlva az új időmutatást találták természetesnek. És mert ez télen történt, és azon a vidéken olyankor hónapokig sötétség uralkodik, még a nap állása , sem zavarta meg őket. A sötétség uralmának ideje alatt belenyugodtak vagy beletörődtek: a visszafelé járó óra diadalmaskodott. De aztán... Nos, aztán a sötétség oszlani kezdett, a jég a fjordokon. a hó a völgyekben elolvadt és a vidék felszabadult a zord idők rabsága alól. Az első ember, aki az ösvényen, a hegyeken át megérkezett a városba, egy vándorlegény volt. Cst>r dálkozva látta, hogy reggeli kilenc órakor éjfélt mutat a toronyóra! A megszólított emberek kijelentették, hogy ez a helyes idő és mert a legény makacskodott, mint legfelsőbb tekintélyre, a bíró gyémántos órájára hivatkoztak. A legény elment a polgármesterhez, megnézte az órát és nagyot kacagva felkiáltott: — De hiszen ez visszafelé jár! Nagy felzúdulás támadt, a polgármester utasítására a poroszlók el akarták fogni a felségsértőt. Csakhogy most már sokan akadtak, akik a pártjára keltek, egyre többen felismerték az Igazságot és kinevették az órát. A gyémántos óra pedig úgy felmérgesedett, hogy dühében elpattant a rugója. Mit tehetett a polgármester, a tengerbe hajította a haszontalan holmit. Később az Újságból értesült róla, hogy magával a királlyal is körülbelül ez történt. — Tény, hogy ettől kezdve a kisvárosban is előre forgott az idő kerek»...
