Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

f (Folytatás as t. oldalról)

j dasági rend kérdéseit. Aszö- I vetkezeti földtulajdon minő- í eégi változást jelent a tulaj- 1 donviszonyokban. A társa- | dalmi tulajdon egyenrangúságát fejezi kd a módosított szöveg, amikor kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját.

Az országgyűlésnek az állami-kormányzati tevékenység irányának meghatározásában megillető jogát juttatja kifejezésre többek között az a kiegészítés is, hogy az országgyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormányprogramját, jóváhagyja az állami költségvetést és zárszámadást és nemzetközi szerződéseket erősít meg.

Az országgyűlés jogköréből az Elnöki Tanács jogkörébe kerül a közkegyelem gyakorlása. Az alkotmányosság igényével jobban összhangban álló új rendelkezés az, hogy a hivatásos bírákat az Elnöki Tanács választja meg. A törvény most új intézményként alkotmányba iktatja az államtitkári intézményt és az Elnöki Tanács jogkörébe utalja az államtitkárok kinevezését is.

A Magyar Népköztársaság biztonságát szolgálja az az új rendelkezés, mely szerint háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetére az Elnöki Tanács rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanácsot hozhat létre, továbbá az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt, illetve annak megszűntetését az Elnöki Tanács állapítja megás hirdeti ki.

Az eddig érvényben lévő alkotmányunk a Minisztertanácsot csupán az államigazgatás legfelsőbb szerveiként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelentősebb, az állami, kormányzati munka vitelének legfőbb operatív testületé is.

Ezért helyesebben a címben „A Magyar Népköztársaság Minisztertanács” elnevezés, a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfelelően. az eddiginél szélesebben kell rögzíteni a kormány fő feladatait.

Alkotmányunknak a tanácsokról szóló fejezete előkészítésénél és megfogalmazásánál viszonylag könnyű dolga veit az előkészítő bizottságnak. A tanácsi rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket új törvény szabályozza, s most ennek alapvető elemeit kellett kiemelni.

A bírói szervezetekről és az ügyészségről szóló fejezetek, amellett, hogy nagyrészt a hatályos alkotmány szövegét vették át lényeges módosításokat is tartalmaznak.

A tervezet az ügyészségről szóló fejezetben mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb

ügyésze őrködik. A módosított szöveg tükrözi azt az elvi jelentőségű szemléletbeli változást és kialakult gyakorlatunkat, amely szerint valamennyi állami, társadalmi és szövetkezeti szervnek, továbbá minden állampolgárnak is alkotmányos kötelessége a törvények megtartása, illetőleg megtartatá- sa.

Indokolt volt a nők egyenjogúságával kapcsolatban a munkafeltételek mellett a munkalehetőségek megfelelő biztosításának kimondása, valamint a szülő anyáknak járó kedvezményekről való alkotmányos intézkedés. Ugyancsak indokolt volt a nemzetiségi jogok pontosabb meghatározása.

Az alkotmány új erőforrása lesz társadalmi, gazdasági és kulturális életünk továbbfejlődésének, annak a törekvésünknek, hogy szocialista tervgazdálkodásunk a nép általános jólétét és műveltségét mindenkinek munkája szerint szolgálja. Hogy milyen gyorsan haladunk előre ezen az úton. elsősorban tőlünk, további helyes politikánktól, reális terveinktől, jó és felelősségteljes munkánktól függ.

Meggyőződésem, hogy pártunk, kormányunk, egeezrteTörténelmi országgyűlés

pünfc a belső építő munkában és a nemzetközi kérdések megoldásában mindent megtesz azért, hogy még gyorsabban haladjunk előre azon a történelmi úton, amelyet az alkotmány kijelöl számunkra.

Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, az írásban szétosztott szövegpontosító módosításokat, ezzel az igénnyel s ezzel az elkötelezettséggel vitassák meg és fogadják el.

Kádár János felszólalása

Kádár János felszólalása. Előtérben Fock Jenő.

(Foto: Kiss Béla)

A szerdai napon kilencen iratkoztak fel hozzászólásra, közöttük Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. Felszólalásában abból indult, hogy az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma. Történelmi visz- szapillantásában példák sorával bizonyította, hogy a népet ezer évig kirekesztették a jogokból! A volt uralkodó osztályok szégyene — mondotta —, hogy képtelenek voltak az országnak igazi alkotmányt adni. Az így értelmezett alkotmány csak az 1919-es Tanácsköztársaság idején valósulhatott meg, majd 1949-ben, amikor végre létrejött a haza és a jog történelmi jelentőségű egysége. Azóta bebizonyosodott, hogy alkotmányunk megfelelt rendeltetésének, s szerepe volt abban, hogy

Népköztársaságunk ma

szilárdabb mint valaha

és a fejlett szocialista

társadalom építésén dolgozik.

Beszédes adatokkal jellemezte az ipar, a mezőgazdaság nagyarányú fejlődését, a műveltség terjedését, az élet- színvonal kedvező alakulásának számos bizonyítékát, amelyek mind-mind a dolgozó nép eredményes munkáját dicséri, egyben biztosítékul szolgál, hogy az előttünk álló nehéz feladatokat is megoldjuk.

A továbbiakban azokat a gazdasági, technikai, tudományos feladatokat vázolta Kádár János, amelyek előttünk állnak. Ezután néhány, az előkészítés során felmerült kérdéssel, javaslattal foglalkozott. Kifejtette, hogy nincs szükség új alkotmányra, és nem érkezett még el az idő, hogy országunkat szocialista köztársaságnak nevezzük, hiszen az alkotmány az elért eredményeket rögzíti és nem programot ad. Hangsúlyozta, hogy a munkásosztály az egész nép nevében, a néppel együtt gyakorolja a hatalmat, ami a módosított szövegben ugyancsak megfogalmazódik,

Kádár eLvtárs, befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzéseit, hangsúlyozta

— Pártunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bizottság javaslatai elfogadásra kerülnek, az alkotmány új szövege minden tekintetben kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait és tovább erősíti népi demokratikus államunk alapjait. — Ezután elmondotta, hogy kifejezésre jut az új szövegben az emberi jogok messzemenő tiszteletben tartása, az egyén és a társadalom érdekében, és ezzel

összefüggésben a jogok és a kötelességek szétválaszthatatlansága. Hangsúlyozta, hogy előttünk áll az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, s az alkotmány módosítása is része ennek.

A népgazdaság soronkö- vetkező feladatait illetően növelni kell a munka termelékenységét és jövedelmezőségét, a technika és a vezetés színvonalát.

Fontos, hogy rendszeresen emelkedjék a nép életszínvonala és javuljon, tovább javuljon az élet. Megjegyezte: vannak még nehéz anyagi körülmények között élő rétegek, családok. Ezért különböző szociális juttatásokkal csökkenteni kell a családok életviszonyai között tapasztalható különbségeket, egyszersmind fokozni a munka szerinti megbecsülést. Bejelentette, hogy közeledvén a párt két kongresszusa közötti időszak feléhez, megvizsgálják, hol tartunk a kongresszus által kitűzött feladatok megvalósításában

Hangsúlyozta: külpolitikánk alapja továbbra is a szoros együttműködés hű barátunkkal és szövetségesünkkel, a Szovjetunióval, valamint a szocialista országokkal és rendezett kapcsolatokra törekszünk a kapitalista országokkal is.

Befejezésül megállapította:

hazánkban mindem tisztességesen élő állampolgár bizalommal nézhet a jövőbe.

Fontos, hogy mindenki aszerint méressék meg, menynyit ad a közösségnek. Ha ennek tudatában élünk, beteljesedik, amiért küzdünk, dolgozunk. A párt mindig is őrködött az alkotmány betartása fölött, ezt teszi a jövőben is. Miután pedig a tervezett módosítást jónak tartja, elfogadja és a Központi Bizottság nevében elfogadásra ajánlja.

A rendkívüli figyelemmel fogadott hozzászólás után a többi között Darvas József író Békés megyei képviselő szólalt fel, aki személy szerint is részese volt az 1949. évi alkotmány létrehozásának. Érvekkel bizonyította, hogy az alkotmány életünk részévé lett, szerepe volt az elmúlt csaknem negyedszázad minden fontos megnyilvánulásában és jól töltötte be a szerepét. Politizáló közvéleményünk ennek folytán érti és helyesli az alkotmány módosítását. Annak idején augusztus 20-án iktatták törvénybe az alkotmányt és ez a nap lett az alkotmány ünnepe. Ebben kifejeződött a szakítás a múltbeli reakciós állameszmével, s ugyanakkor történelmi hagyományaink vállalása is. Kifejtette véleményét Darvas József, a nemzeti önbecsülés követelményeiről: szigorúan, ha

szükséges, kegyetlenül kell szembenézni a nemzeti múlttal, megőrizve annak igazi értékeit. Ami a jelent illeti mondotta, az épülő szocializmust sok mindennel lehet mérni, de elsőrendű, hogy a nép hogyan vesz részt a szocializmus építésében. Az alkotmány módosításának egyik legfigyelemreméltóbb vonása, hogy nagy fontosságot tulajdonít a demokratizmus kiszélesítésének, a demokratikus keretek igazi tartalommal való megtöltésének. Ezzel összefüggésben szólt a Hazafias Népfront szerepéről.

Végül az értelmiségnek a módosított szövegben megfogalmazott szerepét, feladatait taglalta, hangsúlyozta, a módosítás kifejezésre juttatja a művészi és a tudományos munka szabadságát, azt, hogy a művészet, a tudomány csak a maga belső törvényei szerint tud igazán fejlődni. A párt politikája ezt másfél évtizede gyakorlatilag biztosítja, s most az alkotmányban is kifejeződik. A munkásosztály vezető szerepével foglalkozott Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára, Győr-Sopron megyei képviselő. Tagja volt az alkotmány módosítását előkészítő bizottságának dr. Horváth Richard képviselő, aki elsősorban a hívők gondolatait tolmácsolta. A jogtudomány érveivel magyarázta a módosítás szükségességét dr. Antalffy György egyetemi tanár, Csongrád megyei képviselő. A kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter szólt a javaslathoz. Többek között hangsúlyozta, hogy:

— Társadalmi alaptörvényünk új alkotmányos tételekkel gazdagodik, amikor megfogalmazza a társadalmiéi töanegszerveaetek szerepét a szocialista épí tóműn - kában. Külön-külön is alkotmányba iktatjuk a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, valamint a szövetkezetek — külön kiemelve a mezőgaz. dasági termelőszövetkezetek — társadalmunkban betöltött jelentős szerepét, a dolgozó emberek érdekében végzett munkáját.

— Alaptörvényünk gazdagodását látom abban is, hogy a fejlődésünket előmozdító tudományos munkát, a haladást szolgáló művészetet, az állampolgárok képzettségének, műveltségének növelését, az ifjúság szocialista nevelését társadalmi rendszerünk általános alapelvei közé sorolja. Mindazok az új javaslatok, amelyek a társadalmi rendről szóló fejezetben szerepelnek, hűen tükrözik ki társadalmunk demokratikus rendszerét és tükröződik bennük a szocialista demokrácia szélesítésében elért fejlődésünk. Egyben előremutatnak, a szocialista demokrácia további szélesítését szolgálják.

A felszólaló végezetül arról beszélt, hogy az alkotmány az állampolgári jogok megállapítása mellett kötelezettségeket is előír a jobb, eredményesebb, fegyelmezettebb munkára és magatartásra. Amikor az alkotmány bővíti és gazdagítja a jogokat, egyben aláhúzza azok egységét az állampolgárok kötelességeivel. Ebből következik, hogy jogait csak az követelheti, aki becsülettel teljesíti kötelességeit.

Hozzászólt még a javaslathoz dr. Varga Pálné Hajdú megyei, Farkas Pál tsz-el- nök Borsod megyei, Halasi Lajosné öntő szakmunkás, baranyai képviselő, valamint Csillik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára.

A vita után szavazásra került sor, melynek során a képviselők egyhangúlag elfogadták, s ezzel törvényerőre emelték az alkotmány- módosítás tervezetét. Az országgyűlés ma folytatja munkáját.

A Parlament folyosóin

(Munkatársunk telefonjelentése.)

Az országgyűlés idei első ülésszakának első napja méltán vonzott sok érdeklődőt a témája miatt. A diplomáciai és a sajtópáholyok a szó szoros értelmében dugig tele voltak, és a tv is az eddigi szokásoktól eltérően sokkal nagyobb stábbal vonult fel. A napirend az alkotmány módosítása volt, s ennek mindenképpen nagy lesz a bel- és a külföldi visszhangja. Gyakran volt alkalmam a folyosók ..szabad idei” nyüzsgését figyelni, de a szerdai napot egyikkel sem tudnám összehasonlítani. Aki a történelmet emlegette, nem mondott nagyot. Akik a felelőssegét — mint a képviselők is — érezték a munkának, érthetően túlfeszített légkörben mozogtak. Történelem. Van egy jó példám. Fodor Istvánná képviselőnk vendége egy fiatal történelem szakos tanárnő volt, hajdani tanítvány.

— Az alkotmányról tartok egy hót múlva órát a gyerekeknek — mondta mintegy ,,megindokolva” vendégeskedését.

— Melyikről? — hangzik a provokatív kérdés.

— Természetesen a mostaniról, a módosítottról. Azért is vagyok itt...

Sláger minden ülésszakon a banan. A Gundel — ellátója a parlament tagjainak minden szinten — e közkedvelt árucikkről is gondoskodik (miként a kisfröccs alapanyagáról, a gyöngyös-vi- sontai fehér borról! Ez is sláger... minisztertől a képviselőig). Itt találkoztunk néhány megyei képviselővel, Pusztai Lászlónéval, Vadkerti Miklósnéval, dr. No- vák Pálnévál, Tiliczki Józseffel, Hevér Lajossal és Sas Kálmánnal. Reggeliztek. A menü: virsli tormával. A téma:

— A napokban fogadott Faluvégi Lajos pénzügyminiszter — mondta Hevér Lajos képviselő. — Az egri kórház rekonstrukciója miatt jártam nála. Négyszáz agyról van szó, a beruházás 67 millió forint összeget tesz ki az előzetes számítások szerint. Fontos, szükséges ez a munka, ezért is mentem el a miniszterhez.

— Eredmény?

— A Gazdasági Bizottság még ebben a hónapban ősz- szeül és Faluvégi elvtárs megígérte, hogy támogatni fogja kérésünket. Lehetséges, hogy még ebben az ötéves tervben megkezdődik a rekonstrukció.

Később a szünetben Nyers Rezsővel is beszélt Hevér Lajos.

— Ami a rekonstrukció gondolatát illeti az egri kórházat illetően, támogatni fogjuk a bizottságban r-mondta a kormány elnökhelyettese.

Pusztai Lászlonf) őrt Gs'tf- nadi György közlekedés; es.

postaügyi miniszterrel beszélgetett a szünetben. Kicsit várni kellett, mert a minisztert elég sokan - „megrohanták”. Dr. Csanádi György egyszer odanéz.

— Énrám?... — kérdezi a maga kedves, mosolygós modorában.

— Az egri telefonközponttal kapcsolatban érdeklődöm — mondta Pusztai László- né. — Lebontották a régi épületet, megtörtént a szanálás, de a munka abbamaradt, pedig Egernek sürgősen szüksége van egy rendes, megbízható telefonközpontra.

A miniszter bólint.

— Tudom. Sőt annak idején, amikor a beruházásokról volt szó, jellemző példának említettem éppen az egri ügyet. Egyelőre nem tudok biztatót mondani, de felírom amit említett. ígérni most, sajnos — bár önöknek ez nagy probléma, egyelőre nem tudok semmit.

Megjegyzés: ha az illetékes miniszter is fontosnak tartja az egri problémát, talán reménykedhetünk.,.

★

Három éve, amióta a Parlament folyosóiról tudósítok, akadnak egyre-másra ismerősök, mint a nagy épületkolosszus gondnoka, akivel barátságosan köszöntöttük egymást a folyosón.

<— Csak egy kérdésem, lenne — kockáztattam meg a lehetetten? , hány ‘olüsnft- körte van az Országházban?

rül a folyosókon, hanem;:;

— Jókor kérdezi! Bemutatom Somogyi Barnabásnak, az Országház művezetőjének, ő még ennél is több adatot mond.

Somogyi Barnabás 20 éve dolgozik itt: feladata az elektromos ellátás biztosítása és a karbantartás. Tőle tudtam meg aztán, hogy a Parlament nyáridőben havi több mint 60 ezer forint értékű elektromos energiát fogyaszt, télen pedig ennek plusz 40 százalékát.

— Hasonlóképpen — mondta — ennyi a fogyasztása 44 négyemeletes lakóháznak havonta. Érdekességképpen említhetem még, hogy a legrégibb típusú, GANZ-gyártmányú fémszálas égőtől a legújabb mai égőig mindent megtalálhat itt. Az áramot 42 főkábel osztja szét, e kábelek hossza eléri a hat kilométert. És még egyet: az épületben 30 ezer különböző wattszámv égő biztosítja a világítást.

★

Mire ezek a sorok megjelennek. a parlament 352 képviselője egyöntetű határozatával — sok vita előzte meg! — elfogadták az alkotmány módosításáról szóló törvényt. E kézfelnyújtás, e szavazás zöld utat mutat az elkövetkezendő éveknek, évtizedeknek.

Kátai Gábor

cäMkMQ

„ ÜL, "eufóriák