Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
Tv-íilmetforgatnak az egri vár történetéről A televízió közkedvelt ifjúsági műsorának, a Tizén Túliak Társaságának gyermekriporte- re\ —- Hegedűs Jutka és Bokor Laci —, valamint az adás munkatársai, az egri vár történetéről és az emlékezetes 1554-es viadalról készítenek felvételeket a védőfalak között. A műsor kíváncsi riportereit Sugár István egri történész kalauzolja végig a vár eddig jeltárt részein, miközben fellapozzák és bemutatják a nézőknek a kutató nemrégiben kiadott könyvét, amely az egri vár viadalát eleveníti fel a különféle hiteles dokumentumok alapján. A Kovács Katalin rendezte 10 perces kisfilmet május 4-én mutatják be a képernyőn. Mezőkövesdi tervek - Egerben... Szépen formálódik az egri történelmi belváros. Korhű képét, hangulatát felerősítve, kihangsúlyozva nyeri vissza az építők keze nyomán. Lassan, fokozatosan kialakulnak a kis „sétálóudvarok”, kapualjak. Az építők elvonulása után az ötletes, szellemes kereskedőkön a sor, hogy ízlésesen kialakított, az árucikkek sokféleségével megtöltött, úgynevezett „kapual’i” kirakatokkal, butikokkal t »- gyék mozgalmassá az egész belvárost. Csak dicsérni lehet az illetékeseket, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcai új üzletek mellett már meg is jelentek az első ilyen kirakatokKihasználatlan lehetőség, persze jóval több van, s most egy megyén kívüli fogyasztási szövetkezet, a mezőkövesdi — az egriek köréhen jól ismert és népszerű „Matyóföldi Áruház” tervez, szeretne néhány exkluzív kapualji kirakatot, butikot néhány alkalmas, kihasználatlan helyen elhelyezni, Bernjén Lászlónak, az áruház igazgatójának számos nagyszerű „egri ötlete” van, noha a megvalósításuk nem éppen mentes egyelőre az akadályoktól. Ugyanis néhányan az illetékesek közül — főként a megyénkben társcégek egykét vezetője — úgy tekintette tavaly karácsonykor a szomszédos mezőkövesdi áruház megnyílt kis üzleteit, mintha „•.. az ellenség keze ♦ „Kapualji kirakatok” a balvárosban ♦ Matyiben a vár környékén tette volna be a lábát” Egerbe .., i Kétségtelen konkurrenciát — örvendetest! — jelentett ég jelent az azóta mór háromra gyarapodott Dobó téri kis üzletecskék megjelenése, de nem űzletrontást. Sajnos, de igaz, hogy megyénk székhelye, az egyre jelentősebbé váló idegenforgalmi központ, nem dicsekedhet „ütőképes” kereskedelmi hálózattal, s az is tény: a meglevő üzletek áruválasztékával sincs minden a legnagyobb rendben. A városi tanács kereskedelmi hatósága nagyon helyesen a lakosság, az idegen- forgalom és nem a társcégek érdekeit vette alapul, s ezért engedélyezte a Borsod megyei fogyasztási szövetkezet belépéséi Az élet egyébként ennek az intézkedésnek a helyességét igazolta: e három kis üzlet havi forgalma meghaladja, ma mór az egymillió-kétszázezer forintot. Ami pedig az áru for- . gási sebességét illeti, aligha találunk hasonló példát: a női cipőboit márciusban 134 ezer forintos árukészletével 266 ezer forintot forgalmazott... Demjén László áruház- igazgató elmondta, hogy legközelebbi terveik között szerepel a kis üzletek portáljának olyan kiképzése, amely nemcsak jó reklám, de esztétikailag is a környezet ékessége lesz. A patakparti korlátra is terveznek valamilyen odaillő, könnyű burkolatot. A kivitel terveit grafikusra, belsőépítészre bízták. Kissé távolabbi tervük pedig az lenne, hogy a vár közelében egy helyiséget kapjanak, amelyben kizárólag a világhírű matyó népművészet sok-sok termékét árusítanák. A kövesdi tervek — mind a kapualji kirakatok, butikok, mind a matyóbolt —- támogatást érdemelnek. Nemcsak azért, mert szükséges „hézagpótlást” jelentenek az egri kereskedelmi ellátásban, hanem azért is, mert a közigazgatási választóvonal ellenére tájegységi szempontból a Matyóföld mindig is vonzódott Egerhez. (íaludi) »» Közművelődés, gondokkal. . Lesz-e klubházavatás Eprszéilon ? Eger szó lát kicsi falu. De az emberek itt is jogot for* máinak az élet minden javához. Ilyenformán elvárják a helyi vezetőktől, hogy a feltételekhez, anyagi lehetőségekhez mérten művelődési alkalomhoz juttassák Őket Több mint tíz évvel ezelőtt így hozott létre a tanács egy kultúrházat, amelyben fedélhez jutott az ötezer kötetes könyvtár is. Ez azonban idők múltával korszerűtlenné vált. Előnytelen felosztása nem enged kifutást a kiscsoportos foglalkozások rendszerének, Nyakába vette hát a falut 1969. elején Szirmai Endre kultúrotthon-igazgató és néhány lelkes pedagógustánsa, hogy felajánlásokat gyűjtsön klubépület céljára- Az egyetlen nagyteremből álló művelődési otthonhoz kívánták ragasztani az új létesítményt, amely egyként szolgálta volna a KISZ-élet kibontakozását, a szakköri és klubmoz- galmat, nem beszélve az olvasási igény kielégítéséről, mert hiszen a megváltozó körülmények a szabadpolcos kölcsönzést ígérték. Fönn a fedél, nincsen padló A pedagógusok akciója jó eredménnyel járt. Már ami a felajánlásokat illeti! ígért ugyanis mindenki, ilyenformán az 1969, november 26- án lejegyzett megállapodás alatt megtalálni a helybéli Béli« Termelőszövetkezet elnökének, valamint az Egér- Gyöngyös vidéki Pincegazdaság szólalt üzemegységvezetőjének neveit. Bőven vállaltak segítséget különböző munkálatok elvégzése és anyagbiztosítás formájában. Hanem mire odakerült a sor, hogy tenni kéne valamit, szinte szálegyedül maradt a terhekkel a helyi tanács. A járási KISZ-bizottság tett még eleget kötelezettségének, mintegy 60 ezer forint készpénzt biztosítva a kilub- ház kivitelezésére. Ha most, négy esztendő múltával, rosszul áll a közművelődés szénája Egerszó- láten: e megalapozatlan nekibuzdulással, a felajánlók visszahúzódásával magyarázható. Mert a keservesen összekapart pénzből időközben a tanács felhúzatta ugyan az új klubépület falait, be is fedték és vakolták tisztességgel, hanem padlózatra már nem futotta- így aztán mit ér az egész? Ott a létesítmény, csak máig sem üzemelhet! Azt már mellékesen jegyeztük meg, hogy az sincs, amivel bebútorozzák. Mert a Megyei Könyvtár magára vállalta ugyan ennek a költségeit, ám új, ízléses berendezést — nagyon természetesen — csak akkor hajlandó a faluba küldeni, ha az épület üzemelését műszaki körülmények nem zavarják. Talán a pincegazdaság? — Legalább harmincezer kellene! De nincsen pénzünk a parkettázásra — mondják szinte egyszerre a község vezetői, Gábor Antal tanácselnök és Prokaj János titkár, amikor felkerestem őket ez Ügyben. — Egész évi községfejlesztési alapunk 65 ezer forint. Nemrég ezt vitte el a régi kultúrterem beomlással fenyegető tetőszerkezetének felújítása. S még így sem ment volna, ha nincs a Heves megyei Moziüzami Vállalat. Az is besegített, mivel hetente háromszor ott folynak a filmelőadások. A közeljövőben felújíttatja a cég a terem világítását, valamint hírdetőoszlopot állíttat a községben, Mitől remélik tehát Eger- szóláton a Luca székeként készülő klubház építésének befejezését, az avatást? Néhány héttel ezelőtt a faluban jártak megyénk közművelődési életének irányitó munkatársai. A helyszínen igyekeztek tisztázni a kulturális élet fejlesztésének lehetősegeit. Elintézett, hogy központi keretből , audiovizuális eszközöket juttatnak a községbe, s szakmai jellegű rendezvényeket finanszíroznak. A szóláti tánccsopor- tot például gyöngyösi vendégszereplésre viszik. Legdöntőbb momentumnak mégis Hegedűs András megyei könyvtárigazgató-helyettes ígérete tűnik. Vállal' ta, hogy megkeresi a padlózat. illetve az építkezés befejezésének ügyében a pin- cegazdaság központját, — Közbenjárása sikerrel járt! — mondja Szirmai Endre, — ígéretet kaptunk, hogy szeptemberre beköltözhető lesz az épület. örülnénk, ha nem kellene ismét csalódniuk az eger- szólátiaknak, akik szeretnék végre birtokba venni ezt a fontos létesítményt. Moldvay Győző Vietnami szolidaritási gyűlés a főiskolán Tegnap délelőtt — rövid időre megszakítva az oktatást — a főiskola központi épületében, az első emeletj aulában, illetve az új természettudományi tanszéki épületben gyülekeztek a főiskola oktatói, dolgozói és hallgatói, hogy szolidaritási gyűlésen fejezzék lói együttérzésüket a hős vietnami nép iránt és emeljék fel szavukat az amerikaiak újabb agresszív tettei ellen. A gyűlések szónokai: a központi épületben dr. Molnár József főiskolai tanár és Ca Van Tinh vietnámi ösztöndíjas II. éves matematika—fizika szakos hallgató, a természettudományi épületben dr. Patkó György főiskolai adjunktus és Hoang Van Cu I. évf, matematika—kémia szakos hallgató voltak. Dinh Thi Ai Lien I. évf. matematika—kémia szakos hallgatónő vietnami mozgalmi dalokat énekelt. Tiltakozó táviratot küldött a főiskola társadalma az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének. A hős vietnami néppel való szolidaritás kifejezéseként táviratot küldtek a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségére is. Mit ígér a televízió a jövő hétre ? A Magyar Televízióban Epréig 25-én kedden először kerül sor szovjet köz- társasági tévéest rendezésére. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság estjének egyik filmje „A sziget foglyai" címmel egy vidám tengerparti szanatóriumba vezeti el a nézőt, az „Akva- rellek egy nyárról” pedig szép, lírai észt televíziós film. Érdekesnek ígérkezik az a kisfilm, amelyet Kende Márta készített „Kalev-fia utódai” címmel, Tallinról. Április 26-án, szerdán este ismét jelentkezik a „Fórum”, amelyben népgazdasági témakörben várják a nézők kérdéseit. Április 27-én, csütörtökön az „Érdekházasságok” befejező része után kerül sor a „Hadar” különkiadására, P. I. Makrusenko Egy munkanap * lö’íí. április 20„ esüliirlök amelynek témája: „Ifjúság és turizmus”. Április 28-án, pénteken Illés Béla három novellájából készült tevéfümet mutatnak be „Pofonok” címmel. Jogi esetek. ■? napi adása aj lakásügyek jogi kérdéseivel,.' a társbérletekkel és az al-. bérletekkel foglalkozik. Április 20 én, szombaton kerül sor u „Ki mit tud?”, előzetesére. A vetélkedősoro- zat május 4-én indul. Este mutatja be a tv „A, Stomfav család'' című zenés vígjátékot, amely Csik.v Gergely színművéből készült. Az éjszakai előadás filmje a „Smog” — magya^ rul beszélő amerikai film. | Április 30-án, vasárnap délelőtt ismét jelentkezik a „Tévéovi” isKolaelőkészítő tanfolyam. Este kerül veti-: lésre a „Sárika drágám” cí-' mii magyar film. „Csillagos; ötös” címmel az1 elmúlt év! legszebb opet a tel vételeiből j készült összeállítás, a nézők Ágay Karolái, Házy Erzsébetet, Komliissy Erzsébetet, Melis Györgyöt, Simándy-Józsefet hallhatják. Vlagyimir Iijips egy pillantást vetett órájára. Pontosan . reggel kilencet mutatott, üdvözölte az ajtó előtt álló őrt, majd benyitott dolgozószobájába, amely közvetlenül a folyosóról nyílt; elvtársai, munkatársai is ott kopogtak be hozzá. Maga elé helyezte óráját, leült és a reggeli sajtó tanulmányozásához kezdett. Talán el. is mosolyodéit, ha ismét felidézte sokat emlegetett utazását. O. B. Lepeslnszka- ja öt-hat sort olvasott el, Lenin már új oldalra lapozott. — Vlagyimir Iljics! Most ön olvassa vagy csak lapozza azt a könyvet? — Persze, olvasom. Sőt nagyon figyelmesen. — De ilyen gyorsan? — Igaza van: gyorsan olvasok. De így kell ezt csinálni: nagyon sok mindent kell még tudnom. Ezért van az, hogy én esetleg néhány nap alatt ugyanannyi könyvet ismerek meg, mint mások egy év alatt, Én ezt ..partitúra- olvasásnak'’ nevezem, vagyis egy-egy pillanatban képes vagyok fél Oldalt is egyszerre érzékelni. Ismerkedni kell a valósággal, s ki lassúbb, ki gyorsabb tempóban képes * levéltári agyagok, kortársi visitíSonilókBZósBk. a Korahali sajtó néhány rtekiimpnUima alapján sikerűit rekonstruálni v. f. Lenin 192j. február 2-1 munkanapját. l\ inogUiiíelitöen pontos, irodalmi átdolgozásban megjelent eseményeket kivonatosan közöUüJfc. erre. A lényeg azonban elsősorban nem az, hogy hogyan, hanem az, hogy mit olvasunk. A szobába akkor L. A. Fo- lipjeva lépett be. Emlékeztette Lenint a mai gyűlésekre, hol és mikor kell személyesen részt vennie, melyek a legfontosabb folyó ügyek. Ezután a napi posta következett. Előbb az éjszaka érkezett táviratok, majd a levelek. Naponta körülbelül 70 levél, tíz hónap alatt több mint húszezer...! Az országban folyó polgárháború, a fehérek, a különböző bandák visszaélései, egyszerű emberek panaszai kiáltottak segítségért! Személyes segítségért ! Vlagyimir Iljics minden levélre válaszolt, vagy a különböző bizottságokra bízta a panaszok intézését. A válaszleveleket azonban mindig személyesen írta áléit; az egyik alkalommal, amikor egv válaszadó W* vö" talnok felelősségre vonását rendelte el, megvolt rá az alapos oka; gyűlölte a bürokratákat. íme a „perdöntő” levél: „Olyan sok á munkánk, hagy ilyen apró ügyekkel nem érünk rá foglalkozni,” (Olvashatatlan aláírás.) Nagyon szerette a tiszta, értelmes, egyértelmű kifejezéseket, S ha esetleg ő som szólt egészen pontosan, megjegyezte: —- Komolyanv Ezt mondtam volna? Akkor tévedtem, s legközelebb érthetőbb leszek. Hát árát vett igénybe a reggeli posta, a különböző papírok aláírása. Pontosan tizenegykor nyitotta meg a Népbiztosok Tanácsa Gazdasági Bizottságának ülését. Kettőtől négyig a politikai bizottság megbeszélésén vett részt, ahol többek között, megvitatták a tambovszki kormányzóságban folyó eszer- és kuláklá- zadás eseményeit. Határozat született, amely értelmében „el kell látni Tambovot a szükséges mennyiségben mezőgazdasági szerszámokkal, petróleummal, de elsősorban élelmiszerrel, sóval.” (1921. májusában-— júniusábama Vörös Hadsereg megsemmisítő csapást mért a lázadók húszezer főt számláló egységeire.) A megbeszélés hirtelen félbeszakadt. — Leállt a Putyilov-üzem! A munkásoknak fogytán a tüzelőjük, élelmük. Vlagyimir Iljics még egy pillantást vetett a táviratra, majd a hátoldalára ráírta: „A Katonai Tanács tegnapi határozata alapján 18,5 millió púd szenet vásárolunk külföldről. Ma indult hét „kenyérvonat" a Kaukázusból, , A nap további. eseményeit O. I. Csernov, szibériai paraszt elbeszéléséből ismerhetjük meg. „Nem volt könnyű dolog eljutni Leninhez; három hónap oda, két hónap vissza — állandó útkeresés és reménykedés— Mi jót hozott nekünk Szibériából? — kérdezte tőlem. — Leírtam, hogy mit szeretnék mondani. Felolvashatom? — Üljön csak le, és olvassa nyugodtan! Azután hozzákezdtem. Az volt a lényege, hogy mi, szibériaiak, jobban szeretnénk, ha megmaradna a természetbeni adózás, kevés nekünk a pénzünk. — Ki maga tulajdonképpen? Elmeséltem néki, hogy egy volt száműzött vagyok, s hogy azért ítéltek kényszermunkára, mert az eszer párt tagja voltam. De most már pártonkívüli vagyok... Egy kicsit elgondolkozott, azután megkérdezte: — Beleegyezne-e abba, hogy kinyomtassuk levelét az újságban? Beleegyeztem. A „Szegénység” 1921. már-; cius 9-i számában jelent meg a cikkem.” Vlagyimir Iljics este kilenckor indult haza. Ez alkalommal nem vitt magával könyvet, a napi fáradalmak után pihenni akart,.. Az ajtóban az őrrel találkozott. — Jó éjszakát, Vlagyimir Iljics! Már majdnem ő is jó éjszakát kívánt neki viaszon - zásul, de még idejében eszébe jutott, hogy az őr nem alhat. — Köszönöm, elvtárs, Én pedig jó virrasztást kívánokOroszból fordította, Sólya Attm ( 4
