Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-19 / 91. szám
Szocialista hazánk védelme mindennél előbbrevaló! Honvédelmi aktívaértekezlet Egerben r Honvédelmi aktívaértekezletet rendezett az egri Szakszervezeti Székházban kedden a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége. A tanácskozáson a megye, a járások, a városok párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői, a honvédelem hivatásos és társadalmi munkásai, a fegyveres erők parancsnokai vettek részt. Helyet foglalt az elnökségben Virág Károly, a megyei párt- bizottság titkára. Csaba Gyula ezredes, az MHSZ országos központjának osztályvezetője, Kaszás Sándor alezredes, a Honvédelmi Minisztérium képviselője, Iványi János ezredes, a magasabb egység parancsnoka, Pálinkás Ferenc ezredes, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője, Nagy Emil őrnagy, a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, Papp János, a Népújság főszerkesztője, Kónya hajós, a KISZ, megyei bizottságának első titkára, Dorkó József, az SZMT titkára, Kruppa László, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője, Pusztai László, az MTS megyei elnöke, valamint Dávid István alezredes, a megyei kiegészítő parancsnokság helyettes parancsnoka. Az aktívaértekezlet résztvevőit Tóth György, az MHSZ megyei titkára köszöntötte, majd beszámolt a Politikai Bizottság és a kormány 1967. augusztusi határozata végrehajtásának tapasztalatairól. A szocialista nevelési rendszer fontos területe Négy év munkáját értékelve elmondotta, hogy a Politikai Bizottság és a kormány határozatai kedvező politikai, társadalmi és tárgyi feltéteteket teremtettek a honvédelmi felkészítő és nevelőmunka szélesebb kibontakoztatására. A párt-, állami, társadalmi szervek^ a fegyveres testületek erőteljesebben kapcsolódtak be a feladatok megoldásába, ami azt jeleníti, hogy a honvédelszerünk e fontos területe mindinkább az egész társadalom ügyévé vált megyénkben is. Részletesen, eäemezete « beszámoló mindazt a tevékenységet, amelyet a szövetség a lakosság — elsősorban az ifjúság — hazafias nevelésében és honvédelmi felkészítésében végzett. Foglalkozott a különböző szaktanfolyamok (gépjárművezetés.-, rádiós-, távírósz- és könnyű- búvárképzés, modellezés) oktatási és nevelési problémáival. A sorköteles fiatalok számára biztosított különböző szaikelőképzési formale igen. eredményesek, s ezeknek nemcsak politikai, de népgazdasági értékei is megmutatkoznak. A szákelőképzésben részt vevő fiatalok a hadseregben gyorsabban sajátítják el a szükséges katonai ismereteket, jobban, fegyelmezettebben látják el a katonai szolgálattal járó kö- ,, telezettségefeet és könnyeb- ■ ben viselik eü a jelentkező nehézségeket. S mert szakmunkás minősítést kapnak, leszerelésül^ után gyakorlott szakmunkásokként kapcsolódnak be a termelőmunkába. Külön szólt a beszámoló a tanitézetekben végzett honvédelmi oktatásról, majd a tartalékos tisztek éB tiszt- helyettesek utókópzéséről, ,a sport- és mozgalmi feladatok teljesítéséről, az agitációs és propaganda-tevékenységrőL Minőségi szinten A z előképzési m unkákkal összhangban végzett honvédelmi tömeg- és a versenysport tevékenységről szólva örömmel állapította meg a beszámoló, hogy a rendezvényeken részt vevők száma évről évre növekedett. Örvendetes ez a tény azért, mert elsősorban a fiatalok és •a nők száma növekedett. A szövetség honvédelmi sporttevékenységinek minőségi szintje is emelkedett. A gyöngyösi MÁV Kitérőgyár lövészklubja például 1971- ben 5 egyéni és 4 országos csapatbajnokságot nyert:. Az egri könnyűbúvárklub versenyzői 5 országos csúcsot javítottak és 6 országos alapcsúcsot állítottak fel. Az egri, a hatvani és a gyöngyösi rádiósklubok, valamint az egri futó-vadkanlövő klub miért kevés ? A termelőszövetkezeti kongresszuson, de a közelmúltban megtartott megyei mezőgazdasági aktívaértekezleten is elhangzott az a megállapítás, hogy még mindig nagyon kevés a mezőgazdasági üzemek egymás közötti, vagy más vállalattal, kereskedelmi szervvel való társulása, együttműködése — olyan tevékenység végzésére, amely mindkét fél számára előnyös, gyümölcsöző. A megállapítás helytálló, időszerű, ugyanakkor elgondolkoztató is. A gazdaság- irányítási rendszer kezdetén megteremtődtek a feltételek az együttműködésre s akkor Volt is kedv a társulások, vállalkozások létrehozására. Időközben azonban a lelkesedés alábbhagyott, a lendület megtört. Igaz, hogy ennek van bizonyos pozitív vonása is, hiszen a megalapozatlan kezdeményezések példája bebizonyította, hogy csak körültekintően, minden lehetőséget mérlegelve lehet vállalkozásokba kezxlc- ni, ugyanakkor viszont az is elmondható, hogy akár Heves megyében is sokkal több a lehetőség, mint amennyivel a mezőgazdasági üzemek. Vállalatok éltek. Ismeretes, hogy a termelőszövetkezeti területi szövetségek sokat tettek a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági társulások létrehozásáért. így van ez megyénkben is. Mégis azt lehet elmondani, hogy a jövőben még többet szükséges tenniük azért, hogy a lehetőségeket még inkább feltárják, lendületet adjanak a kezdeményezésekhez. Gazdasági integráció nélkül ma már elképzelhetetlen a nagyüzemi modern mezőgazdaság, élelmiszergazdaság. Szükség van az anyagi és szellemi erők koncentrálására. S ki vállalhatna ebben nagyobb szerepet, mint a területi szövetlégek? I kapott) A nagy tartalék 117. Sürgető követelmény: a korszerű szervezőképzés Szervezés szervezők nélkül — elképzelhetetlen. Az előfeltétel: a szakemberképzés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1970-ben végzett vizsgálata szerint minden 1000 foglalkoztatottra egyetlen szervezési szakember jutott. Ez az arány, kisebb- nagyobb eltérésekkel ugyan, de nagyjából általánosítható, és tény, hogy a kelleténél jóval kevesebb a szakember, akik még akkor sem végezhetnének komoly munkát, ha valóban bizalommal építenének szaktudásukra. Mint ahogy egy gépgyárban, ahol nincsenek kellő számban hozzáértő technológusok, nem lesz technológiai fejlesztés, ugyanúgy annál az iparvállalatnál, amelynél nincs megfelelő számú képzett szervező, nem beszélhetünk tervszerű, hatékony szervezésről sem. Ugyanakkor feltétlenül szükség van egy megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozására, hogy a gyakorlott, szakképzett szervezők ne válasszanak maguknak jobban dotált, kevésbé nehéz feladatokkal járó munkakört a szervezői hivatás helyett. Megoldás vár a meglevő szakemberállomány folyamatos továbbképzésének megszervezése is. A szervezéstudomány oktatását és a szervezőképzést tervszerűen és országosan egységes rendszerben kell megoldani. Legelső lépésként szükség lenne a szervező szakemberszükséglet részletes felmérésére, amely kiterjedne az ergonómustól a rendszerszervezőig a szervezés területén dolgozó szakemberek valamennyi típusára. Második lépésként meg kell határozni a képzési célokat, s azt egy célrendszerben összefoglalni. Olyan szervezéstudományoktatásra van szükség, amelyben a túltengő elrriéleties- kedés helyett, érvényesül a szervezés „alkalmazáscentrikus” jellege. El kell érni — megfelelő didaktikai módszerek alkalmazása révén —, hogy a hallgatók a megismert módszerek alkalmazását begyakorolhassák, s megfelelő alkalmazási készségre tehessenek szert. Ezt a célt szolgálhatja, ha oktatási intézményeink olyan laboratóriumokkal rendelkeznek, amelyekben a különböző ergonómiai, számítástechnikai, ügyviteltechnikai módszerek a gyakorlatban is megismerhetők. Célszerű lehet a képzés egységes rendszerébe VárosszépítS mozgalom Hatvanban r fSzűcs Ferene tudósitónktól): A Hatvani Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Vöröskereszt helyi vezetősége, valamint a KISZ városi bizottsága ebben az évben is közös társadalmi munkára hívta fel e város lakóit, az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóit. Egyúttal az idén is csatlakoztak a városukat szerető hatvaniak ahhoz a megyei versenyhez is, amelyben a legszebb, a legtisztább település címért küzdenek a. megye helységei. A hatvaniak mozgalmának a célkitűzése, hogy szebbé, tisztábbá tegyék környezetüket. Ezt virágosítás- sal, parkosítással, az utak, járdák, közterületek tisztán tartásával, a vízlevezető árkok és átereszek kitisztításával kívánják elérni. Az üzemek, intézmények dolgozói vállalták, hogy a munkahelyük környékét állandóan rendben tartják, fásítanak, és ápolják a műemlékeket, valamint a történelmi nevezetességű épületeket. A város lakói egyénileg is beneveztek a versenybe. Az eddigi eredmények — 500 házon található már a „Tiszta udvar, rendes ház” megtisztelő elmet hirdető tábla — is bizonyítják, hogy a hatvaniak mindig kitettek magukért, s mint a város vezetői és lakói tervezik, az idén sem szeretnének lemaradni a többi versengő település mögött. a gyakornoki szolgálatot beilleszteni, hogy azok a fiatal műszaki és közgazdasági képzettséggel rendelkező diplomások, akik a szervezői hivatást választották, lehetőséget kapjanak arra, hogy ismereteiket készségeikkel összekapcsolják. A korszerű oktatási anya-, gok kidolgozásának igénye is sürgeti az új kutató bázisok mielőbbi létrehozását. A szervezöképzés alkalmazáscentrikus jellegének erősítése érdekében az oktatási intézményekhez kapcsolódó kutatási bázisok létesítésével biztosítható az oktatás és kutatás egysége, tehát annak a tudománypolitikai követelménynek a kielégítése. Mindezek jobbára csak igények, követelmények, mert az igazság az, hogy Magyar- országon megoldatlan a szervezők intézményes oktatása, illetve a már szervezési munkakörben dolgozók folyamatos továbbképzése. A3 egész szervezési „szakma1* kicsit talajtalan, gyökérte» len, nemcsak a szakmai nó» menklatúrában, hanem a vállalatok szervezeti felépítésében is. S többek között ezért is- nagy jelentőségű a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről. A határozat, túl azon, hogy szabályos módszertani útmutatót ad a szervezői munka fejlesztéséhez, hivatalosan is „helyére tette” ezt a rendkívül fontos, gazdasági fejlődésünk szempontjából létkérdésnek számitó tudományt és felhívta a figyelmet a szervezési módszerek általános alkalmazására. Vértes Csaba Következik; Népgazdasági célok, vállalati nyelven. Naponta 12 házgyári lakás A Borsod megyei Állami Épí. tőipari Vállalat Házépítő Kombinátjában 12 lakás elemeit készítik el naponta. Ebben az évben 32 ezer lakás épül gyári elemekből, amelyeket a vállalat szakemberei szerelnek össze. A négyféle típusú, többnyire 10 szintes épületekben 52, 43 és 26 négyzetméter alapterületű canü sokat alaki- írnak ki. Képünkön: lépcsők és bejárati keretek gyártása, dsü-táuTi * Egy hónap múlva nyit a BNV Kereken egy hónap múlva, május 19-én nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. A HUNGEXPO az idén rendezi meg utoljára a BNV-t a városligeti vásárvárosban, amelyet, mint ismeretes, a kormány határozatának megfelelően visszaadnak a főváros lakosságának. A május 29-ig nyitva tartó idei BNV jubilál; 130. születésnapját ünnepli, ugyanis az első magyar ipari kiállítást 1842-ben rendezték Pesten. Kossuth Lajos szervezte a kiállítást, amelyen 213 kiállító mutatta be 298 termékét, több mint 15 ezer látogatónak. Az iparkiállítások fordulópontja egyébként 1925, amikor először kapta meg a Budapesti Nemzetközi Vásár nevet a bemutató. A jubiláló BNV kiállítóinak száma nagy érdeklődést, rekordot jelez; csaknem 2900 hazai és külföldi cég, vállalat vesz részt a nemzetközi seregszemlén. Hazánkkal együtt 40 országból hozzák el legkorszerűbb termékeiket a kiállítók a városligeti vásárvárosba. Hivatalos kollektív bemutatóval vesz részt 34 ország. A szocialista országok nagy része évente részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron, s több éves szünet után ismét jelentkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság is. Néhány éves szünet után ismét bemutatja termékeit a városligeti vásárvárosban Argentína, Irak s több kiállító Norvégiából is. Első alkalommal jönnek kiállítók Budapestre Mexikóból, Kenyából és Libanonból. Az idén kiállító nemzetek szár ma néggyel haladja meg a tevslyi BNV; sfs^evőínek Ä városligeti vásárváros területe — az ismert helyhiány miatt — nem növekedett, a parkokkal, utakkal együtt változatlanul 260 ezer négyzetméter. A kiállításoknak azonban a tavalyinál 500 négyzetméterrel több, összesen 120 ezer négyzetméternyi területet bocsa tottak rendelkezésre. A megnövekedett kiállítói érdeklődés helyigényét úgy elégítették ki, hogy például kevesebb területet kapott a' műanyagipar, amely éppen ezekben a napokban tartja nemzetközi szakkiállítását. A szocialista országok a tavalyinál 2184 négyzetméterrel nagyobb, összesen 63 ezer négyzetméternyi kiállítási területet kaptak. A legnagyobb kiállító a szocialista országok közül a Szovjetunió, a tőkés országok közül pedig Ausztria. A mintegy 1700 külföldi kiállító árukínálata általában igazodik a magyar népgazdaság negyedik ötéves tervének kiemelt programjaihoz. Az 1160 hazai üzem a magyar exportlehetőségekről nyújt átfogó áttekintést. A korszerű vásárrendezői elveknek megfelelően az idén már fokozottabban érvényesül a szakosítás. Az idén különösen nagy gondot fordítanak a szakmai napokra. A vásárváros egy részét most a Hungaroplast ’72 kiállítás foglalja le, de a többi pavilonban máris több százan dolgoznak. Megérkeztek az első termékszállítmányok is a BNV-re. (MTI) I 1 I versenyzői ugyancsak minőségi teljesítményekről adhatnak számot. összességében megyénk honvédelmi sporttevékenységére el lehet mondani, hogy egyre jobban népszerűvé válik, megfelelően illeszkedik az egyetemes magyar sport rendszerébe és jól kapcsolódik a katonai elő- és utóképzéshez is. 870 társadalmi aktíva — Az elmúlt több mint 4 év során végzett munkánkat összegezve megállapíthatjuk — mondotta Tóth György —, hogy a szövetség megyei vezetősége, járási vezetőségei és klubjai, a párt- és kormányhatározatokban rögzített elvek szerint alapvetően végrehajtotta azokat a feladatokat, amelyeket a sorkötelesek előképzése, a tartalékosok utóképzése, a tanintézetek segítése, ’ valamint a tömegsport-tevékenység és a lakosság honvédelmi nevelőmunkája szempontjából meg kellett oldania. Köszönhető ez az eredmény mindenekelőtt annak a 870 társadalmi munkásnak, akik fáradhatatlanul és becsületes helytállással tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek. Köszönhető továbbá annak az együttműködésnek, amely egyre szorosabb és gyümölcsözőbb a külön - * böző állami és társadalmi szervek, valamint az MHSZ- között. Ezt az együttműködést, a haza védelmének szolgálatában végzett közös tevékenységet mindjobban a kölcsönös kezdeményezőkészség és a politikai felelősség ' ijellemzi. Részletesen foglalkozott a — beszámoló a soron következő legfontosabb feladatokkal. i — Szövetségünk fő feladatén a jövőben is az — mondotta befejezésül Tóth György —, hogy a pártszer - ■•vezetek irányításával, az állami szervekkel és tömeg- szervezetekkel összhangban vegyünk reszt a lakosság, elsősorban az ifjúság hazafias nevelésében és honvédelmi felkészítésében. A beszámolóban elhangzottakhoz tizenketten szóltak hozzá. A felszólalók között volt Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára is. Legtöbben az egri járás képviselői közül kértek szót, ahol az MHSZ szervezetei igen jól tevékenykednek. A recskiek küldötte. Pócs János például elmondotta, hogy MHSZ-klübjukban külön házi könyvtárat létesítettek a Zrínyi Kiadó könyveiből. A honvédelmi aktívaéríe- kezietet — az elhangzott vélemények, javaslatok összegezése után — Tóth György zárta be.