Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

Az Egri Hegyei Színpad költészetnapi estjéről

Országos bemutatóra készülnek a Röpülj páva körök

A Pest megyei Tanács díszudvarán rendezik meg augusztus 20-án a Röpülj páva körök országos bemutatóját. A rendezvény célja, hogy a népi hangszeres együttesek, kórusok, szólisták ízelítőt adjanak megyéjük jellegzetes hangszeres és énekkultúrájából. A nagyszabású bemutatóra országszerte megkezdődött a felkészülés. Csaknem 150 együttes közül az ezekben a napokban rendezett megyei bemutatókon jelölik ki a résztvevőket. A zsűrinek nem könnyű a dolga, hiszen például Szolnok megyében 30, Pest megyében 18, Szabolcs- Szatmárban pedig 13 együttes közül kell kijelölni a legjobbakat. Egy-egy megye

A költészet napja alkalmából az Egri Megyei Színpad a Gárdonyi Géza Színházban hétfőn este rendezte meg emlékező irodalmi műsorát.

A műsor első felét József Attila emlékének szentelték az egri versmondók.i Jeney István összeállításában csaknem harminc József Attila- írás, vallomás láttatja-érzé- kelteti a költészet sorsát, szenvedéseit, megcsapattatá- sait, hitét, buzgalmát, lázadását, érzelmeit, akár szerelemről, akár a családról, ' a meghittség utáni vágyódásról szóljon is a költő. Jeney az egész sorsra jellemző képpel indít, — mikor született, kezében kés volt —, hogy aztán eljusson a szenvtelen és rideg jegyzőkönyvig, amely ,a szárszói végső állomást és az ottani véget jelenti.

kedvelt, agyonmondott, de el nem koptatható verseiből rakott össze az ünnepi gyakorlat. Ez a műsor a költő sorsát és szemléletét tekintve hitelességre tör, azokat a kínzó és gyötrő hangulatokat, terheket sem kerülve meg, amelyek a költő sorsát olyannyira keservessé tették. Nem ártott volna, ha a komoly színek mellé több, világosabb szint is vegyített volna az összeállító. Így a kép túl komor, az ünnep méltósága a rekviem szomorúságával vegyült.

Ez alkalommal örömünkre szolgált, hogy a tízéves jubileumra a színpad ritkábban fellépő előadói is részt vettek a műsorban. Számvetésként és tárgyilagos beszámolóként egyaránt megállapítható, hogy ez alatt a tíz év alatt egyéniségek alakultak ki ebben az együttesben, akik a versmondásban, a pódiumon saját szemléletükön

Bdcs megye patikáinak tárgyi és írásos emlékeit gyűjti Lóránt Nándor kecskeméti gyógyszerész. A megyei Gyógyszertári Központ támogatásával kutatja a megye patikáinak múltját, megírja történetüket, s a még fellelhető tárgyi anyagokat gyűjti össze. Jelenleg rendszerezik az anyagot, amelyből patikamúzeumot rendeznek majd be Kecskemét első gyógyszertárában. A patikák sok gyógyszert készítettek helyben, erről tanúskodnak a képen lévő kémiai edények. Ezeket rendszerezi Lóránt Nándor gyógyszerész.

■ ■ k ** - ’ (MTI foto — Kozák Albert.)

A tisztább városokért

önkéntes jelentkezéssel az év márciusában negyven köztisztasági vállalat társult, hogy tapasztalataikat kicserélve, munkájukat összehangolva, segítsenek megoldani a modem városok egyre nagyobb gondját: a hulladék, a szemét tárolását, felhasználását. Az Egri Városi TaKönnyítés az elsősöknek

A művelődésügyi miniszter az általános iskolák igazgatóihoz és az első osztályos tanítókhoz intézett legutóbbi körlevelében felhívja a fi; gyeimet arra, hogy az első osztályos tanulók 11,4 százaléka tanévet veszít. Ehhez a rendkívül súlyos helyzethez gyakran a környezetismeret, gyakorlati foglalkozás, énekzene és testnevelés osztályzatai is hozzájárulnak.

Ezért az általános iskolák első osztályaiból történő továbbhaladást a rendtartástól eltérően a miniszter most utasításban módosította.

Az első osztályos tanulókat a tanév folyamán és a tanév végén változatlanul a tantervi követelmények és a rendtartásban foglaltak szerint a megadott öt érdemjeggyel kell elbírálni. Ennek megfelelően, ha a tanuló tanítói segítséggel sem tudott eleget tenni a követelményeknek: elégtelen érdemjegyet kap. A környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene és a testnevelés esetében is mindent cl kell követni annak érdekében, hogy a tanuló megfelelő felkészítést kapjon, azonban ezekből az elégtelen^ osztályzatot, a második ősz-* tályba lépés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az említett tantárgyakból javító vizsgát sem kell tenni. Az első osztályokban nem kell tanulmányátlagot számítani. Az utasítást már a jelenlegi tan-év végén figyelembe veszik a tanulók elbírálásánál.

(MTI)

nács is tagja az egyesülésnek, s kezdeményezőként lépett fel a kapcsolatteremtésben; februárban tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt a Fővárosi Köztisztasági Hivatalnál, a napokban pedig az ottani vezető szakemberek jártak Egerben.

Zámbori Ferenc, a városi tanács műszaki osztályvezetője elmondta, hogy egész sor kezdeményezés születik a kapcsolatból: így például egy mintatárodótelepet létesítenek Egerben, amely példaként szolgálna- más városok előtt. A megyeszékhely belvárosi utcáit a nyártól egy korszerű, önfelszedős seprőgép tisztítja: ilyen gépek egyelőre csak Budapesten vannak még.

A város külterületi részében nem mindenütt tudták megszervezni a szemét folyamatos szállítását. Ezért most tíz tároló konténert vásárolnak az egyesülés segítségével, melyeket közterületen helyeznek el, s időnként egy külön e célra átalakított gépkocsival szállítanak majd a gyűjtőtelepre. Kívánatos lenne, hogy az üzemek, vállalatok éljenek ezzel a lehetőséggel, s saját területükre is ilyen szállítható tárólókat vásároljanak. Ezeket akár naponta is kicserélheti egy speciális gépkocsi.

Ilyen s még sok hasznos ötlet, kezdeményezés mutatja máris az összefogás eredményeit. S ez nem közömbös a fejlődő, nagy idegen- forgalmú megyeszékhely jövője szempontjából sem.

(h.)

legfeljebb 15 perces műsorral szerepelhet a budapesti bemutatón. Az ország több megyéjében már befejeződött az együttesek kijelölése. (MTI)

Ez az összeállítás igyekszik kikerülni azt az igen gyakran ismételt képet, montázst, amit az eddigi emlékezések és irodalmi műsorok alkalmából József Attila

Mind erőteljesebb szerte a világon a küzdelem az öregedés ellen. A magam részéről én is igyekszem kivenni részemet ebből a nemes feladatból — oly keményen harcolok, hogy lassan teljesen beleöregszem az öregedés elleni küzdelembe.

★

Dialógus: „Esik végre*. „Esik*. I,Vajon holnap is esni fog?” „Nem lehet azt manapság tudni", „Tényleg nem." ...félóra csend utóm,... „Azért jól eldumcsiztunk, nem?" ... a kérdező felkapja a fejét és csodálkozva folytatja... „jé, észre se vettem, hogy már elmentél.

ié

Jó dolog, fia az ember tudományosan m&- t*élt. Nem úgy, mint azelőtt, ugye... Ha ma lefordulok a székről, akkor nem szívbetegségem volt, hanem infarktusom; ha majd szétmegy a fejem, annyira fáj, akkor a frontátvonulás ebben a ludas; ha felcukkolnak, hogy majd becsavarodom a méregtől, akkor stresszem van és az újság, a rádió, vagy a televízió nem mérgesít, hanem a tömegkommunikáció információáradata sokkol.

Így azért mégiscsak^ más, nem’ (—ó)

átszűrve adják a közönségnek a vers lelkét, a szavak hangulatát, szenvedélyét, lelkesítő vibrálását. Jónás Zoltán, Juhász Csaba, Kalmár Péter, Morvay Éva, Ráduly Margit, Szívós József és Vi- rágh Tibor biztos pillérei a műfajnak és az egri együttesnek.

A műsor második felében a színpad fiatalabb generációja lépett fél, mai költők írásaiból összeállított jókedvű egyveleggel. Azért nevezzük ezt a verssorozatot egyvelegnek, mert komolyat az ugrással, a bohókást az el- gondolkoztatóval úgy vegyített, hogy a közönség észrevegye: komoly és komolytalan gondjaink között a rend és a békés derű honol. Weöres Sándor, Somlyó György és Ladányi Mihály voltak a csúcsai ennek a mondandónak, amelyet Nagy Edit, Nagy Erzsébet, Pászthy Mária, Szabó János, Szokolay Zoltán és Vass Gábor adtak elő, ^

A műsorban Bartók-részleteket játszott zongorán Vásárhelyi Emilia, míg a gitárral fellépő és megzenésített verseket előadó Dinnyés József az est legnagyobb sikerét aratta.

(farkas)

si&Á't rü*rKÍ4'§4r$

& “'s A.\. V *»' •*- ék é

pMw&M

WK. április 19., szerda

Petrával kint játszunk az udvaron,- amikor jön a bajuszos ember. Mindegyi- kőnknek egy zacskó cukrot ad, lovaglónadiagban van és egy ideig áll mellettünk.

Anyám még nem ért ide. Becsukja utána a kaput, aztán a kavicsos úton. a virágágyak között felénk közeledik. Figyelem, ahogy elhalad a málnabokrok mellett, letép egy l'epkevirágot és a szájába veszt.

Süt a nap. Anyám haja körül sárgán fény vibrál.

— Ez a kis szeplős az? — hallom a bajuszos hangját. — Mindjárt ráismertem. Olyan, mint maga, Mária. Mondd meg a revedet!

— Nem kell! — szól anyám és megfogja a bajuszos kezét.

Bemennek a házba.

■ Petra a szomszédban lakik, nem figyel ránk. Telerakja a sütemény formát cukorral és kjborítja a homokba. A loknik ide-oda ugrálnak a vállán.

A konyha1 felöl nagyanyám hangját hallom. Sima, egyszínű hangon beszél valamit. Egy ideig csend lesz. Csak a legyek zümmögnek a levegőben.

Odamegyek az ajtóhoz és megállók, a küszöbön.

— Aztán szeretsz-e kocsi- kázni? —' néz rám a bajuszos. Előrehajol a kanapén és mosolyog.

— Fel kellene öltöztetni — mondja anyám. — Befogták már i lovakat?

Egyszeriben mindenki megelevenedik. Nagyapám is kijön a szobából. Valamelyik nagynéném ruhát ad rám. Aztán kézen fognak.

Petra, amikor meglát, feláll a homokkupacból. Kezében a játékvödör. Nyitott szájjal bámulja piros lakkcipőmet.

— Köszönj el Petrától —

lök meg anyám.

A hátsó udvaron felraknak a szekérre. A saroglya szénával van tele. Oda ku- poreok.

— Hát, isten áldja, Molnár László! — Nagyapám kezet fog a bajuszossal.

Anyámmal együtt már fent ülnek a szekéren. Valaki kinyitja a hátsó kaput.

— Gyite! — mondja a bajuszos. Ostorával egy kört csinál a levegőben.

Elindulunk. A kocsi kereke nyikorog. Visszanézek nagyapámékra. Kis, barna csoportban állnak. Valaki közülük leveszi a kalapját.

Házak között megyünk. Az egyik deszkakerítésre egy asszony támaszkodik. Anyám megszólal: — Hogy leskelődnek ezek! Forduljunk már be.

Megyünk egy hosszú ko- csiúton. Hanyatt fekszem a szénán. Felettem minden kék. Anyám és a bajuszos hátat fordítva ül. Vállukösz- szetapad.

Nézem az eget. A kocsikerekek nyikorognak a fejem alatt

Arra ébredek, hogy megálltak a lovak. Koromsötét van mindenütt. A baiuszos

leugrik a szekérről.’

— Nyolc szilvafa van, meg egy barack — mondja anyámnak. Aztán átöleli és elindulnak előttem.

Utánuk kullogok.

Bemennek egy ajtón. Ä sötétben gyufa lobban.1 A bajuszos meggyújtja a lámpát és a feje fölé emeli.

Nagy istállót látok. Hosszú jászol van a fal mellett. Tudom, itt állatok laknak. Láttam már ilyet. Ott a szalma is, amin aludni szoktak.

Az istálló félig el van választva egy vörös téglafallal. A másik felén tűzhely. Sárból tapasztották.

— Hát ez a konyha — mondja % bajuszos. Aztán egyik lábával átlép az istállóba: — Itt a lovak helye. De menjünk be a szobába.

Ott ácsorgók a hátuk mögött. Aztán utánuk megyek. A bajuszos itt is magasra emeli a lámpát. Halkan beszélgetnek.

Látok egy ágyat. Odamegyek és felkapaszkodom. Puha, nagy párnák vannak benne.

— Látod, már megtalálta a helyét! — mondja a bajuszos. Messziről jön a hangja, aztán suttogássá váltó-, zik. Összegömbölyödöm.

A bajuszos odajön. Vet- kőztetni kezd. Csak félig merem kinyitni a szemem. Homályosan látom az arcát, és anyámat, ahogy sétál a szobában.

— Hamar elaludt —mondja anyám.'

— Nem kellene megmosni

a kislány lábát? — kérdi tőle a bajuszos.-i- A hideg víz csak felébresztené — hallom.

Reggel kimegyek az udvarra. .Mindenütt napsütés. Sárga napraforgófejek him- bálódznak a szélben.

Nincs kerítés a tanya körül.

Anyám jön ki az ajtón.

— Gyere csak — mondja. Kézen fog. Egy fa alatt állunk meg. — Na — sürgető a hangja — ha valaki kérdezné: Hogy hívnak téged?

— Szilágyi Julikának.

— Nem. e-, A hangja csattanős.

összerezzenek.' Ekkor megráz: — Téged Molnár Julikának hívnak. Érted.? Es ez az ember az apád.

Dacos leszek. Nézem a le-, hullott, szétmállott szilva-1 szemeket és azért Is mondom: —' Szilágyi Julika..'.

— Hogy hívnak? — Anyám először csodálkozik. Egy 1 ideig néz, aztán pofon vág.

— No, mondd még egyszer!

Potyognak a könnyeim.

— Na? J

— Molnár Julikának.

— És hány éves vagy?

•— Négy és fél.

— Jól van — mondja és egy kicsit sóhajt. Megkerüli a házat és bemegy.

Állok egy darabig. Aztán megszámolom )a szilvafákat. Megvan mind a nyolc.

A barackfa kicsit távolabb van. Rücskös, vastag a törzse és a föld felé dűl. i

Odamegyek hozzá és átölelem. Azt mondom ne«;

—

t

i

X