Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
A Minisztertanács és a SZOT veres vándorzászlajával kitüntetett üzemeink Őket köszöntjük. Azokat, akik a jók között is a legjobbaknak bizonyullak. Az Egri Dohánygyárat, a Heves negyei Finommechanikai Vállalatot, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának büszke tulajdonosait, s a l*evesi Kossuth Termelőszövetkezetet, amely elnyerte a kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címet és a vándor- zászlót. Az eredmények — amelyek értékét jelzik a magas kitüntetések — hosszú évek szorgalmas, fáradhatatlan munkájának gyümölcsei. Nem véletlenül születtek. Sok minden kellett hozzájuk: a kollektíva összeforrottsága, szakértelem. szakmai bátorság, a vezetés magas színvonala és nem utolsósorban szocialista öntudat. Ezeknek és természetesen még ezernyi más tényezőnek az eredménye az, hogy a kitüntetett üzemek jó híre ma már túlnő megyénk határain. Joggal vagyunk büszkék rájuk, s ők is joggal büszkélkedhetnek kiváló eredményeikkel. Reméljük, így lesz ez a jövőben is. A jó munka jogos elismerése bizonyára még inkább arra ösztönzi őket, hogy újabb és újabb tanújelét adják annak: nem véletlenül bizonyultak a jók között is a legjobbaknak. /WWVWVNí Virágzó „puszta Csak tudnám, hogyan csinálják ezek a Kiss Zsigá- ék?” Hányszor lehetett már hallani termelőszövetkezeti vezetőktől az elismeréssel, csodálkozással teli kérdést. Hát igen. Az elmúlt két évtized alatt a hevesi Kossuth Termelőszövetkezet és az elnök neve fogalommá vált a megyében. Pedig ők se kezdték másképp. 1952-ben, a tsz alakulásakor. 36 holdon 27 taggal kezdték a munkát. Az állatállomány se volt valami nagy: 6 szarvasmarha, 5 tehén, 18 sertés, 14 koca, és 6 ló. A ma számai izgalmasabbak. Nem azért, mert a földterület 1100 holdra, a tagok száma több mint kétszázra emelkedett. Azért izgalmas, hogy ez a méretre még ma is kis gazdaság a megye legjobb zöldségtermesztői közé tartozik, hogy évente több, mint kétezer sertést neveltek, mert jelzik, hogy a kollektíva . törekvése nem volt hiábavaló, mutatja, hogy az emberi összefogás, a hit mire képe», A hevesi Kossuth ma nemcsak a megye, de az ország ‘ legjobb gazdaságai közé is tartozik. Gazdálkodásuk példamutató. Egyik fő profiljuk a kertészet. Az idén 200 holdon termelnek paradicsomot, 60 holdon paprikát, 50 holdon dinnyét, 30 holdon uborkát. S mindezt biztonságosan, hiszen termőterületük mintegy 70 százalékát öntözni tudják, A másik fő profil az állattenyésztés. Nemrégen építettek korszerű sertéstelepet, de már azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy bővítik. Az ötéves terv végére 3500 sertést szeretnének évente előállítani. A szövetkezet területéhez mérve nem kis vállalkozásról van szó. S hogy a vágás se okozzon gondot, erre is megoldást találtak. Már épül a húsfeldolgozó üzem, amely évi ötezer sertés vágására, feldolgozására alkalmas. Egerben már önálló húsboltjuk van, rövidesen Hevesen és Alatka-pusztán is nyílik. A változásokkal természetesen a gazdálkodás, a bevétel arányai is megváltoztak. Jelenleg a szövetkezet összbevételének 40 százalékát adja az állattenyésztés. Ha a húsfeldolgozó elkészül, akkor már 60 százalékát. Mindez azt jelenti, hogy a gazdálkodás biztonsága még inkább megnő, hiszen nyilvánvaló, hogy az állattenyésztés, -feldolgozás kevésbé van kitéve az időjárás szeszélyeinek, mint a növénytermesztés. A szövetkezet sikereinek titka egyrészt az. hogy a különböző üzemágak szoros összhangban vannak egymással kiegészítik egymást. Másrészt az. hogy a szövetkezet „korán ébred", mindig tudják. hogy mivel és miképpen érdemes foglalkozni. Jó példa erre a sertéstenyésztés erőteljes ..felfuttatása” és most a húsfeldolgozó építése. Ez u korai ébredés termesze U’ssn a forintokban is megmutatkozik. Elég. ha csupán azt említjük, hogy a múlt évben az egy dolgozó tagra jutó személyes jövedelem meghaladta a harmincezer forintot. a havi átlagkereset pedig több vo‘i mint 2500 forint. A szorgalma, helytállásit a kellő szakmai vezetés meghozta az eredményeket. A különböző gazdálkodási versenyekben a séovetA hevesi Kossuth Termelőszövetkezetben a dinnyepalánták kiültetéséhez készítik elő 3 tellíljt. kezet közel félszázszor nyerte el a kiváló gazdaság címet. Az utóbbi években az országos versenyek során is a legjobbak között szerepeltek, s most a napokban nyerték el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját is. A vándorzászló — amelynek átadási ünnepségére saját kultúrházunkban kerül sor —, jó helyre került: Elismeri annak a közösségnek a munkáját, amely kitartó szorgalommal virágzó gazdaságot varázsolt Alatka-pusztán. (kaposi) Nemcsak Egernek, a magyar iparnak is büszkesége az Egri Dohánygyár Űjból ünnepel az Egri Dohánygyár. Munkával telt hétköznapjainak sikerei előtt Ismét tiszteleg az ország. Jogos és megérdemelt az ünnep. Egy nagyszerű kollektíva tudását! tehetségét, szorgalmát, szellemi és erkölcsi kincseit koronázza a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja. Akár egy nagy család. Egy szép, bátor, optimista, szorgalmas nagy család — tártjait, mondják róluk már esztendők óta. Igen. Ilyen emberek a dohánygyáriak. Tehetségesek és boldogok. Tehetik is. övék a megye legkorszerűbb gyára, ahol világszínvonalon álló gépek mellett szakmailag és politikailag is jól képzett emberek dolgoznak. Amikor Lágymányosról Egerbe került a filteres cigaretta gyártása, sokan kételkedtek: vajon silterül-e majd megtanulni a bonyolult technikát, a milliókért vásárolt gépétekéi tudnak-e majd jól, eredményesen dolgozni az egriek? Az eredményt, a sikert száz-, ezerféle számmal, ténnyel lehel már bizonyítani. Á Magyarországon gyártott filteres cigaretta több mint hatvan százaléka Egerben készül. Az Egri Dohánygyár a magyar dohányipar legnagyobb és legkorszerűbb gyára lett. Az elmúlt két-hurom évben, amikor tömegével vándoroltak megyénkben is a munkások, a város, a megye vállalatai szinte nem is értették, hogy az Egri Dohánygyár kollektívája miért nem fogy, miért nem vegyül, miért nem cserélődik? Pedig egyszerű oka, magyarázata van; az Egri Dohánygyárban nem szép szavakkal, mondatokkal, szólamokkal becsülik meg az embért, a munkát. A gyár gazdasági, politikai vezetői mindig is sokat tettek, tesznek ma is az emberért. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 1965 óta több mint ötezer forinttal nőtt az egy dolgozóra jutó átlagjövedelem a gyárban. Saját óvodájuk, bölcsődéjük van. A betegeket üzemorvos gyógyítja, megkülönböztetetten becsülik meg a/, élenjárókat. a szocialista brigádmozgalom példamutató kollektíváit, az éjszakai műszakban dolgozókat. A fiataloknak pinceklubjuk, sportpályájuk van, haza is vihető az előfizetett vacsora, a kenyeret, cukrot, lisztet, sót, zöldséget a gyárban is megvásárolhatják a dolgozók. Nem véletlenül hangsúlyozta a múlt évben tartott 75 \ éves jubileumi ünnepségen a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Magyar Dohányipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója: az Egri Dohánygyárat az . emberekkel való törődés tekintetében is mlntagyárnak tekintik. Nemes veretű munkát, sikereket, eredményeket fémjelez tehát a gyár tucatnyi kitüntetése: a tizenegy él- tizem. a kiváló vállalat a szocialista munka gyára .kitüntetések, és a legnagyobb: a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja. Ami pedig a jövőt illeti: akik ismerik a vállalat terveit. célkitűzéseit, a nagy család tudását, szorgalmát, azok biztosra vehetik, hogy méltó folytatás következik. —koós— Az optimisták számításait igazolja a Heves megyei Finommechanikai Vállalat Nem egészen öt évvel ezelőtt — 1967. július elsején — amikor a Heves megyei Finommechanikai Vállalat, jogelődje elektromos profiljától megválva, önállóan új utakra lépett, talán kevesen bíztak a jövőjében, kiváltképpen pedig gyors sikereiben. Azonban amire akkor csak az optimistábbak számítottak — viszonylag hamar bekövetkezett. 1968-as termelési értékét csaknem megkétszerezve a vállalat tavaly már elérte a 65 millió forintos termelési értéket, a nyereségét több mint háromszorosára, 11,5 millióra növelte. Időközben győztese lett a kongresszusi munkaversenynek, s megszerezte a kiváló vállalat címet. Néhány napja pedig — sikereinek mintegy betetőzéseként '— átvette a legmagasabb kitüntetést: a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. S ezalatt eljutott híre a megyén túlra is, az egri után pécsi és budapesti kiállításokon szerepelt érdeklődéstől kísérve, a hazaiak mellett számos külföldi partnerrel teremtett gyümölcsöző kapcsolatot. Mindenekelőtt termelő alapjaikat fejlesztették, létesítményeiket, berendezéseiket gyarapították. Galván- üzemmel. precíziós öntödével egészítették ki egri üzemüket a Kocsis Bernét utcában úgy átalakították egykori, elavult kis műhelyeiket, hogy a régi látogató talán már rájuk sem ismerne. Kerecsenden, az autójavító telepen teljesen új csarnokot építettek az orvosi felszerelések gyártására, s hogy kétszázharminc embernek tudnak mái munkát adni az üzemben, „visszacsalták” a község valamikori ingázóit, megoldották a helybeliek foglalkoztatásának gondjait. A telep ma már Kerecsend büszkesége, hiszen például a nők otthoni „műszakjának” könnyítésére nyitott „saját”, jól ellátott üzlete, vagy éppenséggel a környék fiatalságának hasznos időtöltést, kellemes szórakozást nyújtó ifjúsági klubja olyan „kuriózum”, amilyenekkel napjainkban még nem sok helyen dicsekedhetnek. Éppen az ünnepre készült el a vállalat új — a megyében jelenleg a legnagyobb kapacitású — autószervize Egerben, s már épül LőrinA?j egri Kocsis Bornál utcai üzemben steril körülmény«* között születnek az orvosi műszerek (Foto: Tóth Gizella) Jellemző eredményeire, hogy — noha néhány esztendeje rendkívül szerény hagyatékként örökölte elődjétől az orvosi műszerkészítést — az egészségügyi eszközök, berendezések gyártásának hazai viszonylatban tekintélyes bá/lst teremtett a rövid idő alatt is. A cigaretta csomagolását is korszerű gépek ciben az első „vidéki” műhely, rövidesen megkezdik a kápolnai, hevesi részlegek kialakítását, hogy az egri törzsüzemhez kapcsolódó miniszervizhálózat is mielőbb teljesen megvalósuljon. Nem kevésbé rokonszenves, hogy mialatt a vállalat szüntelenül előbbre akar lépni, iparkodik mind többet törődni dolgozóival is, akiknek végső soron az eredményeit köszönheti. Az említett beruházásból öltözők, fürdők építésere is jutott, megteremtették az üzemorvosi szolgálatot. S a munka- lielvi közérzet általános javítását szolgálja többi között a már hagyományosan kifizetett egyhónapos nyereségrészesedés melletti rendszeres béremelés, amelynek következményeként tavaly már évi átlagban a 25.5 ezer forintot is elérte a dolgozok keresete. Mert minderre — úgy érzik — szükség van a további fejlődéshez, az 1975-re kitűzött évi 140 millió forintos termelési érték önerőből való eléréséhez. Nem utolsósorban ahhoz, hogy az a 170-nél is több szakmunkástanuló, aki leendő hivatására készül, továbbra is ennél a vállalatnál dolgozzék, biztosítsa az utánpótlást. ‘wá* *
