Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
Egy szokatlan viztársulás gondjai A finomkodók, talán elhúzzák a szájuk szélét, ha rögtön az első mondatból kiderül: most bizony szennyvízügyről lesz szó. A realitások embere viszont jól tudja, milyen fontos a sokat emlegetett bioszféra egyensúlya. Tetszik, nem tetszik: a szennyvíz közügy, létkérdés. Ennek a szennyvízügynek a rendezésére alakult meg a mátraházi társulat, aminek érdekességét az is adja, hogy a határainkon túl sem akad hozzá hasonló. Ebből a különleges státusból az is következik, hogy gondjainak száma sem keA KEZDET. A mátrai üdülők és intézmények voltak kénytelenek a szennyvíz tisztítását elvégezni, hogy maguk építtettek ehhez kisebb-nagyobb bérén, dezéseket. Az üzemeltetésükről is maguk gondoskodtak. Az idők folyamán ezek_ a berendezéseik már nem győzték a tisztítást, mert teljesítményük csak alacsonyabb megterhelést bírt ed, de a berendezésük is elkopott, elhasználódott. Mit tehettek? A biztonság végett túlklórozták a derítőt. Ez a klócmemnyiség már meghaladta a tűrési határt A patakokba beengedett túlklóros víz pedig tönkretette a folyóvizek mikroállat- és növényvilágát De elpusztította a növényzetet is a patakok mentén- Hatása még a patakokhoz járó vadon élő állatok egészségügyi állapotára sem volt közömbös. A KÖJÁE is egyre-másra volt kénytelen büntetéseket kiszabni. Ugyanakkor nem engedte már a korszerűtlen, idejét múlta tisztítóberendezések felújítását. így született meg az ötlet: közös összefogással kell megépíttetni egy modem szennyvízrendszert, csatornákkal, tisztító- és fertőtlenítőberendezésekkel. 1 9 I A TERVEK. Adva volt ^*1 kiindulási pontnak Mátraháza. Amikor a gyöngyösi tanács illetékesei megtudták, mire készül az 1969. július 3-árr megalakult Mátraházi Szennyvízelvezető Társulat, új ötlettel álltak elő. Azt mondták: a társulat építtesse meg az elvezető csatornákat Sástóig. Amibe egy új tisztítóállomás kerülne, annak az összegét adják át a tanácsnak. Ugyanis ott van Mátrafüreden egy tisztítóüzem. Csak ki kell bővíteni. A város pedig megépítteti az elvezető csatornákat a Sástótól Mátrafüredig. Ez az. amikor minden érdekelt fél jól jár. Ki ne egyezne bele egy ilyen javaslatba? De ha már' a mátraházi társulati tagok összefogtak, miért ne lehetne ebbe bevonni a kékesi gyógyintézetet illetve a 'Honvédüdülőt is? Az Egészségügyi Minisztérium III/3. osztálya elküldte megbízottját az 1970. decemberében megtartott tanácskozásra A kudarccal végződött eszmecserének főszereplője az osztály megbízottja volt aki kereken kijelentette, nem adnak milliókat a társulatnak ahhoz, hogy a kékesi gyógyintézet szennyvízgondját is egyszer és mindenkorra megoldja A mátraházi gyógyintézet költséghányada ellen is tiltakozott. Csakhogy itt az érvényes jogszabályok szerint nincs apelláta. Ha kell, kényszerbehajtással is be-' vasalják rajtuk a pénzt, mert a társulat érdekeltségi területéhez tartozik a mátraházi győgvintézst. Tetszik, nem tetszik néki: a szennyvizét élvezetik, az építkezés vonatkozó költségrészét pedig kivetik rá. r5l az Építkezés, a ■ °‘i társulat élő motorja Nemes Zoltán, aki ebben az esetben hangsúlyozta, hogy ilyenkor nem a SZOT igazgatóságának főkönyvelője. Mint ahogy Telkes Tibor is, a társulat műszaki vezetője. Tőlük tudtuk meg, hogy a teljes tervdokumentáció már elkészült Sőt: a munkákat is megkezdték. Az Észak- magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalat — egri székhellyel működik — emberei már tavaly márciusban hozzáfogtak a mátrafü- redi üzem bővítéséhez Eddig naponta 300 köbméteres teljesítményre volt képes az üzem, ezentúl pedig ennék az ötszörösét tudja produkálni. Fábián József, a vállár lat főmérnöke hangsúlyozta, hogy rajtuk semmi sem múlik. Ez a megrendelés volt az akkor újonnan alakult vállalat első munkája. Ennéd a munkánál kellett először bizonyítania a vállalatnak azt, hogy életképes. Mint az élteit idők mutatják, a próbát kiállták. 1 Ha a kész tervék hiánytalanul megvalósulnak — tehát a rendszerbe bekapcsolódik Kékes is —, akkor az összes költségek nagyjából ötvenmilliót tesznek ki. A vízműépítők készek a komplett program teljesítésére. S NEMCSAK PÉNZ, Könnyű is, népszerű dolog is a közérdekre hivatkozni. Ügy állítani be a dolgot, hogy a lényeg nem a pénz. Igaz, sok-sok millióra van szükség, de mindez eltörpül a közérdek fontossága mellett. Jelen esettben mégis pontosán erről van szó. Ha van lényeges ügy, amiben nagyon határozottan hangoztatni kell a közösség elsőrendű érdekét, ez a mostani olyan. Furcsasága az egésznek, hogy a közegészség- ügyet éppen az Egészség- ügyi Minisztériummal szemben kell védelmezni. Azzal a bizonyos III/3. osztállyal hadakozva. Ha mindé? fordítva volna a felállás sze- i rint, akkor senki sem csodálkozna rajta. Aki járt már mostanában a Mátra déli részén folydo- gáló patak környékén, megdöbbenve tapasztalhatta, milyen kárt okozott a patak élővilágában (szegény egykori pisztrángok!) és környezetében a tömény klóros szennyvíz, illetve a derítetlemil a szabadba engedett piszkos víz. Vég® egy megjegyzést. A Mátrafüreden keresztül csordogáló patakból régóta nem szabad, inni. A vize ivásra- nem alkalmas. Ha a viztársulás teíjes programja megvalósul, a kirándulók ismét nagyokat kortyolhatnak a kristálytiszta vízből G. Molnár Ferenc ...tegnap és holnap A falu közepén, a lágyan ívelő domb tetejére épült várat évszázadokon át a titokzatosság homálya lengte körül. A földbe süllyedt vár kiálló komor romjai íiról fi- ra, nemzedékről nemzedékre, új meg új titokzatos történetekre — cselszövésekről, szellemekről és tündéri szerelmekről szóló mesékre — ihlették a fantáziát. Ez a vár is. mint minden műemlék, egy darab, érzékelhető történelem. És mert az idő, a változás kiszakította korabeli összefüggéseiből, tág tér nyílt — váló ismeretek híján — a képzeletnek. _ Emlékszem — mondja a közel ötvenéves Lizák Lukács, a községi népfront- Steottság elnöke —, hogy ■Annyi mendemonda járt k öztünk gyerekkoromban a várróL Hozzá kell tenni azt is viszont, hogy mi, kis- hánaiak mindig szerettük e romos falakat, s mindig volt — nemzedékről nemzedékre — olyan rétege a falunak, amelyben erősen élt az akarás: felélesztjük évszázados álmából a várat, megismer- • jük valódi történetét, tudtul adjuk ország-világnak, hogy híres hellyé váljék a fa.- lunk. A remény a rrjáresz tervek megvalósítására legelőször az 1930-as évek elején lobbant fel. Jött községünkbe egy fiatal néptanító, Bejczy Gyula. Városi ember volt, de hamar szívéhez nőtt Nána, s őt is sokan megszerették. Szóval, a Tanító úr. kezdte el a vár történetének kutatását, msg a helyreállítását is. A torony lábazatát igen kikezdte az idő, s annak megerősítésére mozgósította az egész falut. Sikerült. Ennek köszönhető, hogy ma is álL Nagy avatási ünnepséget rendez- tetett, még verset is irt, alkalomhoz illően. Én szavaltam el. Az évszázados rejtély Panier Nóra régész és Szabó János muzeológus munkássága nyomán a közelmúltban, a kisnánai vár feltárása során megoldódott. Sőt, Erdei Ferenc Ybl-díjas építész elkészítette a helyreállítás . terveit és 1962—68 között az Országos Műemléki Felügyelőség egri építésvezetősége elvégezte a szükséges építési-állagmegóvási munkálatokat. Ma már tartalmas múzeumi kiadvány ' beszéli el az érdeklődő helybélieknek, a távoli vidékekről, országokból érkező turisták ezreinek a nánai vár múltját. Eszerint Nána vára nem katonai védővár, hanem a békés középkori földesúri élet biztonsága érdekében épült erősség volt, amely — ahogy az ismeretekből kitűnik — „... a kisebb támadások esetén menedéket nyújtott tulajdonosának és környezetének, de a. tűzfegyverekkel felszerelt • várostromló seregekkel szemben már nem tudott ellenállni”. A virágzó nánaj feudális udvartartás alkonya az 1500- as években következett be, amikor a várat alapító Kompolti család férfiágon kihalt, s váruk az 1500-as évek közepén a hazánkat dúló török támadásának esett áldozatául. A falak ledőltek, s a múló századok ■ során nagyrészt betemette • azokat a föld. A feltárt romok egy 1400-as évekbeli vár arculatát mutatják, megA Bikavér kassája Közép-Európa legmagasabb szőlősSterlfe az EGED Eger az emlékek városa. Sokakban ilyenfajta benyomás fogalmazódik meg, miután sétát tesz a nagy múltú megyeszékhelyen. A barokk és a gótikus épületeket számos kultúrtörténeti és néprajzi emlék egészíti ki, amelyhez a gazdálkodás múltja is szorosan kapcsolódik. Különösen a szőlőművelés és a borászat, amely évszázados múltra tekiht visz- sza. A város a szőlőskertek körüli völgyben települt. A központtól távolabb emelkedik az Eged, amely messziről megpillantható, az oldalába rendezett sorokban telepített szőlőskertekkel. Ez a hegy évszázadokkal ezelőtt és ma is a borok klasszikus termőhelye, a nemzetközi hírű egri borvidék központja és reprezentánsa. Olvasóink közül bizonyára kevesen tudják, hogy az Eged déli lejtőit ma Közép-Európa legmagasabb szőlőskertjeként emlegetik. A kedvező vulkanikus talaj és az éghajlati viszonyok tették alkalmassá ezt a vidéket a szőlőtermelésre. A déli és a nyugati lejtőkön, a „verőkön” érvényesül legjobban a napsütéses napok melegének érlelő hatása. Érdekességnek számít az Is, hogy Adreánszky Gábor, a neves magyar ősnövénykutató 1951-ben az Egeden találta meg az első hazai vad- szőlőlenyomatot, amelyet ma az egri Dobó István Vármúzeumban őriznek. A vadszőlő feltehetően mintegy 25— 30 millió évvel ezelőtt élt ezen a tájon... Az "egri borvidéknek hosz- szú története van. Könyvök, monográfiák, cikkek sokasága őrzi múltját Jelentőségét és rangját a szívós emberi munkának és leleményességnek köszönheti. Az egri parasztság áldozatkész munkájának, hozzáértésének és nem utolsósorban komoly Magasművelésű vörösborszőlők sorakoznak az Eged-hegy oldalában. (Foto: Kiss Béla) anyagi befektetésének eredménye, hogy az évek során Eger a minőségi vörösbor- termelés világbázisa lett. A zamatos, fűszer- és ízanyagokban gazdag Bikavér hazája az ötszáz méter magasságba emelkedő Eged- hegy, amelynek oldalában ma az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság szőlői sorakoznak. — Már az 1500-as években is az egri vörösbortermő helyek büszkeségeként emlegették az Egedet — mondja Dancz Pál igazgató. — Tulajdonképpen innen indult el a Bikavér világhódító útjára, amely Eger nevét ismertté tette a minőségi bortermelésben. Vaskos, fekete táblával borított könyvben lapoz. *> — A feljegyzések szerint 1846-ban Triesztből az óceánon át két évig, hajóval szállítottak egri Bikavért New Yorkba. A leírás szerint a palackokba töltött Bikavér kiválóan bírta az utat és színében, tüzében és jellegében őrizve a középkori vár szerkezetét: palota, kápolna, lakó- és gazdasági épületek kettős falgyűrűvel . övezett együttesét. A várban tett séta, a komor várfalak teremtette középkori atmoszféra valóban lenyűgöző élmény, nem beszélve a szépen berendezett néprajzi múzeum páratlan műtárgyairól... — A mai és főleg a holnapi turista igényét azonban ezek az élmények egyedül közel sem elégítik ki — mondja Molnár Ilona, a Kisnánai Községi Tanács vb-tit- kára, aki hosszú évek óta ugyancsak lelkes patronálója a vár feltárásának, környéke rendezésének. — Itt vagyunk a Mátra tövében, amott túl a hegyen, alig hat kilométer járásnyira Párád, a • turisták régi, közkedvelt paradicsoma. Sokan átjönnek a hegyen is, megnézni a várat, de azután tétlenül ácsorognak órákig. Se enni, se inni nem tudnaK a nap egy-egy szakában. Ezért határoztuk el még a vár feltárásakor, hogy a vár környékét pihenőparkká fejlesztjük. A tervezési program, a részletes rendezési terv — Fazekas Ákosné egri tervezőmérnök irányításával — 1969-ben el is készült. — A vár és közvetlen környéke műemlékileg védett terület. Ez a tény és ennek a hangsúlyozása adta meg a területfelhasználás alapkoncepcióját — mondja .Fazekas Ákosné. — A védett területen belül nem javasoltunk semmiféle beépítést. Itt csak a néprajzi múzeum marad meg. — Közvetlenül a várfalak mellett, a lejtőn alacsonygyepes zöldterületet javasoltunk, amely hangsúlyozza ás kiemeli • a rom körvonalait. A lejtőnek, a patakhoz eső mélyebb részénél parkerdőt terveztünk, s az egész zöldterületet lazán vezetett sétautakkal tártuk fel. A parkerdő tisztásán pedig kis esőtetők, pihenőpadok, az Ördögároktól nyugatra meg egy 200 fős kempinget, s egy ezer embert befogadó strand megépítését, kialakítását terveztük. A strand közelében sportpályát, a várrom és a néprajzi múzeum előtt parkolóhelyet, a kemping és a strand vendégei számára egyaránt könnyen megközelíthető helyre pedig egy nagy befogadóképességű éttermet és presszót terveztünk. Ugyanakkor a kemping területén fedett-tetős főzőhelyek biztosítják majd a kulturált főzési és étkezési lehetőséget az étteremtől függetlenül is, továbbá a parkerdő egyes pontjain szalonnasütő és bográcsos főzőhelyek kialakítását is javasoltuk. — A várkörnyék rendezése, ha szerény keretek között is, megkezdődött — mondja a vb-titkárnő. — A közelmúltban is, nagy örömünkre ötvenezer forint támogatást kaptunk erre a célra a Mátra—Eger—Nyugatbükki Intézőbizottságtól. Ezt az összeget a szalonnasütő és bográcsos főzőhelyek és pihenőpadok létesítésére fordítjuk. A tervek megvalósulóban vannak, egy részük már valóság is. Nána vára egyszerre múlt és jelen, sőt — a várkörnyék turistaparadicsommá varázsolása — egy kicsit a jövő is. Mindez nem utópia, nem álom többé, hanem szerves része a Mátra —Bükk régiót üdülőterületté, nemzeti parkká fejlesztő terveknek. Faludi Sándor változatlan maradt a hosszú utazás után is. Főként sze- pességi és kassai kereskedők szállították az egri borokat, és posztót, valamint értékes prémet cseréltek érte. Az Egeden virágzó szőlőkultúrát, az 1880-as években a filoxéra teljesen elpusztította. A minőségi vörösbortermelés tehát visszaesett. Az egri parasztság szőlőhöz; való ragaszkodása azonban elősegítette, hogy ismét telepíthettek szőlőt a dombokon. Az Eged azonban kopáran maradt, benőtte a bozót, a: gaz. Senki sem gondolt a hegy korábbi rangos múltjá-: ra, arra, hogy isroél b,e kellene telepíteni vprosborszőlő- Sajtókkal. ' — A háború után egy el-, hanyagolt szőlőkultúrá. örökölt á megyeszékhely az előző társadalomtól — emlegeti Dancz Pál. — Abban az időben csak kisüzemi szőlőket műveltek erre, a helytelen gazdaságpolitika eredménye- ként pedig sok helyen kivágták a szőlőket. Mégis, ebben a kritikus időszakban merült fel a gondolat, hogy az Ege-? det százévi pusztulás után vissza kell hódítani a tét- ■ mészettől. Erre kötelez' ben- 1 nünket a történelmi múlt, hiszen innen indult el a Bikavér-termelés, és öt, világrész elismert borspecialitása lett. Gondolkodik, és mélyéi szív cigarettájából. ' — Az ötvenes évek közepén az akkori börforgálmi vállalat kezdeményezése a helyi párt- és tanácsi szerveknél megértőkre talált. Felismerték a nagy múltú borvidék centrumának, az Egednek évszázados jelentőségét. Rekonstrukciós terveket dolgoztunk ki, és olyan szőlőművelést valósítottunk meg, amely géppel művelhető, és a hagyományosnál nagyobb termésátlagokat ad. A kadarka mellett más vörösr- borfajták is kerültek az Egedre, mint a Médoc noír, a kékfrankos és a cábernet, amelyek a Bikavér nélkülözhetetlen alapanyagai. A hegyoldal friss szőlőtelepítésekkel telt. A magas mű-. velésű szőlősorok egészen á hegygerincig futnak. Azután néhány méternyi erdő következik. Szőlő és erdő. A két kultúra harmonikusan talál-' kozik itt, az Eged oldalában. Kövek közé ültették a szőlőt. Az egri öregek szerint: „A köveknek köszönhető a Bikavér páratlan zamata. Nappal beisszák a meleget és éjszaka a tőkékre sugározzák. . Mentusz Károly 1972. március 12., vasäroa#
