Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

Pattanó labdák Ki miért és mennyi adót fizet? Változások a lakosságadóztatásban körül.,. Egy délután az egri testnevelés tagozatos iskolában Test test eilen feszül, iz­zik a levegő is a küzdelem hevében. Kiáltás hangzik, né­ha egész kórus torkából: „Passzold ide! Dobj kapura! Add tovább!” Önfeledt, fel­szabadult játék. Sípszó har­sán, s a következő pillanat­ban elül a zaj, a kipirult arcú gyerekek megállnak, csak a gazdátlan, lendületét lassan elvesztő labda pattan még egyet-kettőt a „vigyázz” állásba merevedett, apró lá­bak között. A csendet a ta­nár hangja töri meg, utasí­tására az apróságok fegyel­mezetten sorakoznak, aztán a szereket helyükre rakják. Üjabb sorakozás után az óra végét jelző — „Egészsége­tekre! — Köszönjük szé­pen.” — hangzik él, s a X-es számú általános iskola testnevelés tagozatos I. fa- osztálya öltözködni vanuL Hüli Csaba, testnevelő ta­nár — akinek foglalkozását néztük végig — nem elsősor­ban arra büs2ke, hogy » mindössze hat hónapja iskö­fgy leas sok kis fiádból egy „virág”. (Foto: Tóth Gizella) — Az iskola körzete a Csákány és a Hadnagy ut­ca környéke. A tanulók leg­többje innen kerül ki. De természetesen van lehetőség .(Oldalági” beiskolázásra is. amennyiben a jelentkező ta­nuló tehetséges, és szülei, vállalják az ezzel járó kö­telezettséget A felvételin most éppen azért jött, hogy egyeztessék a jövő évi elsős tagozatos osztály felvételijé­nek időpontját A tagozatos osztályok lét­száma korlátozott, csak a legjobbakat tudják felvenni, így lesz olyan felvételiző, aki ugyan ügyes, alkalmas, a követelményeknek megfe­lel, mégis el kell uta­sítani normál osztály­ba. A sportiskola igazga­tójától ezért kérdeztük meg, hogy milyen foglalkoztatási lehetőségeket tudnak biztosí­tani ezeknek a gyerekeknek? — Üszáéban és tornáiban már alsó tagozatos karban van szakosított képzés, — magyarázza. — A többi sportágban pedig ötödik osz­tályos kortól végezzük » szakedzéseiket. Beszélgetésünknek lassan vége szakad, mert fogadó­nap kezdődik az iskolában, s a tanárokat várják a szü­lők. A tagozatos felvételi közelgő időpontja azonban ötletet, a napközi otthon pe­dig lehetőséget ad arra, hogy néhány szülőt megkérdez­zünk tapasztalatairól, Csende Gyuláné elmondja, hogy Peti fia eleven, mozgé­kony gyerek, többek között ezért is íratták testnevelés tagozatra. Mióta iskolás, nem annyira szertelen- Tamer Fe­rencivé is azért boldog, hogy ide járhat a kislánya, s öröm látni a fejlődését. Körzeti­leg nem tartoznak ehhez az iskolához, messzebbről jár­nak a gyerekért, de nem bánták meg. Hisztai Lászióné hangsúlyozza, hogy büszkék Laci fiukra, aki már igazolt úszó, pedig még csak elsős. Henez Lászl&né véleménye: ,.Sajnálom, hogy nagyobbik fiam, a hatodikos Laci nem járhat tagozatos osztályba. Igaz, rendszeresen jár úszni, mégis, a kisebbiknek már most jobb a mozgáskészsé­ge.” A szülők őszinte megnyi­latkozásaiból érződik, hogy elégedettségük indokolt. Ezek az eleven, jól fejlett gyere­kek a többi órákon is ki­egyensúlyozottan, nyugodtan dolgoznak. Otthoni életrit­musuk jó, rendszerint este nyolckor már ágyban van­nak és éjszaka nyugodtan al­szanak. Nemcsak testben, de lélekben is épek. S ez a leg­fontosabb. Vfrágfi Tibor EZ tV ELEJÉN a mező­gazdasági, valamint az álta­lános jövedelemadó, az ipa­rosok, kereskedők és szelle­mi foglalkozásúak adóztatá­sával kapcsolatban új rende­letek jelentek meg. Ugyan­akkor változtak az adóked­vezményre vonatkozó jog­szabályok, valamint az álta­lános jövedelemadó-előleg és a forgalmi adó levonásá­val kapcsolatos korábbi sza­bályok is. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának kiveté­séhez jövedelembevallást kell adniok azoknak, akik­nek az ország területén gaz­daságilag művelhető 400 négyszögöl, vagy ennél na­gyobb területű szántó, rét, legelő, nádas és erdő In­gatlanuk van, vagy 200 négyszögöl, illetve ennél na­gyobb területű szőlőt, ker­tet, gyümölcsöst bármilyen címen használnak. Továbbá bevallást köteles adni az az állampolgár is, aki kétéves­nél idősebb ló, vagy öszvér tulajdonosa, haszonélvezője. A földdel rendelkezők a tu­lajdonukban, vagy használa­tukban levő ingatlanról a föld fekvése szerinti adóha­tósághoz március 15-ig köte­lesek bevallást adni, amely­ben az összes földterületet fel kell tüntetniük. Azok, akik az 1968. évet követően bevallásukat már megtették és azóta földterü­letük nagyságában, művelési ágában, jövedelmében válto­zás nem volt, nem kötelesek bevallást adni. Ugyancsak adómentes továbbra is a termelőszövetkezeti tagok­nak az a háztáji földterüle­te, amelyet a termelőszövet­kezet a közösből oszt ki. Egyébként, akik a bevallási kötelezettségüknek késedel­mesen tesznek eleget, azok­nak az adóhatóság felemel­ten állapítja meg az adóját. Bevallási nyomtatványt min­den illetékes tanácsi adóha­tóságnál díjmentesen rendel­kezésre bocsátanak. AZ IPAROSOK, kereske­dők és szellemi foglalkozta- tásúak adóztatását az eddi­gi egységes jogszabállyal szemben két rendelet szabá­lyozza, Ennek lényege, hogy az iparosok, kereskedők és egyéb tevékenységet folyta­tók általános jövedelemadó­jára vonatkozó rendelkezé­sek a 65 éven felüli férfi­ak, a 60 éven felüli nők és a 100 százalékosan csökkent munkaképességűek adómen­tességét a jövőben az egyéb tevékenységet folytató ál­lampolgárokra is kiterjesz­tik. Az idős, vagy csökkent munkaképességű adózókat 50 százalékig terjedhető, de legfeljebb 3000 forint adó- kedvezmény illeti meg az eddigi 1500 forint helyett. A szakmunkástanulót foglal­koztató kisiparost és magán- kereskedőt is az eddigi évi ezer forint kedvezmény he­lyett 1500 forint adókedvez­mény illeti meg. Az általános jövedelemadó kivetési kulcsa kb. évi 60 ezer forint adóköteles jöve- delmileg az elmúlt időhöz viszonyítva csökkenő irány­zatú, de a nagyobb jövedel­mű adózóknál azonban az adóelvonás erőteljesebb. A szellemi tevékenységet foly­tatók jövedelemadójával kapcsolatos rendelkezések, a másodállás és mellékfoglal­kozás adóztatása is megvál­tozott az eddigi egységes 10 százalékos adókulcs helyett, havi 2000 forintot meghaladó jövedelem felett 12 százalék, 3000 forintot meghaladó jö­vedelem felett pedig 15 szá­zalékos adókulcs alkalma­zandó. AZ ADÓRENDELETEK a vállalatokat, a szövetkezete­ket, a költségvetési szerve­ket a társadalmi szervezetek és egyéb közületi szerveket a kisiparosok, magánkeres­kedők és egyéb tevékenysé­get folytatók számára törté­nő kifizetésekkel; kapcsolat­ban adatszolgáltatásra, köz­tartozások visszatartására és adólevonásra kötelezik. Megjelent a Nemzetközi Szemle új száma A Nemzetközi Szemle márciusi száma több ideoló­giád vonatkozású, a külpoli­Neru nehéz a spárga, csak gyakorolni kelL Sába járó elsősök a játék­ban is ilyen fegyelmet tanú­sítanak. hanem mert láthat­tunk tanítványaitól egykezes labdavezetést, jó tartással Végrehajtott mérlegállást, hi­ttat, spárgát, tarkóállást, kéz­iállásba fellendülést falhoz, s még sorolhatnánk a gya­korlatokat, melyeket a felső tagozatos, normál osztályok­ban sem tud több gyerek elsajátítani. Közben újra benépesedik a helyiség. A tornatermet Erdélyi Éva tanárnő vezeté­sével, a szintén tagozatos IV. osztály veszi birtokba. ' Az orvosi szobában ülünk Se beszélgetni az iskola test­inevelési munkájáról, a tago­zatosok felvételiztetéséről, a toiáx kimutatható eredmé- »y ékről. — A másodikosok fejlő­déséről már vannak statisz­tikai adataim is. — kezdi Rüll Csaba. — Az első osz­tályos év eleji és év végi felmérést összehasonlítva; húszméteres futásban 0,73 másodperc, magasugrásban 10 cm, helyből távolugrás­ban 20 cm az átlagjavulás. Persze, ezek az adatok még nem adnak kellő alapot vég­következtetések levonására. Hosszabb megfigyelésre, többszöri felmérésre van szükség. A felvételiztetés módjáról, szempontjairól Szijjártó La­jos beszél. március 1&, vasárnap a gyerekek készségeit vizsgál­juk. Feladat például a lab­davezetés kézzel és lábbal, 20 méteres futás, magasug­rás, helyből távolugrás, kis- labdahajítás, oélbadobás, lab- daelkapás. A végrehajtást, illetve eredményt pontozzuk, s a legtöbb pontot elért, egész­ségileg is alkalmas gyerekek kerülnek a tagozatos osztály­ba A X-es iskola Eger úszó­sportjának bázisa is, s ezt a tények is igazolják. A test­nevelés tagozatos osztályok­ból átlag 15 tanuló igazolt úszója az Egri Dózsa sport­iskolájának. A nem tagoza­tosok közül szintén sofkan rendszeresen úsznak, de a legörvendetesebb, s szerin­tünk a legnagyobb eredmény az, hogy a felmentettek ki­vételével, a jövőben egyet­len olyan gyerek sem hagyja el az iskolát, aki ne tudna úszni. A beszélgetés közben láto­gató érkezik. Jávori József, az Egri Dózsa Sí igazgatója, gyakran eljön ide. Ez ért­hető, hiszen a sportiskola alapját a tagozatos iskolák biztosítják. A legújabb ren­deletek értelmében olyan vá­rosban nem működtethető egyesületi sportiskola, ahol testnevelés tagozatos iskola nincs. A két intézmény kö­zött sserss és gyümölcsöző * kapcsolat Javon József Tallózás régi panaszGgyeinkben Véget ért-e a „kenyércsata” Mezöszemerén és Egerfarmoson ? „.. .mind Mezöszemerén, mind Egerfarmoson van pén­zük az embereknek kenyér­re, csak — kenyeret nem le­het olykor-olykor vásárolni a két község szövetkezeti boltjaiban...” Ez a fél mon­dat summázta lapunk 197L május 15-i számában annak a sok panaszos bejelentésnek, levélnek a lényegét, amely arra késztetett bennünket — s később az illetékeseket —, hogy megvizsgáljuk a többi között ennek a területnek a kenyérellátását is. Éppen ezért egy cikksorozat első ri­portja ezzel a problémával és a megoldás lehetőségével foglalkozott: a két község késő esti kenyérellátásával, s a szihalmi ÁFÉSZ sütőüzem­építési terveivel... Akkor arra a következtetésre jutot­tunk, hogy — mivel az Észak-Heves megyei Sütő­ipari Vállalat erejéből nem telik a megoldásra — csak egy közös szövetkezeti sütő­üzem felépítésével lehetne orvosolni a lakosság jogos panaszát. Csakhogy ottjár- tunkkor az öletet adó szihal­mi ÁFÉSZ-nek sem engedé­lye, sem pénze nem volt a tervek megvalósításához ... A napokban visszatértünk erre a témára, s megérdek­lődtük, hogy vajon mi is tör­tént cikkünk megjelenése óta a két község lakosságát érin­tő ügyben? — A cikkeket követő vizs­gálatoknak köszönhető, hogy sokat javult a kenyérellátás a községben. A szállítások ideje rendeződött. Mostanában már korábban, úgy 12 és dél­után három óra között érke­zik meg a napi pékáru — mondja Bocsi Antal, a me- zőszemerei tanács titkára. — A füzesabonyi sütőipari részleg vezetője is kilátoga­tott a községekbe. Itt is járt és megkérdezte, hogy van-e valamilyen probléma az utóbbi időkben a szállítással. Ezt egyébként már hama­rabb meg kellett volna ten­nie a részleg régebbi vezetői­nek, talán akkor nem lett volna annyi baj, bosszúság az ellátással. így vélekednek különben a szihalmi ÁFÉSZ vezetői is, akik érdeklődé­sünkkor még egy jó hírről is beszámolhattak. — Nemrégiben megkaptuk az engedélyt arra, hogy lét­rehozzuk Szihalmon a közös szövetkezeti sütőüzemet — újságolja a kereskedelmi üzemág vezetője, Jakab La­jos. — összegyűlt az építke­zéshez szükséges kezdő tőke is. A két érdekelt fél, az egerfarmosi Aranykalász és a mezőczcmerei Dézsa terme­lőszövetkezetek vezetői, máti átutalták az 100—100 ezer fo­rintot a közös MNB-számlá- ra. A MESZÖV-től is meg­érkezett a támogatás egy ré­sze, s az első negyedév vé­gére várjuk a többit, amely- lyel együtt már 700 ezer fo­rintos alapból kerülhet sor a régi szihalmi pékség átépí­tésére. — Ez a sütőüzem el tudja majd látni a környék lakos­ságát? — Három község igényeit mértük fel, s a tervezett ka­pacitással ezeket a települé­seket mind kenyérrel, mind péksüteménnyel teljesen el­látjuk majd. Az átadás után, az év második felében, napi 12 mázsa kenyér kerül ki a kemencékből, s a reg­geli és a délutáni szállításo­kon kívül bármikor tudunk még küldeni az üzletekbe ... Ha nem is üllek még el teljesen a kenyérellátás prob­lémai miatt felkavarodott hullámok, azt leszögezhetjük, hogy véget ért a „kenyér­csata”- Mezöszemerén és Egerfarmoson. Egyetlen ap­róság azonban még foglal­koztat bennünket, mégpedig a következő: nem lehetett volna mindezt két újságcikk, sok-sok idegesség, veszekedés és vizsgálat nélkül? stf / í*. Szilvás tifcai folyamatokból általános tanulságokat leszűrő írást közöl. Elsősorban Latin- Amerika forradalmi moz­galmainak tapasztalataival foglalkozik a folyóirat. Kar- czag Gábor cikke és Szol­noki Péter elemzése a jelen­legi chilei helyzetről felveti a forradalmi folyamat és a forradalmi helyzet közti kü­lönbség problémáit, s ezt a kérdéscsoportot, konkrét la­tin-amerikai példák egész so­rával világítja meg. Ugyan­csak ideológiai vonatkozású kérdésekről közöl a szerkesz­tőség tanulmányrészleteket szovjet folyóiratok anyagá­ból, s ismerteti az SZKP Központi Bizottságának a művészeti kritikáról hozott határozatát, A folyóirat időszerű kér­désekre adott rövidebb lé­legzetű válaszai mellett, az olvasók érdeklődésének ki­elégítésére teszi közzé Agár­di Tibor eleven, a minden­napi élet lényeiről és a nagypolitikáról egyaránt ér­dekes részleteiket közlő ta­nulmányát a legutóbbi giha- nai államcsíny előzményedről és a ghanai helyzetről. Üj kezdeményezés, hogy a fo­lyóirat hosszabb, fényképes riportjelentéseket is közöl; ezúttal nagyobb képösszeál- lítás mutatja be a mai Kí­nát. (A következő számban Bangla Deshről és Pakisz­tánról közölnek fényképes beszámolót.) Külön tanulmány foglal­kozik azzal a napjainkban különösen izgalmas kérdés­sel: milyen szerepe volt a kínai—amerikai viszonynak, a két ország egymással kap­csolatos politikájának az in- Höirínaí háború alakulásit-,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom