Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

A kötelező hozzájárulás' nyolcezer forint Megoszlottak a vélemények — Országos rendelkezés A régebbi városrészek hátránya Ott feküdt a javaslat a ta­nácstestület előtt. Állapítsák meg, mennyi hozzáiárúlást fizessenek a gyöngyösiek a közművesítés megvalósításá­hoz, bővítéséhez? A javaslat szerint egy-egy családnak vagy tízezer, vagy nyolcezer forinttal kell hozzájárulni a költségek­hez. A változatok között a különbség tehát kétezer fo­rint. Nem csekély összeg. Érthető, hogy nagy élénk­séget váltott ki a tanácsta­gok között a napirendi pont. Tizenöten kértek szót, mond­tak véleményt. Fele-fele arányban támogatták az egyik és a másik javaslatot. Még módosító indítvány is elhangzott. Eszerint úgy ala­kult volna, hogy 1970-recsak nyolcezer forint lett volna a hozzájárulás, 1971-től pe­dig tízezer forintra nőtt vol­na a mértéke. A szavazáskor huszonhe­ten emelték fel a kezüket a módosítás mellett. Tehát a többség elvetette. A kö­vetkező szavazásnál a tíz­ezer forintos hozzájárulás felett kellett dönteni. Gsak tíz tanácstag helyeselte ezt az összeget. Érvénybe lépett tehát a nyolcezer forint. : ’ tanab. ■ ■ ■ ■ Azokban a» «teáMban, amelyekben a mostani öt­éves terv során építenek utat, járdát, vízvezetéket, csatornát, állítják fel a vil­lanypóznákat, ezt a munkát nyolcezer forint összeggel kell támogatniuk a telek­vagy lakástulajdon ásóknak. A hozzájárulás egyszeri _ és mindig az adott közműépí­tésre vonatkozik, aszerint Több mint ezer lakást adtak át az év első,két hónapjában az EVM-vállalatok módosuló összeggel. De ér­vényes a már 1970-ben meg­épített közművekre is. A hozzájárulást mindig a telek vagy a lakás tulajdo­nosának kell fizetnie, tehát nem a bérlőjének. Hogy a nyolcezer forint milyen munkákhoz elegen­dő, összehasonlításul meg­említjük, hogy egy földszin­tes családi lakóház közmű­vel való ellátása huszonöt­ezer forintot emészt fel. De ez csupán a vezetékek ki­építését foglalja magába. Nincs még benne például a víz beszerzésére, a szenny­víz tisztítására, a villamos energia biztosítására fordí­tandó összeg. A rendelet azt is megszab­ja, hogy a meghatározott nyolcezer forintnak mindig az éppen akkor folyó mun­kák támogatására eső ré­szét kell csak befizetni. Ha útépítés folyik — például — akkor csak az ezért járó ré­szesedést, ha vízvezetéket fektetnek le, akkor csak an­nak a hányadát. A teljes nyolcezer forintot csupán akkor köteles a tulajdonos befizetni, ha villanyt, vizet, szennyvizet, járdát, utat: mindent egyszerre megcsi­nálnak, kiépítenek, biztosi­Kedvezményt te leérhet a tulajdonos, ha olyanok a szo­ciális körülményed. Ilyenkor meghatározott részletekben kell a pénzt befizetnie. ■ ■ ■ ■ Kétségtelen, azoknak lesz nehezebb dolguk ezután, akik most is hátrányos helyzetben vannak a többi lakóval szem­ben. A régebbi városrészek­re, a korszerűtlen utcákra Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium elké­szítette a lakásépítő ÉVM- váilalatok munkájának első kéthavi összesítését. Az ér­tékelésből kitűnik, hogy ja­nuárban és februárban ösz- szesen 1036 lakást adtak át, 350-nel többet, mint a múlt év azonos időszakában. Bu­dapest két legnagyobb la­kásépítő vállalata ebben a két hónapban az egy évvel ezelőtti 261 helyett 434 új otthont épített fel. Vidéken is szinte kivétel nélkül min­denütt több lakást adtak át, mint az előző év két hónap­jában. A lakásépítési ütem növekedése valójában mégis kisebb, mint amennyit ezek a számok mutatnak. Az új lakások egy részét ugyanis már 1971. végén át kellett volna adni, a vállalatok azonban ha már késtek, nem ragaszkodtak minden­áron a december 31-i határ­idő betartásához, és nehogy A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a megye" területén — egy országos felmérés részeként — utó- vizsgálatot tart a lakosság bútorellátásának helyzeté­ről. E témával kapcsolatban 1969-ben már folyt egy nagy­szabású felmérés. Az utó- vizsgálat célja annak meg­állapítása, hogy az 1969. év­ben született tapasztalatok eredményesek voltak-e? Ki­térnék arra is, hogy a terv­időszakban az -ipar re­konstrukciója, a kereskedel­mi hálózat, valamint arak- «lírtér bővítésére a hozott határozatok megvalósítása telj amatban van-el az átadás után heteket, eset­leg hónapokat kelljen eltöl­teni a sok kiadással járó utó­lagos javításokkal. Az ÉVM-vállalatok jelen­leg 37 321 új lakás építésén dolgoznak, s így megvan a lehetőség arra, hogy az idén előirányzott 31 400 új otthont átadják. Ebben az évben a házgyárak és a különböző panelüzemek már több mint 26 ezer lakás felépítéséhez elegendő gyártási kapacitás­sal rendelkeznek. A lehető­ség kihasználását azonban sok helyen akadályozza, hogy a beruházók, a taná­csok késlekednek az építési területek előkészítésével. Nem egy házgyárban és pa­nelüzemben már nagy gon­dot jelent a termékek elhe­lyezése. Ezért most különö­sen fontos feladat a beruhá­zási és terület-előkészítési munkálatok meggyorsítása, hogy felépülhessenek az idei tervben előirányzott új ott­honok. (MTI) Azt is célul tűzte ki az utóvizsgálat, hogy a megtett intézkedések kellően szol­gálják-e a lakosság bútorke­resletének megfelelő mennyi­ség és választék kielégítését, a szervizellátás, és a szállí­tás javítását. A vizsgálat so­rán ellátogatnak a népi el­lenőrök az irányító és fel­ügyeleti szervekhez, az ipari vállalatokhoz és a ktsz-ek- hez, de vizsgálatot folytat­nak a garanciális javítással foglalkozó vállalatoknál is. Ezek mellett az utóvizsgálat kiterjed a nagy- és kiske­reskedelmi vállalatokra, il­letve az ÁFÉSZ-ekre is. gondoltunk. Ok eddig is nél­külözni voltak kénytelenek a járdát vagy az utat, sok­szor még a vizet te. De azt is mondhatjuk: általában ezekben az öreg utcákban az idősebb, nyugdíjas embe­rek élnek, vagy azok, akik­nek jövedelme az átlagnál alacsonyabb. A hozzájáru­lást nelsik kell fizetni. Még egy dolgot említhe­tünk. Az új telektulajdono­sok között gyakran elhang­zik az észrevétel: Mi úgy vettük meg a telket annak idején az OTP-től, hogy az árába beszámították a maj­dani közművesítés költségét te. Nem elég, hogy a magunk erejéből biztosítjuk az ott­honunkat magunknak, nem nyújtjuk a kezünket az ál­lamnak lakásért, most még duplán te fizessünk? Az érvelés nagyon elfo­gadhatónak tűnik. Sajnos, érvényes megálla­podás. szerződés nem szok­ta alátámasztani az ígéretet, amit állítólag az OTP-től kaptak a telek megvételekor. Bizonyítani tehát az ígéret kötelező érvényét a friss te­lektulajdonosok nem tudják. H B ■ ■ Egy új rendelkezés mindig a hatályba lépésétől kezdve érvényes. Eszerint teremt egyesek számára kedvező vagy kedvezőtlen helyzetet. Akikre nem vonatkozik az új rendelkezés* azok mindig kívülállóként sikianak el fölötte. így lesz ez most Is. Aki­ket a közművesítés! hozzá­járulás közvetlenül érint, egészen másként vél ekedn ek majd erről, mint azok, akik­re közvetlenül nem vonat­kozik. A rendelet azoniban rende­let, mi csak azt tehetjük és azt kell tennünk, hogy vég­rehajtásakor a legmesszdbb- menőkig érvényesítsük az emberséget. Öregekre, el­esettekre, ikte keresetű embe­rekre gondolunk. A hatóság bizonyára gon­dol majd rájuk, és méltá­nyolja helyzetüket. (G. Molnár Ff) A tovS elgondolkozva né­zelődik a kávéval gazdagon megrakott körállványnál. Egyszer az egyik, máskor a másik kávét veszi szemügy­re, majd a boltvezetőhöz for­dul: — Mi a különbség az Af- ricana és az Ali Baba kö­zött? — Kettő ötven. A húszde- kásnál. A vevő a fejét rázza. — Nem így értettem. Minő­ségben? ... — Hm... Ezt én is sze­retném tudni. — Hallottam egy ilyen rek­lámszöveget: Jobbat, olcsób­ban! — Ez a COMPACK rek­lámja, — Hát akkor COMPACK- ot kérek. Azt a legújabbat... — Karavánt? — Az a „jobbat, olcsób­ban?” — A legolcsóbb, de van an­nál jobb is. A vevő a fejét fogja: — Ebbe -bele lehet bolon­dulni! TÖBB KÁVÉ; UGYANAZ Gondoltuk, segítünk neki. Átvettük a stafétabotot. A szakembereket kerestük fel kérdéseinkkel. Dr. Sárkány Sandámétól, a KERMI élel- iniszerosztályáttiak vezetőjétől érdeklődtünk: — Minőségük szerint ho­gyan lehet rangsorolni a for­galomban levő kávékat? — A felhasznált anyagmi­nősége szerint a legjobbak közé tartozik: az Extra, az 1. osztályú kávé és a Kolumbia. Ezeket követik a II. osztályú kávék, az Omnia, az Amigo, a Costa Rica és az Arany mokka. A harmadik csoport­ba tartozik az FKK, az Ali Baba, a Kongó, a Karaván és a többi. — Vannak közöttük hason­lóak? Utóvizsgálat a bútorellátás helyzetéről Szupermini televízió A nyíregyházi GELKA- szerviz három munkatársa, — Bíró László, Tóth Attila és Borús Gábor — elké­szítette a feltehetően leg­kisebb hordozható mini- tévékészüléket. Az „újszü­lött” súlya 2,46 kg, képmé­rete 12x14 cm. Utcán, gépkocsiban, vonaton egy­aránt jó vételt biztosít. Áramellátása univerzális: hálózatról, akkumulátorról és száraz telepről üzemel­tethető. (MTI foto — Etek Emil) A szakszervezet - az üzemi demokráciáról A SZAKSZERVEZETEK He­ves megyei Tanácsánál tes­tületi ülésen értékelték a napokban az üzemi demok­ráciával kapcsolatos tapasz­talatokat. A beszámolóból kitűht, hogy az elmúlt idő­szakban számos, nagy fon­tosságú téma került a dol­gozók elé: tárgyaltak a kö­zéptávú vállalati tervekről, jelentést adtak a korábbi kollektív szerződések végre­hajtásáról, s az újabb, a most már öt évre szóló egyezségekről esett szó, hogy csak néhányat említsünk. A termelési tanácskozások, műszaki konferenciák, mun­kaértekezletek — különösen a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottságának őszi határozatai óta — mind job­ban megfelelnek a kívánal­maknak. A gazdasági veze­tők egyre gyakrabban igény­lik beosztottaik véleményét a közösséget érintő lényege­sebb kérdésekkel kapcsolat­ban, s a beosztottak is szí­vesen élnek a kínálkozó le­hetőségekkel. A megyei vállalatoknál egyre kevésbé ragaszkodnak a termelési tanácskozások merev, negyedévenkénti megtartásához, ehelyett in­kább egy-egy időszerűbb té­mához kapcsolják a fóru­mokat, a dolgozók igényei­hez igazítják. Az összevont tanácskozásokon kívül mind hatásosabbak a decentrali­záltan megtartott értekezle­tek, amelyeken egy-egy ki­sebb közösség jut közvetle­nül szóhoz. Ez utóbbiak éiénkebbé tették a részvé­telt, növelték az aktivitást. KORAI LENNE azonban még a helyzet általános ja­vulásáról beszélni. Amíg ugyanis egyfelől például ör­vendetes, hogy a műszaki tanácskozásokra több válla­latnál meghívják már a szo­cialista brigádok vezetőit is — másfelől a dolgozók kész tények elé való állításával akadályozzák a szélesebb körű, igazán termékeny vita kialakulását a termelési ta­nácskozásokon. Sok beszá­moló hosszú és bonyolult, számadatokkal zsúfolt. Meg­lehetősen ritkán terjesztenek elő alternatív javaslatot egy- egy témában, inkább már megváltoztathatatlan dön­téseket, határozatokat tár­nak a dolgozók elé. S hiba az is, hogy a be­számolók sok esetben kerü­lik az egyes személyekre vo­natkozó kritikát, óvatoskod­nak a „kényesebb” kérdé­sekben. A munkaértekezlete­ken erősen érződik olykor a vezetők és vezetettek közöt­ti függőségi viszony — gyak­ran kifogásolható, hogy a termelési tanácskozásokat összetévesztik a szakszerve­zeti taggyűlésekkel. JAVÍTANI VALÓ tehat még bőven van. S kell is javítani a jelenlegi helyze­ten, hogy az annyit emlege­tett üzemi demokrácia ne csak elképzelés, hanem min­denütt élő valóság legyen, sokoldalúan kamatozzék. <—ni) A bőség zavara — Hogyne. Háromnak is csaknem ugyanaz az összeté­tele, s csupán ízhatósuk kü­lönbözik némileg egymástól, az eltérő pörkölés miatt FEJLŐDÉS. U A ZAMAT Keksz- és Os­tyagyáriban Szilágyi Bélának, a termelési osztály vezetőjé­nek tettük fel a kérdést: — Egészséges-e ez a nagy kávéválaszték? Nem okoz za­vart a vásárlók körében? — Kétséges, hogy a vevők igénylik-e már ezt a sokfaj­ta kávét. Az azonban két­ségtelen, hogy a két vállalat — a COMPACK és a Magyar Édesipar —, közötti versen­gés, az újabb és újabb ké­vék megjelenése eredménye­ként csökkentek az árak. TÖKÉLETES VÁLASZTÉK? A COMPACK vezérigazga­tójától, Miklós Jánosaiétól is megkérdeztük: — Nem tartja-e túlzottnak a jelenlegi kávéválasztékot? — Nem olyan nagy a vá­laszték más, fejlettebb orszá­gokéhoz viszonyítva. A keres­kedelemnek szokatlan ez és sok gondot okoz. A vásárló azonban igényes, sok áru közt szeret válogatni. — Ha történetesen a két vállalat megállapodna a vá­laszték lezárásában, ez al<a- dályozná-e a forgalom fej­lődését? — Meggyőződésem, hogy nem. A jelenlegi választékot magam is hosszú időre ele­gendőnek tartom. A 108 fo­rintos Karaván már olyan ol­csó, hogy tejeskávé készíté­séhez te érdemes vásárol­ELKOPIK A GYENGÉBB Az Édességbolt Vállalat igazgatójától, Koesor Ferenc­bízonyos határig —, egészsé­ges. De hol van ez a határ? A vevő, a kereskedelem, az ipar vezetőinek véleménye és saját tapasztalatunk alap­ján is úgy tűnik: elértük ezt a határt. Minden új kávé megjele­nése nagy kiadást jelent. Rengeteg pénzt emészt fel a nétől a forgalom alakulásá­ról érdeklődtünk. — Hogyan reagálnak a ve­vők egy-egy új kávéra? — Először mindig felszökik a forgalom. A kíváncsiság hajtja a vevő# Aztán, aki­nek nem ízlik, visszatér a régihez, vagy áttér egy má­sikra. — Hogyan hat az összfor- galomra egy-egy új cikk? — Míg az új és kedveltebb kávék forgalma nő, másoké csökken,. A gyengébb kávék egyre inkább háttérbe szo­rulnak. Tavaly például az összes káyéforgalom 8,6 szá­zalékkal nőtt, az osztályos kávékból viszont 33 száza­lékkal kevesebbet adtunk el. MI A TEENDŐ? A választékbővítés — egy 1972. március 9., csütörtök propaganda is. Egy üzleten belül a teljes választékot le­hetetlen biztosítani, hiszen már 19 féle hazai kávéból 56 féle csomagolás van for­galomban. (Ezen félül van­nak a porított kávék). A ve­vők nagy része már ott tart. hogy egy kalap alá veszi a kávék nagy részét, akár be­hunyt szemmel te választana közülük. Ha netán a választékszű­kítés nem megy, legalább ne növeljük tovább a zavart. A bőség zavarát... Harmat Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom