Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

\ Kedd esti külpolitikai kommentárunk ttáspár Sándor felszólalása Életveszélyes „játszadozás’' LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának főtitkára hétfőn délelőtt mondott beszé­det a szovjet szakszervezetek kongresszusán. Rendkívül gyorsan, már hétfőn délután reagált beszédének külpo­litikai részére, különösen a bonni ratifikáció problémá­jára Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Rámutatott: ha a Bundestag esetleg elutasítaná a szovjet—nyugatnémet és a szovjet—lengyel szerződése­ket, ennek jóvátehetetlen következményei lennének — éppen Nyugat-Németországra nézve. „Az elszigetelődés­sel való játszadozás életveszélyes” — mutatott rá a kancellár, aláhúzva, hogy a ratifikálás elutasítása újra csak az NSZK nemzetközi elszigetelődéséhez vezetne. Conrad Ahlers, a kormány szóvivője is még frissiben, hétfőn reagált — pozitívan — Brezsnyev beszédére sajtó- konferenciáján. A ma reggeli nyugatnémet lapok pedig egytől egyig vastagbetűs szalagcímek alatt, első oldalu­kon ismertetik Brezsnyev beszédét, kiemelve annak a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokra, a ratifikálásra vo­natkozó részét. ERDEKES, hogy még a jobboldali sajtóoézár, Axel Springer hamburgi napilapja, a Die Welt is kénytelen elismerni vezércikkében: » ratifikálás elutasítása káros következményekkel járna Borúira. Annál logikátlanabb demagógia, hogy e tényből mégis a ratifikálás elutasítá­sara „következtet” a lap. Ügyszólván valamennyi többi lap viszont a ratifiká­ciót támogatja. A Kölner Stadt-Anzeiger hangsúlyozza: a Brandt-kormánynak sikerült nemzetközi bizalmat sze­reznie — ez a bizalmi tőire veszélyesen összezsugorodna, \ ha a ratifikálást elutasítanák. A bonni General-Anzeiger < nem kétli: veszélyes új konfrontáció keletkeznék Bonn és \ Moszkva között a szerződések elutasítása esetén. A > Frankfurter Rundschau szerint az ellenzék ismét sokat l fok kiabálni, de a Brezsnyev-beszéd után többé nem ' mondhatja, hogy az NSZK-t szovjet részről nem iníor- í málták megfelelően a szerződések élutasításának követ- j kezményeiről. A liberális Süddeutsche Zeitung hangsú­< lyozza: az enyhülési folyamat a ratifikálás nélkül is < folytatódnék, csak éppen az NSZK kimaradna belőle,-< ami legfőképp Nyugat-Némétország kára lenne. A nyugatnémet szakszervezetek szerte az országban ; sorra tartották és tartják tartományt konferenciáikat, s < zeken rendre a ratifikálás mellett foglalnak állást. < NEM KÉTSÉGES: az ellenzék, ha a parlamentben, < számszerűleg, veszélyesen népes is, mind inkább defen- | zivába szorul a moszkvai és a varsói szerződések- ratifi- $ kálásának kérdésében. *VVSA^AA/VA^AÁAÁAAÁAAAAAAA/VSAAAAAA,^A<>AAA<fVVVWWVVV\AAAAAAAAAA<VV A szovjet szakszervezetek kongresszusának keddi ta­nácskozási napján felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Felszabadító erők támadása Phnom Penh ellen A kambodzsai háború egyik legnagyobb tüzérségi támadását hajtották végre keddre virradóan a kam­bodzsai népi felszabadító erők a főváros, Phnom Penh, katonai célpontjai ellen, összesen mintegy 200 raké­ta és tüzérségi lövedék rob­bant a kormányhadsereg lé­gi támaszpontjául is szolgá­ló nemzetközi repülőtéren, a közelben lévő rádióállomás­nál, Lón Nol diktátor elnök rezidenciájánál. A támadás következtében átmenetileg le kellett zárni a nemzetközi repülőteret, Hartmann— nem Bormann A 13 éves Johan Hartmann, akit Martin Bormannal vél­tek azonosítani, szombaton Bogotában sajtófogadáson talál­kozott az újságírókkal. Képünkön: Johan Hartmann, a sajtókonferencián. (Telefoto — AP—MTX—KS) 10B9. MÁJUSÁBAN öt An­dok menti ország — Bolívia, Chile, Ecuador, Koiumbia és Peru — egyezményt írt alá gazdasági integráció létreho­zásáról. Nem kevesebbet tűz­tek ki célul, mint gazdaság­politikájuk összehangolását, a közös ipartervezést és egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását. Az egyezmény létrejötte­kor jóval kevesebben hittek eredményes valóra váltásá­ban, mint ahányan az ellen­kezőjében. S ez tulajdonkép­pen nem is volt teljesen alaptalan. Hisz ahány ország aláírta ezt a szerződést, any- nyiféleképpen közelítették meg azokat az alapvető poli­tikai és gazdasági kérdése­ket, amelyeket az integráció felvet. A valóság rácáfolt a kétkedők jóslataira. Három­évi működés után az Andok menti Közös Piac figyelem­re méltó eredményeket mu­tathat fel. A gazdasági kö­zösségen belül vámmentes­séget biztosítottak több ezer mezőgazdasági és ipari ter­méknek, kereskedelmi korlá­tozásokat számoltak fel. Sőt, némi óvatos előrehaladás még a termelési szakosítás­ban is jelentkezik. Ám az Andok-integráció legnagyobb sikere mégiscsak az, hogy az öt országnak si­került közös álláspontot ki­alakítania a külföldi tőkebe­fektetésekkel kapcsolatban. Eszerint Chilében, Kolumbiá­ban és Peruban 15, Bolíviá­ban és Ecuadorban pedig 20 év alatt a hazai vállal­kozók, vagy az állam kezé­be juttatják a külföldi tőke­Merre halad az Undok-integráció? befektetések 51 százalékát. E látványos eredmények tükrében nem is látszik a valóságtól elrugaszkodotl- nak a cél, hogy 1990-ig tel­jes vámuniót hozzanak lét­re. Mindez sok is, meg kevés is. Kevés ahhoz képest, mi­lyen hatalmas mérvű gaz­dasági elmaradottságot kell megszüntetniük együttes erő­vel. Feltétlenül kiemelkedő azonban ahhoz viszonyítva, mennyire gyerekcipőben jár­nak a világ fejlődő országai­nak integrációs kísérleteihez képest. Sőt, várakozásokat messze felülmúló, ha figye­lembe vesszük, hogy az öt állam gazdasági fejlettségé­nek, érdekrendszerének, poli­tikai arculatának sokrétűsé­ge ma is erőteljesen hat. Rá­adásul ez az öt állam — hű­en az egész kontinens jelle­géhez — állandó forrongás­ban, mozgásban van, s a politikai élet bizonytalansá­ga miatt kevés kormány jut választások útján hatalom­ra. Nem kell túlságosan mesz- szire visszamennünk időben ahhoz, hogy az utóbbira pél­dát találjunk. Egészen „friss” még az ecuadori puccs. Feb­ruár 15-én Rodriguez Lara hadsereg-főparancsnok ve­zetésével, katonatisztek egy csoportja megfosztotta hatal­mától a 79 éves Valesco ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ munkaerőt felveszünk PÉNZTÁROSI MUNKAKÖRBE. Jelentkezes személyesen: Heves megyei Lapkiadó Vállalat, Eger, Beloiannisz utca 1. ez. Ibarra elnököt. A szokvá­nyos katonatiszti hatalomát­vétel ezúttal nem egy szok­ványos „elnőkfigurát” távo­lított el. Valesco Ibarra jó néhány pozitív változást vitt Latin-Amerika eme oly csüg- gesztően elmaradott orszá­gának életébe. Erőfeszítése­ket tett az Egyesült Álla­moktól való függőség gyen­gítésére, normallzálta or­szága kapcsolatait a Szovjet­unióval. Ám az új év elején erjedés támadt az elnököt támogató tiszti csoportban. Valesco Ibarra júniusra ugyanis választásokat hirde­tett, ami aktivizálta a belső politikai életet. Mozgolódni kezdett a jobboldal is. A már említett tiszti cso­port, hogy megakadályozza az amerikai tőkétől függő ecuadori jobboldal „észre­vétlen” hatalomra kerülését, közvetlenül beavatkozott a politikai események meneté­be. Félreállították az elnö­köt és eltörölték a választá­sokat. Hatalomátvétel más erők hatálomátvételi kísérle­tével szemben! .Rodriguez Lara tábornok, a köztársa­ság új elnöke, kormányát „kifejezetten nacionalista jellegűnek” nevezte, amely „független minden ideológiai irányvonaltól”. A GAZDASÁGI FÜGGET­LENSÉG politikájának meg­őrzéséért sílcraszálló ecuado­ri katonatisztek aligha fog­ják keresztezni az antiimpe- rialista, Amerika ellenes An­dok-integráció fejlesztését. Távolról sem lehet bizton­sággal állítani ugyanezt a szomszédos Bolívia tiszti ve­zetéséről, amely ugyancsak puccsal ragadta magához a hatalmat. A Torres baloldali rend­szerét megdöntő Hugo Ban- zer ezredes olyan politikát folytat, hogy az országát gyakran jellemző „Latin- Amerika legszegényebbje” mellett elnyerhesse a legre­akciósabb és a legsötétebb jelzőt is. Banzer ezredes — nem kevés demagógiával fű­szerezett — kijelentéseiben azt állítja, hogy a demokrá­cia védelmében cselekedett. A „Die Tat” című svájci lap­nak adott nyilatkozatából világosan kiderül, mit ért demokrácia alatt. „Torres tá­bornok rezsimje azt állítot­ta, hogy elindult a szocializ­mus felé — mondta Banzer, így folytatva: — Gyakorlati­lag azonban semmibe vette a magántulajdont, elriasztott minden tőkebefektetéstől. Nem láttunk mást, mint ká­oszt és jogtalanságot... Min­ket viszont valóban naciona­lista és demokratikus szel­lem hat át. Maguk a tények fognak gondoskodni arról, hogy ez nyilvánvalóvá vál­jék” — hangzik a nyilatko­zat. Kiderült tehát, mi nem tetszett a Banzer vezette tisz­teknek: a magántulajdon, s a külföldi, mindenekelőtt az amerikai tőke elleni határo­zott fellépés. VAJON helyénvaló-e ezek után feltételes módban be­szélni az új bolíviai vezetés­nek az Andok-iniegracióhoz való viszonyulásáról? Bár­mennyire paradoxnak is tű­nik, a belpolitikájában szél­sőségesen reakciós, imperia- listaoarát Banzer-kormány sem akadályozhatja meg az integráció továbbfejlődését. Fékezheti azt, mert a kül­földi tőkét olyan áron akar­ja becsalogatni Bolíviába hogy annak szilárd pozíció­kat biztosít. Ez pedig alap­vetően ellenkezik az integ­ráció szellemével. De hogy hosszú távon ki tudná ma­gát vonni a saját tömegeit és az egész kontinenst átjáró nacionalizmus, Amerika-al- lenesség hatása alól, ez két­séges. Ma Latin-Ameriká- ban — Brazília kivételével — nincs egyetlen olyan or­szág sem (beleértve a reak­ciós kormányzatokat is), amely ne az amerikai tőke elleni fellépésben keresné függetlensége megteremté­sének, gazdasági felemelke­désének útját-. ü*5rl megszakadt a telefonkapcso­lat Phnom Penh és Saigon között. A nagyszabású tüzérségi, támadás után a népi erők gyalogtámadást indítottak a repülőtér melletti rádióállo­más ellen és — mint a je­lentésekből kitűnik — el is foglalták azt. A Phnom Penh-j hatóságok egy pot- adón sugározzák jelentései­ket, mivel az állomás főadó­ja megsérült — hangzik a hivatalos jelentés. Az AP és a REUTER Phnom Penh-i tudósítója úgy értesült, hogy a tüzér­ségi támadást a főváros szé­létől mintegy 7—8 kilométer távolságra, délnyugattól északkeletig vont félkörben felállított ütegekből hajtot­ták végre. A dél-vietnámi népi fel­szabadító fegyveres erők több különítménye támadta az ország területén azoknak a saigoni alakulatoknak az állásait és hadiszállásait, amelyek részt vesznek a kambodzsai invázióiban. így egyik robbantó osztaguk megrohamozta és elfoglalta az inváziós hadműveletet irányító harmadik katonai ' körzet Tay Ninh-i főpa­rancson,ksága mellett fekvő egyik utánpótlási támasz­pontot, robbanóanyagokat helyeztek ott el, majd visz- szavonultak. A népi erők könnyűbúvárai az egyik ha­tármenti folyón felrobban­tották a kormánycsapatok szállítóeszközéül szolgáló kompot. Pompidou fogadta Franz Jónást Georges Pompidou francia köztársasági elnök kedden délután az Elysée-palotában fogadta Franz Jonas osztrák köztársasági elnököt, aki négynapos hivatalos látoga­tásra érkezett Párizsba. A francia és az osztrák köz­társasági elnök első megbe­szélésén a Közös Piac és a két ország kereskedelmi kap­csolatait érintő kérdésekről volt szó. Pályázati felhívás a Heves megyei Pártbizottság Marxizmus — leninizmus Esti Egyetemének 1972/73. tanévére A Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága fel­vételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszerve­zeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, tech­nikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosolt, jogászok, pe­dagógusok), propagandisták, párttagok és párton kívüliek szer­vezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hallga­tók az első évben filozófiát, a második évben politikai gaz­daságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból féléven­ként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyít­ványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/57. szá­mú kormányhatározat biztosítja. Az esti egyetem hallgatóit minden tanévben 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott munkanapon — kollektív foglalko­zás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kőtelező. A tandíj egy évre 170 Ft. Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik lega­lább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanulás­hoz elengedhetetlenül szükséges marxista—leninista képzett­séggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkívüliek is je­lentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxiz­mus—leninizmus alapkérdéseiből. Az esti egyetem három­éves tagozata Egerben, Finomszerelvónygyárban, Gyöngyö­sön, Füzesabonyban, Hatvanban és Lőrinciben indul. A felvételi pályázatot az oktatási igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 7.), május 1-ig kell megküldeni. Utóla­gos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat a járási (városi) pártbizottságokon beszerezhető jelentkezési lap alapján tör­ténik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a je­lentkezőket az oktatási igazgatóság és a járási (városi) párt- bizottság tájékoztatja. Pályázati felhívás a rnaix *<ia—leninista esti egveiem szakosított tagozatára A Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága fel­vételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozatának filozófia, politikai gazdaságtan és magyar munkásmozgalom szakára. A három szak egy-egy osztállyal indul az 1972—73-as tanévben. A marxista—leni­nista esti egyetem szakosított tagozata Egerben működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: párt-, álla­mi, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítása egyetemi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók állam­vizsgát tehetnek filozófiából, politikai gazdaságtanból, vala­mint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történeté­ből. Az államvizsgák sikeres letétele alapján megszerzett ok­levél főiskolai érvényű. Az oklevél elismerését a 17/1903. szá­mú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év. A hallgatókat minden tanévben 21 munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től júni­us 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon —, kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás, konzultá­ció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 250 Ft. Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik fel­vételüket, akik elvégezték a hároméves tagozatot, Illetve egyéves pártiskolát végeztek. Azok is jelentkezhetnek, akik nem szerezték meg ugyan az említett végzettséget, de meg­felelő előképzettséggel rendelkeznek és munkájuk magas marxista-leninista képzettséget igényel, A szakosított tago­zatra pártonkívüliek is 'elentkezjicinek. A felvételi pályázatot az oktatási igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 7.), május 1-ig kell megküldeni. Utóla­gos jelentkezést nem fogadunk el A pályázat a járási (váro­si) pártbizottságon beszerezhető jelentkezési lap alapján tön» tértik. A felvétellel kapcsolatos további AnífliVaióSxól a je- leiflrtiőket az oktatási igazgatóság tájékoztat^*. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom