Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-22 / 69. szám
9 legnagyobb „adóhivatal" B felháborodott vásárló berohant a boltba, ahol néhány napja vett egy pár cipőt. Most a kezében ló- bálta azt, csak úgy, csomagolás nélkül, és mutatta a boltvezetőnek: éppen csak egyszer ment végig az utcán benne, s a talpa máris levált. A boltos udvarias volt, vita nélkül átvette a cipőt és visszaküldte javításra a gyárba. Ott csali ránéztek és tovább szállítottáli az egyik kisipari szövetkezetbe, a szokásos kísérőlevéllel. Némi várakozás után — ugyanezt az utat visszafelé is megtéve — a cipő ismét a vásárlóhoz kérőit, aiki megnyugodva állapította meg, hogy a hiba eltűnt Sablonos, mindennapi történet. Csupán azért érdemes leírni, mert az eddigiek alapján mindenki azt hihetné: a hibát elkövető gyár fizette meg a „tandíjat”. Szó se róla! A költségeket áthárították az államra, azaz — közvetve — a lakosságra. Akisipari szövetkezetek ugyanis állami ártámogatást kapnak a lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenységűi! után, s az említett munkát e kenet terhére számolták el. S mert nemcsak egy ilyen eset, hanem sok volt, az összeg lassanként 1,2 millió forintra duzzadt. Ennél is nagyobb lett volna, ha... Ez a „ha” a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának, illetve az alá- ja rendelt szerveknek az apparátusát jelenti. Néha —- mint az említett esetben is — a korábban kiadott rendelkezések hibáit fedezik fel a revizorok. (Azóta módosították azt a jogszabályt, amelynek alapján az ilyen „áthárított” javításokra lehetőség nyílt.) Máskon- a paragrafusok résein át bújócs- kázni szerető vállalatokat vagy vállalati hivatalnokokat fedi fel a revizor. Kétségtelen ;— a világirodalomban is bőven van rá példa —, hogy a revizorok ritkán tartoztak a szívesen látott vendégek közé. Am az is biztos, hogy nélkülük — vagy sokszor csupán azért, mert megjelenésüktől tartanak — sokkal kevesebb pénz áramlana az államkasszába a vállalatoktól, a szövetkezetektől. \ A vállalatoknak és szövetkezeteknek lehetőségük van arra, hogy az adóbevallás megtétele után — a pénzügyi revízió megkezdéséig — önrevíziót végezzenek, s azt követően — csekély ön- reviziós pótlókkal együtt — bejelenthetik, hogy eredetileg kevesebb jövedelmet vallottak be. Ez esetben mentesülnek — a revízióval feltárt adóhiánnyal együtt járó, annak 100 százatokig terjedhető — bírság kiszabásától. Arra, hogy ez a rendelkezés a gyakorlatban mit jelent, elegendő néhány számot idézni: 1971-ben a vállalatok, ipari és kereskedelmi szövetkezetek, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintegy 54 százaléka élt az önreviziós bejelentés lehetőségével, s ezt több, mint 700 millió forint pótlólagos befizetése követte. Az állami költségvetés alapját a vállalatok, szövetkezetek különböző befizetései (elsősorban adóbefizetései) képezik. Tavaly például 180 milliárd forint származott ezekből a forrósokból. Ä Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának megállapításai szerint az utóbbi években országszerte javult a pénzügyi fegyelem. Ugyanakkor azonban a befizetési morál még sok ki vármivalót hagy maga után, sűrűn megtörténik, hogy később fizetik be az adókat, vagy éppen kevesebbet. Bevételi Főigazgatóság országos apparátusának azonban joga van kényszer-inkasszóra is: ha a megadott határidő, illetve a türelmi idő leteltével nem fizetik be a vállalatok az adókat, ; megfelelő összegeket leemelik egyszámlái ükről. A múlt évben bevezetett újdonság a Bevételi Főigazgatóság területi igazgatóságainak közvetlen irányításával ún, „adóelszámolás! irodák” mű- ködnek. Gépesítették a munkát, az adatnyilvántartást és a feldolgozás elektronikus gépek végzik. P énzügyi ellenőrzés nem törekszik ,«minden áron való” hibakeresésre. Célja, hogy a legmesszebbmenőkig segítségére legyen a vállalatoknak és szövetkezeteknek, az állam iránti kötelezettségeik pontos, időbeni teljesítésében. Vannak ugyanis még — manipulációs kísérletek. Akadnak esetek, visszaélések, .„saját zsebre” menő spekulációk is, s ezt kár lenne tagadni. Ahol ilyenek vannak, ott nyilvánvaló, hogy félnek — mint ahogyan Gogol színművében is ezért féltek — a revizoroktól. Pedig a revizornak csupán az a. célja, hogy az állam megkapja azt, ami őt illeti, hogy azután az állampolgárok is megkaphassák, ami megilleti őket, V, E. Tavasz a Mátrában. • • A serdülő lány változékonyságával, szeszélyességével érkezett a tavasz a Mátrába. Jóval a tavaszi napforduló előtt kipattant a barka, és a tavasz igazi hírnökei, a hóvirágok már rég elhervadtak a nőnapi csokrokban. Egyik nap kánikulai hőség, a másikban télies zimankó fogadta a Mátrában üdülőket március első napjaiban, de most már úgy néz lei, hogy véglegesen beköszöntött a tavasz. Legalábbis erre lehetett az elmúlt vasárnap mátrai készülődéséről következtetni. Uj presszó és bűié Mátraházán... Az Utasellátó Vállalat ritka rövid idő, alig négy hónap alatt, közel egymillió forintos költséggel, korszerű presszót és büfét alakított ki , a régi várótermi épületből. A kulturált vendégváráshoz hozzátartozik az is, hogy a különböző italok mellett nagy bőségben állnak rendelkezésre hidegkonyhai készítmények is. Az új vendéglátó egységben egyszerre ötven Vendég ülve, kényelmesen, étkezhet, várakozhat az induló vagy éppen, érkező autóbuszokra. Az alig egyhónapi nyitvatartás óta is már nagy népszerűségnek örvend a mátraházi új vendéglátó egység. Húsvét és nyár zene nélkül Mátraszentimrén... A Turistaházakat Kezelő Vállalathoz tartozó mátra- szentimrei Vadvirág turistaház nemcsak Imre, hanem a környező települések egyik legkorszerűbb vendéglátóhelye Az időszerű nagytakarí tásoli után felkészülten vár ja a húsvéti és a nyári vendégeket. A nagy felkészülésben gondot csupán az jelent, hogy a felsőbb szintű vezetői állásfoglalás miatt „nem a vállalat profiljába tartozik” Jattéval —, nem lehet zenekart foglalkoztatni Ä községi KISZ~szervezetek vezetőinek kérését is tolmácsolva, az ifjúsági törvényre is hivatkozva, talán érdemes lenne ezt az utasítást a vállalat vezetőinek felülbírálniuk és engedélyezni, hogy a jó levegő, a jó hangulat mellől már húsvétkor, de a nyáron se hiányozzék a fiatalos zene, a talpalávaló. Nyitás előtt a gályái Szarvaskert söröző... Álíványerdő övezi még mindig a galyatetöi SZOT- szálló egy részét, de így is szép számú vendég keresi fel ezt a festői szépségű üdülőhelyet. A félóránként érkező autóbuszok, „maszek” autósok százával hozták utasaikat fel a hegyre. A sok hegyi séta után kifáradt turisták egyelőre a szálló turistaéttermében, vagy a szabadban levő padokon tudtak megpihenni, de a szállóval szemben levő Szarvaskert sörözőben azért felkészült már a „konkurrencia”. Mosták, takarították a kerfhélyiséget, a székeket, az asztalokat, készültek a nyitásra. A költöző gnadaraEklal jött tavaszias idővel egyre inkább benépesülnek a mátrai üdülő- és vendéglátóhelyei!. A vasárnapi forgalom is azt mutatta, hogy a Mátrába is végérvényesen beköszöntött a tavasz. Kovács János Termékeny erőfeszítések építőknél VAN ABBAN VALAMI nagyon tiszteletre méltó vonás, ahogyan az állami építőipari vállalat elemzi a munkáját. Szerényen közlik az eredményeket és nagyon kritikusan a hiányosságokat. Pedig az elmúlt évben sokat lépett előbbre a vállalat. Sikerült megállítaniuk az eredményromlást. Visszaállították hitelképességüket. Javult a termelés szervezettsége, az átadások ütemessége. Emelkedett a termelés és a termelékenység színvonala. Növekedett a vállalat nyeresége. Javult a munka minősége az építkezéseken. A felsorolt, szűkszavú megállapítások mögött olyan számok húzódnak meg, amelyek kifejezik, alátámasztják ezeket az összegezéseket. Egyik jelentős vonása még a vállalatnak, hogy a többlettermelésük teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. Az egy építőipari munkásra jutó termelés közel 19, az egy teljes műszakra jutó termelés pedig majdnem 13 százalékkal emelkedett. A vállalat árbevétele 4G0 millió forintot tett ki. A nyeresége pedig meghaladta a tizenhárom millió forintot. Ha ehhez az utóbbi számhoz még hozzátesszük azt is, hogy nagyon jelentős összegeket fordított korábbi pénzügyi kötelezettségeinek kiegyenlítésére, a mostani nyereség értéke lényegesen megnövekedik a számmal kifejezett mértékhez képest. Kiemelten kezelték a lakásépítkezéseket az elmúlt évben. Ügy tervezték, hogy 857 lakást adnak át, de ettől a számtól lemaradtak 42 lakással. Érdekes oka van ennek a lemaradásnak is. A kérdéses lakások ott álltak készen az északi lakótelepen, Egerben. Mivel a központi fűtést nem tudták üzemeltetni, ezekben a lakásokban a parkettázást nem végezték el, nehogy a téli időjárásban, a fűtetlen lakásokban a parketta tönkremenjen. Amikor mégis olyan igény jelentkezett, hogy végezzék el a parkettázást is, különben a lakások átvételét nem teljesítik, az említett 42 lakásban erre a munkára már nem jutott idő december véNégy év alatt kétszer annyi agrármérnök a mezőgazdaságban A MÉM-iben felmérés készült a termelőszövetkezetek szakember-ellátottságának helyzetéről. Megállapították, hogy a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek száma elérte a 66ö0-at. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszergazdaság felsőfokú végzettségű szakember-állományának 40 százaléka a közös gazdasagokban dolgozik. Legtöbb az agrármérnök, összesen 3570 dolgozik a tsz-ekben, a kertészmérnökök száma meghaladta a 400-at, és 250 állatorvos is tevékenykedik a gazdaságokban. A felmérés szerint az elmúlt négy évben az agrármérnökök száma csaknem megkétszereződött. A gazdaságokban foglalkoztatott fő- kertészek több mint 60 százalékának van diplomája. Figyelemre méltó ellenben, hogy a kertészetekben kevés a női vezető, az összes főkertésznek csak három százaléka. Az állatorvosok száma emelkedik a szövetkezetekben, de a kívántnál lassabb mértékben. Hiány van gépészmérnökökből és kevés a felsőfokú számviteli képzettséggel rendelkező főkönyvelő. Két évvel ezelőtt 2300 hold- myi szántóterület jutott egy- egy felsőfokú végzettségű szakemberre a gazdaságokban, ma már csak 1200 hold, ami fejlődést jelent. gén. Ha tehát nagyon igazságosak akarunk lenni, akkor a lakástervét is teljesítette a vállalat, ezt kell kimondanunk. ÜGY TŰNIK, nagyon egyoldalúan állítottuk be a Heves megyei Állami Építőipa-, rí Vállalat tevékenységét, most. Ez az | egyoldalúság azonban csak látszat. Hiszen többször elsoroltuk korábban, milyen nehézségekkel birkózik a vállalat, hogyan néz szembe a még megoldásra váró, különböző feladatokkal. Ebből sem csináltunk .titkot. Maga a megújult munka- verseny-mozgalom is, amely tavaly már csakugyan átfogta az egész vállalatot, azt bizonyítja, hogy itt az emberek tenni akarnak a több és a jobb eredményért. Magukkal cipelnek azonban egy kölöncöt, amitől nagyon nehezen tudnak megszabadulni: könnyen elmarasztalja őket a közvélemény akkor is, ha a határidő elcsúszásának egy alvállalkozó, vagy menet közben előírt módosítás az oka. Olyankor is, amikor az épület hiányosságait a tervezéshez lehet visszavezetni. Nem akarnak azonban szerecsenmosdatást: amin még javítaniuk kell, vállalják, számon tartják, ki /is mondják. Sőt: tesznek is a javításért. Hogy mennyit tettek egy év alatt, azt akartuk most közreadni. Éppen a tájékoztatás teljességéért, az egyoldalúság elkerüléséért. Talán nem tűnik merésznek a megfogalmazás: amilyen makacs elszántsággal törekedtek az elmúlt évben abból a bizonyos kátyúból kikecmeregni, és amilyen mértékben ez sikerült is nekik, ez a törekvésük a biztosíték az idei célkitűzéseik megvalósításához is. Ezek közül pedig a legfontosabb: a munkák minőségének fokozása, a műszaki átadások hiánymentes lebonyolítása. A KÖZELMÚLT EREDMÉNYEI alapján törekvéseikhez a bizalmat méltán megadhatjuk. (G, Molnár E) Lesz-e dús legelő 290 ezer hektáron Országos gyepkutatási program megvalósításán dolgoznak a szarvasi kutatók A hűspiögram megvalósítása, s ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése folyamatos tömegtakar- mány-ellátást igényel. A népgazdaságnak azonban nem mindegy: mekkora teŰj üzem Péten A Péti Nitrogénművek területén felépült egy gáz- szagosító anyagot gyártó üzem, amelynek terméke a Jászai Csaba) gázszivárgásból származó balesetek megelőzésének fontos eszköze. (MTI foto-füleiről és milyen költséggel állítja elő az ország zöldta- karmány-szükségletét. Magyarországon egymillió 300 ezer hektár a gyepterület, amelynek jő része gyomgyepes parlag, vagy alig termő ősgyep. A felmérések szerint mintegy 290 ezer hektáron a rétek és legelők gazdaságosan, viszonylag rövid időn belül felújíthatok. Ehhez országos, középtávú gyepkutatási program készült, amelynek bázisintézete a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet. Az eddigi eredményekről és térvekről a következőket mondották el az MTI munkatársának a szarvasi kutatók. Szarvason évek óta foglalkoznak az ősgyepek fejújítá- sával, az öntözéses gyefcgaz- dálkodás kialakításával, a legeltetés módszereinek kidolgozásával és az új, bőtermő fűfélék előállításával. Mindenekelőtt az öntözött gyepek termesztéstechnológiájának kialakítása a cél. Ahhoz, hogy a régi gyepeket felújíthassák, s újakat tele- pítheseneli, a vízgazdálkodási és tápanyag-gazdálkodási módszereket kellett kidolgozni. Szarvason és környékén 1900 hektáron hozott kimagaslóan jó eredményeket a felújított, vagy újratelepített gyep. A felmérések azt mutatják: okszerű gyepgazdálkodással neKtáronsérre 343 mázsa fű terem, amibő! az állatok atlag kétezer liter tejet, 157 kiló húst állítanak elő, ezenkívül jelentős meny- nyiségű széna tárolható. Az ősgyepek felújítása azonban csak bőven termő, gyorsan regenerálódó fűfajtákkal oldható meg. A gyep- növény-nemesítés tehát a kutatók egyik fő feladata, eddig egy tucatnál több szarvasi nemesítésű fű- és piilangós takarmányféle részesült országos fajtaelismerésben, a legjobb négy szarvasi fűfajtát pedig Kanadában és Franciaországban is felvették az elismert fajták listájára. Hazánkban jelenleg a fűmagszükséglet 70 százalékát importból elégítjük ki. A gyepprogram sikeres megoldására tehát ki kell szélesíteni a gyep vetőmag-termelő hálózatot, s a Tiszántúlon gyepvetőmag-termelő minta- gazdaságot kell létrehozni. Itt a Szarvason jól bevált technológiával, a tudományos kutatók irányításával termelnék a magvakat. E módszerekkel néhány év alatt dús legelő teremthető 290 ezer hektár felújított, vagy újratelepített ősgyepen. 1852, mu-cíuts 22.« ‘ximéé «
