Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
Á Petőfi Emlékbizottság felhívása P etőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a magyar nép, a * halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit, és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ néped, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve erőt meríthetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány és a Hazafias Népfront áltál létrehívott Petőfi emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a „Népek hazája” népeit, polgárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adósad a költőnek, mindazokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fiatalságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni-hívjuk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért. Petőfi Sándort ünnepeljük, ki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmagasabb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feudalizmus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar- népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értelmiségieket, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor öotozták a parasztot, és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett, a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. A plebejus demokratát, ünnepeljük, a népi forradalmárt, aki nem kérte, de mesz- szenangzó költői szóval követelte a kizsákmányolás megszüntetését; aki már akkor hitet tett Magyarország önállósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sam tették meg az elhatározó lépést ebben az irányban. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadiságszeretetével, Heine, Victor Hugo, Diekens, az orosz forradalmi demokratáik kortársaként, a korai szocialista és Itommunista eszmék európai és amerikai széthulláímzásáiiak időszakában, a nemzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek felesaméléséiiek, Marx és Engels első küzdelmednek éveiben. Következetesség a társadalom dolgainak elrendezésében, következetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában és következetesség a forradalmi demokratizmus programjának nemzetközivé, világméretűvé tételében; e közös gyökerű törekvések egységét példázza el- múlhatattanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet hatalmáról. A költők — hirdette Petőfi — „világot — alkotnak az ember elé’”, a költészet ezért „... olyan épület, — Mely nyitva van boldog-boldogtalannak, Mindenkinek, aki imádkozni vágy, — Szóval: szentegyház, ahová belépni, •— Bocskorban, sőt mezítláb is szabad”. Ezért a költői parancs: „Előre hát mind, aki költő, — A néppel tűzön-vízen, át!” Az ekként értelmezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, Pató Páljait és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a széüpm világától, az .irodalomtól is. ' A népért, nemzetért, emberiségért felelős költészet eszménye és gyakorlata Petőfi számára az élet gazdagságának irodalomba emelését jelentette. Annak a világnak a költészetbe fogadását, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre váró ember áll: a népet megtestesítő ember, a nép fia. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetbe, s a népi jellem mértéke szerint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy munkájában. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas rétegek szószólója a parasztság előtt. Otthona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város állnak egymással szemben a magyar társadalom történelmi útján, hanem a falusi szegények az elnyomóikkal, s a városi szegények a kizsákmányoiáikkal. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a szava is, de aki — ha ezt követelte a népszabadság ügye —, vállalta a szavak folytatását: a közéleti, a politikai, a katonai cselekvést. Hősi haíálát a "következetesség erkölcsi fénye ragyogja be. Ünnepeljük Petőfit, Petőfihez méltón! Ne csak a nevét, hanem a szellemét is idézzük meg ezen az évfordulón. Azzal a néni hivalkodó ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon idézzük. Annyi görögtüzes ünneplés, annyi úri Pe- tőfi-hamisítás után, a költő igazáért küzdő valamennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva, most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón! Tudatosítsuk a felnövő új nemzedékben, hogy Petőfi műve nem véletlen csoda, hanem sok évszázados népi küzdelem s egy nagyszerű irodalmi fejlődés megkoronázása. E Petőfi nem állott egyedül az irodalomban — Vörösmarty, Eötvös, Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt naggyá a lírája. S halálával nem szakadt meg művének hatása a magyar irodalomra. Szellemének folytatói a legnagyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Petőfit ünnepelve állítsuk műveit az emlékezés fénysugarába, jusson el miniéi többekhez, százezrekhez, milliókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagyvilágban. Műveit terjesztve eszméit terjesztjük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprántó frázisokat, a hangoskodást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történelmet fordító negyedszázados küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás ellen szót emelő, a a szabadságért életét áldozó költőt, akik megteremtették a független, szabad Magyarországot, akik megszüntettek minden osztá.lysinyomást, elvették a földet a földbirtokosoktól, a gyárakat a gyárosoktól, a bankokat a bankároktól, smindezt a nép tulajdonává tették. Azok • ünnepük most Petőfit, akik megküzdötte'', az úri. osztályok ellenállásával, a reakció különféle osztagaival,, akik megnyitották a" felemelkedés útját a dolgozó emberek előtt az élet minden területén. Azok ün nepük most Petőfit — munkások, parasztok, értelmiségiek mÜUói —, akik történelmi lépéseket tettek és tesznek a kultúra, a művészet, az irodalom meghódításáért, a kultúra és a nép közé vágott szakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük most.Petőfit, akik jelenüket vállalva, jövőjükben bízva a szocialista népek testvéri szövetségében fáradoznak s : jpetőxi megálmodta világszabadság megvalósításáért A magyar nép enütakezfe. tolhaUtlan költőjére. 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. évfolyam, «3. szám ARA: 8© FILLÉR 1972. március 15., szerda Tapasz és If júság (Eóth Gizélla felpélélp) Ifjúsági nagygyűlés Budapesten, a Dézsa-emlékműnél Megkezdődött a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1972. március 15-rc összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések, valamint az alkotmány módosításáról szóló előterjesztés megvitatását javasolja. (MTI) Gáspár Sándor látogatása Egerben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tegnap Egerbe látogatott. Gáspár Sándort, a megyei pártbizottság székházéban fogadta Oláh György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és tájékoztatta Heves megye politikai és gazdasági helyzetéről. A megbeszélésen részt vettek: Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, dr. Sipos István, Barta Alajos és Virág Károly, a megyei pártbizottság titkárai. Ezután — vendéglátói kíséretében — a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának székházába látogatott a SZOT főtitkára, ahol az SZMT titkárai, Mudriczki János vezető titkár, Szabó István és Dorkó József titkárok fogadták a vendéget, valamint kíséretét, és eszmecserét folytattak a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseirőL Gáspár Sándor a kora délutáni órákban visszautazott a fővárosba. Gyurkő Géza kitüntetése A • Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja EL nöksége a mongol- népi forradalom 50. évfordulója alkalmából a magyar és a mongol nép barátságának elmélyítésében kifejtett tevékenységéért Gyurkő Gézának a Népújság főszerkesztő-helyettesének Jubileumi Emlékérem kitüntetést adó. mányozott, amelyet P. Sag- darszüren, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykövete adott át kedden Budapesten. Kedd este Budapesten, a vár alatti Dózsa-szobornál — hat budai került mintegy tízezer fiataljának részvételével — megrendezett nagygyűléssel kezdetét vette a forradalmi ifjúsági napok nagy történelmi évfordulóinkra — a szabadságharcra, a Tanácsköztársaságra és az ország felszabadulására — emlékező hagyományos, eseménysorozata., A KISZ tagjai sorába újonnan felvett fiatalok látványos, fáklyás felvonulásával kezdődött a nagygyűlés, amely- nek résztvevőit harsonák.: köszöntötték. A Himnusz- hangjai után dr. Szirbe.k Vil- , mos, a KISZ budapesti bizottságának titkára mondott:., megnyílót, majd több ezer új KISZ-tag ünnepélyes fo-: .. gadalommal tett ígéretet s- haza, a nép iránti hűségé-, re. Ezután Illisz László, a .KISZ központi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. _ Hangsúlyozta, a magyar fiatalok immár ötödik éve rendezik meg a forradalmi ifjúsági napokat, összekapcsolva ezt a jelentős esemény-sorozatot március 15., március 21. és április 4, megünneplésével. — Az évfordulók három történelmi tavaszra is emlékeztetnek —t. mondotta ezután —, olyan l napokra, amelyek Jitemellce-l dő jelentőségűek nemzetünkí- életében, olyan eseményekreM amelyeknek hatására. a ma-M gyár nép a társadalmi hala-“t dás. az .egyetemes embhri ■■ fejlődés áram la lába került. Az ünnepi beszéd‘után I1- üsz^ László es dr. S/á Vúrhos. a KISZ - központ: zottsága, illel.Vtí' a .bffdái ■ bizottsága nevében kos zéró! helyezett a Dózsa-emlékmű talapzatára,_ maid a hat budai kerület kiszistáinak küldöttei helyeztek el a megem- , lékezés virágait. Az ifjúsági : nagygyűlés — az Tntema- j ciánálé hangjai utón — lát- "■'•nyos tűzi jó lókkal ért vé» í a-* Csehszlovák - bolgár tárgyalások Prágában A prágai várban megkezdődtek » hivatalos csehszlovák—bolgár tárgyalások. A kép hal oldalán Totlor Zsivkov, a BKP KB első uányküldötlség , vezetője. Szemben az as budvik Svoboda köztársasági elnök. » v- uctcgáu (Telelők, bolgár nár<- és CSKP KB fóti >k és a csehs-’ b i / .Vl j .
