Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

/ Kedd esti külpolitikai kommentárunk Pokolgép az autóban A BRIT MEGSZÁLLOK ulsteri főhadiszállásának közelében, Lisburnben gépkocsiban elhelyezett pokolgép hatalmas detonációja reszkettette meg a levegőt. Üzletek dőltek romba, üveg csörömpölt és három angol katona megsebesült. Ez a robbanás olyan volt, mintha karmester intett volna be: puskák ropogtak Belfastban és Lomdon- derryben, a lövöldözésnek máris újabb angol és ír áldo­zatai vannak — szóval a háború ismét folyik tovább. Azért mondjuk, hogy ismét, mert három teljes na­pon át Bszak-írországban immár szokatlan jelenség volt megfigyelhető: hallgattak a robbanószerkezetek és a fegy­verek. Az IRA (ír Köztársasági Hadsereg) úgynevezett ideiglenes szárnya ugyanis háromnapos fegyverszünetet hirdetett — és be is tartotta azt. Es ez az, amire érdemes felfigyelni. AZ IRA az ír függetlenségi mozgalom régi, de hagyo­mányosan ellentmondásos szervezete. Tagjainak elszánt­ságához, áldozatkészségéhez soha nem férhetett kétség, módszereikről viszont annál több vita folyt és folyik most is. Méghozzá nemcsak a mozgalmon kívül, hanem nyilvánvalóan azon belül is. Sőt, alighanem azt is hozzátehetjük, hogy az IRA különböző szárnyai és frakciói között nemcsak az esz­közöket, hanem a rövidebb és hosszabb távú célokat il­letően is bőven akad véleményeltérés. Amikor tehát most az IRA, pontosabban annak egyik szárnya, meghirdette a háromnapos fegyverszünetet, nemcsak a két Írország­ban és Angliában, hanem világszerte nagy érdeklődés­sel — és némi kétkedéssel — fogadták a bejelentést. ... Sokkal többről volt szó, mint arról, valóban csend lesz-e három napon át a sokat szenvedett Ulsterben. Annak kellett eldőlnie, képes-e arra az IRA, hogy el­rendeljen és végrehajtson egy ilyen akciót. Ma ugyanis már ott tartunk, hogy a pattanásig feszült idegek és ér­zelmek e földjén nehezebb három egyértelműen csendes napot produkálni, mint fokozni a harci tevékenységet. AMINT LEJÁRT a három nap, felrobbant a pokol­gép Lisburnben — újabb bizonyíték arra, hogy az IRA megvalósította, amit akart. Ezt a szervezetet sokan sze­retik, sokan gyűlölik, módszereik még az írek barátait is megosztják. De ez az akció azt tanúsítja, hogy az IRA képes egységes cselekvésre, hogy számolni kell vele és a londoni kabinetnek potenciális partnerként kell rá­tekintenie. Moszkvában megkezdődtek Koszigin és Abdul Zakir tárgyalásai A Szovjetunió és Afganisz­tán egyformán érdekelt a Hindusztáni-félsziget béké­jének megszilárdításában — jelentette ki Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök kedden a Kremlben, azon a fogadáson, amelyet a szov­jet kormány az aznap dél­előtt hivatalos baráti látoga­tásra érkezett Abdul Zahir afgán kormányfő tiszteleté­re adott. Koszigin külpolitikai kér­désekről szólva a vietnami nép sikeres harcának pél­Harold Wilson, az angol munkáspárt vezére hétfőn és kedden Dublinban ír politi­kusokkal, köztük Jack Lynch miniszterelnökkel tárgyalt és televíziós nyilatkozatot tett. Wilson igyekezett az ír kormánynak tetsző véle­ményt mondani, továbbá ud­variasan nyilatkozott az IRÄ ideiglenes szár­nyának „fegyelmezett szer­vezetéről” és javasolta, hogy a terrorszervezet terjessze ki 72 órás tűzszünetét Wilson javaslatát az IRA dáját idézte annak igazolá­sára, hogy a béke erői vi­lágszerte felülkerekednek a háború erői felett. Ami a hindusztáni helyzetet illeti, Koszigin rámutatott: „A Szovjetunió továbbra is elő fogja segíteni a Hindusztáni- félsziget államai közötti vi­tás kérdések politikai rende­zését a béke és a kölcsönös megértés érdekében.” Az ázsiai kollektív bizton­ság megteremtésének szük­ségességéről szólva a szov­jet miniszterelnök megálla­nem fogadta el. A tűzszünet lejárta után Belfastban. Londonderryben, Strabane határvárosban és Lisbum- ban, a katonai főhadiszállá­son felrobbant egy élelmi­szer-áruház, üzletek és há­zak dőltek romba, és a ka­tonák agyonlőttek két fiatal fiút. pítóttá: az ázsiai kollektív biztonsági rendszer alapját az erőszakról való lemondás, a békés együttélés és az előnyös együttműködés el­veinek kell alkotniuk. Abdul Zahir afgán minisz­terelnök, aki ebben a minő­ségében először érkezett a Szovjetunióba, válaszában kiemelte a két ország poli­tikai és gazdasági együttmű­ködésének jelentőségét. A díszebéd után a Kreml­ben megkezdődtek a hiva­talos tárgyalások Koszigín és Abdul Zahir között. Az Afganisztán földrajzi fekvése szempontjából is különleges fontosságú hin­dusztáni helyzet kérdései várhatóan központi helyen szerepelnek a megbeszélése­ken. Egy héttel ezelőtt Moszkvában járt Mudzsibur Rahman, a Bangla Desh mi­niszterelnöke, s egy-két na­pon belül ide várják Bhutto pakisztáni elnököt is. Ebből a szempontból ideálisnak tű­nik az időpont az újabb szovjet—afgán konzultációra. Luigi Lougo utóda ? (Telefoto—AP—MTI—KS) Milánóban folyik az Olasz Kommunista Párt XIII. kongresszusa. Képünkön: Enrico Berlinguer, az OKP 49 éves főtitkárhelyettese, akit az előzetes hírek szerint a kongresszuson megválasz­tanak az idős Luigi Longo főtitkár utódjául. Ih vitai visszaküldték A francia hatóságok nem engedélyezték, hogy Berna­dette Devlin, aki a brit parlamentben Észak-Irorszá- got képviseli és az észak-ír­országi polgárjogi mozgalom Uj köztársaság Ázsiában: Szri Lanka Ulsterben ismét elszabadult a pokol Szűk esztendő n müncheni rádióknál HUSZONHÁROM esztendő alatt, amióta a Szabad Euró­pa Rádió és az úgynevezett Szabadság Rádió működik, még soha nem kellett taka­rékoskodniuk a müncheni uszítóközpontoknak: akármi­re volt szükségük, jött a pénz számolatfanul Washingtonból, a Potomac-folyó partjáról, ahol a CIA, az amerikai hír­szerzés központja emelkedik. A pénzt — a dollárt — per­sze, valakik valahol azért megszámolták, de az össze­gek a nyilvánosság előtt min­deneseire számolatlanok ma­radtak. Most már pontosabban tudjuk, mibe kerül a két adó, mert Fulbright szená­tor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke beszédében közölte: az Egye­sült Államok kormánya az elmúlt két évtizedben álcá­zott költségvetési tételekből mintegy 500 millió dollárt költött a két állomás mű­ködtetésére. , ötszázmillió dollár hatal­mas összeg. Sok mindenre telt belőle eddig. Többek kö­zött a SZER és a Szabadság Rádió munkatársainak az át­lagosnál magasabb fizetésé­re, aztán különböző emigráns szervezetek pénzelésére, me­lyek úgy vették körül e rá­diókat, mint a bolygók a na­pot. A pénzforrásról az ame­rikai adófizetőknek fogalmuk sem lehetett. A SZER-nelc az amerikai közvélemény előtt sokáig sikerült játszania a „magánintézmény” szerepét: olyan szervezetét, amely\egy fillért sem kap az amerikai államtól, hanem közadako­zásból tartja fenn magát. S mert a pénz azoktól szár­mazik, akik „a rab nemzetek javára” adakoznak, a SZER irányítói csak azoknak tar­toznak felelősséggel. így pró­bálták feloldani azt a képte­len ellentmondást, hogy az Egyesült Államok olyan or­szágok ellen folytat külön er­re a célra létrehozott rádió­adókkal propaganda-hadjára­tot, amelyekkel egyébként nem háborúban, hanem nor­mális diplomáciai kapcsolat­ban álL A HAZUGSÁGOKNAK azonban az a sorsa, hogy előbb-utóbb lelepleződnek. Még Johnson idején, 1967. QJWm 1972. március 15., szerda február 23-án George Chris­tian, a Fehér Ház akkori szóvivője arra kényszerült, hogy beismerje: kezdettől fogva a CIA pénzeli és irá­nyítja a müncheni adókat, amelyek kisebb-nagyobb kémtevékenység jellegű szol­gálatokat is tettek a hivatal­nak. S hogy a botrány még nagyobb legyen, a szóvivő azt is kénytelen volt elismer­ni: a CIA nem saját fele­lősségére, hanem a Nemzet- biztonsági Tanács 1952-ben és 1954-ben hozott irányelveivel összhangban, a fontosabb kormánybizottságok, a kül- ügy- és a hadügyminiszterek jóváhagyásával pénzelte e „magánszervezeteket”. Vagyis az amerikai kormány és a CIA közösen tévesztette meg az amerikai közvéleményt. Ezután jött létre az úgyne­vezett Katzenbach-bizottság, amely a „leplezetten finan­szírozott tevékenységeket” vizsgálta és amely 1967. de­cember 31-ét jelölte meg végső határidőként, amikor „a burkolt pénzügyi támoga­tásnak nagyrészt, talán tel­jesen meg kell szűnnie.” Johnson azonban a prob­léma megoldását utódjára, Nixonra hagyta, aki, miután Clifford Case szenátor közzé­tette a SZER és a CIA titkos kapcsolatairól szóló vizsgá­lat eredményeit, már kényte­len volt valamit cselekedni is. A SZER tevékenységét különben egyáltalán nem el­lenőrző szenátor a vizsgálat során arra a megállapításra jutott, hogy a Szabad Euró­pa Rádió költségeinek mint­egy kilencven százalékát köz­vetlenül és bizonyíthatóan az Egyesült Államok kormánya fedezi. Ezért javasolta: a CIA helyett, amely titokban pénzeli a tevékenységet, s SZER költségvetését ezentúl az amerikai törvényhozás ha­tározza meg. Ez elől már nem lehetett kitérni. így került a Szabad Euró- pa költségvetése tavaly nyá­ron a kongresszus, illetőleg annak különböző szervei elé. Nixon eredetileg 36 millió dollár megszavazását kérte a következő esztendőre. Hosz- szas vita után az összeget le­faragták 32 millióra. A V ALÖS AGBAN, persze, sokkal többről van szó, mint arról az általános takarékos­ságról, amelyre az Egyesült Államok kormánya a dollár romlásával rákényszerült Azután, hogy a SZER és a Szabadság Rádió működésébe szükséges összegek a kong resszus ellenőrzése alá ke­rültek, mód nyílt arra is, hogy a szenátorok és a kép­viselők, s általuk az Egyesült Államok közvéleménye bete­kintsen a kártyákba. Egyre több higgadt és megfontolt amerikai politikusnak az a véleménye, hogy a blöff még a pókerben sem mindig cél­ravezető, hát még a politi­kában, a propagandában. Ügy vélik, hogy ennyi pénz túlságosan sok azért a so­ványka eredményért. Kétségtelen, hogy az Egye­sült Államokban sokan véle­kednek másként. A New York Times például azt írta, hogy „mindazok, akik halo­gató taktikával próbálják e rádióadások beszüntetésének elérését, csak a Kremlnek használnak”. Furcsa logika; úgy tűnik, a hidegháború érveinek maradványa. Az Egyesült Államokban még­sem lehet az az alapkérdés, hogy mi használ vagy árt egy másik országnak, hanem az, hogy mi használ vagy árt az Egyesült Államoknak. Márpedig — az eddig elköl­tött fél milliárd dollárról nem is beszélve — e két adó működése a gondolkozó em­berek előtt leleplezte az Egyesült Államok igazi szán­dékait. A SZER és a Szabad­ság Rádió felszámolása pedig használna a Fehér Ház te­kintélyének. Azt mutatná, hogy ha Nixon nem is tud kibújni a bőréből, van érzé­ke a realitásokhoz. S tudja, hogy vannak eszközök, ame­lyek használhatatlanná vál­tak. Sajnos, ekkora józanságot, úgy látszik, egyelőre nem le­het elvárni az amerikai po­litika irányítóitól. Vasárnap érkezett a hír: a kormány nyomására az amerikai tör­vényhozás az utolsó pillanat­ban megmentette a két uszí­tó adót az állami támogatás felfüggesztésétől. A kong­resszus hozzájárult, hogy jú­nius 30-ig, a pénzügyi év le­jártáig élvezhessék az adófi­zetők pénzéből az állam tá­mogatását. Ezután azonban már csak újabb törvényja­vaslat elfogadásával lehet ál­lami pénzből fenntartani a Münchenből sugárzó két adót. AZ ÜGYET .tehát csak el­odázták. A nemzetközi eny­hülést szolgálná mindenkép­pen, ha végre pontot tenné­lek a lejárt lemozű münche propagandisták dicstelen ■fásának a végére. P. I. 1972. március 2-án Ceylon Szri Lanka néven kivált a Btit Nemzetközösségből és köztársasággá alakult. A 65 610 km2 területű, 12,5 millió lakosú Ceylon 1948. február 4. óta a Brit Nem­zetközösség önálló tagja. Nagy-Britanniához főkor­mányzói gyámsággal kötő­dött. Az 1970 közepén hatalom­ra jutott baloldalnak a gyar­mati múlt örökségéből szár­mazó súlyos belső problé­mákat kell megoldania. A gazdasági élet egyoldalú me­zőgazdasági termelésen ala­pul, az egy főre jutó nem­zeti össztermék kb. 170 dol­lárt tesz ki. A külföldi kéz­ben levő ültetvények mel­lett a termelés önellátásra is képtelen törpebirtokokon folyik. A kormány szociális és gazdasági intézkedései még nem érték el céljukat, a meglevő alapvető társadal­mi és gazdasági problémákat ez ideig még nem sikerűit feloldani. A magánszektor államosítása csak hosszú tá­von képzelhető el, mert az ország tea-, (az export 65 százaléka), kókusz- és kau- csukkivitelre épülő gazdasá­gának jelentős külföldi tö­kére van szüksége gazdaság- fejlesztési céljainak megva­lósításához. A tömeges mun­kanélküliség megoldására a kormány rövid időn belül 750 ezer új munkahelyet kí­ván létesíteni a mezőgazda­ság és az ipar legintenzíveb­ben fejleszthető ágazataiban. Az ipari termelés évi 6—8, a nemzeti össztermék évi 3— 3,5 százalékos emelkedését tervezik. A program megva­lósítását segíti az ország északnyugati részén feltárás alatt levő kőolajmező és azok a kölcsönök, amelye­ket a nyugati hatalmak mel­lett a szocialista országok nyújtanak Ceylon számára. A külföldi segítséggel kő­olajfinomítót, gumi-, műtrá­gya-, gyógyszer- és textil- gyárakat kívánnak építeni, a szocialista országoktól kapott 66 millió dolláros támogatást pedig főleg gépvásárlásra fordítják. — TERRA — egyik vezetője, francia föl­dön tartózkodjék. Bernadet­te Devlint egy francia balol­dali szervezet hívta meg, hogy a bordeaux-i egyetem társadalomtudományi intéze­tében előadást tartson. A képviselőnő programjában szerepelt még egy sajtóérte­kezlet és egy nagygyűlés, amelyen az ír ellenállás Fran­ciaországban élő tagjai és szimpatizánsai vettek volna részt. '■ Y á Húsvéti i^í8ISBŰP § 7 á r és újabb kedvezmény a füzesabonyi áruházban 0 500 forint feletti vásárlás esetén sorsjegyet ajándékozunk. i Az értékes nyeremény tárgyakat divatbemutató keretén belül március 30-án, 14 órakor sorsoljuk áruházunkban. • Öltözködjön' 1 divatosan Vásároljon olcsón! Ragadja meg szerencséjét ff a füzesabonyi áruházban. Ny er hét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom