Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
Palóc lagzt a színházban Ötszáz szereplő, nagy siker az egri járás népdalfesztiválján Színpompás virágoskert az egri Gárdonyi Géza Színház környéke. Párták, tökötök pi- roslanak, ring a sok mintás szoknya, s tükörként villog férfiak, legények lábán a fényesre dörzsölt csizma. Az egri járás huszonhárom, palóc falujának öregje, fiatalja adott itt egymásnak randevút. Lehetnek ötszázan. Bent, a jól fűtött nézőtéren pedig másik annyi városi lesi érdeklődéssel: mi maradt meg az örökségből? A falusi nép nemes és gazdag érzelemvilágát kifejező dalokból, táncokból szokásokból? Eljöttek megnézni őket a megyei és járási vezetők is, s ha jól körülnézünk a széksorokban, hamar megtaláljuk Morvay Pétert, az országos honismereti mozgafejszét az egerbocsiak, amikor üvegestáncra vállalkoztak, mégis megérdemelnek minden elismerést a szépen, szinte hibátlanul kivitelezett produkcióért. Az alig háromszáz lelkes Szederkénypuszta szintén leadta névjegyét. Hozzá nem is egyet! Szívvel fújták a régi népdalokat Bessenyei Gyuláné népviseletbe öltözött asszonyai, s külön a mellénye«, fehér ingbe bújt férfiak, akiket Albach Árpád készített fel a szereplésre. Terpes, Andornak! alva, Bükkszenterzsébet jött ezután, majd Nagyvisnvó, amelyet Sütő Gyula bácsi képviselt pörge kalapban, ajkán elválaszthatatlan fubeléböl pár falatnyit nyessen a vendégeknek. Tapsolt, újrázott mindenki, s nem akart tágítani a színházból, habár a delet régen e) harangozták. Hát így élesztgette a népi hagyományokat az egri járás megannyi falva ezen a vasárnapon. Szép és hasznos volt sereglésük, feledhetetlen élmény a háromórás színes forgatag. Megérdemli a fesztivál valamennyi szereplője, szervezője a járási pártbizottság és hivatal köszönetét, amelyet abban a reményben fejezett ki Gubán Dezső első titkár, hogy hagyománnyá válik Egerben. (moldvay) Folytassa a folytatást , . . Befejeződött, és a kritika egyértelműen elismeréssel méltatta a televízió folytatásos tévéjátékát, A fekete várost. Nem írta egyetlen lap sem, hogy a televízió legnagyobb vállalkozása, nem szólt ilyen értelemben a műsor szerkesztősége sem: egySütő Gyula furulyaszólója. lom egyik vezetőjét, vagy Borsay Ilona népdalkutatót, aki a Magyar Tudományos Akadémiát képviseli. Neki sokat köszönhetnek a fesztivál rendezői, mert a műsor összeállításánál nagy segítségükre volt, hogy valóban hiteles, népi gyökerű dallamok, táncmolivumok kerüljenek közönség elé ezen » bemutatón. Kevéssel fél 10 után Fodor Lajos, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a fesztiválon szereplő falusi csoportokat. és a közönséget. Beszédéből érdemes idéznünk azt a rövid fejezetet, amelyben a népi kultúra ápolásának jelentőségét méltatta. — Manapság egyesek azt hangoztatják, hogy a népdal. a népi muzsika már elavult. Egyszerűsége nem felel meg a modern korban élő ember gondolatvilágának. Ez tévedés! A magyar népdal, néptánc nem vala- miíéle elavult stilus maradványa, nem a történelmi múlt holt terméke, hanem maga az eleven élet — mondotta Fodor Lajos. — Társadalmi, történelmi jelentőségű értékeink feltárásával, közkinccsé tételével pedig könnyebbé tesszük a mában való eligazodást, s biztosabb alapot teremtünk az emberek tuda'ában a holnap meg értéséh ez. Majd kezdetét vette a Dárius kincseihez fogható ünnepi sereglés. Bevezették a felsőtárkányiak. Asszony- kórussal és a csáti bíró balladájával, amelyet Kovács Imréné adott elő. Követte őket a felnémetiek citeraze- ne’ocn. élen Németh Istvánnal. Nehéz fába váglak ; 0JImim 1578. február 22., kedd Új intézkedések a szakmunkás-utánpótlás struktúrájának javítására szövetkezet t nyílt- í ruly&j&val. Ügy szóit ázorra nóta, oly frissen, oly cifrázva, mint bojtárlegény korában, pedig eltelt azóta ötven esztendő. Szereplésének nagy taps lett az ára, közben pedig kattogtak a fényképező-. ÍJ gepek, hogy megörökítsék a t; kedves pillanatot. § Vegyeskarral szerepeltek s y a paródiák, akiknek sorai-^ ban olt láttuk az iskolaüdü-^ lő tanárait éppen úgy, mint| a fogyasztási néhány dolgozóját. S színi tapsot kapott rögtön^ utánuk Szentdomonkos, >;- í amely Síké M. Sándor gyuj-§ tése nyomán a régi íonóhá- ^ zak meghitt óráit idézte a ^ lelkes publikum elé. $ Később egy ritka hang- § szert, a tárogatót szólaltatta % meg a recski Köröndi Antal. í Szende báró balladáját pe- ^ dig két változatban hallhatv^ fűk Lakatos Istvánná ést Molnár Gyuláné jóvoltából.^ ökot Váraszó, Mikóíalva, ^ Bükkszentmárton, Egerszó- * lát, Podon'\ Mótradereeske, s s Ostoros, Fedémes, Péterva- ^ sóra és Novaj követte. Nők, ^ férfiak vegyesen. És sorra S kerültek a bükkszék) asszo-^ nvok. Üav érkeztünk el az-^ ... , , s tun a látványos szivet-lel- ^ két gyönyörködte tő program $ s utolsó részéhez, az egerbak- J tai lakod alomhoz! Az ország szakmunkás'ál- lománya az utóbbi tíz évben alapjában kedvezően alakult, 1960. és 1970. között 40 százalékkal növekedett. Ugyanakkor az öntő, a gépi forgácsoló, a kovács, az ács-állványozó, s még jó néhány na- gyan fontos szakmában, számos iparágban a szakmunkások száma nem éri el, vagy csak alig haladja meg az 1960. évi állományt. Ezekben a munkakörökben, iparágakban nagy gondot okoz a szakmunkás-utánpótlás, a jelenlegi feszültségek akadályozzák, fékezik a termelés bővítését, ezért a Munkaügyi Minisztérium részletesen felmérte a szakmunkás-utánpótlás jelenlegi helyzetét, gondjait, a problémák megoldásának lehetőségeit. A vizsgálatokról készített előterjesztést a napokban megtárgyalta a kormány Gazdasági Bizottsága és megfelelő intézkedéseket hozott. Az előterjesztésről és az intézkedésekről Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője az alábbi tájékoztatót adta: — A vizsgálatok szerint a nagy utánpótlási gondokkal küszködő szakmákban, iparágakban sokféle körülmény együttes hatása okorzza, hogy viszonylag kevés fiatal választja az adott életpályát. E szakmák munkakörülményeiben, technikai felszereltségében és a bérezésben is megmutatkozó problémák visz- szatartják e fontos szakmáktól azokat a fiatalokat is, akik egyébként kedvet éreznek és tehetségük is lenne e szakmákhoz. A Gazdasági Bizottság kötelezte az érdekelt minisztereket arra, hogy a felügyeletük alá tartozó vállalatoknál a krónikus szakmunkáshiánnyal küzdő szakmákban intézkedjenek a kedvezőtlen és az egészségre ártalmas munkakörülmények javításáról, az eddiginél kiemeltebb, ösztönzőbb bérezés alkalmazásáról, a technikai felszereltség és a technológiai folyamatok korszerűsítésének meggyorsításáról. A vállalatok munkaidőkedvezménnyel is ösztönözzék a szakma megtanulására a szakképzetlen segéd- és betanított munkásokat. A Gazdasági Bizottság döntése alapján átfogó intézkedések teremtenek kedvezőbb feltételeket az érintett fontos szakmák iránt érdeklődő fiatalok tanulásához. Rendelkezés van előkészületben, amelynek alapján a legnagyobb létszámgondokkal küzdő húsz szakmában —vájár. öntő. kőműves, gépi forgácsoló, hegesztő, hengerész, forrasztár, mezőgazdasági kovács stb. —, a szakmunkás- tanulók az eddigi ösztöndíjon felül az évfolyamra és a tanulmányi eredményre való tekintet nélkül havonta 200 forint ösztöndíj-kiegészítést kapnak. Ez nem vonatkozik azokra az utolsó éves tanulókra, akiket mar szakmunkásbérben foglalkoztatnak, tehát egyébként is magasabb jövedelemhez jutnak. További kedvezményt jelent e szakmák tanulóinak, hogy — a vállalat és a tanuló külön szerződése alapján —, az eddigi kötött összegű havi 250 forint helyett 250—500 forint lehet a társadalmi ösztöndíj. — A tervezett új intézkedések lehetővé teszik, hogy további 23 szakmában — szerkezet lakatos, állattenyésztő, épületszobrász, húsipari termékgyártó, cipész, vasúti jérműszerelő stb. —, a 200 forintos ösztöndíj-kiegészítés kivételével —, ugyanazokat a kedvezményeket megkapják a szakmunkástanulók, mint a koraibban említett 20 szakmában. Ezenkívül a Gazdasági Bizottság határozata felhívja a figyelmet arra, hogy e szakmák utánpótlási gondjainak enyhítése érdekében elsősorban e 43 fontos szakma tanulóival kell benépesíteni a létesülő új kollégiumokat. — Az ösztöndíj-kiegészítés pénzügyi terhe megoszlik az állami költségvetés és a munkáltatók között. A Munkaügyi Minisztérium ez év július 31-ig kiadja az új intézkedések részletes végrehajtási rendeletét. (MTI) szerűen sikert hozott ez a sorozat. Pedig igen sokan fogadják fenntartással meg mindig a „folytatást”, a tévésorozatokat, mondván — és van is ebben igazság —: nem az ember választja meg a tévénézés idejét, hanem a tévé kötelezi erre. Mondják azt is, hogy megbontja a sorozat a művészi átélést — ha erre egyáltalán szükség van persze —, de mindenképpen megbontja a hangulatot, sőt, hiába összegezik az előző rész lényegét, éppen a lényeget felejti el az ember a legjobban. És mondanak sok mást is a sorozatok ellenzői, akik mégis éppen olyan lelkesen ülnek le sorozatról sorozatra, folytatásról folytatásra a képernyő elé — még a gyenge sorozat elé is! —, mint akik lelkes egyetértői e formának és műfajnak. Szerle a világon kedvelt és népszerű a sorozat és végeredményben az nálunk is. Nos, a magyar televízió nem is fukarkodik a sorozatokkal: a Hiúság vására még négy részben ülteti képernyő elé a kedves nézőt. Emellett, l a „számozatlanul” is, de föl • tatásokban látjuk egy m >- vészi pályafutás megkapó mérföldköveit, filmek formájában — Andrzej Wajdú- ról vallanak az Éjszakai előadás filmjei. Fut egy másik folytatás is, az ugyancsak lengyel Míchal úr kalandjai, sőt, Magyarország kisvasútjai címmel is most.kez- dődött egy tudományos ismeretterjesztő kisfilmsoro- zat. A Coralba, ez az olasz bűnügyi film is csak első részével izgatta fel még a kedélyeket ... Nem folytatom tovább! Folytatja a televízió! Változatosan, érdekesen és talán egy kicsit zsúfoltan is. Ám mégis mindig és mindenki megtalálja a maga folytatását! (gyúr kő) yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyryyyyyyyyyyryyyyyyyyryyyyryyyrryyyryyyyyyyyyyyrryyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyryyyyryyryyyrryyyyyyyyyryyyyyyyyyyryyyryrsr'yy'yryrrrry" Vázlatok Dobó István életregényéből I Itt már csúcspontra emel- ^ kedett a hangulat. Különb sen, amikor a hamisítatlan^ falusi rezesbanda muzsikád s jóra táncra perdült a nász- ^ tép a színpadon, a nézőtéri § •széksorokban pedig, ma- ^ lohilceréknyi mazsolás ka í itccsal karjai között, végig- $ fumhodolt az egyiK asszony, nász-s . s Iwyy ízes, foszlu III. Két kalandor, meg egy szultán Jánost Lengyelországban egy kalandor tanította meg arra, hogy van egy harmadik király is Magyarországon. Szolimán. — Csak nem mond le a trónról felséged? Kérje a szultán segítségéi. — Magam megyek el Kons- tantinópolyba, hogy. megbeszéljem az ügyet a fényes- séges arcú szultánnal. — Így biztatta Lasky Jeromos lengyel főűr Zápolya Jánost, s mert János bólintott, Jeromos elindult. Konstantinápolyban jól körülszimatolt, mert még nem járt ott valójában soha. Lehetséges, hogy a világosa- lóknak van valamely pártfogójuk a mennyorszá^buj, vagy a paradicsomban, mert rövidesen egy barna képű férfiúval sikerült megismerkednie, Alvisio Grittivel, egy velencei dogé természetes fiával, aki mint a szultán udvarának ékszerkereskedője bizalmas viszonyban volt Ibrahim nagyvezérrel és Szolimán szultánnal. — Országomban — mondta Lasky — koronájáért nyöszörög a magyar király. — Majd visszaszerezzük neki a fényességes orcájú padisah segítségével — válaszolta Gritti. S nem telt bele egy hét, Lasky Jeromos ott tilt a szultán lábánál és jelentette: Tiéd, uram, Magyar- ország királya, mindenével. Szolimán hadat indít és Zápolya visszatér, újra ura lesz a budai várnak. De mert cselekedni rest, azokra bízza életét, akik visszaszerezték királyságát. Grittit kinevezi Magyarország kormányzójává. Gritti egyre nagyobb hatalomra tesz szel t, tizenhat éves liái egri púspoKké nevezteti ki s any- nyi kincset rabol össze, hogy kilencvennyolc lévén, harminc öszvérén es négy szekéren hordják utána, amerre megy, mert senkiben sem bízik. Aztán eszébe jut, miért ne lehetne király ebben a csodálatos országban. Egy- re-mósra végezteti ki János legbizalmasabb embereit s talán most már Zápolya következnék, amikor 1534-ben megölik a magyar urak hadai — szégyenletükben. Ezekben az időkben a Felvidék leghatalmasabb ura, néhai Perényi Imre nádor fia, Ferenc olyan táncot táncol a két király között, aminőre alig volt példa a történelemben. Először Zápolya híve volt, tőle kapta az erdélyi vajdaságot. Amikor Ferdinándnak átadta a koronát, az ő híve lett és megmaradt erdélyi vajdának. Mikor Szolimán hadaival bejön, elfogja koronástól, s ekkor ismét János pártjára áll. Ferdinánd visszahúzódik és Perényi elfoglalja Egert. Az egri püspökség jövedelmei arra bírják, hogy ismét Ferdinánd pártjára álljon, de mert az országgyűlés Ferdi- nándot felkéri arra, hogy az egyházi javakat adja vissza tulajdonosainak, Perényi inkább visszatér Jánoshoz, hogy Egert megtarthassa. 1539-ben Zápolya János Székesfehérvárott tartja fényes esküvőjét a lengyel Izabellával: Az esküvőn az udvarias Ferdinánd is képviselteti magát Serédy Gáspárral, a Felvidék egyik főurával. Serédy rábírja Peré- nyit, térjen vissza Ferdinánd hűségére. Perényi visszatáncol és a király az ország egyik ló tisztségére nevezi ki. 1541-ben Szolimán elfoglalja Budát és Ferdin id Kísérletet tesz, hogy vi.si műszerezze. Sereget gyűjt, s annak fővezérévé Joachim brandenburgi őrgrófot nevezi ki, Perényi ezerötszáz huszárral csatlakozik a sereghez, s a király rábízza a 15 ezer főnyi huszárság vezérletét is. A vállalkozás azonban nem sikerül, a király hívei Ferényit okolják, s titokban azzal vádolják, hogy összejátszott a törökkel, hogy megszerezze a magyar tróni. A két király közti politikai és vagyoni tánc most bosz- szulja meg magát. Ferdi- nándban bizalmatlanság ébred, Perényi Ferencet 1543- ban elfogatja és a németújvári börtönbe záratja, ahonnan csak 1548 tavaszán szabadul ki, s nemsokára meghal. S mind e mesteri tánc közben maradt ideje Perényi- nek ahhoz, hogy a Dobó testvéreket megpróbálja tönkretenni. Ennek a gyülölség- nek nem tudja az okát senki, de hogy Perényi erőszakos birtokfoglalásaival kezdődött, az bizonyos. A török hatalom egyre fenyegetőbben terjeszkedik. Ferdinándot meggyőzik, hogy Eger várát meg kell erősíteni, s ő Dobót bízza meg, hogy a régóta széthúzott püspöki jövedelmeket összeszedje és a várat védelmi állapotba helyezze. Miért éppen Dobó kapja e megbízást 1544-ben? Talán azért, mert vitézi hire ismeretes, s meri soha sem tért sem oda, sem vissza, s nem kért a királytól semmit. Nagy dolog volt ez akkoriban. Es ritka ember, akiről ezt el lehetett mondani. (/' n.j(aij-jk)
