Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

R/h/Uí KOSSUTH 8.18 Táncdalok 8.36 Harsuu a kürtszó! a.11 i-'lotov: Márta. Négyfelvonásos vígopera 11.16 Hallgassuk együtt! 12.2U Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.15 Mesejáték 14.49 Éneklő ifjúság 15.10 Rádiőiskola 16.05 Indulók 16.15 Kerületről — kerületre 16.35 Dalok 17.05 A közönség kérdez, ^ a muzsikus válaszol 17.35 Mérlegen a vállalati gazdálkodás 18.00 Könnyűzenei Híradó 18.30 A Szabó család 39.25 Gershwin-est 20.20 Mozart: Kis éji zene 20.40 Népdalok 21.03 Kilátó 22.20 Ázsiai arcképcsarnok: Csou En-laj 22.30 Braluns-művek 23.30 Nóták PETŐFI » 05 Kit trió 9.03 Régi melódiák 11.45 Az óvónő 12.08 Nóták 12.35 Kórusművek 12.45 Törvénykönyv 13.03 Barokk muzsika 14.00 Kettőtől — hatig ,.. 18.05 A kutatás tárgya az ember 18.49 Operettrészletek 19.09 Kamarazene 20.28 Magyarország, 1514-ben. 3. rész 21.22 Holnap közvetítjük ,.. 21.52 Mendelssohn: Skót szimfónia 22.30 Zenei anyanyelv 22.45 Furulya- és hárfamuzsika 23.15 Könnyűzene 23.30 Áriák PirVl MAGYAR 9.00 ITV 17.25 Hírek 17.30 Cirkusz mindenütt 17.55 Találkozzunk a kamera előtt. Kalmár György műsora 18.15 Kiváló táncegyüttesek 18.45 Arcok a magyar középkorból 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.01) Viktor Hugo: A királyasszony lovagja. 3 feivoriásos dráma 22.25 Tv-híradó POZSONYI 9.25 vanyusa gyermekei. Tv-játék 10.15 Dalcsokor 19.00 és 22.05 Tv-híradó 19.30 Februári rapszódia 20.25 Vidám vetélkedő 20.55 Az ítélet. 5. rész 21.45 A Moldvai SZSZK Állami Együttesének műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Lányok pórázon Színes francia—olasz film­vígjáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor Középiskolai filmklub Délután fél 6 és este fél 8 órakor A nagy zsákmány Színes, szinkronizált francia —olasz film vígjáték (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI PUSKIN Jelenidő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Zártkörű filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG Délután fél 6 órakor Salud Marija. I—II. rész. (Mérsékelt helyárak!) Este 8 órakor Zártkörű filmklub HATVANI KOSSUTH Eper és vér HEVES Sípoló maeskakfl FÜZESABONY Az elítéltek kastélya a j ÜGYELET Egerben: 10 órától szerda; reggel 7 óráig a Ba.i'’sy-Zsi-, Unszky utcai rendelőben. (Te- j lefon: 11-10). Rendelés gyerme-) kék részére Is. ) «iyöngyösön: 19 órától szerda ISUfget 7 óráig, a .Tubái ul'rt 41. K n alant rendelőben. (Tele : 17-27). Árkaiik postája A köztársaság legnagyobb települése lesz főM a tmaiz Nyomottmintás anyagból készült nyári ruhák. Román Renault — magyar alkatrészekkel Kazahsztán félsivatagos vi­dékén található Arkalik vá­rosa, amely tavaly lett az új Turgajsztki terület székhe­lye. A mai Arkalik fő jel­lemvonása a fiatalság — új lakói 18—20 évesek. Ma 45 ezren laknak itt, a prognó­zisok szerint azonban 3 év múlva már 100, a század vé­gén pedig körülbelül 300 ez­res lélekszámú városként a köztársaság legnagyobb tele­pülése lesz. Mivel magyarázható, hogy ilyen gyorsan fejlődik Ar­kalik, s ilyen nagy a vonz­ereje? A Turgajszki terület óriá­si bauxitmezőkkel rendelke­zik. Ez az első ok. A máso­dik ezzel szorosan összefügg — innen indulnak a ka­zahsztáni pusztaságok meg­hódítói, hogy kiaknázzák a föld mélyében rejlő kőola­jat, földgázt, vasércet. A Komszomol védnökséget vállalt a kilencedik ötéves terv e létesítménye, az arka- liki építkezés fölött. A Szovjetunió minden részéből jönnek az önkéntes építők, pedig tud ják, hogy eleinte kö­zös szállásokon, nemegyszer sátrakban kell élniük, a mű­velődési házat, a sportléte­sítményeket pedig saját ma­guknak kell megépíteniük. Mégis egymás után érkeznek a levelek az építkezés Kom- szomol-stá’ojához: „küldjék minél előbb a megbízóleve­let”, hogy részt vehessenek a munkában. Következtetések 100 levélből Ennek okát kutatva szo­ciológiai, — szerényebben szólva újságírói — felmérést végeztem. Az építkezés ve­zetőihez érkezett postából találomra kiválasztottam 100 levelet, s azokat elolvasva megpróbáltam levonni a kö­vetkeztetéseket. „Régi álmom, hogy részt vegyek egy távoli, még nem lakott területen folyó ifjú­sági építkezésben. Lehet-e 19 éves korban érdekesebb, hőbb vágya az embernek, mint hogy maga építse fel saját városát? Alekszandra Vinkovataja, Aktyubinszk”. „Moszkvaiak vagyunk, hárman, barátnők, most vé­gezzük a 10. osztályt. Szeret­nénk kipróbálni erőnket, tá­vol a szülői ház gondosko­dásától. Úgy gondoljuk, hogy kibírjuk a kazahsztáni hősé­get, és a fagyokat. Nincs ugyan építőmunkás képesí­tésünk, de várjuk, hogy így elfogadnak-e bennünket. Komszomolista üdvözlettel Tánya Kaipityina, Ljuba Bobkova és Róza Mirzojeva”. „Orenburgban bolti eláru­sító vagyok, 18 éves. Válla­lom, hogy sátorban lakjak, csali részt vehessek az épít­kezésen. Viktor Akimuskin”. „Kezdő újságíró vagyok, két éve dolgozom egy járási lapnál. Ügy érzem, nem is­merem eléggé az életet. Vá­rosunk nyugodt, csendes. Gondolom, hogy Arkalik- ban érdekes, erős emberek­kel találkozhatom. Ha az ot­tani lapnál már minden stá­tust betöltötték, bármilyen munkát vállalok és úgy írok majd az újságba. Iván Li- macsko. Omszki terület, Ka- lacsinszk”. A 100 levélből körülbelül 75 hasonló tartalmú volt. íróik úgy gondolják, hogy az ifjúsági építkezésen le­mérhetik, mit érnek valójá­ban; olyan munkát talál­nak-e, amely kielégíti tett­vágyukat, s az erős, bátor emberek közé sorolhatják-e majd magukat. Most kezd­ték az önálló életet, s joggal tekintik útjuk fontos állo­másának a távoli ifjúsági építkezést, amely egységes egésszé kovácsolja a sok­sok különböző embert, s amely tele van eseménnyel, örömmel, nehézséggel, a for­málódó élet viharos lükteté­sével. Nem a pénz miatt Olyanok is írtak levelet, akik már életpályát válasz­tottak, szakmát tanultak, jól keresnek. S ők is azt ké­rik, hogy fogadja be őket az arkaliki kollektíva. Kemero- vóból jött pódául a követ­kező levél, amelyet Nyikolaj Poljakov írt: „Lakatos vagyok, havi ke­resetem 120—140 rubel. Le­het, hogy önöknél kevesebb lesz a bérem, de ez nem ér­dekel. Nem a pénzért me­gyek Arkalikba.. Száz közül 22 hasonló tar­talmú levelet találtam. Tehát a jelek szerint nem a „nagy pénz” vonzza erre az ,psten háta mögötti” helyre a fiatalokat. Egyébként úgy látszik, hogy Nyikolaj Poljakov és társai nem tudják elég ponto­san, hogy Arkalikban a ne­hézségek mellett egy ^ sor kedvezmény is várja őket. Az ilyen távoli, félsivatagos vidéken, méghozzá nehéz időjárási viszonyok közepet­te sokkal nagyob erőkifej­tést igényel a munka, mint másutt, így a fizetés is jó­val magasabb, mint például az ország középső övezeté­ben. Nyikolaj Poljakov pél­dául normál béréhez 45 szá­zalékos pótlékot kap, vagy­is a távoli építkezésen havi fizetése meghaladja a 200 rubelt. Akik más végzettséggel rendelkeznek, vagy nincs szakképesítésük, rövid idő alatt elsajátíthatják a kő­műves. vakoló, ács, festő, és mázoló szakmákat, a város három szakmunkásképző is­kolájában. Teliát nemcsak a romanti­ka és a lelkesedés vonzza a távoli építkezésekre a fiata­lokat. Egy levélben ez állt: „Kérem közöljék a felvé­teli feltételeket, s azt is, mi­kor kaphatok majd lakást, milyen a fizetés és az öve­zeti pótlék, milyen a város áruellátása. Lehet, hogy je­lentkezem munkára. Genna- gyij Sztarosztotov mechani­kus-technikus. Vlagyimir”. Az építés vezetőjét idé­zem: „Helyes, ha egy ember ér­deklődik, tudni akarja, mi­lyenek a munka- és a létfel­tételek. Nem akarjuk eltit­kolni, hogy mit tudunk nyújtani. Munkára hívjuk Arkalikba Sztarosztotovot is. Szükség van tapasztalt szak­emberekre”. A feledést keresi... Kezembe került még egy levél, amelyhez hasonlóval nem találkoztam: „Rjazányban lakom, el alcarok menni innen minél messzebbre. 22 éves vagyok, gépírónő, a kislányom 2 esztendős. Bármilyen lakás kielégít. Genrietta Ma jorova”. Megmutattam a levelet az ifjúsági építkezés vezetőjé­nek, Bulat Ahmetovnak. — Postánkban ritka az ilyen levél. Ügy látszik, va­lami történt ennek a fiatal­asszonynak az életében és a távolságban keresi a feledést bánatára.., Természetesen lesz helye nálunk, adunk lakást is, a kislányt felvesz- , szűk az óvodába. Segítünk | neki, de előbb azért kapcso- j latba lépünk a rjazanyi Kom- , szomol-bizottsággal, hogy keressék fel otthon Genriet­ta Majorovát, hátha nem tör­tént olyan helyrehozhatatlan dolog. Hátha csak egy elke­seredett pillanatában írta ezt a levelet, s nem kell a kicsivel olyan messzire utaznia, ahol bizony elkerül­hetetlenek a nehézségek. Ilyen Arkalik postája. Sze­rintem ez arra is felel, hogy mi vonzza a szovjet fiatalo­kat a szibériai, a kazahsztá­ni, a távolkeleti építkezések­re. Lev Rumjancev (APN — KS) A MOGÜRT és a brassói autótraktor, valamint a pi- testi Dacia Külkereskedel­mi Vállalatok között nem­régen létrejött hosszú lejá­ratú szerződés értelmében kiszállították az első ma­gyar alkatrészeket, amelye­ket román járművekbe épí­tenek be. Az idén még csak néhány darabot szállítanak próba­képpen a Rába-Man 215 ló­erős döntött motorjaiból, a jövő évre azonban már 300- at, a 192 lóerős fekvő Rába- motorokból pedig 1975-ig 700-at igényeltek a román üzemek. A magyar berende­zéseket elsősorban a bras­sói teherautó- és traktor­gyárban és a pitesti Guap személygépkocsi-gyárban használják fel. A Kismotor- és Gépgyár szakemberei a közeljövőben megkapják ro­mán. kollégáiktól az autóbusz, ablakkeretek tervrajzait, amelyek alapján a román járművekhez gyártanak al­katrészeket. A kooperáció kiterjed majd a Ganz sebes­ség-, fordulatszám- és lég­nyomásmérőinek gyártásá­ra is. Jelentős üzletkötésnek ígérkezik a francia licenc alapján gyártott Dacia Re­nault kocsikhoz magyar aj­tózsanérok szállítása. A ro­mán üzletkötők érdeklődnek teher- és személygépkocsik komplett szervizállomásai iránt is, amelyekhez a ma­gyar fél az épületek megter­vezését és kivitelezését is vállalná. Az együttműködés kere­tében több román autóipari gyár termékeit építenék be magyar járművekbe. A med- gyesi karosszériaüzem tej-, sör- és üzemanyag-szállítás­ra alkalmas tartályokat szál­lítana Rába és Csepel te­herkocsikhoz. Ugyancsak ez az üzem nyergesvontatók speciális felépítményeit is gyártja majd exportra. A Dacia-cég jó minőségű ön­tött olaj- és vízszivattyúi el­sősorban Rába-Man moto­rokba kerülnének. A MO­GÜRT tájékoztatása szerint az idei magyar—román au- tópiari kooperáció értéke much -i!atí.ii a 800 ezer ru­belt. (MTI) Iván és Marja összeháza­sodtak. Már egy éve éldegél­tek együtt, amikor Marja mindent sejtető asszonyt báj­jal férje jülébo súgta: — Iván, úgy érzem, gyere­künk lesz! — Gyerekünk? De hisz még lakásunk sincs! Baráti körünkben mindenkinek van már lakása; s köztük hány szö­vetkezeti! Mi pedig, mint a vadorzók, a te szüléidnél húzódunk meg. Először is la­kást kell szereznünk! összekapartak minden pénzmagot, és felépítették a lakást. Kétszobásat, loggiá­val, tetőterasszal. A konyha fala plafonig ragyogó fehér csempével van kirakva, a fürdőszobáé kékkel, az illem­helyé színjátszóval; szóval, ultramodern az egész. Az új lakásban is lehúztak már egy évet, amikor Marja ismét bejelentette: — Ivfmuska, nálunk min­den. valószínűség szerint jön a trónörökös ■.. — Micsoda? Akadnak nc- ' iin.k fontosabb dolgaink is! Minden barátunknak stíluso­san berendezett lakása van, klasszikus meg modern bú­torral, mi meg, mint az éj­jeli menedékhelyen a vador­zók, egy nyűvőfélben levő „dikón” alszunk! Ifeserves erőfeszítéssel ösz- szeszedték a bútorzatot is — stílbútort mahagóni és ében­fa keverékből, a tizenhato­dik század első harmadából. A székek támláján hatgyer- tyás ezüst gyertyatartó. A csodájára jártak! Egyszer, amint ott heve- résztek a baldachinos ágyon, Marja boldogságtól sugárzó arccal ismét így szólt: — Iván, jön az utód.. — Ráér még! Minden is­merősünknek autója van, mi se szégyenkezhetünk. Össze­szedjük magunkat és meg­vesszük! így is tettek. Osszekupor- gatlák a rá valót, majd so­ron kívül megszerezték a kocsit is. Zaporozsecet — külsőleg. Mert belül minden, de minden Volkswagen-al­katrész: a műszerfal, a se­bességváltó, az ülése! a karburátor, a fűtőtest, így hát saját kocsijukon utaztale a Fekete-tengerhez, Szocsiba Picundára. Egyszer amint ott sütkéreznek a ten­gerparton — jobbra egy ét­terem, balra egy cukrászda, hátuk mögött egy panzió, sa­ját gyógyfürdővel, elektro­mos masszázzsal —, Marja az unalomtól nyűgös hangon szolalt meg: — Jván, attól tartok, hogy fürdő ide, masszázs oda, ne­künk már soha sem lesz gyerekünk ... — Na és? — felelte Iván. — Akkor veszünk egy kutyái! Elvégre baráti körűnkben is mindenkinek az van, gyerek helyett. összekaperfKíttnk *wt kis pénzt — vettek kutyát. Faj­tisztát. Hetediziglen törzs­könyvezettet, amelyiknek az apja — foxterrier, az anyja — bernáthegyi, maga az utód pedig selyemszőrű pin­csi. Fényképével tele a kocsi, a lakás!' jj Most aztán van lakásuk, múlt századi stílbútoruk, ko­csijuk, kutyával a hátsó ülé­sen. $ Szívüket néha mégis szó-’' rangú érzés fogja el. Élet ez így? — kérdik maguktól. Lesz-e valaha hobbykerljük, kacsalábon forgó hétvégi ví- kendházzal? Lesz-e kerti törpéjük? S ha nem. kire pa­zarolják. a szeretetüket? Hi­szen a kutya már öregszik ... Fordította: Sigér Imre ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom