Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

Sárvári fatatafök f Az Erdészeti Tudományos Intézet észak-dunántúli, sár­vári kísérleti állomása fog­lalkozik a fenyőfa szaporítá­si problémáival. A négy év óta működő állomás már ed­dig is nagy segítséget nyúj­tott a magyar papír- és cellu- lózegyártásnak. (MTI Foto — Feliérváry Fe­renc felv.-KS) r w Őrjáraton Lőrinciben Kultúrház-igazgatót keres a község — Lesz-e fiatalok fóruma? — A »Magvető* magvetése Lőrinci, Selyp, Petőfibár nya! Tízezer lélek. S olyan nagy üzemek, mint a Mátra- vtdéki Erőmű, Csőszerelő Vállalat, cukorgyár, cement- in ű vak. Ipari medence, így is emlegetik a vidéket. Majd hozzáteszik, hogy jól élnek itt az emberek. Öltözködnek, szépen, bútorozzák be laká­sukat, nem sajnálják a pénzt kulturális kiadásokra. Tehát adnak magákra. Csak mintha Lőrinci. a centrum nem tartana lépést a világgal! Minket most a legutóbbi érdekel A kultúra. Főleg pe­dig az, hogy a művelődéspo­litikai irányelvek valóban egyenetlenül jutnak-e ér­vényre a Selypi-medencóben? Illetve: mennyivel áll hát­rább Lőrinci a többi telepü­lésnél? Feltételek Létesítmények dolgában — márpedig ez a kiindulási pont! — semmiképpen sem kell szégyenkezniük az itt la­kóknak. Tanácsi és üzemi kezelésijen összesen négy művelődési otthont találunk ezen a tájon. Eggyel keve­sebb a filmszínházak száma, s ugyanennyi könyvtár nyújt olvasási lehetőséget a telepü­lések betűkedvelőinek. Utób­biak között találjuk a kivá­ló címmel kitüntetett lőrinci könyvtárat, amely megyed vi­szonylatban is példamutató munkát végez. Jól felszereltek, ízlésesek ezek a létesítményele A mű­velődési otthonok közül ta­lán csak a Lőrinciben levő kissé korszerűtlen! Nagyter­me, két apró öltözője van csu­pán ami nem kedvez a most divatos kiscsoportos foglalko­zási rendszernek. De hát mit lehessen tenni? Ezt is a volt orvosi lakásból alakították ki a tanácsvezetők. Majd arra törekedtek, hogy mielőbb függetlenített népművelőt kerítsenek beléje, aki tarta­lommal tölti meg a falak kö­zét. — Ennek bizony már egy esztendeje, mégsem jutot­tunk ötről a hatra — csó­válja fejét Szentgyörgyi Já­nos tanácselnök. — Nem ka­punk igazgatót! Rövid idő alatt a harmadik hagyott el bennünket. S mindannyi a lakás miatt. Nem tudunk ne­kik lakást biztosítani. Mit mondhatok erre? Azt hiszem, mindent megmagyaráztam, ha közlőm az újságíróval: a negyedik ötéves tervben egyetlen lakás építésére nem kaptunk keretet... A fiatalok klubjában Lőrinciben igen erős a KlSZ-szervezet. Ez nemcsak a 130 fős taglétszámban mu­tatkozik meg, hanem dina­mikus tevékenységükben is, aminek bizonysága a könyv­tár épületében létrehívott, s CMIMÍW február St, nagyon szépen berendezett ifjúsági klub. A teremben televízió, rádió, magnó várja esténként a község fiatalsá­gát, s a klubvezeiőség gon­doskodik róla, hogy a kötött foglalkozások se fulladja­nak formalizmusba. De hát ők még többet sze­retnének! Az eddigitől, * szokványostól eltérőt. Pontcr san megfogalmazni nem tud­ják, de hát kibújnának ezek a dolgok, ha leülnének közé­jük a felnőttek, az érett em­berek, a falu vezetői. Aho­gyan jószerint máshol mégis teszik, kinyitván az ifjúi he­vület, fantázia széles zsilip­jeit. — Miért nem próbáBoa»­nak fórumműsorcik rendezé­sével? Ahol a község vezetői válaszolnak a fiatalok spon­tán megnyilatkozásaira? Hasznos ez mindenképpen. A tanács megtudja: mi fáj a fiataloknak. Ök meg lecsd- hadnak, miután illetékesek, re bízták gondjukat — sze­gezzük nekik a kérdést — Fórum? Hált ez eM mindmáig elzárkóztak a köz­ségi vezetők. Ök elégnek íté-^ lik, ha néhanapján valamely^ képviselőnk ott ül a végre-^ hajtó bizottságban, s elpoty- ^ tyentd bánatunkat, örömünket, > Pedig tényleg az lenne azs igazi, ha széles körűen vitat-1 kozhatnánk. Igen, vi tatkoz-^ hatnánk! Lehet nekünk, van is önálló véleményünk, ^ ami mellett esetleg kitartunk § tűzön-vízen át —, válaszol az ^ ötletre az ifjúsági klub egyik ^ vezetője, akit láthatóan nem ^ zavar a tanácselnök jelenlé- te véleménye kifejtésében. >5 § Mozi és a könyvévé Említettük már, hogy Selypi-medence településein | mindenütt filmszínház mű- ^ ködiik. Lőrinciben azonban | nem akármilyen a mozä.^ Nyugodtan odaillene a me-* gye bármely városának főut-S cájára. Normál és keskeny film vetítésére alkalmas, mé-^ zőtere kényelemmel berende zeit. Ez sem' az égből poty- ^ tyant azonban. Negyedmillió-^ nál többet áldozott rá a ko-^ zelmúltban a nagyközségi ta- ^ nács, s ugyanennyivel segi- ^ tett a megyei mozi üzemi vál- 5 lalat. ^ Látogatottság? Itt azzal ^ sincs hiba. Hetente ötször^ játszanak benne, s a k ihász- náltság szinte százszázalékos.^ Eger nem dicsekedhet ilyen ^ forgalommal, pedig műsora ^ változatosabb. ' Kultúrház ide, mozi oda:^ könyvtárukra legbüszkébbek^ mégis Lőrinci polgárai. Igaz, ^ erre hullott legtöbb fény, leg-§ több elismerés. De nem ér-^ demtelenül. A községi i>eze-§ tők jó érzékkel kapva kaptak^ a Megyei Könyvtár ajátúa tán, hogy unokaöccsévé fo~ ^ gadja könyvtárukat a Mag-* vető Könyvkiadó, s ez a* „rokonság” nagyon érezteti5 hatását. A vállalat által § rendszeresített író-olvasó ta-^ lalkozók jó propagandái kortárs irodalomnak, nagyon^ megnövelték Lőrinciben az^ olvasótábort. S az a többlet^ sem kutya, ami anyagiak te-fc kkutetébco e szövetségből származik. Évente többször is vasikas könyvküldemenyek érkemék ugyanis a Magvető Könyvkiadótól, példányai a legújabb kiadású könyvek­nek, így a költségvetésben biztosított tanácsi pénzből bőven lehet áldozni a külön­böző szakirodalmakra. Az idei esztendőt egyéb­ként nemzetközi könyvéwvé avatta az UNESCO, az Egye­sült Nemzetek Szövetségének kulturális szervezete, kinyil­vánítva, hogy a technikai forradalom, korában létkér­déssé vált az olvasás, a mű­velődés, a tájékozódás. Lő­rinci készült, s készül a könyvév tartalommal való megtöltésére. Ennék lesz el­ső állomása áprilisban akol- tészetnapi demonstráció, amelyet a Magvető Könyv­kiadóval közösen, s az egész Selypi-medencét megmozgat­va készítenek elő könyvtáro­sok és nem könyvtárosok, a község fiataljainak segítségé­vel Moldva? Győző Lesz-e főiskolai tar Gyöngyösön...? Interjú Hodászi Miklóssal, a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatójával Tíz év felsőfokon. Ezt a mondatot adhatnánk mot­tóként annak a beszélgetés­nek, amelyet nemrég foly­tattunk Hodászi Miklóssal, a gyöngyösi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum igaz­gatójával abból az alkalom­ból, hogy egy évtizede ala­kult az intézet. Azóta több száz szakembert — szőlész-, borászt és zaldséglkertészt — adott megyénk második fel­sőoktatási intézménye a ma­gyar mezőgazdaságnak. — Mi indokolta a gyön­gyösi felsőfokú technikum létrehozását? — Mindenekelőtt népgazdasági igény. A hatvanas évek elején fejeződött be a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Uralkxxtóvá vált a nagyüze­mi termelési mód, ami na­gyobb szakmai tudással ren­delkező embereket kívánt a termelés korszerűsítésére. Az akkori Földművelésügyi Mi­nisztérium ezért új iskolatí­pust hozott létre, a felsőfokú technikumokat, amelyek két év alatt viszonylag magas képzettségű szakembereket képeznek. A gyöngyösi inté­zet létrehozását a város földrajzi helyzete indokolta, amely a nagy hírű történel­mi mátraalji borvidék köz­pontjában helyezkedik el ahol a szőlészet és borászat évszázados múltra tekint vissza. A közén hatvani táj pedig zöldségtermesztő ha­gyományaival tette indokolt­tá úgyszintén ezt A képzés tehát két helyen, Gyöngyö­sön és Hatvanban kezdődött, szőlős-borász, illetve zöld­ségtermesztő szakokon. — Hogyan indultaik és hal tartanak ma a képzésben? — Már az első évben ?2 megye küldött fiatalokat Nagyon nehéz volt a kezdés, mivel Gyöngyösön a közép­fokú technikum épületében volt az oktatás, Hatvanban pedig a Lenin Termelőszö­vetkezeit tanyáján volt a fállatok Dobé István életregényéből VIIL A végzetes szélhámos Es ekkor lép a színre Kén- deressy István. Mintha pon­tosan végszóra érkezett vol­na a színpadon, vagy egy kéz láthatatlan intésére, amely kinyúlik a kriptából s azt mondja egy porló ajak: Én, Perényi Gábor, paran­csolom ... A kor bitangjai közül Lás- ky Jeromos és Gritti kalan­dorok voltak, egy egész or­szág tétjében játszottak, de Kenderessy csak kisebb szél­hámos, valami kapoxuncai születésű szökött pap, akinek minden vagya a jól jövedel­mező leleszi prépostság, amely az ország úgynevezett ,.hiteles helye”. Érdemeket kell tehát szereznie. A gyors tájékozódás a szélhámosok erénye. Két nagy birtokos él a Felvidéken: Balassa János és Dobó István. Ha ez a két fej lehull, gazdag lesz a ki­rályi kincstár és gazdag lesz ő maga is. Ez a Kenderessy levelet visz egyszer Ruber János kassai főkapitányinaik. El­mondja, hogy itt, meg itt, is­ten tudja hol, elfogott egy hírvivőt e levéllel, amelyben Balassa Séssss és Dobó Ist­ván. Majánlják ssolgálatai­kát János Zsigmondnafc, aki a török oltalma alatt az er­délyi fejedelem címét viseli, kérik, hogy a jövő esztendő­ben, hívja be a törököt s majd kiverik az országból Miksát. János Zsigmond vá­laszlevele csodálatos módon ismét Kenderessy kezébe ke­rül János Zsigmond élőbb ugyan megvizsgáltatja a Ba­lassa—Dobó féle levelet s bi­zalmas embere, Békés Gás­pár az aláírásokat is pecsé­teket is rendjükön valónak találja. Kenderessy most alázatos levélben hívja fél Miksa ki­rály figyelmét a Felvidéken és Erdélyben készülő láza­dásra. Hivatkozik az élő is­tenre. aki a vesék és szívek vizsgálója, hogy amit mond, arra csak őfelsége iránti alattvalói hűsége készteti A lázadók, ha az idő itt leszen, nyilván föl támadnak őfelsé­ge ellen. Addig kell az ügyet csírájában elfőj tani, az össze­esküvés egyik fejét Dobót, ki különben már halálos beteg­ségben szenved, mielőtt meg­halna, tőrbe kell csalná a megérdemelt büntetés végső. Ken végűi őfelségéit, hogy zöldségtermesztő szakos hall­gatók kollégiuma, mostoha körülmények között. Csak jóval később a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium jelentős anyagi támogatásával kezdődött meg az új központi épület terve­zése és építése Gyöngyösön. Az 1967—68-as tanévben az­után módosított tanterv alapján áttértünk a három­éves képzésre. — Mit jelentett ez? — Kibővült a tantestület és növekedett a hallgatói létszám. Bővültek a tantár­gyak is, a szőlészet-borászat, a zöldség- és gyümölcster­mesztés, valamint a géptan mellé közgazdasági és jogi, illetve vezetéselméleti isme­retek kerültek. Mindez tar­talmilag és minőségileg is szélesebb körű tájékozottságot biztosit a hallgatóknak. Ez a harmadévesek elsői állam­vizsgáján 1971-ben is' igazo. lódott. Ma az új központi épületben hat tanszéken ké­pezzük hallatáinkat, me­lyek közül tavaly ősszel ön­álló csoportként megalakult, a növénytermesztési gépész szak is. — Milyen a gyakorlati ok­tatás? — Az intézetből kikerülő fiatalok számra alapvető fontosságú a nagyüzemi szemlélet és gyakorlat elsa­játítása. Főként a vezetés­ben és szervezésben való jártaság, valamint a manuá­lis készség. A gyakorlati képzésre ezért nagy hang­súlyt fektetünk. A nagyüze­mi gyakorlatokat hallgatóink a Gyöngyös—Domoszlói Ál­lami Gazdaságban végzik, il­letve a tanszék irányításá­val a Mátraalji úton lévő 13 holdas fajtabemutató tele­pen. Hatvanban pedig a fó­lia sátorral borított gyakor­lóterületen. — Milyen kapcsolataik vannak a nagyüzemekkel? — Több mint 25 Heves megyei termelőszövetkezet­eden, írásait idő előtt ne te­gye nyilvánossá. Miksa hisz a szélhámosnak és tanácsát is megfogadja. Dobót tőrbe kell csalnia. Or­szággyűlést hívat össze Po­zsonyba s erre külön is meg­hívja Dobót: „Oly ügyek fog­nak megbeszélésre kerülni, mélyek meghányásánál ok­vetlen jelen kell lenned. Ne bántson téged, hogy a múlt napokban Pozsonyban letar­tóztatva lettél, ez a mi tud­tunk és akaratunk ellen tör­tént. Mikor boldog emlékű atyánk veterán hívei, kik kö­zül egyedül te vagy életben, előttünk mindig a legkedve­sebb voltál, gondolhatod-e, hogy ellened valamit tenni, téged bántalmazni a legtá­volabbról bár, szándékunk­ban lehetne? De Miksa Balassát is tőrbe csalja. Balassa ugyanis érte­sül Trautsom udvarmestertől, hogy milyen gyanú kelt elle­ne. Érdemes elolvasni, mit ír erről Budai Ferentz úr, a szováthi református eklézsia prédikátora 1804-ben. „Amikor Balassa megtud­ta, mindjárt Becsbe ment es magát illendőképpen, mente­gette, hogy ő attól a gonosz­ságtól mellyel ötét feketítik, téllyességgel ártatlan, Miksa az ő irigyelnek és rosszaka­róinak ne hidgyen; akiket neki a király kijelent, min­denkor kész lesz azokat az ország törvényszéke előtt ha­zugságokról meggyőzni, vagy azokkal való magános bajví­vás által megbizonyítani ár­tatlanságát. Igen kegyelmes választ adott akkor néki Ma­ximilian és azzal az intéssel bocsátotta él magától, hogy eddig való hűségét azutámr is tartsa meg. Mikor pedig ki akarna lépni a szobából, visszaszólította őtet, vele ke­zet fogott és azt parancsolta néki, hogy még aznap délben ismét az udvarba menjen és a királyi famíliával együtt vegyen részt rrma .a, tszánkA- zäsi” mulatságon, mellyel az tel vagyunk kapcsolatban, főként szőlőtermesztő gaz­daságokkal, Gyöngyöstől Egerig. Az üzemek fajtavá­lasztásakor. telepítésekor, új gépek bevezetésekor kémek szakmai tanácsokat. Tanszé­keink a szaktanácsadáson kívül jelentős tudományos kutatómunkát is végeznek. — Milyen további fejlesz­tés várható az intézet életé­ben? — Miután elkészült a kö­zel 70 milliós központi épü­let, amelyhez 250 fős kollé­gium és étterem is tartozik, kibővült a hallgatói létszám. Ma már 200 fiatal leendő szakember tanul Gyöngyö­sön. A központi épület berendezése európai színvonalú. Az épület alagsorában olyan pincekombinátot hoz­tunk létre, amely a szőlő- feldolgozástól a palackozá­sig egy teljes borászati tech­nológiát foglal magába. így a hallgatók a szőlőpréselés­től a musterjesztésein ke­resztül a bor palackozásig mindent egy helyen, folya­matosan szemlélhetnek. A kedvező tárgyi és személyi feltételek alapján merült fel a gondolat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban. hogy Gyöngyösön az északi tájnak megfelelő hegyvidéki gazdálkodási szakmérnökképzést vezetnénk be. Így az intézet a kerté­szeti egyetem kihelyezett főiskolai karaként működne. Hogy ez megvalósul-e vagy sem, azt nyáron a Miniszter- tanács dönti el. A miniszté­rium. a Heves megyei párt­bizottság, a megyei tanács, és a megyei országgyűlési képviselőcsoport is indokolt­nak latja az intézet átminő­sítését főiskolai kanná — mondotta befejezésül Hodá* szí Miklós. Menfusz Károly Béts hóval megtöltött uteáin fogja magát vidítani. Maxi­milian a maga kisebb lányát Erzsébetet bízta öreá, aki azután kilentzedik Károly francia királynak jegyződön él. Másnap jó reménységgel indult haza Balassa. Minekutána eljött a diéta (országgyűlés) ideje, a kö­zelebb írt esztendőben Dobó­val együtt Posonba mentek s mivel eleve gondolták, hogy ők is szóba fognak jőni, egy esdeiklő ’ levelet nyújtot­tak be Maxhmliónnak, hogy ök meghallgatatlan ne bűn­hődjenek, azt is ígérték, hogy bé fogják bizonyítani, hogy a Zápolyához írt levelet nem ők írták, sem nem az ő tud- tokkal és akaratjokkal író­dott az. Legnagyobb gyamí- sógofc egy kaprontzai fi, Kenderes! István nevű szö­kött papra vall, hogy az irta volna az ő képükben Kassán azt a levelet. A rendek két részre oszlottak. Némelyek vitatták, hogy a törvépy út­ján kell őket megítélni, má­sok azt vitatták, hogy min­den halasztás nélkül őrizet alá kell őket tenni s azután a törvényhez nyúlni. Végül is Maximitiánra bízták kimene­telét. Ök egy havas fergeteg- ben a gyűlés palotája előtt várták magok dolga kimene­telét. Beszólilítatja őket egy­szer a király. Liszti János veszprémi püspök felolvassa előttük a végzést, mely ab­ból állott, hogy az ellenség­gel való egyetértés miatt Fel­ség ellen vétőknek látszanak, azért is fogházba kell men- n,iök. Mikor magok mentsé­gére valamit akartak volna szólam, Ekk gróf körül állja őket s parantsollya, hogy ő utána menjenek. Ki is ugyan őket egy felházba, azután pedig Maximilian elmenetele utánn az épület álsó részére egy vas rostélyos ablakú helyiségbe záratta és mellé­jük őrizőket rendéit.” (FolytatjatQ [

Next

/
Oldalképek
Tartalom