Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
Kedd esti külpolitikai kommentárunk l Történelmi előrehaladás A HÍRÜGYNÖKSÉGEK kedden délután Londoniból aat jelentették, hogy a Bangla Deah Népi Köztársaság kérte felvételét a nemaetközösség tagállamai sorába. Az elmúlt hetek eseményei nem hagynak kétséget afelől, hogy a 'felvételi kérelemnek nem lesz akadálya. Mór az a vétó is elesett, amely korábban még gátat képezhetett volna: Islamabad vétója. Pakisztán ugyanis időközben kilépett a nemzetközösségbői. Tulajdonképpen érthetetlen, hogy Pakisztán — amelynek olyan tapasztalt, a realitásokra érzékeny politikus áll az élén, mint Aid Bhutto —, hogyan viselkedhet még mindig ilyen irreálisan. Szinte önmagát kényszeríti bate nem is Csak a „Hallstein-doktrinás Nyugat-Németor- szág” egykori — s mint a történelem bebizonyította: hosz- szú távra tarthatatlan —, szerepébe, de annál is szűk látókörűbben viselkedik. Mintha — Tajvan lenne. De az, hogy Tajvan minden nemzetközi szervezetből önként kivonul, még érthető: hiszen tudja, hogy ezzel csak kizárását előzi meg, mert a Két Kína elmélet elfogadhatatlan. A »KÉT PAKISZTÁN” elmélet azonban nem az: pontosabban, az egy független Paikisztán és egy független Bangla Desh létezése ellen gyakorlatilag már alig van valakinek kifogása a világon (már az USA-mak is egyre kevésbé, leginkább talán Pakisztán mellett — Peking látszik ragaszkodni a régihez). Bangla Desh állam a legkevésbé sem kívánja Pakisztán kizárását bárhonnan is, holott a történteit után lenne oka haragra és bosszúra, ha Rahman sejk nem volna olyan józan, reális politikai vezető. Ezzel a magatartásával tehát Paikisztán csak önmagának árt, Bangla Desh haladását és elismerteitését a világban nem képes megakadályozni. Bangla Desh minden pakisztáni intrika és szabotázs ellenére halad a maga útján. Nemzetközi tekintélye erősödik és neon is csupán a diplomáciai el ismerésekkel. Ismeretes, milyen sikeresen zárultak most Mudz&iibur Rahman és Indira Gandhi indiai tárgyalásai (a többi közt abban is megállapodtak, hogy India március végéig kivonja csapatait Bangla Deshből), küszöbön áll Bangla Desh mi- násztereűnükének moszkvai útja, nyilván sorozatosan kap majd meghívásokat más országokba is (összefüggésben — egyebek között —, a nemzetközösségi csatlakozással), és ugyanakkor az ország belső frontján lelkesen, dinamikusan folyik az újjáépítés, a gazdasági élet helyreállításában. AMI MA BANGLA DESHBEN TÖRTÉNIK, nemcsak pdL’.tüua. hanem történelem is. Az egész világ szeme láttára halad előre itt a történelem kereke. És ezt sem Pa- í; kiígJtánbán, sem másutt nem tudják már visszafelé for- l gabúV^*MwMwM*>A***M**^AAAA*A*^A<^A/^^AAAAAAAAA^/W^/\AA/VVV\^AA^A✓V^A'^rf^/' Megérkeztek az első küldöttségek az indokínai békével foglalkozó világkonferenciára PÁRIZS: Párizsba már megérkeztek az első küldöttségek az indokínai népek békéjével és függetlenségével foglalkozó világkonferenciára, amely több mint 60 ország képviselőinek részvételével pénteken délelőtt a Versailles-i kongresszusi palotában kezdi meg tanácskozását. Elsőként az indokínai népek küldöttségei érkeztek meg a francia fővárosba. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága kedden felhívással fordult a francia munkásosztályhoz és az egész francia néphez, hogy szolidaritásuk kifejezésre juttatásával tevékeny támogatást nyújtsanak a világkonferencia munkájának. Vietnami nyilatkozat Megsemmisült 3000 falu és köxel 6 millió dél-vietnami fizetett a hahoi*iiév*t HANOI: A VNA hírügynökség közzétette az Egyesült Államok háborús bűntetteit kivizsgáló bizottság nyilatkozatát. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az amerikai imperialisták és dél-vietnami búbjaik agresszív neokolonia- lista terveket valósítanak meg Dél-Vietnamban. Ennek keretében már hosszú évek óta erőszakosan koncentrációs táborokba telepítik át Dél-Vietnam lakosságát. Az amerikai szoldateszka és a saigoni rezsim a legbarbárabb módszereket alkalmazza. Tömegesen gyilkolják le az embereket, porig égetik a falvakat és mindent megsemmisítenek, ami f<épfdv írónkon érkezeti Herbert Weimer (baloldalt), a nyugatnémet szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetője hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodik. Képünkön Stefan Olszowskí lengyel külügyminiszterrel. (Telefoto — CAF—MTI—KS) A lig két hét hiányzik az utóbbi évek nemzetközi politikájának kétségkívül egyik legérdekesebb eseményéhez. Nixon amerikai elnök február 21-én érkezik Pekingbe. A látogatás előkészítésére már megérkezett a kínai fővárosba a műszaki személyzet. Szinte politikai szimbólumnak is tekinthető, hogy alsóként az amerikai légierő két gépe szállt le a pekingi repülőtéren, különböző hírközlő berendezésekkel a fedélzetén — majd a kirakodás után Guam szigete felé vették útjukat, ahol a Vietnamot támadó bombázók egyik támaszpontja van. Ez a jelkép egyben -félreérthetetlenül a látogatás egy olyan indítóoka felé irányítja a figyelmet, amelynek a legközvetlenebb taktikai-politikai szempontból kiemelkedő szerepe van. 1972 választási év az Egyesült Államokban és Nixon nem felejtette el, hogy demokrata párti elődje, Johnson a vietnami agresszív háborúba bukott bele. Hogy a Fehér Ház számára, belpolitikai szempontból rendkívül fontos a vietnami agresszió valamilyen formában történő „lezárása” — azt éppen ezekben a napokban jelezte a régi javaslatokat új taktikai formában tálaló Nixon- beszéd. A Nixon-utazás bejelentéséhez kezdettől fogva döntő szerepet játszott az az amerikai elgondolás, hogy Dél- kelet-Ázsiában esetleg el lehet érni a kínai és amerikai érdekszférák megosztását — az ott élő és szabadságukért harcoló népek feje fölött. Közvetett bizonyítóPekingi akciók - pekingi korlátok GkAUuüUsBa CmSSStl tafamác A. ka ennek az a néhány nappal ezelőtt elhangzott amerikai közlés is, hogy az elnök mindenható nemzetbiztonsági tanácsadója, Kissinger a párizsi Vietnam-kon- ferencia székhelyén tett titkos látogatását, s a VDK, valamint a Dél-vietnami Forradalmi Kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseit két ízben is pekingi látogatásának időpontjához igazította. A harcoló Vietnam képviselői már a pekingi Nixon- út bejelentésének napjaiban (tehát hónapokkal ezelőtt) kijelentették és azóta többször megismételték: az agresszió felszámolásáról Washingtonnak Indokína harcoló népeivel kell tárgyalnia, és nem képzelhető el semmiféle megoldás más módszerekkel! Ennek ellenére Peking akcióiból, félreérthetetlenül kitűnik, hogy az indokínai problémáról is tárgyalni óhajtanak az amerikai elnökkel. Ez megfelel ugyanis Kína hatalmi törekvéseinek és annak a távolabbi elképzelésnek, amely hivatva lenne Kína számára hegamón szerepet biztosítani Délkelet-Ázsiában. A Nixon-utazás e közvetlen és amerikai belpolitikai szempontból is döntő indítóokai mellett természetesen más meggondolások is szerepet játszottak az utazásban. A kínai vezetők makacs szovjeté1 lenes politikája és ezzel párhuzamos hatalmi elgondolásai megfelelő alkalmat szolgáltattak az amerikai politika számára, hogy növelje manőverezési lehetőségét! Lényegében ugyancsak a világpolitikái B „mozgásszabadság” bővülését várja a látogatástól Peking is. Ebben a vonatkozásban tehát a látogatás alapja a szovjetellenesség. [ ármilyen látványos is azonban az amerikai elnök pekingi utazása, bármennyire is alkalmasnak látszik arra, hogy a választás küszöbén lefegyverezze vetélytársait — a kínai- amerikai közeledésnek szükségszerűen megvannak a maga korlátái. Mindenekelőtt: Nixon és az amerikai politika számára a gyakorlatban most és még sokáig jóval fontosabb a Szovjetunióhoz fűződő viszony — hiszen a Szovjetunió politikai, katonai és gazdasági súlya összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint Kínáé. Nixon ezért kínosan igyekszik kerülni azt a látszatot. hogy Pekinggel nyílt szovjetellenes szövetség kovácsolásán fáradozik. Nem utolsósorban ezért fordított gondot arra, hogy május folyamán módot kapjon egy moszkvai látogatásra is. Távolabbi perspektívában hátárt szab a kínai—amerikai kapcsolatok fejlesztésének, illetve a Peking—Wa- shington-közeledésnek az is, hogy Kína olyan területen igyekszik érdekszféráját és befolyását növelni Ázsiában — amelyet röviddel ezelőtt az Egyesült Államok még vitathatatlanul saját befolyási övezetének tekintett! Az ellentétek további, még későbbi tényezője lehet a kínai atomfelfegyverzés során a kínai interkontinentális rakéták várható megjele__________________ í V égül, de nem utolsósorban: a közeledés korlátjának kell tekinteni az államvezetés labilis, ingatag voltát, mindenekelőtt Kína, de más formában az Egyesült Államok oldaláról is. A közelmúltban lezajlott kínai belpolitikai eseménynek, Mao Ce-tung kijelölt utódjának, Lin Piaónak és politikai szövetségeseinek likvidálása világosan jelezték: Kínában az állami és pártvezetés nem szilárd. Persze, teljesen más módon, de az amerikai politikai tervezőknek is számolniuk kell azzal, hogy Ni- xonnak választási győzelme esetén is legfeljebb 1976-ig van „ideje” — és nagyon nehéz megjósolni, hogy az Amerikán belüli társadalmi- gazdasági feszültségek milyen politikai módosulásokat hoznak. Ö nmagában az a tény, hogy az Egyesült Államok és Kína kapcsolata normalizálódik — nem kifogásolható. Hosszú évekig éppen a Szovjetunió és szövetségesei mutattak rá fáradhatatlanul a Kínát „tudomásul nem vevő” amerikai politika irrealitására. Nem vitás azonban, hogy ezen az önmagában józan törekvésen belül jelenleg az uralkodó elem és a közeledés bázisa a szovjetellenesség. Ez — és nem a kapcsolatok felvétele — teszi Nixon és Mao néhány évvel ezelőtt még fantasztikusnak tűnő kézfogását a világpolitika negatív eseményévé. Ez önmagában is ok a gyanúra s az egész világ haladó közvéleményének bizalmatlanságát joggal fokozzák azok az átló tsző kísérletek, amelyek e látogatáson nagyhatalmi alku tárgyává akarják tenni az Indokínai-félsziget népeinek felszabadító harcát. —i —e a megélhetéshez szükséges. Az aljas tervek végrehajtói több százezer megtorló akciót hajtottak végre, több millió tonna bombát és mérgező vegyi anyagot dobtak Dél-Vietnam földjére. A dokumentum számos súlyos bűntettet sorol fel, amelyet az amerikaiak és kiszolgálóik hajtottak végre Vietnam földjén. A dokumentumban felsorolt adatok tanúsága szerint az elmúlt ^három évben több mint 3000 dél-vietnami falut semmisítettek meg és a lakosok milliói maradtak hajléktalanul. A „békéltetési” program lebonyolításáért felelős amerikai megbízott bevallása szerint Dél-Vietnamban a háború kezdete óta 1971. áprilisáig 5800000 embert öltek meg, sebesítettek meg, illetve telepítettek át. Mintegy 3 és fél millió embert helyeztek el az úgynevezett „menekült , táborok-, ban”. Ezekben a koncentrációs táborokban az ott élőket kínzásnak vetik alá, amelybe sokan belepusztulnak, de tömegesen hálnak meg az emberek az éhségtől is. A nyilatkozat rámutat, hogy az utóbbi időben széles kampány indult annak érdekében, hogy Dél-Vietnam öt északi tartományából a lakosság a déli körzetekbe települjön át. Ennek a műveletnek a célja, hogy a de- militarizált övezettől délre fekvő tartományokat terméketlen vidékké változtassák, ami megkönnyíti az amerikai imperialisták és bábjaik népirtó politikájának folytatását Dél-Vietnamban. Brandt elfogadta az izraeli meghívást BONN: Willy Brandt nyugatnémet kancellár Izraelbe szóló meghívást fogadott el. A meghívó levelet — kedden nyújtotta át Brandtnak Izrael bonni nagykövete. A látogatás időpontját később fűzik ki. Brandt lesz az első nyugatnémet kormányfő, aki Izraelbe látogat. Tisza menti Vegyiművek Vállalat SZOLNOK, TÓSZEGI ÜT felvételre keres termelő és karbantartó üzemeihez FÉRFI SEGÉDMUNKASOKA I LAKATOS, HEGESZTŐ, 'yiLLANYSZERELÖ, ELEKTRIKUS és VEGYIPARI szakmunkásokat, DAKUKEZELÖKET, valamint gimnáziumi és egyéb középiskolai érettségivel rendelkező férfi munkaerőket, betanított munkásoknak, (szakképzés megegyezés szerint), szállító üzeméhez RAKODÓKAT, kiszolgáló üzemeihez FÉRFI ÉS NŐI MUNKAERŐKET, BETANÍTOTT MUNKÁSOKNAK (8 általános iskoliű végzettséggel rendelkezőket), valamint takarítónőket. Csökkentett munkaidő! Jő kereseti lehetőség! Férfiak részére szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Tiszanársa ÁFÉSZ alkalmaz 3 évi időfariamra 1 fő kontírozó könyvelőt és 1 to gépíró, — általános adminisztrátort. Jelentkezés: ÁFÉSZ íg. elnök, Tiszanáua, írásban, vagy személyesen, v
