Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
Hol kezdődik...? M ár-már a humor határát súrolta az ifjúsági törvény kodifikátorai- nak évődő vitája, miszerint ki számít fiatalnak? Évek számát hozták, kategorizálni akartak, csak éppen a harmincéves harmincötben, a harmincötös pedig negyvenben igyekezett megállapíttatni a fiatalkor határát. A KISZ VIII. kongresszusa egy nagysándori vágással úgy döntött, hogy nincs felső korhatár. De — így döntene minden ember — az életkor függetlenül, ha megkérdezik... Vagyis: fiatal mindenki, aki annak érzi magát. Na jő, ez szép, de alkalmas arra is, hogy valamely korosztály a törvény és maga között megépítve a viaduktot, elfelejti, hogy a mélyben is járnak-kelnek, s talán érdekesebb, szebb, eredményesebb az az út... Es lön az ifjúsági törvény, a keret, amelyet tartalommal illik és kell megtöltenünk, hiszen akartuk, kívántuk, sőt: követeltük! Itt van. Megvan. Sok jó példát tudok erre a megyében — nevezetesen arra, hogy miként is értelmezték mindezt a „választottak” — az „elhivatottak” javára?A sole jó példa közül: három! A gyöngyösi kitérőgyár igazgatója és vezetői összehívták a fiatalokat — beszéljük meg — mondták. Szeretnék ilyen helyen fiatal ltnni! Összehívták a fiatal tanácstagok megyei fórumát is a minap. Szeretnék megbújni a vélő mérvekben, a tervekben — abban a jóérzésben, amit csak érezhet egy fiatal, amikor létét, szerepét komolyan veszik. És szeretnék úgy komoly maradni velük, hogy közben ne komorodjak el, hogy a gondom a rügyfa- kadás felelőssége legyen. Hiszen a rügy is felelős a fájáért!... Van más példám is. Az Üvegipari Művek vezérigazgatójának stencilezett körlevele, amely eljutott természetesen a parádsasvárj üveggyárba is. Nem levél — utasítás. Arról szól, hogy az ifjúsági törvény adta lehetőségek alapján mit is tegyenek az ifjúságéit? A gyárban dolgozó fiatalokért? A vezér- igazgató tizenhárom pontban sorolta fel a legfontosabb kérdéseket. Mint ilyen: a gazdasági vezetők kötelesek anyagilag támogatni az ifjúságpolitikai célok megvalósítását és az e célra rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáról az ifjúság képviseletére jogosult szervek egyetértésével kell dönteniük. Támogatni hatékonyan s szakmai és általános ismeretek megszerzésére törekvő fiatalokat. Nagyobb segítséget adni a fiataloknak a szó cialista versenymozgalom sokrétűségéért, eredményeiért. Vagyis: a vállalatvezetők kötelesek a KISZ kezdeményezéseit támogatni, bővebb lehetőségeket biztosítani a fiatalok tájékoztatásának — és még sorolhatnánk a pontokat. Nem ismerem a vezérigazgatót, de egyben biztos vagyok: az utasítás mögött olyan ember áll, aki nem érzett tanácstalanságot egy kerettörvénynek nevezett ifjúsági törvény olvasása után, hanem tudta: szükség volt a törvényre, és fontos, hogy a mi fiataljainkat e lehetőségek adta támogatásban részesítsük. Kibírja a cég? ... Rossz kérdés. A „Cég”-nek szüksége van erre. Valakinek egyszer csak át kell adnunk a dolgainkat ...! Mondom: nagyon szimpatikus ember az Üvegipari Művek vezérigazgatója. A fiatal tanácstagok fórumának összehívója vis elismerést érdemel, de maga a kitérőgyári kezdeményezés is, amely első volt a megyében. Le a kalappal. S akár hosszú haj, akár deresedő halánték kerül elő a kalap alól — a különbség megszűnik a feladatok előtt. Talán az idő is szívesen csal egy kicsit... ... hiszen neki is dolgozunk! Kátai Gábor A lőrinci beszédtéma Mini a korábbi lapokiból már ismeretes: január 14-én turhinarobbanás történt a lőrinci, Mátravidéki Hőerőműben... Az esetről érthetően, még mindig beszélnek a vállalatnál, a nagyközségben. Sőt, az iparágban is, hiszen a történet annyira sajátos, hogy ilyenre a szakmában aligha volt, eddig példa. következményeket, az izgalmakat túlélve, s kissé már lehiggadva, a vizsgálatok . ■ tapasztalatait leszűrve magyarázzák, hogy a 2. számú turbinával és az 5. számú kazánnal éppen a szokásos, hét végi tnik-ra álltak volna le azon a bizonyos éjszakán, amikor az egyik műveletet valahogy felületesen végezte el az algépész, s ennek — a gyakorlattól eltérően — most ■nem nézett utána az ellenőrzéssel : külön megbízott mű vezető sem. így nem kívánatos gőz ömlött váratlanul a leállásra i’endelt gépbe, s a turbina a hároméser körüli normális fordulat helyett ötezresre pörgött. A túlságosan magas fordulatszám aztán végül is a — korábbi leállási* folyamat közben védelmi berendezéseitől elválasztott —, turbina robbanásához, széteséséhez vezetett. . van. Csalt az az egy vígasztal valamennyiünket, hogy haláleset, súlyosabb emberi sérülés azért nem történt. Egyetlen balesetes dolgozónk is hat napon belül teljesen meggyógyult, s azóta is folytathatja munkáját... — Szörnyű látvány volt — idézik a szemtanúk —, szinte a mennyezetet nyaldosták a keletkezett , tűz óriási lángjai ! S valóban a csodával határos, hogy... megúsztak ennyivel. A katasztrófa ugyanis — amint most vélekednek — végződhetett volna sókkal súlyosabb Itárokkal is. Például akkor., ha a láptarta- lyok. a gázvezetékek köze vágódott liétinázsányi tengely vég szétzúzza a berendezést. Vagy. ha a tűz átterjed a-közeb. 5.3 ezer liternyi okijai tanuló lyrtályru is. Aztán- -— se szeri, se szállta a lehetőségeknek —. jobban is megsérülhetett, szétrombolódha- tott volna a hűtőpalackok raktára, s ez esetben felrobbannak a palackok is! Nem beszélve arról, hogy ha mindez a délelőttös műszakban történik, amikor a legtöbb ember tartózkodik az üzemben, bizonyára tömeg- szerencsétlenséget emlegethetnénk "ez alkalommal — — Január 14-nek azonban sajnos így is nagy az ára — mondja gondterhelten Kukol Emil, a Mátravidéki Hóerőmű Vállalat igazgatója , hiszen a megállapított kár Ouzego ötmillió formt korul Beszélnék, beszélnek, ugyan még az erőműi robbanásról, de szerencsére nem az álmél- kodás, az üres meditálás, a téblábolás a lőrinci emberek, s az iparág dolgozóinak igazi jellemzője, hanem a gyors intézkedés, a tenni akarás, az igyekezet. — Röviddel este fél tíz előtt robbant a turbina, de pár perc múlva már szolgálatban voltak önkéntes tűzoltóink, segítségül sietett, aki csak tehette — emlékezik Balázs Pál /párttitkár — Tíz óra tájban telefonált az igazgatónk az üzemből Pestre, s alig múlt el éjfél, amikor mar a Magyar Villamos Művek szakemberei is megérkeztek a helyszínre... Aztán így volt ez a későbbiek soriin is: mindenki a legjobb akarata szerint iparkodott. A turbina- üzemiek és a villamos üzemiek hét-két alkalmi rohambrigádot alakítottak, s 12-12 órás műszakot vállaltak. Sztorit mesél az igazgató: — Olyan iramban dolgoztak az emberek, hogy amikor a vezérigazgatónknak az üzemben meg akartam mutat ni a roncsot, már csak hűlt helyét találtuk ... A kiemelkedő munkát végzett Szecska Istvánt és társait később természetesen illendően honorálták is. ' fa'jelölik a további legfontosabb tennivalókat a helybeliek és az ERŐKAR dolgozói számára. így az őszi-téli csúcsszezonra, október 1—15. között végeznék is a vállalkozással, a helyén lesz az erőmű új, 30,5 megawattos gépegysége. S tekintve, hogy a már Korábban javításra vitt 3. számú berendezés is még e tavasszal visszakerül Lőrincibe, mire a nyárnak vége, a jelenlegi kettő helyett ismét mind a négy energiablokkra lehet számítani. Mert ezt tervezik — ezt akarják a Mátravidéki Hőerőműben és az egész iparágban.«« Gyóni Gyula Újabb szerencse: az iparainak — s éppen a lőrinci erőmű nevére Írva. számára félretevő — van egv hasonló turbinája, s akad hozzá tartalék generator is. így'« csere különösebb nehézség nélkül megoldható. Az elmúlt hét közepe óta érkeznek is már Lőrincibe a turbina tartozékai, alkatrészei. S amiről időközben mégis kiderülne, hogy hiányzik, szükséges, azt -— ígérete, önkéntes vállalása szerint —, soron kívül elkészíti az iparág régi partnere, a budapesti Láng Gépgyár. A munka meghatározott, alapos program szerint halad. Hetente tartanak megbeszélést Lőrinciben az' országos koordinacios bizottság szakemberei, alak minduntalan szigorúan számon kérik az elvégzett feladatok#!, • Kétszázezer fürdőszoba az Alföldi Porcelángyárból A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár gyáregysége is részt vesz a hazai lakásépítési programban. A házgyári látásokhoz kialakí- gá tottak egy fürdössobatipust, amelynek szerelési technológiája alkalmazkodik a házgyári építkezéshez. A porcé- |> lángyár 200 ezer fürdőszoba- * hoz elegendő berendezést r gyárt évente, így termékük mintegy 50 százalékát exportra szállíthatják. (MTI Foto — Bajkor József felvétele.) Kincset érő erdők... A Mátra—bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság eredményes évet zárt: 90 ezer hektárnyi erdőikből 320 ezer köbméter fát termeltek ki, s teljesítették 100 000 köbméterre tervezett fafeldolgozási tervüket is. Parketta, vetélőfa az MSZK-ba, Görögországba A Mátra és a Bükk vidékén messzi időkben gyökereznek a fafeldolgozás hagyományai, s a fagyártmány- termelés most igazi reneszánszához érkezett el. Az elavult, elmaradott fagyárt- raányüzemeket korszerűsítették, gépesítették, s ezáltál termékválasztékuk nemcsak döntően megváltozott, de jelentősen bővült is. Elsőrendű választékaik közé tartozik a rönk, a bányafa, a pillérfa, bányadorong, papírfa. A feldolgozásból származó termékek: fűrészáru, parkettaléc, mozaik-parketta, orsófa, vetéiőfa, székláb, kalapács, virágváza, hamutartó stb. A fagyártmányok közül számos külföldi országba exportál a gazdaság: a skandináv államokba, az NSZK- ba, Görögországba. Az idén például zárlécet, gyertyán- vetélőt és büklcorsót exportálnak a nyugatnémet és görög megrendelőknek. S amennyiben a szükséges fejlesztések megkezdődhetnek, 10 mázsa pisztráng is exportra kerüL Talpfa és faszén A Mátra—bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kiterjedt birtokán évről évre jó ütemben növekszik az erdők fakincse, mert sok ú.j erdőt nevelnek, telepítenek. Faiskoláikból, másfél száz hektárnyi, gondosan ápolt csemetekertjeikből 20—25 millió csemete kerül ki évenként. Az esztendő minden szakában hallani a motorfűrészek sivítását, dolgoznak a fadöntők, a komplex brigáKarácsom! jövőjét szabják meg MINDENKI szeretne a jövőbe látni. A karácsondiak azonban ezt az óhajukat meg is valósítják a VÁTI és a megyei tanács segítségével. A VÁTI ugyanis elkészíti a következő huszonöt evre szóló fejlesztési terveket, amik 1975-től az ezredfordulóig szabják majd meg Kará- csond jövőjét. Ehhez a tervezéshez az anyagi fedezetet pedig a megyei tanács adja a községnek. Milyen is lesz az elkövetkező negyedszázadban Ka- rácsond? Tettük fel a kérdést Hernádi Miklósáénak, a községi tanács vb-titkárá- nak. Elöljáróban úgy mondhatnánk. sok minden megváltozik majd Karácsondon és alapvetően mégis minden marad a mostani, megszokott formájában, ami nagyon vonzóvá teszi ezt a kulturált környezetű községet. Az általános iskola jelentősen ki bővül. A mostani négy új tanteremhez még tizenkettő épül. Elkészül az új művelődési ház is, ami magába foglalja a klubkönyvtárat. Az új óvoda éppen száz kisgyerek befogadására lesz alkalmas. Kialakítják a második orvosi körzetet. Takarékszövetkezet is működik a községben, új irodaházban. Az ÁFÉSZ megépíti majd modern üzletházát. A posta új központot kap. Üj gyógyszertár is készül, szolgálati lakással együtt. Fontos teendő az útépítés is. aminek azonban a majdani M—3-as jelzésű út ma még bizonytalan nyomvonala miatt nem tudják a sorsát megmondani. Amikor a KPM illetékes szervénél érdeklődtek ebben az ügyben, még semmi véglegesnek minősíthető felvilágosítást nem kaptak. A statisztikai elemzések alapján a tervezők úgy látják, hogy Karácsondon ösz- szesen mintegy százötven lakást építenek majd meg a huszonöt év során. Hol jelöljék ki ezeknek a házaknak a helyét? Ezt sem voltköny- nyű eldönteni. Jó lett volna, ha a vasútállomás felé vezető úttal párhuzamosan kiképezhették volna egy új települést. Kiderült azonban, hogy itt magas a talajvíz szintje, ami nagyon költségessé tenné az építkezést. Tehát a döntés: a belső területeket kell felújítani. Alkalmas hely kínálkozik, mert a régi telkeket éppen túlzott nagyságuk miatt meg lehet osztani. HÁNY szintesek lesznek az épületek? Ez a kérdés is felmerült. Nem zárják ki a több szintes épületek kialakítását, de nem is követelik meg. Példa is található már Karácsondon a kétszintes, kertes családi házra. Remélik, ezt a modernebb, korszerűbb építkezési formát többen követik majd. Végül a víz. Ez a legégetőbb, a legsürgősebb, a legnagyobb gond. A megépítendő vízhálózat hossza 22 kilometer, Ebből mar csak »4 kilométer hiányzik. Az idén még több mint egymillió forint kellene a befejező munkákhoz. Ehhez viszont csak segítségadás útján juthatnak hozzá. Minden reményük a Vízügyi Igazgatóságban van. A glóbus kész, a géphazat a Heves megyei Vízmű Vállalat költségéből építették meg. A visontai erőmű egy kutat fúratott, amit be is kötöttek a glóbusba. Tehát a karácsondiak eddig sem panaszkodhattak a támogatásra. A jövőt szabják meg Karácsondon a huszonöt éves fejlesztési tervvel, de nagyon is a jelenben élnek és gondolkoznak. Bár ez a jelen is a holnapot készíti elő. Minden sokkal könnyebb volna talán, ha a tanácsnak lenne elnöke. De november óta nincs. Elköltözött. Helyébe olyat találni, akit a község is szívesen lat, ö maga pedig az aránylag szerényebb anyagiakkal beéri, nem könnyű dolog. Úgy tűnik, mégis megoldódik ez a negyedéves gond Karácsondon most már a közeli időkben. FURCSA talán, de a tények bizonyítják: olykor könnyebb a távolabbi jövő képét körvonalazni, mint a jelen gondjait megszüntetni. Szerencsére Karácsondon ennek is, annak is ismerik a nyitját. Tesznek is mindkettőért egyenlő lelkesedéssel, erőfeszítéssel és felelőssegéé*. i<i. Molnár FV) dók, hogy kielégítsék a hazai ipar faanyag-szükségletét. Jelentősen növelik például ez évben a talpfatermelést, hogy ebből a termekből is csökkenteni lehessen a drága importot. A vasúti talpfákból a múlt évben 1600 köbmétert szállítottak hazai megrendelésre, most pedig 2500 köbmétert terveztek. A melléktermékekről már tettünk említést, de külön is hadd szóljunk itt a faszénről. Az idén 600 tonnányit égetnek, s ennek nagy részét (500 tonnát) exportra adják. A faszénnek külföldön elsősorban a kempingezők a felhasználói, hét végi kirándulásaikon mátrai és bükki faszén páráZsa mellett melegítik konze r vételeiket, főzik a teát, a feketét. Az erdőgazdaság tervbe vette egy csomagológép beszerzését, s így nylon, vagy más műanyag tasakokban kaphatják majd kézhez a megrendelők a nagy kalóriájú tüzelőanyagot Trófeás vadak A Bükk és a Mátra 45 006 hektárnyi rezervátumaiban a vadszámlálás adatai szerint 450 szarvas, 400 vaddisznó, 400 muflon és 400 őz tanyázik. A szakszerű vadgazdálkodás követelményei szerint rendszeresen selejteznek, hogy a helyes ivararányt az erdő biológiai egyensúlyát fenntartsák és minőségi vadállományt neveljenek. A trófeás vadak szép példányainak elejtésére rendszeresen külföldi vendégvadászokat fogad a gazdaság. Évről évre 60—Rfl idegen nimród is megfordul a mátrai és a bükki erdőkben, nagyobbrészt németek és, francia puskások. A vadászati év eddigi mérlegével elégedett a gazdaság, s elégedettek a vendég vadászok is, akik számos értékes trófeát zsákmányoltak. A legkapitálisabb szarvasbikát — a trófea 7,5 kg súlyú volt — a Bükk pa- zsagi erdőrészében hozták terítékre. Kisnúna felett ejtették el a legszebb muflon-. kost, csigájának mérete 93 cm volt. A vaddisznó-vadászatok is meghozták a maguk rekordját: a cserépfalui Kanheverés-völgyben 23,3’ cm-es agyarú remetekant ro- gyasztottak tűzbe. (P. D.) a ilSßiMjüm A 1972, tctu-UAi- a, mmd* i l *
