Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
Ezer diák iskola nélkül f Ä példa nem sajátosan gyöngyösi. Hasonló gondokkal küzdenek szerte az országban mindenhol, ahol kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásokat oktatnak, tanítanak. Ami kiemeli a gyöngyösi esetet és a többiek elé helyezi: itt már a megoldás lehetőségét is kutatják és talán meg is találták. Néhány adat Elkerülhetetlenül idéznünk kell néhány számot, hogy a kérdés valóságalapját megtalálhassuk. A, gyöngyösi iskolának ösz- szesen hatszáz tanulója van, akik húsz csoportban készülnek á szakmájuk elsajátítására. Mellettük különböző tanfolyamokon tanulnak még mintegy négyszázan felnőttek. ök tizennégy csoporthoz tartoznak. Indítottak • nyelvtanfolyamot is, amire több mint százan jelentkeztek. Az idegen nyelv oktatását szintén a szakmunkásképző iskola biztosítja. Kérdés: hol, milyen épületben, hány tanteremben? A meglepetés most következik. Nincs épületük, egyetlen tanteremmel sem rendelkeznek. Albérletben ok- < tatnak, nevelnek. Ez is furcsa módon történik. Ugyanis a hét négy napján öt-hat tantermet kaphatnak, míg egyik napján, csütörtökön 24 tanterem áll a rendelkezésükre. Nem kell pedagógiai végzettség annak megállapítására, hogy az ilyen szélsőséges helyzet mennyire ellenkezik az oktatás alapelveivel. Még egyetlen körülményt: az iskolának jelenleg egy igazgatója és két fő hivatá- sú tan ara van. Lehet, hogy a közeli jövőben az ide kinevezett tanárok száma növekedni fog. ' Tanítás akadályokkal Minden tanítási óra délutánra esik. A gimnázium, a szakközépiskola és a mezőgazdasági technikum sem tud dé’előtte kre termet adni De oktatnak a Fegyveres Erők Klubjában is. Mi történik, ha valamelyik „befogadó” iskolában tállári értekr zletet tartanak? Egyszerűen nem engedik eh a szakmunkásképzőbe a gimnázium vagy a szakközépiskola tanárát az óráját megtartani, mert neki az anyaiskolája, értekezletén kell részt vennie. És ez nem az iskola igazgatójának a jószívűségén múlik. Akkor is kellemetlen helyzet áll elő, ha a befogadó iskolában szülői értekezletet rendeznek. Ezen a, délutánon le kell rövidíteni az órákat a szakmunkásképzőben, mert hat órára legkésőbb fel kell szabadítaniuk a tantermeket. Szertáruk nincs, szemlélte* ő e: zközeik ennek megfelelően alig használhatóak, ha vannak is ilyenek gyér számmal. De még egy tanári konferenciát is nehéz összehozniuk úgy. hogy azon valamennyi előadó részt vegyen. Hiszen a szakmunkásképző oktatótestületének létszáma 52. Hány iskola büszkélkedhet ilyen adattal? Vagy úgy helyesebb kérdezni: hány iskola küszködik ilyen óriási oktató gárdával? Csellengő diákok A csupán elméletiben létező, „albérleti iskola” diákjainak túlnyomó többsége Gyöngyös környékéről jár be tanulni. Attól függően, milyenek a közlekedési lehetőségek, vannak szép számmal köztük, akik már a kora délelőtti .»rákban megérkeznek a városba. Hová menjenek a tanulás megkezdéséig Ifa jő idő van, kiülhetnék valamelyik parkba. Vagy maradnak a buszállomás várótermében. Akár az egyik, akár a másik helyen üldögélnek is ezek a tizenéves lányok, rengeteg, kellemetlenségnek teszik ki magukat. Nem kell magyarázni, hányán zaklatják őket, könnyű prédát vélve felfedezni az őgyelgő bakfisokban. De ha nem is kellemetlenkedik velük egyetlen férfi sem, a tanári felügyelet hiánya semmiképpen sem járhat együtt értelmi vagy lelki gyarapodásukkal . Tanulószoba nincs, de egyetlen terem sem akad arra, hogy a vidékről bejáró tanulókat fogadhassa az Iskola. Bizony, ez a helyzet ellenkezik a nevelés követelményeivel. Segítenének magukon Egy új iskola megépítése olyan beláthatatlan messzeségben van, hogy erre gondolni sem mernek. Vagy ha gondolnak is rá, mindjárt azt kutatják: hogyan tudnák előbbre vinni az ügyet, ho-" gyan tudnák olcsóbbá tenni az építkezést? Életre való ötletük támadt. A Mérges utcai lakótelepen épül majd egy ÁBC- áruház, vendéglővel és szolgáltatórészleggel közös fedél alatt. Földszintes épület lenne ez a kombinát. Mi volna akkor — gondoltak egy merészet —, ha erre az épületre ráhúznának még egy szintet? A mintegy másfél ezer négyzetméternyi alapterületen szépen ki lehetne alakítani az iskolát, amelynek gyakorlati munkájához a szükséges kereskedelmi egységek helyben lennének így. Nem kell többletterület, nem kell további közművesítés, az alapozás gondja is megszűnne, csupán az emeleti falakat kellene megépíteni. Ilyen olcsón még sehol sem tudhattak iskolát elővarázsolni! Az-ötlet megtetszett a város vezetőinek. Sőt: az Élelmiszer Kisker, és a Gyöngy- szöv elvileg anyagi támogatását is felajánlotta az építkezéshez. Ha tehát az iskola felügyeleti szervei is hozzájárulnának az elképzelés megvalósí tásához, méghozzá. némi ,pénzügyi , támogatásai is, akkor nagyon gyorsán és aránylag nagyon csekély költséggel talán az ország első ilyen „összkomfortos” szakmunkásképző iskolája épülhetne meg Gyöngyösön. Bízzunk benne, hogy a megyei hatóságok is szívesen csatlakoznak a kezdeményezéshez, de reméljük, a Belkereskedelmi Minisztérium — mint a szaktárca — hatékony támogatását is. (G. Molnár F.) Eleskővár kincse A filmgyártás idei tervei Ül SZERVEZETI RENDBEN kezdtek idei terveik megvalósításához a filmgyártás szakemberei, művészei. A szervezeti változásokról, az 1972. évi tervekről Kondor István, a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát: — Filmgyártás új szervezeti rendje, amely január 1- én lépett életbe, jobb fettételeket teremt az eddigieknél a színvonalas munkához. Az eddigi stúdiócsoportok helyett — amelyek a MAFILM- hoz tartoztak — két önálló játékfilmstúdió vállalat kezdte el működését Hunnia, illetve Budapest néven. A tér-y vek szerint az idén mindkét játékfilmstúdió tíz-tíz alkotást készít, ehhez 40—40 millió forintot biztosítottunk. Ez kiegészülhet — a forgatókönyvben megfogalmazott filmvállalkozás jellegétő’ függően — a MOKÉP és a Hungarofilm anyagi támogatásával. A Filmfőigazgatóság a rendelkezésre álló keretből a társadalmilag legfontosabb' filmek megvalósítását segíti. Ezzel egy időben a volt Magyar Filmgyártó Vállalatot: Filmgyártó és Szolgáltató Vállalattá szerveztük. Az új stúdiók a szolgáltató vállalattól veszik bérbe a műszaki-technikai berendezéseket, s egyéb szolgáltatások. Ugyanakkor megváltozik a filmterület állami irányításának szervezete is: a Művelődésügyi Minisztérium Film- művészeti Főosztályának és a Magyar Filmtrösztnek az ösz- szevonásával létrejött a minisztérium főigazgatósága. Az egységesített irányítás célja, hogy biztosítsa a filmgyártás művelődéspolitikai és gazdasági összhangját, a szocialista filmgyártást ösztönző tényezők hathatós érvényesítését. Az elmúlt év októberében elkészült az 1972. évi filmgyártás megalapozott, változatos tematikai javaslata. A terveket irányelveink alapján a stúdióvezetők készítették el: így lehetségessé vált, hogy egységes művelődéspolitikai koncepció keretében összegezzük a stúdióvezetői , és az alkotói elképzeléseket. Minden reményünk megvan arra, hogy az 1972-es évre az alkotói kezdeményezéseket is magában foglaló, tervszerű munka lesz a jellemző. Ezt erősíti az a tény is, hogy a terv alapján már megkezdődött kilenc játékfilm forgatása, illetve előkészítése. £ különböző filmtípusokban rejlő lehetőségek alapján gazdag tematikai és műfaji változatosság ígérkezik. Á húsz filmből várhatóan hat-nyolc a társadalmiközéleti dráma, legalább ugyanennyi szatíra, illetve szatirikus vígjáték valósul meg, de nem hiányzik a történelmi dráma, a zenés vígjáték, a bűnügyi történet, a kosztümös kalandfilm sem. FIGYELMET FORDÍTUNK az ifjúságról, az ifjúság részére készülő filmek megvalósítására is. A Petőfi-évfor- duló keretében Ranódy László „A helység kalapácsá”- nak filmesítésére készül. Ritka szép családi eredménnyel büszkélkedhet falujában a gyöngyöspatai 88 esztendős Fodor Ferencné: unokája unokájaként nemrégiben megszületett második ükunokája is. Az idős asszonyhoz —akit a községben általában csak Bú Mari néninek ismernek — ennélfogva bizonyára közelebb áll már a derű, a boldogság, mint a bú, hiszen Gyöngyöspatán ember- emlékezet óta nem jegyeztek hasonló adatot az anyakönyvbe. Mickey Rooney új filmjében Mickey Rooney amerikai filmszínész, aki 1926 éta forgat, legújabban a Michael Kiinger rendezésében készülő „PyXp" című filmben szerepel. A filmet Málta szigetén forgatják, s Rooney egy volt hollywoodi gengsztert alakít. A képem Mickey Rooney jellegzetes arckifejezése. CTelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Bükki öiondák Balogh Béni új könyvében A muhi (jsata után a mat;yar sereg egy kis töredéke, élén IV. Béla királlyal, a Bükkben keresett menedéket. Holtfáradt volt a király, s ráadásul kimondhatatlan szomjúság gyötörte őt is, kíséretét is. Volt közöttük egy Beél nevű legény, aki vállalkozott a vízkeresésre. Sokáig botorkált az ismeretlen vidéken, amíg a nagy hegy alján forrásra bukkant. Megtöltötte a tömlőt, s vitte a királyhoz tüstént ... Nagy szolgálat volt ez akkor, s Béla király nem is feledkezett meg róla; amikor a tatárok kitakarodtak, adománylevelet nyújtott át Beél vitéznek. Ez az írás tudtára adta mindenkinek, hogy Beél ama hegyet és környékét örökös tulajdonul bírja a király akaratából. A hatalmas bércet, melynek aljában a forrás volt, azóta nevezi a nép Bélkőnek ... Ilyen, és ehhez hasonló érdekes, szép bükki mondák gyűjteménye Balogh Béni ifjúsági író legúiabb kötete, amely az „Éleskővár kincse” címen jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában. Az író maga 11)72. január 14, péntek Is e környékről származik, és hosszú időn keresztül —■ több évtizedes lelkes munkával — gyűjtötte össze a bükki falvak régi mondáit, meséit. A százoldalas kötet húsz fejezetében a tatárjárástól a legutolsó betyártör- • ténetig olyan események szerepelnek, amelyekben a nép ajkán élő hősök, bükki vitézek, vagy egyszerű bojtárfiúk emlékezetes tettei elevenednek meg újra. Érdekes, élvezetes olvasmányként — melyek égyben bizonyos adósságot is törleszte- nek Eger és környéke, a szép bükki világ történeteinek megismertetésében, népmese-irodalmunk érthetetlenül szűk keresztmetszetében — gazdagíthatják gyermekeink fantáziáját, akik eleddig vajmi keveset hallottak szű- kebb hazájuk meseszerű, példaképteremtő hajdani hőseiről. Balogh Béni nevét már eddig is ismertté tették a Népújságban és más lapokban, folyóiratokban megjelent meséi, mondái. Eme újabban megjelent kötete méltó folytatása eddigi ifjúsági írói munkásságának. A jövő esztendő elején ismét jelentkezik egy kötettel, amelyben a híres betyár, Vidróezki nevezetes történeteit eleveníti fel, ahogyan azokat összegyűjtötte a mátrai—bükki emberek érdekes elbeszéléseiből. . fiá , ti — ■ k— g. E. K. Gingoid; Mindig a háttérben E llen Beachey élete színtelen, örömtelen volt. Napjában kétszer megtette az útat az iskola és otthona között, délutánonként beteg édesanyja ágyánál üldögélt. Egy napon aztán új tanuló érkezett az osztályba, és Ellen élete megváltozott. Rosemary Kal der a világ legbájosabb teremtménye volt. Dús, vörös haját befonva viselte. Egy csapásra a lányok eszményképévé ,vált, a fiúk mind beleszerettek, nyíllal átlőtt szíveket rajzoltak a padjukra, verseket írtak hozzá. Rosemary az első napon barátnőjévé fogadta Ellent. Elválaszthatatlanok lettek. Ellen büszke volt arra, hogy ő a választott, cipelte Rosemary táskáját, fésülgette a haját, megírta helyette a házi feladatokat. Egy nap Kolumbusz utazásáról kellett dolgozatot írniuk. Ellené sikerült a legjobban, jutalmul elutazhatott volna a közeli nagyvárosba. ahol ünnepség keretében fölolvasták a leg’óbb dolgozatokat. Ellen azonban nem hagyhatta ott beteg •Hesnnviát és fölajánlotta hogy Rosemary men ton el helvette. Rosemarvnak 'vf- eyont eszöbQ sem »ütött hogv ntry nanra hrvlyr+*'vs’ts« barátnőjét a betegágy mellett. El'en mivel kitűnő tanuló volt, ösztöndíjat kapott, hogy folytathassa tanulmányait. Édesanyja azonban szívtelen gyermeknek nevezte, aki képes volna magára hagyni beteg szülőjét. így hát Ellen maradt és Rosemary ment helyette egyetemre. Ellen állást talált magának egy nagy cégnél. Ralph Widdick- nek, az egyik főnöknek a titkárnője lett. Hamarosan beleszeretett a megnyerő férfiba. S akkor eljött a nyári szünidő ideje, megérkezett Rosemary is édesapját val, egy gazdag özveggyel. Ralph és Rosemary találkoztak és egy hónappal később Ellen volt a tanú az esküvőjükön. Továbbra is Ralph mellett dolgozott. A fizetése remek volt. Megkeményítette szívét és igyekezett elfojtani szerelmét. Amikor Rosemary megszülte gyermekét, Ellen vállalta a keresztanya szerepét. A kis Bobby betöltötte életét. Inkább ő volt az édesanyja, mint Rosemary, aki estélyről estélye, mulatságból mulatságba futott. Bobby befejezte a gimnáziumot, egyetemre ment. Ellen, hosz- szú, gyengéd leveleket írt neki. ezekre Bobbv néhány rideg sorban válaszolt. Az anyjának azonban, szorval- m"snr\ írt. a többi között a. következőt: „A jövő ttoten találkozunk, mama. Nem tudom, mond- : tam-e, hogy milyen remek éd esanyám voltál. N em akartad elnyomni hajlamaimat, nem akartad szándékosan egyengetni életemet. Tudom, ha véletlenül Ellen néni lett volna az anyám, gerinctelen, elkényeztetett fickó vált volna belőlem.” Rosemary megmutatta a 'levelet barátnőjének. Múltak az évek és Ellen édesanyja meghalt. Aztán Ralph életét vesztette közlekedési szerencsétlenségben. Bobby messze, egy másik városban dolgozott. Rosemary is megváltozott, de szépségének nem ártott az idő. Az emberek továbbra is versengtek kegyeiért, a legelőkelőbb hölgyek hívták meg estélyeikre. Egy napon Rosemary meglátogatta Ellent kis házacskájában. Ellen éppen a kertben ásott. Egyszer csak valami kemény tárgyba ütközött a szerszám és egy degeszre tömött pénzeszacskó fordult ki a földből. A két nő izgatottan nézte a külö- , nős zsákmányt és mindjárt jelentették a rendőrségnek, mit találtak. Kiderült, hogy a pénzt egy tolvajbanda lopta el ,egy évvel ezelőtt, s a rendőrség mindeddig eredménytelenül kutatott utána. A tolvajok ugyan időközben kézre kerültek, de nem akarták elárulni, hova rejtették a zsákmányt. Az újságok óriási cikkekben számoltak be a fölfedezésről. Az első oldalt az örökké mosolygó Rosemary nagy fényképe díszítette. Widdickné látogatóban volt barátnőjénél, írták a riporterek, amikor a pénzeszacskó előkerült a földből. Rosemary részletesen elmondta az újságíróknak, hogy történt a dolog. Ellent meg sem említették. Névtelen maradt Nem mintha Ellen valaha ’3 kívánt volna népszerű, ismert lenni, de kezdte bosz- szantani, hogy Rosemary mindent elvesz tőle az életben. Sokáig töprengett a dolgon, aztán egy nap vendégül hívta Rosemaryt. Amikor megérkezett, behozta az ásót a kertből, és addig ütötte ütötte az asszony fejét, amíg meg nem ölte. Néhány percig nézte a holttestet aztán telefonált a rendőrségre. Azonnal megérkeztek ft riporterek, fényképészete Kattogtak a gépek, suhantál! a tollak a papíron. Ellent elvezették. Börtönbe került Másnap megkérte, hogy ad iák oda neki az újságokat Még egy utolsó meglepetés fogadta: az első oldalon Rosemary óriási fényképe volt. Miközben a képre bámult úgy tűnt neki, halott barátnője rákacsintott. A riporterek beszámoltak Rosemary életéről, megírták, hogv férje közlekedési szerencsétlenségben halt meg. hogv fia neves egyetemi tanár. Megírtak mindent E 'len nevét csak egyszer említették meg a végén. Csak úgy, hogy 5 ölte meg ezt a remek, gyö- nyörű asszonyt nb ■Iája
