Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
€7t Hädl» KOSSUTH (.18 Régi melódiák 9.00 Különös házasság. 6. folyt 9.20 Áriák 10.05 Iskolarádió 10.40 Édes anyanyelvűnk 10.15 Bach: A-dúr szonáta 11.00 A tél statisztikája 11.10 Zenekari muzsika 12.20 Bi nyer mai 12.33 Tánczene 13.20 Népi zene 13.45 Elbeszélés 14.00 A Gycrmckradló műsora 11.25 Nyitnikék 15.40 Filmslágcrek 15.52 Kóruspódíum 16.05 Riport 17.20 Holnap közvetítjük . • • 17.40 Népi zene 18.23 Faulkner: A két katona. Hangjáték 19.40 Kedves lemezeim 20.21 Láttuk, hallottuk... 20.41 West Side Story. Részletek 21.09 Esti beszélgetés 21.39 Lcmezmúzeum 22.15 jugoszláviai útijegyzet. UI. rész 22.25 Nóták 22.50 Meditáció PETŐFI 8.05 Népi muzsika 8.30 Mozart: C-dúr concertone 9.03 Ezeregy délelőtt 11.40 Aranyíjász. Hangjáték: 12.00. Beszélgessünk zenéről] 12.20 Fúvószene 12.30 A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 13.03 Purcell: Didó és Aeneas. Részletek 14.00 Mindenki kedvére — kettőtől — hatig ... 18.20 Üj magyar zene az 1971. év dijáért 19.21 Régi csárdajelcriet 19.39 Japán Európában 20.28 Plautus: A hetvenkedő katona. Rádióváltozat 21.59 Mario Lanza énekel 22.17 Századunk mesterin Öveiből „SzaJa”, Gyöngyös: Kérjük, közölje nevét és elmét is. Bár figyelemre méltó amit közölt velünk, 'így nem foglalkozhatunk az üggyel. „Elkeseredett anya” jeligére: A gyermektartási díj megítélésére beadott kereset díjtalan, ezzel perköltség az ön részére nem merül fel. Javasoljuk, keresse fel a megyei bíróságot, s a soros bírónál megteheti panaszát Ha valami probléma adódik., keresse* fel személyesen szerkesztőségünket. A gyermek- tartást nem fizető apa ellen a bíróság Indokolt esetben bűnvádi eljárást Is indíthat. Kovács László, Eger: Kérjük, keresse fel személyesen szerkesztőségünket, mert leveléből nem látjuk világosan a problémáját;. Zele Sándor, Eger: Ügyükben felkeressük a városi tanács építési osztályát. Kérjük szíves türelmüket. „Nyereségrészesedés” jeligére: A vállalat kollektív szerződésének egyik pontja részletesen foglalkozik a nyereség, felosztásának módjával. Ebbeií a pontban rögzítik, hogy kik kaphatnak és milyen arányban nyereségrészesedést. Nem ismerjük vállalatuk kollektív szerződését, de az valóban tartalmazhat olyan kitételt, hogy nyereségrészesedést csak azoloiak a dolgozóknak fizetnek, akik a fizetés időpontjában a vállalatnál állnak alkalmazásban. (Kivétel az lehet, ha valaki áthelyezéssel kerül át másik vállalathoz). A kollektív szerződésnek ilyen pontja nem áll ellentétben Munka törvénykönyvével. A nyereségrészesedéssel kapcsolatos panaszokkal egyébként első fokon a vállalati döntőbizottsághoz kell fordulniuk. FŐT© kSAROK^ 8.85 rrv 17.33 Hírek 17.40 Nyolckor a folyóról Az Intervizió műsora Berlinből 18.35 Az újra felfedezett XVII. század, 2. rész 18.50 Riportfiim Fehér Lajos afrikai és közel-keleti útjáról 19.20 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Hol van a testvére*. Ábel? Dráma két részben. A Pesti Színház előadása. (14 éven felülieknek!) 22.05 Közvetítés a műkorcsolyázó EB-röl. (Jégtánc) 23.10 Tv-hlradó fHÜZi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 és este 7 órakor Felszabadítás III. (A föcsapás Iránya) .Színes szovjet történelmi film EGRI BRODY t (Telefon: 14-07) Fél 4, tél 6 és IS 8 érakor Négy gyilkosság elég lesi kedvesem! Színes, szinkronizált csehszlovák film GYÖNGYÖSI PUSKIN Szelíd motorosok (Easy Rider) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mr. Tibbs nyomoz HATVANI VÖRÖS CSILLAG Queimada FÜZESABONY Szindbad LŐRINCI Csapda a tábornoknak §ÍNHHL Egerben, este 7 órakor: MAC3ETH (Gárdc nyl-bérlet) mmm ÜGYELET; Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óiá!'T. a Bnjcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben (Telefon:' lt-tOj Rendelés gyermekek rész're Is. Gyöngyösön: 19 ó"ától szombat reggel 7 órá g. a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). I»1 Színes filmek gradációja Legutóbb arról számoltunk be. hogy a színes fordítós filmek inkább igénylik a pontos expozíciós időt, mint a színes negatívok. Most nézzük ennek az okát. s ezzel kapcsolatban foglalkoznunk a színes filmek gradáció- Jával. A színes fordítós filmek gradációja általában 1.0—1,2 érték körül mozog. Erre az aránylag kemény filmre azért van szükség. mert a kidolgozott filmeket vetítjük, s vetítés közben a kép veszít íényellentéteiből. És ez a veszteség annál nagyobb, minél nagyobb mértékű a nagyítás. Ha lágy lenne a vetített film, akkor a fényveszteség élvezhetetlenné tenné a kivetített képet. Gyengébben sikerült felvételeink kivetített kockáinál így is' tapasztalhatjuk, hogy egészen Jellegtelenek egyes színek. Meg sem közelítik a természetben látott .ragyogó színhatásokat. A nagymértékű nagyítás okozta szórődásos színveszteségek miatt terjednek újabban a 6x6 cm méretű diafelvételek. Külföldön évek óta, nálunk csak a legutóbbi Időben. Ilyen méret* vetítőgépek csak az elmúlt év második felében jelentek meg üzleteinkben, de a vetítőgépek megjelenésével nagyot léptünk mi is előre a színes dlázás tündöklőén szép területén. A színes fordítós filmek meredek gradáclójából. kemény fokozatukból következik az expozíciós idővel szembeni Igényességük. A fekete-fehér filmekkel kapcsolatban részletesen tárgyaltuk, hogy a keményen dolgozó emulziók pontos expozíciós Időt Igényelnek. Azért pontosat, mert ha levetítjük gradációs görbéjük egy darabját, vagyis árnyalati terjedelmét a vízszintes egyenesre, akkor az Így kapott megvilágltásbelt terjedelem lényegesen kisebb, mint egy lágy film esetében. A színes negatívoknál nincs szükség kemény gradációra, mert ezeket a negatív képeket egy másik filmre, vagy papírra másoljuk át. Kemény vagy normál pozitív film, vagy papír alkalmazása esetében akkor Is tónusgazdag, briliáns pozitív képet kapunk, ha a negatív maga lágy gradáciőjú. Mivel pedig itt is érvényes az a szabály, hogy nagy fényellentétekkel bíró témákról csak lágy negatívokkal érhetünk el szép képhatásokat, minden színes negatív filmet lágy gradáclójúra készítenek. Annál is inkább, mert színes fényképezésnél csak a fényellentétes témák az érdekesek. Arról nem Is beszélve, hogy maguk a színek Is nagy fényellentétek hordozói, mert különböző mértékben hatnak a fényérzékeny rétegekre. Az elmondottak teszik érthetővé. hogy a színes negatívokat 0,7 gammával gyártják, s így azok az exponálási idővel szemben kevésbé Igényesek. Körmendi Károly PILLANTÁS AFRIKÁRA „Szervusztok, kongóiak!" . A Kongói Népi Köztársaságba érkezésünk harmadik napján delegációnk két belföldi különrepülőgépen elutazik a Brazzaville-től az Atlanti-óceán irányában 200 kilométerre fekvő, 15 ezer lakosú Jacob városka határába. A táj olyan, mint a mi dunántúli dombos vidékünk, s végül hegyvonulatokkal körülhatárolt sfkság következik, amelyen — a repülőgépről jól látni — széles dűlőutakkal négyszög- letűekre szabdalt, zöldellő parcellák sorakoznak egymás mellett A repülőtér amolyan mezei létesítmény. A fel-, illetve leszálláshoz szükséges pálya betonját ledöngölt vörös agyagos föld helyettesíti. Ám ez nem akadályozza meg a kitűnő pilótákat abban, hogy zökkenőmentesen „rakják” földre a két gépet A váróterem: néhány faoszlop, s rajtuk cukornád szárából készült „zsúptető”. Felnőttek tömege, s tornamutatványokkal kedveskedő úttörők fogadnak bennünket Ezt követően autókon nekivágunk a kaye-1 cukornád- és földimogyoróültetvények dűlőútjainak. Kilométerekre a lakott helységektől cukornádkunyhója előtt feszes vigyázzban áll egy, a zakóját három kitüntetéssel dekorált Idős kongói férfi, s katonásan tiszteleg delegációnknak. (Kitüntetéseit valószínűleg a függetlenségi harcokban való helytállásáért kapta, s most talán 6 az egyik hatalmas ültetvényparcella felügyelője.) Rekkenő hőségben összesen 64 kilométer utat teszünk meg autóinkon, miközben meglátogatjuk az ülNépi táncbemutató. tetvények két cukorgyárát, 8 egy földimogyoró-olajat sajtoló üzemet. Szakembereink szerint az utóbbiban állítják elő a világ egyik legjobb minőségű étolaját Előző Írásomban említettem, hogy a francia tőke milyen jelentős szerepet játszik még a kongói gazdasági életben. Ez az említett három üzemben annyiban észlelhető, hogy több francia mérnök is dolgozik bennük. A szakemberek gárdájának tagjai között azonban már vannak kongóiak is. A nyugati tőke jelenléte még inkább észlelhető a saját kórházzal is rendelkező ÁGH TIHAMÉRs Sőiálfatás Először ügy volt, hogy a Rio de Cruz-i filmfesztiválra utazom reprezentálni, de aztán mégis inkább úgy döntöttem, hogy egy puszpáng- biikkösi irodalmi est rendezését vállalom. Hiába, kényelmes ember vagyok. Pusz- pángbükkös ugyanis lényegesen közelebb van mint Rio de Cruz. Meg talán azért is jobban csábított ez a megoldás, mert ebben a műsorban a nagy Rábavölgyi Menyhért is hirdetve volt, ami már egymagában _ élmény. Nekem. A puszpáng- bükküsíeket pedig nem , kérdezte meg senki. Délután érkeztünk meg a községbe, s jókedvemet rögtön elrontotta a kultúrház igazgatója, amikor tudomásomra hozta, hogy az esti előadás iránt semmi érdeklődés nincs. Egy árva jegyet nem tudtak eladni elővételben, mindez azonban még nem ad aggodalomra okot, mert a közönség csak azért nem tülekszik a pénztár előtt, mert a faluban egyszerűen nem hiszik el, hogy a -nagy Rábavölgyi Menyhért Puszpángbüklcösön akarja eltékozolni istenáldotta tehetségét. — De hiszen a neve rajta van minden plakáton! — próbálkoztam magyarázkodni. — Nézze meg, akkora betűkkel hirdetjük Rábavölgyi Menyhértet Pusz- pángbükkösön, mint egyes metropolisokban az Omnia kávét szokták!... — Az -nem számit — tromfolt íz az igazgató —, mifa- l ink már nem hisz a nép ... Múltkoriban is úgy volt ■ például, hogy fellép nálunk a népszerű Crimbusz Aranka, de helyette csak száj- és körömfájás lépett fel. Igazán nem csoda, ha ezek után bizalmatlanok a dolgozók... — De bocsánat, Rábavölgyi Menyhértet, aki már szinte haladó hagyomány, akit a műemlékvédő bizottság a saját színészének tekint, aki még a Tenkes kapitányában tűnt fel, egy ilyen művészt nem tehetünk ki annak, hogy érdektelenségbe fulladjon a műsora! megérkezett Rábavölgyi Menyhért és meglátja, estére zsúfolt házunk lesz. Belőlem csak a tapasztalat és a jóindulat beszél! Nem ellenkeztem. A kocsiban várakozó Rábavölgyi Menyhérttel igyekeztem tapintatosan közölni, hogy sétálni megyünk. Erre azonban semmi hajlandóságot nem mutatott. Arra hivatkozott, hogy ez nincs benne a szerződésben, különben is neki előadás előtt el kell mélyülnie. Nagy nehezen azonban mégis kötélnek állt, amikor arra figyelmez— Szó sincs róla! Teltház lesz, csak előbb meg kell nyugtatni a közönséget, hogy Rábavölgyi Menyhért csakugyan megérkezett a községbe ... Sétáltatni kell! — Mit kell csinálni? — Mondom: sétáltatni — magyarázta hangjában némi sértődöttséggel az igazgató. — Végig kell vele vonulni párszor a promenádon! — Hol, kérem szeretettel!? — A promenádon... az eszpresszó és a nagytemplom között .. vasárnap ilyenkor ott vannak a legtöbben ... Sétálnak egy órácskát, híre megy, hogy tettem, hogy a népszerűség mi mindenre kötelezi az embert. Sűrű dobogások közepette végül is kikászálódott a kocsiból és elindultunk vasárnap délutáni sétánkra a promenádon. A kultúrház-igazgatónák igaza lett. Az öregasszonyok még a pletykálkodást is abbahagyták, a kerítésekhez lopakodtak, hunyorgó szemé~tnes pillantásokkal kísérték a nagy Rábavölgyi Menyhértet miközben lelkűk mélyén úgy elpirultak, mint amikor először csalták meg a férjüket. A kocsmában félúton megállt a kés. sokan elhalasztották a menetrendszerű vasárnapi pofozkodást, a haragosok kibékültek, a barátok pedig összevesztek azon,' hogy ki kérjen előbb autogramot a nagy Rábavölgyi j Menyhérttől, az egész ország népszerű Menyusától. Min- ! denki az utcára tódult, fia-', talok és öregek, nemzedéki ] ellentéteket félretéve, egy-., aránt nagy érdeklődéssel bámulták a ritka látványossá-. I got. Közben elkaptam a hangokat, áhítatos és ámuldozó párbeszédeket, melyek nyo-. mon követték sétánkat. — Né, mán ki megy ott —! lökte oldalba bögyös, gúvadt szemű asszonyát egy rátarti férj —, né mán, ott ménj akit a múlt héten láttunk a tévében... * — A Rita Pavóne!? — ál- mélkodott az asszony. — Egy csudát — tudóié-, koskodott az ember —- a Ri-j fa az sokkal szeplösebb, ere-' nek meg még bajusza is van... ez a Rábavölgyi Me- nyus... És mi közben csak róttuk az utat le-fel. Az esti előadás minden igyekezetünk ellenére, érdeklődés hiányában mégis elmaradt. Az igazgató a ke-', zét tördelte, a felesége viszont gúnyos, oktató han-' gon leckéztetett meg bennünket; — Nem is érdemelnek mást, minek kellett egész délután mutogatni magukatl a főutcán?! Nem bolondl mifelénk a nép este oíyas-j miért fizetni, amit nappal ingyen is láthatott! Menyussal egymásra néztünk, néztünk, tekintetünk fáradt volt és törődött, de abban mindé resztre egyetért tett ez á pillantás, hogy talán soha nem fogjuk mégis-] merni a puszpángbükkösi kó ' zönség lelkivilágát. Es a kultúrház-lgazgatóét . _________ h olle-i káliumgyárban, ahová — egészen a gyár területére — az óceáni kikötővárosból, Pointe Noire-ból két kocsiból álló különvona- ton érkezünk. Az 1100 munkást foglalkoztató gyárat francia tőkések és a Világbank kölcsönéből hét esztendeje 100 millió dollárért építették. Évente 430 ezer tonna, háromféle szemcséjű káliumot állítanak itt elő. K mennyiségből a Nemzetközi Kálisó Kartell közreműködésével 420 ezer tonnát exportálnak. Hogy hová? A tőkés szervezet ténykedése egyelőre nehezen ellenőrizhető. A gyár igazgató.]* azonban már külföldi egyetemet végzett kongói, a főmérnök, s vagy tucatnyi mérnök viszont még francia Tavalyelőtt mintegy 2C0 honfitársuk dolgozott itt alacsonyabb beosztásban, de azóta csökkent a számuk. A hazájukba visszatértek helyét NE'K-beli és kongói „középkáderek” foglalták el. S ami szintén nem lényegtelen: a kormány Kötelezte a tőkések szakembereit, hogy foglalkozzanak az üzem kongói munkásainak szervezett formában történő szakoktatásával is. A 86 hektárnyi területen berendezett, évente 3 millió tonnás áruforgalmat lebonyolító Pointe Noire-i kikötő igazgatóságában már a kongóiak vannak túlsúlyban. Egyikük, egy körülbelül 25 esztendős elegáns fiatalember lelkesen tájékoztat bennünket arról, hogy nemsokára hozzáfognak a kikötő területének bővítéséhez. A többi közt halfeldolgozó üzemet is létesítenek rajta. A nyugati tökének tehát, bár jelen van a Kongói Népi Köztársaság gazdasági életében, évről évre csökkentik a befolyását — a szocialista országok egyre növekvő segítségével is. Amikor brazzaville-i szállodánkból a hazánkba visz- szahozó repülőgéphez indulunk, a csillebérci úttörőtáborban jáirt leányka ismét csak így búcsúzik . tőlünk: „Szervusztok, magyarok!” Szívből mondjuk neki, s üdvözlésképpen a függetlenségével jól sáfárkodó derék népének is: „Szervusztok, kongóiak!” (Vége) Tarján István <|J 1972. január 1L. pásütafe
