Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
Hem szívesség a dolgozók véleményének meghallgatása Az ifjúsági szövetség határozata a munkahelyi demokrácia fejlesztéséről A KISZ, az ifjúság képviselői még ma sem vesznek részt a fiatalság társadalmi súlyának megfelelően a választott testületek munkájában —, állapította meg a közelmúltban a KISZ-kb intéző bizottsága, megvizsgálva az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésével kap- ■ caolatqs teendőket. Felmérésük szerint az elmúlt esztendőkben örvendetesen megnőtt ' a fiatalok közéleti aktivitása, r az ifjú nemzedék mind nagyobb részt ifér üzeme, válla- _ lata irányításából, a kollek- ' tív ellenőrzés gyakqrlásából, a gazdasági-termelési felada- . tok megtervezéséből és végrehajtásából, a dolgozókat érintő fontos anyagi, szociális és kulturális kérdések eldöntéséből. Tenni akarásukra már sok helyen építenek, képviselőiket ^nind nagyobb számban hívják meg döntő fontosságú tanácskozásokra, javaslataikat, indítványaikat egyre több Vállalatnál és ' üzemnél veszik figyelembe. A kialakult helyzetet azonban csak tendenciájában lehet pozitívan értékelni — húzta alá az intéző bizottság állásfoglalása —, mert a munkahelyek, szövetkezetek egy részénél az ifjúságot csupán szűkebb értelemben érintő kérdések vitájára hívják meg. Lassan javul a íiata- / lók, a KISZ képviselőinek aránya a vezető testületiekben. Különösen a gyáregységekben, a műhelyekben. a mezőgazdaság állami szektoraiban kedvezőtlen a helyzet, nem beszélve arról a 800 mezőgazdasági termelőszövetkezetről, illetve kisipari szövetkezetről, ahol KISZ- szervezet, vagy KISZ-csoport sem működik'. Komoly gondot okoz, hogy akadnak vállalatok, szövetkezetek, ahol' megsértik az üzemi demokráciát, ahol a gazdasági vezetők nem kötelességnek, hanem szívességnek tartják i a dolgozók meghallgatását, ahol tagadják az egyszemélyi felelősség', illetve a demokrácia összeegyeztethetőségét. A KlSZ-szervezeteknek mindent meg kell tenniük, hogy megkapják képviseleti jogukat a „közvetett demokrácia” fórumain, bekerüljenek a vezető 'testületekbe. Ahol figyelme} fordítanak a fiatalok érdekeire, ahol ügyüket eredményesen képviselik, ott növekszik az ifjúság bizalma . szervezetük, vezetőik iránt, erősödik a KISZ tömegbefolyása, fejlődik politikai tevékenysége. AZ IFJÚSÁGI szövetség vezető testületé az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztéséről szólva, határozatában a többi közt leszögezte .a I^ISZ-nek nevelő munkája során fontos feladata, hogy az ifjúság körében helyes képet alakítson ki a munkahelyi demokráciáról. Különös gondot kell fordítani a jogok és kötelességek megismertetésére. egységére, fejleszteni kell a KISZ-szervezetek belső demokratizmusát, s fokozottabb, jobb együttműködést kell kialakítani a helyi KISZ-' és a szakszervezet, illetve a szövetkezetek választott bizottságai között. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kiválasztásra is: azok a fiatalok kapjanak szót a választott testületekben, akik képviselni tudják az ifjúságot, s képesek mozgósítani is őket a különböző feladatok elvégzésére. (MTI) A Legfelsőbb Bíróság elvi döntése fl kárösszeg meghatározása a vagyon elleni bűncselekményeknél A Büntető Törvénykönyvet számos vonatkozásban módosító törvényerejű rendelet január elsejei hatályba lépését megelőzően,- a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta valamennyi büntető elvi döntését és . kollégiumi állásfoglalását abból- a- szempontból, hogy azok hatályukban továbbra is fehntarthatók-e.- Néhány állasfoglalást ugyanis átvett az úgynevezett büntető novella, ezért kellett őket , hatályon kívül helyezni, másoknál a jogszabályi változás tette azt szükségessé, több • állásfoglalásnál pedig kisebb-nagyobb ' mértékű átszövegezés vált indokolttá. E munka során a többi között szükségesnek mutatkozott,' hogy a Legfelsőbb Bí- róság%állast foglaljon abban a kéfcmsbei) is: a vagyon elleni bűntettek mikor, minősülnek különösen nagy kárt, illetve jelentős kárt okozó- ■ nák. A novella szerint a lopás, a. sikkasztás, a csalás és a hűtlen, kezelés büntetése öt j évtől 12 évig terjedő szabad- j ságvesztés, ha különösen! nagy kárt okozva, vagy kü-j lönpsen nagy érték tekintetében követték el. Ezért jelentős, hogy milyen összegben határozza meg a Legfelsőbb Bíróság a különösen’ nagy kárt A Legfelsőbb Bíróság legújabb büntető elvi döntése szerint a vagyon elleni bűntettek általában akkor minősülnek különösen, nagy kárt okozónak, ha akár a társadalmi tulajdonban, akár a személyi, tulajdonban 200 000 forintot meghaladó kárt idéztek elő. Üj szabályozása a-,tői vénynek, hogy bevezette a jelentős kár fogalmát. Az elvi. döntés szerint jelentős kár,, illetve. jelentős érték akkor állapítható meg, ha az az 50 000 forintot meghaladja'. Ilyenkor a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Az elvi döntés csupán irányösszeget határozott meg a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában. Eh* hez képest lehetséges, hogy ar. irányösszeget el nem érő kár esetében is alkalmazásra kerülhetnek az említett miirányösszeget nem lényegesen meghatározó kár esetében sem kizárt — az eset összes körülményeire, különösen a bűntett indítékára és az elkövetés módjára figyelemmel —, ezek mellőzése. Az elvi döntés rámutat arra is, hogy a bíróságoknak e vonatkozásban is differenciáltan. kell intézkedniük. A. büntető novella újszerűsége az is, hogy megalkotta a vétség fogalmát, ami kisebb jelentőségű, ennélfogva kisebb büntetéssel fenyegetett bűncselekményt jelenít. A novella egy évig terjedő szabadságvesztéssel. vagy javjtó- nevelő munkával bünteti a lopást, a sikkasztást, a csalást, a hűtlen kezelést, az orgazdaságot és a rongálást, ha az az eset összes körülményeire tekintettel, kisebb súlyú —, Vagyis- vétség. Nyilvánvalóan a vagyon elleni bűncselekményeknek a kár nagyságát 1s figyelembe kell venni, hogy el tudják határolni a bűntettet a vétségtől. Az elvi döntés szerint nem kerülhet sor vagyon elleni vétség megállapítására akkor,, ha a bűncselekménynyel kapcsolatos kár a kétezer forintot meghaladja. A törvény szerint nem lehet szó vétségről, akkor sem. ha az úgynevezett minősített eset forog fenn, mint például a bűnszövetségben elkövetés, vagy ha visszaeső valósította meg. Jelfogók Tatabányáról A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tatabányai gyáregységében készülnek a világszerte ismert magyar telefonközpontok jelfogói és a kábelkötegei. Havonta mintegy 100 ezer darab jelfogót állítanak elő ebben a gyáregységben. Ugyanitt nagy mennyiségben állítanak össze kábelkötegeket js. Újdonság, hogy a gyár megvásárolta a svéd Eric- son-cégtől a kábelkötögető-berendezés gyártási eljárását s ennek segítségével gyorsabbá és könnyebbé. vált a munka. , • (MTI foto) Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság támogatása Kétmillió lóriul ai*kieg‘és%s4és a termelőszöi etkezeteknek Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság a rendelkezésére álló lehetőségek jó klhasználásval évek óta messzemenően támogatja a nagyüzemi szőlő- és bortermelést. E cél megvalósítására a kölcsönös előnyök, alapján eredményes kapcsolatot létesítettek az egri, a mátra- f" alji és a búkkaljai borvidéken 34 közös gazdasággal, amelyek elsősorban szőlőt és bort termelnek. A hét végén Váradi János főmérnöktől arról értesültünk, hogy a pincegazdaság azoknak a szerződéses kapcsolatban levő szőlő- és bortermelő üzemeknek, amelyek termésük legnagyobb részét — főként fehér* és vörös borszőlő-fajtákat — a pince- gazdaságnak adták el, a korábban kifizetett áron kívül az átadott termésmeny- nyiség arányában árkiegé- szítéses támogatást ad. Az árkiegészítés összege mintegy kétmillió forint, amely hozzájárul ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben a következő években is fokozzák a minőségi szőlő- és bortermelést, ezzel pedig továbbra is partnerei, maradjanak a pincegazdaságnak. Az Egér-Gyöngyös vidéki Pincegazdaság az említett szövetkeze telitől felvásárolt, fehér és vörös borszőlőkből kívánja biztosítani a jövőben is exportra kerülő, valamint a hazai kereskedelemben eladott borait. Miniszteri rendeletek a távközlési díjszabás változásairól A közlekedés- és postaügyi miniszter — áz anyag- és árhivatal elnökével egyetértésben — négy, a postát érintő, réndeletet adott ki a távközlési díjszabások mó-, dosításáról. A TÁVBESZÉLŐ-DÍJSZABÁS MÓDOSÍTÁSA két új díjtételt vezetett be. s emelte a készülék cseredíj át. A rendelet szerint ezentúl a jogi személyek — állami költségvetési > és gazdálkodó szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek, . Ami most az egeríarmosiakat foglalkoztatja vízmű épül a faluban Keskeny bekötő út vezeCS falu központjába, amely rendkívül sáros, olyannyira, hogy gépkocsink hátsó kereke többször megperdül a kátyúkban, amíg elérjük a főutcát. Sáros az út, az emberek zöme gumicsizmában jár, mert csak ez segít ilyenkor ... — Ígéretet kaptunk a KPM Heves megyéi Igazgatóságtól, hogy az idén felújítják a bekötő utat — mondja némi csüggeléssel Tóth Illés tanácselnök. — De aztán, hogy beváltják-e ígéretüket, azt nem tudom... A kedvezőtlen útviszonyok ellenére, mégis sok a járda a járdák mögött több helyen Egerjarmos központjában, s új házak emelkednek. A statisztikák szerint az utóbbi években közel ötven új lakóház épült. Nagyobb részük mind korszerű, fürdőszobás. Csak egy ■ baj van, hogy nincs víz a lakásokban ... ' — Vízműre lenne szükség — emlegeti a tanácselnök. — Már korábban is felmerült ez a probléma, a lakosok is igényelnék a korszerű vízvezetéket a fúrott kutak helyett, de eddig még nem telt rá. Reméljük, a következő három evben ezt lések» vagy fardátotu ** s megoldjuk, _____ A törpe vízmű több millió forintba kerül, amit a községfejlesztés egyelőre nem bír. így szükség lesz. víztársulásra, hogy mielőbb elkezdhessék a tervezést, majd pedig áz építést. A falu központja sokat csinosodott az' utóbbi években. Mind a kilenc utcában elkészült a közvilágítás. Azután orvosi rendelőt is építettek, ahová a szomszédos Mezőszemer.éről jár be a körzeti orvos. — Szorgalmas nép lakik erre — jegyzi meg Tóth Illés. — A múlt hónapban például 76-an jelentek meg az önkéntes véradáson, -s január végén ugyanennyire számítunk. — Hol dolgoznak a fanno- siak? — A nag/" részük eljár iparba, Miskolcra; Füzesabonyba, sőt még Budapest- re ii;, de hét végén mind hazajön a családjához. — Es a termelőszövetkezetben ? — Akik itthon vannak, azok az Aranykalászban találtak már korábban is munkalehetőséget. A falu szélén a házsorokat magas nyárfaerdő töri meg. Öreg nyárfák ezek, több közülük meghaladja mar » harminc métert is. A zord időjárás sokat kipusztított közülük az utóbbi időben. — Szeretnénk kivágni ezeket a fákat, ami néhány ezer forint bevételt jelentene a községi tanácsnak. De egyelőre nem kapjuk meg az engedélyt a megyei tanácstól. A régi -erdők helyén jelentős telek szabadulna fel, melyet új csemetékkel telepítenénk be. Odébb a főutcán széles vasbeton oszlopok jelzik egy leendő épület kibontakozását. A művelődési ház épül itt, amelyre nagy szükség lesz, hiszen qz .egykori jegy- zőség istállójában volt a régi, ami mindennek nevezhető. csak éppen kultúrház- nak nem ... Az uj művelődési házban mozit, könyvtárat és pinceklubot rendeznek be, ahol majd a községi KlSZ-szerve- zet kap helyet. A tanácselnök mégis aggódva beszél erről. Az átadási haláridő ugyanis december 31-én már lejárt volna. Viszont egyelőre nem lehet kapni vörös téglát az építkezéshez, így az szünetel, a határidő pedig várhatóan emiatt több hónapot „csúszik”. ..Három patak faluja.” Sokszor igy emlegetik jggiEíármost, hiszen az Eger-, a Rima- és az Ostoros-patakok szelik • át a község határát. — Az utóbbi években nem kis gondot jelentett a patakok szabályozása — mondja Tóth Albert, az Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. — Az 1970-es árvíz idején például 600 hold állt vízben, emiatt szanálták gazdaságunkat. Ezt a nagy belvízkárt még a 71-es gazdálkodáskor is éreztük. Ez mégis eredményesebb volt, mint a korábbi, s másfél millió forintot sikerült visszafizetnünk az állami támogatásból. Igaz, megduplázott erővel dolgoztunk, s az állattenyésztésben értük el a legjobb eredményeket. A növénytermesztés hozamai sajnos, nem hozták a tervezettet. Ennek ellenére mégsem zárjuk veszteségesen a 71-es esztendőt. 1100 lakosú kis község az Alföld szélén, EgeiTarmos- nak hívják. Az utóbbi öt évben közel 100 új lakó települt ide a hajdúsági tanyavilágból. Jól 'érzik magukat ezek az emberek, s -beilleszkedtek az „őslakók” közé. Valamennyien azt mondják: érdemes itt lakni,.. Meatuüie Károly egyesülések és egyesületek —. új telefonállomás felszereléséért belépési díjat kötelesek fizetni, főállomásonként 15 000 forintot, ikerállomás szereléséért pedig 1.0 ezer forintot. A rendelet módosította a készülékcsere díjait is. Abban az esetben, ha az előfizető kéri a cserét, a fekete színű készülékért a korábbi 50 forint helyett 100 forintot, a színes készülékért pedig 100 forint helyett 300 forintot kell fizetni. A ItADIÓ- és televíziódíjszabás 2. részének kiadásáról szóló rendelet szerint a rádióengedélyek kiállításának díja 8 forint, ezt kell fizetni az engedély módosításakor is. Üj díjakat is vezetett be a rendelet annak érdekében, hogy a posta a frekvencia- gazdálkodással kapcsolatos tevékenységéhez ’ megfelelő apparátust alakíthasson ki. Ezentúl á rádió frekvenciáért használati, illetve foglalási díjat kell fizetni s az állandó helyű rádióállomások közötti összeköttetésre is díjat számítanak fel. AZ ELŐFIZETŐ távgépíró díjszabás kiadásáról is rendelet intézkedik. A rendelkezés a távgépíró berendezések felszerelésével, használatával, a posta távgépíró ■ szolgáltatásaival kapcsolatos díjtételeket írja elő, A világpiaci árakat figyelembe- véve. más távközlési szolgáltatások díjaival- arányosan állapították meg a telex- levefezés, a készülék bérleti díját. A távgépíró készülékek eddigi bérleti- díja az önköltséget sem fedezte. AZ ADATÁTVITELI díjszabás kiadását is előírta a miniszteri rendelet. A szabályzat a posta legfiatalabb vezetékes távközlési szolgáltatásának díjtételeit tartalmazza. A posta új üzletágának létrehozását a számítógépek elterjedése indokolta. MM , S Q január 11. U«hM I 1
