Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

1 százltarmlnckiiencedik PÁRIZSBAN a konferenciák termének bejáratához ismét odagórdültek a fekete, csukott, limousine-ok. Ismét vakuk villantak, igyekvő riporterek tartottak mikrofono­kat az érkező delegátusok ele és a jegyzettömbökön für­gén siklottak az újságírók golyós tollai. Immár egy teljes hónapja hiányzott ez a kép Párizs látványosságai közül. A Vietnammal kapcsolatos kon­ferencia ülései azért szüneteltek, mert a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány (DIFK), és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége ezen a módon is ki akarta fejezni tiltakozását a sorozatos amerikai provo­kációk, mindenekelőtt a VDK bombázása ellen. Napjainkban ennél a konferenciánál sokkal jelenték­telenebb tanácskozásokról is pontos statisztika készül. Az újságolvasók, a televízió-nézők és a rádióhallgatók meg­tudhatták, hogy a mostani pontosan a százharminckilen­cedik ülés volt. Valljuk meg, ez a szám nem hangolja derűlátásra a nemzetközi közvéleményt. Közismert, hogy hetenként egyszer, mindig csütörtöki napon került sor ülésekre. Ha ehhez még hozzászámoljuk a különböző ünnepek, vala­mint a legutóbbihoz hasonló tiltakozások miatt kimaradt tárgyalási csütörtököket, képet kaphatunk arról, milyen régen kezdődött él ez a megbeszéléssorozat. Amikor elkezdődött, úgy tűnt, a megegyezés nem lesz könnyű, de nem is lehetetlen. Árpa mindenki számított, hogy gyors sikerre nem kerülhet sor, arra azonban sen­ki, hogy a megbeszéléssorozat annyira maratoninak bizo­nyul majd. Márpedig sajnos ez történt és most, az egyhó­napos szünet után, a százharminckilencedik teljes ülés al­kalmából kézenfekvő a kérdés: ki a hibás ebben. Ponto­sabban: ki a bűnös? Hiszen itt nem hibáról, hanem bűn­ről, mélységesen súlyos, elhúzódó és folyamatos bűnről van szó. Minél tovább tartanak a párizsi tárgyalások, an­nál több vietnami hal meg és annál több amerikai. Ilyen egyszerű a képlet A kérdésre adható válasz nem kevésbé egyszerű. Az a bűnös, aki elkövette az agressziót, aki miatt Vietnam­ban egész Indokínára kiterjedt háború van. Az a bűnös, aki ráadásul nem élt a párizsi konferencia adta lehetőség­gel, hanem százharminckilencnél sokkal több hét óta Ja- nus-arcú játékot játszik saját népévéi, a vietnami néppel és az egész emberiség türelmével. Az a bűnös, aki békéről beszél, de minden eszközzel folytatja az általa kezdett há­borút. A BÉLYEG A FEHÉR HÁZON ÉKTELENKEDIK és ellátszik ötkontinensnyire. i>iM/WSAAAAA^WWWWS/NWVWvVVSMAA/VVVA/WSAAWW\MAWWVWWV Csütörtöx esti külpoht kai kommentárunk Bombázásait és Pelting Amerikai repülőgépek támadása Hanei kezeiében A saígoni amerikai katonai parancsnokság csütörtökön bejelentette, hogy amerikai repülőgépek idei második lé­gitámadásukat hajtották vég­re a VDK területe ellen. Amerikai vadászgépek egy állítólagos radar légvédelmi állást támadtak Hanoi köz­vetlen közelében, mindössze hárompercnyi repülési tá­volságra a VDK fővárosától. Több mint/egy éve nem kö­zelítették meg amerikai gé­pek ennyire Hanoit — fűzte hozzá a szóvivő. MOSZKVA A szovjet fegyveres erők lapjának, a Krasznaja Zvez- dának az a véleménye, hogy Nixon elnök csak azért újí­Ziegler-Haig misszíi kínai programja A Nixon-látogatást Kíná­ban előkészítő amerikai kül­döttség pénteken Pekingből Sanghajba utazik —, közölte az AFP tájékozott forrásra hivatkozva. A Ziegler—Haig misszió két napot tölt Sanghajban, s eközben Időt szakit magának arra is, hogy az elnök úti­programjába beiktatott har­madik városba, Hangcsouba is ellátogasson. Sanghajból a küldöttség hazautazik. tóttá fél a VDK szőnyegbom­bázását, mert megszerezte hozzá Peking hallgatólagos beleegyezését. A kommentátor ezzel ösz­szefüggésben az amerikai saj­tót idézi: A Washington Evening Star például egyértelműen bebizonyítja Washington és Peking érdekközösségét. Idéz­zük: „Kína — tudatosan, vagy pedig akarva, nem akarva —. a Vietnamban ha­dat viselő amerikaiakkal van, azok szövetségese lett. Ma már világos, hogy Vietnam­ban szabad kezet kaptunk.” A New York Post szerint Csou En-laj a Nixon-féle lá­togatás lefújására utaló egyetlen célzással leállíthat­ta volna Észak-Vietnam bombázását. Csou En-laj nyilvánvalóan előre tudott ezekről a támadásokról. Mi­alatt szövetségese egén az amerikai repülőgépek motor­jai dübörögtek, Peking beje­lentette, hogy a Nixon-láto­gatást előkészítő csoport a 'kitűzött időben utazik a kí­nai fővárosba. Az Egyesült Államok aPe- kinggel szőtt szégyenteljes összeesküvés következtében — folytatja a Krasznaja Zvezda kommentátora —, nyugodtan leszórhatta bom­báit a VDK-ra, abban a re­ményben, hogy a maga ja­vára fordítja a háború me­netét. Az amerikai katonai parancsnokság azonban most is elszámította magát. — Pe­dig megtanulhatták volna, hogy a vietnami nép minden bűncselekményre erőteljes csapásokkal válaszol. A Szovjetunió, internacionalista kötelességéhez híven, a na­pokban is értésre adta, hogy továbbra is megadja a szük­séges segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak ahhoz, hogy visszaverjen bánmilyen támadást, amely szuverenitása és független­sége ellen irány uL kapott Jakibovszkij marsall Ivan Jakubovszki] mar­sain a szovjet állam és á Szovjetunió fegyveres erői szolgálatában szerzett érde­meiért, 60. születésnapja al­kalmából Lenin-renddel tüntették ki. Jakubovszkij marsall a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének első helyettese, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka. Ivan Jakubovszkij 1932 óta szolgál a szovjet hadse-. regnél. A második világhá­ború idején a szovjet harc­kocsizó alakulatok az ő pa­rancsnoksága alatt ostro-- molták Berlint és szabadí­tották fel Prágát. Jaku- bövszkij a Szovjetunió két­szeres hőse, tagja az SZKP Központi Bizottságának. Lenin-reidet Bhutto sajtóértekezlete LARK AN A: Zulíikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök szülővárosá­ban, Larkanaban fogadta a tudósítókat, akiknek el­mondotta, hogy pénteken visszatér Rawalpindibe és Az európai biztonság és együttműködés magyar bizottságának ülése (Folytatás az t. oldalról) lett élés elvének érvényesí­téséért küzdenek, s ezt a fo­lyamatot az imperializmus már nem képes megállítani. E küzdelem sikerében való érdekeltsége); ma^ ínár; nem­csak a' szűpialistm -országéit, nemcsak a kommunista és' munkáspártok vallják és hir­detik, hanem egyre több pol­gári párt, vallásos mozgalom, sőt tőkés kormány is felis­meri. — A világban folyó nagy küzdelmek közös, jellemző vonása: törekvés az anttim- perialista, haladó erők ösz- szefogására, törekvés a szo­cialista világgal való össze­fogásra! Ennek a folyamatnak va­gyunk szemtanúi Indokína népeinél, amelyek fegyveres harcot folytatnak nemzeti függetlenségükért és szabad­ságukért Ez az erőfeszítés jellemzi — ha néha követ­kezetlenül, felemásan, ellent­mondásosan is —, az arab népek imperializmus elleni harcát Ez érvényesül mind erőteljesebben Afrika függet­len országaiban és fegyveres felszabadító mozgalmaiban, s ez az összefogás, vagy az erre való törekvés jelentkezik Latin-Amerikában is. — A világ békéjét még mindig a vietnami nép, 1 ‘ az indokínai népek elleni amerikai agresszió ve­szélyezteti leginkább. A tömeges népirtásra, a ter­rorista bábrezsimek támoga­tására, a független, szocialis­ta Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terror­bombázásokra nincs és soha nem lesz semmiféle mentsége az Egyesült Államok kor­mányának. A „vietnamizálás” ködösen fogalmazott, valójá­ban pedig nagyon is ember­telen politikájának lénye­ge a terrorbombázások ré­vén félreérthetetlenül vilá­gos lett: ez a politika az in­dokínai népek szabadságtö- rekvései elleni féktelen gyű­lölet politikája, amely tel­jes bizonyossággal történel­mi zs" .u‘en az Egyesült Ál­lamok ff lad “i ti­re .-/a. Az egész ha- és újra, egy- tl/baji követeli € ttf ZZ mt xtfz, januar 7.» péntek az amerikai kormánytól, hogy vessen véget a szégyen- teljes agressziónak, adjon vi­lágos, érdemi választ a Dél­vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány hétpontos ja­vaslatára, vonja ki csapatait Indokínából és szüntesse meg a senkit keíh'képviséia. .dák­vietnami bábrendszer támo­gatását. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép, az in­dokínai népek végül is győz­ni fognak. Minden erőnkkel segítjük őket ebben. — A Biztonsági Tanács, az ENSZ-közgyűlés világos ha­tározatai, az arab országok nagy részének konstruktív törekvései ellenére sincs elő­rehaladás, a válság igazságos politikai rendezésében. A történelmi felelősséget ezért az amerikai és az izraeli kor­mánynak kell viselnie. A szocialista országok politiká­ját változatlanul az interna­cionalizmus határozza meg — támogatjuk az imperia­lista agresszió ellen küzdő arab népeket és kormányu­kat, helyeseljük következe­tes törekvésüket a politikai megoldásra és vitathatatlan­nak tartjuk jogukat megszállt területeik felszabadítására. Meggyőződésünk, hogy az agresszorokat rá lehet kény­szeríteni a megszállt terüle­tekről való visszavonulásra, ha összefognak az összes ha­ladó, antiimperialista arab erők, ha szorosabbra fűzik együttműködésüket a szo­cialista világgal, ha nem tű­rik meg a soraikat gyengí­tő szovjet- és kommunista- ellenességet, ha megtalálják az együttműködés lehetősége­it az agresszió ellen fellépő, haladó izraeli erőkkel. — Érdekes folyamat ki­bontakozásának vagyunk ta­núi Latin-Amerika földjén is. Chilében a baloldali egy­ségfront békés úton való hatalomra jutása a legjelen­tősebb fordulat a kontinen­sen a kubai forradalom győ­zelme óta. Bebizonyosodott, hogy a fegyveres út mellett a népi forradalom győzel­mének viszonylag békés útja is lehetséges Latin- Amerikában. A népi kormány egy év alatt olyan intézkedéseket tett, amelyek az amerikai és az Amerika-barát reakciós erők dühödt ellentámadásait vál­tották ki. A kormány álla­mosította a magánbaikoka’ és bizonyos nagyipari üze­meket. Megkezdte a réz-, a vas- és salétrombányák ál­lamosítását, a földreform végrehajtását. Hatékony erő­feszítéseket tesz a dolgozók érdekeit szolgáló szociális és bérintézkedések beveze­tésére. , , . .. — A cliileihez hasonló egységtör ekvéseket találha­tunk más latin-amerikai or­szágban is. — Európa politikai hely­zetének alakulása az álta­lános világhelyzet alakulá­sának egyik meghatározó tényezője. Európában a biztonságért és együttmű­ködésért folytatott harc nyilvánvalóan biztató sike­reket ért el. Szocialista és európai ország lévén, ebben különösen érdekeltek va­gyunk. A szocialista közös­ség tagjaként felelősséget vállaló érdekeltek vagyunk az általános enyhülésben, a világbéke megszilárdításá­ban. Megelégedéssel látjuk az európai biztonság feltéte­leinek kedvező alakulását, s tevékeny részt válla­lunk e nagy jelentőségű cél további előmozdítá­sában is. — Sok minden történt már eddig is az európai biztonság és együttműködés érdekében. Szerződést kötött a Szovjetunió és Lengyelor­szág a Német Szövetségi • Köztársasággal; négyhatalmi egyezményt írtak alá Nyu- gat-Berlinről; megállapodá­sok születtek a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus között. Kibontakozóban van az európai biztonsági kon­ferencia létrehozása. A szo­cialista országok békepoliti­kájának jelentős eredmé­nyei ezek, olyan eredmé­nyek, amelyek mindkét fél számá-a előnyösek. — Akarjuk e pozitív fo­lyamat folytatását: az emlí­tett szerződések ratifikálását és életbeléptetését: a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elis­merését: a két német állam egyidejű felvételét azFNSZ- be: az európai biztonsági ér­tekezlet összehívását még ebben az évben. A nyugati országokban azonban jelen­tős erők mást akarnak. Ezek politikai leküzdése nemcsak a szocial,'"*a országok kor­mányainak de az európai néniknek is alapvető érde­kük. — Megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy az európai társadalom legkülönbözőbb erői — munkások, parasz­tok és értelmiségiek, fiata­lok és felnőttek, nők ás férfiak, kommunisták, szo­cialisták,, szociáldemokra­ták és kereszténydemokra­ták, világi és egyházi szer­vezetek — növekvő aktivi­tással munkálkodnak a biz­tonság és az együttműködés Európájának megteremtésén. 1971. októberében Rómában. Európa hadviseltjei, a náciz­mus üldözöttéi, s az ellen­állók szervezetei tartottak találkozót. Ezen a találko­zón olyan emberek jutot­tak közös nevezőre a kon­tinens békéjéért, biztonsá­gáért, jövőjéért érzett és vállalt felelősség alapján, akik néhány évtizeddel ez­előtt fegyveresen szemben álltak egymással. 1971 no­vemberben Firenzében az európai országok fiataljai­nak képviselői találkoztak, hogy kicseréljék nézeteiket Európa — s benne saját maguk — jelenéről, jövőjé­ről.- — A felelősség nagy, a tennivaló sóin Ez a felismerés vezeti azo­kat is, akiír újabb nagysza­bású társadalmi akcióra ké­szülnek: az európai népek közgyűlésének összehívásá­ra. Bizottságunk ennek az akciónak szorgalmazója és tevékeny részese. Munkánk lényege ennek az akciónak a segítése, mert céljai azo­nosak népünk, az európai népek, a világ népeinek céljaival. Bizottságunk az európai biztonság és együtt­működés nevet viseli, törek­véseinkkel a világ más tér­ségeiben is a békét, a biz­tonságot, a társadalmi ha ladás ügyét akarjuk előse­gíteni. Ezért követeljük, hogy mindenütt számolják fel az imperialista agresz- sziókat. Ugyanakkor meg­győződésünk, hogy Európa biztonsága döntő hozzájáru­lás lesz az egész világ biz­tonsághoz — zárta beszé­dét Kállai Gyula. A bizottság ezután meg­hallgatta Garai Róbert be­számolóját az európai népek közgyűlésének előkészületei­ről, megvitatta és elfogad­ta az 1971. január 11—13. között Brüsszelben, a köz­gyűlés előkészítésével foglal­kozó értekezleten képvtte lendő magyar ál1' -nntot. A be*?é*T“'tőkat félsz” lások követték. még egyszer tárgyal Rah man sejkkel, a független Bangla Desh megválasztott elnökével. Sokat sejtető sza­vakat mondott arról, hogy folytatni akarja vele a pár­beszédet és Rahman sejk hamarosan „elmondja majd a világnak, hogyan véleke­dik az egész helyzetről’!. Ami országának belső helyzetét illeti, az elnök ha­tározottan leszögezte, hogy további államosításokat je­lenleg nem kezdeményez. Nyilatkozatával egybehang­zóan Haszan pénzügymi­niszter Is cáfolta azokat a szerdai hírügynökségi jelen­téseket, amelyek szerint a pakisztáni 1 kormány átvetíé az ellenőrzést a pénz- és biztosító intézetek fölött Az ország külső helyzetét illetően Bhutto kijelentet­te, hogy kész a párbeszédre Indiával és szerinte Kelet- Pakisztán (azaz Bangla Desh) népe még mindig vonzódik az egységes Pa­kisztán eszméjéhez. Gandhi meghívást fogadott el <7 Daccába Ü J-DELHI: Mohamed Abdul Száma­dót, Bangla Desh külügymi­niszterét csütörtökön . Új- ' Delhiben fogadta Iridirá' Gandhi indiai miniszterel­nök, majd Szvaran Szingih külügyminiszter. A mintegy 3 órát tartó két eszmecse­rét a külügyminiszter újság­írók előtt gyümölcsözőeknek nevezte. Ami Mudzsibur Rahman sejk., sorsát illeti,, Szamad hangoztatta, hogy nincs bizáimuk' Bruttóban, ezért csak akkor hiszi el, hogy a sejk szabad, ha sa­ját szemével láthatja. Hivatalos új-delhi körök szerint Indira Gandhi meg­hívást fogadott el Daccá­ba. A Belügyminisztérium közleménye az új útlevelekről 1972. január 1-től kezdő­dő hatállyal a személyi iga­zolvánnyal együtt érvényes útlevéllapok helyett a Bol­gár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­saságba, a Lengyel Népköz- társaságba, a Német Demok­ratikus Köztársaságba, a Ro­mán Szocialista Köztársaság­ba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe 5 évig érvényes útlevéllel lehet utazni. Ezen útlevél magánutazás és meghatáro­zott körben szolgálati utazás céljaira használható fel. Az útlevél érvényességé­nek lejárta után további 5 évre meghosszabbítható. Az útlevél érvényességi idején és érvényességi területén be­lül szabadon felhasználható azzal a feltétellel, hogy az első kiutazást követő min­den kiutazáshoz kilépési en­gedély beszerzése szükséges. A kilépési engedély több ki­utazáshoz előre megváltha­tó. Az útleveleket és az ese­tenkénti kilépési engedélye­ket — a betétlapokhoz ha­sonlóan — a kérelmező lak­helye szerint illetékes buda­pesti kerületi, vidéken a me­gyei, városi-járási rendőr- hatósági szervek adják ki. Az első alkalommal az útle­vélkérő laphoz 1 db 5x6 ern­es igazolványképet kell mel­lékelni. A belügyminiszter ennek megfelelően módosította az útlevelekről szóló 4 1970 'Tii a) Ko-rr számú ren- délo* v' ■ ' ' a k;ado'' 2/1970. (III. 3.) BM számú rendeletnek az útlevélla­pokra vonatkozó részét. Az utazást a kilépési en­gedélyben szereplő bármely ország határátkelőhelyén (ideértve a repülőteret és a nemzetközi hajókikötőt is) meg lehet kezdeni, illetve közülük bármely országon keresztül haza lehet térni. Egyidejűleg a pénzügymi­niszter rendeletben szabá­lyozta az új útlevél illetékét: — Az útlevél kiállításakor — akár turista, akár szolgá­lati jellegű ■— 150, az útle­vél érvényének meghosz- szabbítása vagy az útlevél­lel ismételt kiutazás enge­délyezése 100 forint. Jugoszláviába történő uta­zásoknál az illeték: — Az útlevél kiállítása­kor turisjautazásnál 550 fo­rint, szolgálati utazásnál 500 forint, látogató utazásnál 150 forint, az útlevél ér­vényének meghosszabbítása­kor vagy ismételt kiutazás engedélyezésekor turista- és szolgálati utazásnál 500, lá­togató utazásnál 100 forint. Az új útlevelekre az ed­digi rendelkezéseknek meg­felelően továbbra is sze­mélyenként és évenként 6000 forint keretben igényel­hető valuta. A valuta-kiszol­gáltatással kapcsolatos eljá­rás és az elszámolás módja változatig. ( Az új útlevél bevezetésé­vel egyidejűleg megszünte­tik a személyi igazolvány­nyal érvényes útlevéllap. ki­adását, az 1971 évben ki­adott útlevéllapok azonban érvényességi idejükön bélül utazásra jogosítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom