Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

I Vezetők és vezetettek Zagyvaszántó üzemében A z 1971-bea kitűzött cé­lok nagy része meg- ! Talósuit. A konmány jóvá­hagyta és nyilvánosságra hozta az 1972-es népgazdasá­gi tervet „... amelyet a ne­gyedik ötéves tervben meg­határozott gazdaságpolitikaA célok és az 1971. évi gazda­sági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoz­tak ki.” ■ A célokat szemlélető szá­mok, százalékok ismerteti:, és iaz sem kíván különösebb bi- zonygatást, hogy az ez évi terv' negyedik ötéves tervünk végrehajtását, népünk továb­bi felemelkedését szolgálja. Ezért azonban sokat kell tenni, szorgalmasan, lelkiis­meretesen kell dolgozná és hozzáértőn, kell vezet­ni, irányítani. Nem véletlen, a kell hangsúlyozása, mint ahogy az sem, hogy most a vezetésről meditálok a teljesség igénye JiélküL, Sokszor és jogosan hang­zik és hangzott el a kollek­tíva szerepe és felelőssége, amikor a célokról, a felada­tok megvalósításáról van szó. Hangsúlyozom: jogosan. Mért a kollektíva a döntő, rajta múlnak dolgok, tőlük függ, hogyan és mikor valósulnak meg a tervek, a célok. De nemcsak rajtuk, hanem a vezetésen, a vezetőn is! Hiába az igyekezet, a száguldás, ha rosszai adták meg az irányt. Teljesen, felesleges a gyártás túlteljesítése, ha a terméknek a piacon, nem, csak a rak­tárban jutott hely. Ss mit érnek az egész évben elhang­zott szép ígéretek, ha. azok az év végére csupán ígéretek maradnak. Kétségtelen, hogy az el­múlt esztendőben egy néhány helyen nem vizsgáztak kitű­nőre, sőt még közepesre sem a vezetők. Nem egy válla­latnál, üzemnél, termelőszö­vetkezetnél le is cserélték a vezetőket, vagy a vezető kérte, mentsék fél, mert nem tud megbirkózni a feladatok­kal. Az igazság az, hogy az utóbbi években növekedett a vezetők munkája iránti kö- > vetelmény, egyre magasabb szintű vezetési készség, szak­mai hozzáértés kell ahhoz, hogy . a vezető — legyen az tsz-elnak, vállalati, vagy gyárigazgató stb. —, eleget Kisköre, Tisza II. vízlép­cső, öntözés. Mindhárom . fo­galom egyre ismertebbé vá­lik az. olvasók előtt. Mindhá­rom magában hordozza ugyanis egy nagy tájegység fo­kozatos társadalmi és gazdasá­gi átalakulását. Felgyorsult társadalmi, gazdasági mozgás Valóban. Ez az átalakulás talán a legszemmelátha- tóbban Kiskörén mérhető le. A falu arculata az utóbbi öt évben nagyon sokat válto­zott, fejlődött. Oj emberek jöttek és mentek, elsősorban az .építkezésen dolgozók. A falu határában például új la­kótelep épült. A gépek, em­berek munkájátpedig egy év­vel a vízlépcső első sza­kaszának átadása előtt ha­talmas betonkolosszusok, s a kialakuló új tiszai meder igazolják. A vízlépcső építése nem­csak széles körű társadalmi mozgást rejt magában, ha­nem a környéken levő föl­dek átalakulását is. Megvál­tozik itt a gazdálkodás szer­kezete is. Ezt legjobban ta­lán a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet távlati fejlesztési terve bizonyítja. Ha fellapozzuk a közel 250 oldalas tanulmánykötetet, amelyet számtalan táblázat, grafikon egészít ki, több ér­dekességgel találkozunk. Ami mindenekelőtt szembetűnő, hogy új alapokra helyezi a gazdálkodás szerkezetét a közös gazdaságban. A terv készítői — a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem üzem- tani tanszékének tanári muru fcBközössége —, több hóna­pos felmérő munka után .jMgÍLatóroaták a, termük**»-. fellessen hivatássának. A jő szándék tisztelendő, elisme­rendő, de elfogadhatatlan, nem elég! S ahol nincs ga­rancia a sok-sok türelem és próbálkozás után a munka, a vezetés felemelkedéséhez, ott nem növeszteni kell, hanem megnyirbálni a szárnyakat. És sokszor itt van a baj. Túlságosan hosszú a türe­lem, túlságosan sok a pró­bálkozás. Meg is magyaráz­zuk, meg is mondjuk miért: mert humánusak vagyunk. De micsoda humanizmus az, hogy egy emberhez jók va­gyunk két-, vagy három­ezer ember, az egész társa­dalom kárára. Tiszteljük, be­csülj üli, elismerjük a múlt­ban érdemeket, de micsoda humanizmus az, hogy amíg a múltról zengő tsz-vezetőt hall­gatjuk, írem halljuk a tag­ság panaszát és a bank fi­gyelmeztetését, hogy a tsz rossz úton halad. Csak pél­daként: a megye termelőszö­vetkezeteiben több mint fél­százezer ember dolgozik. Ha csak ezt vesszük és a család­tagokat nem, akkor is ha a 104 tsz-elnökből csak tíz dol­gozik rosszul, ezt már csalá­dok század, emberek ezrei érzik meg. H&t hol itt a hu­manitás, mikor vagyunk hu­mánusak? Akkor, ha nézzük, hogy valahol évek óta hal­mozódik a baj, romlik a han­gulat, vagy rögtön igyek­szünk intézkedni, feltárni és megszüntetni azokat a gaz­dasági, természeti, vagy ép- ’ pen. személyi okokat, ame­lyek a bajt, a gondot kivál­tották? (Elnézést a talán ide nem illő példázatért: akkor vagyunk embenségiesek, ha a kutya farkát apránként, » nem egyszerre vágjuk le?) Vannak emberek, vezetőfej akik belátják, hogy képtele­nek legyőzni, eloszlatni azo­kat a gondokat, amelyek az üzemet, gyárat, szövetkezetét rágják és becsülettel félre­állnak. Tisztelet, elismerés az eddigi munkásságukért, és gondoskodni kell arról, hogy olyan helyen tevékenykedje­nek, ahol a kisebb közösség­nek, a társadalomnak és nem utolsósorban maguknak is, hasznára vannak. Akad azon­ban olyan is, aki csak más­ban — az időjárásban, meg a mechanizmusban, a kollek-. tívában és a felsőbb intéz­kedésekben —, keresi a hi­bát, aki demagóg érveket gyárt és nézeteket fogalmaz pozíciója védelmében. A me­gyei pórtértekezleten a be­számoló szóbeli kiegészítése­kor .hangzott el a megyei pártbizottság első titkárától: „Az a vezető, aki nem tud élni jogaival, aki nem tud, vagy nem akar cselekedni, az önmagáról állítja ki az al- lcalmatlanságot jelentő minő­sítést.” Kétségtelen.: nem. volt könnyű azelőtt sem, nem könnyű ma sem vezetni. A vezetéshez az adott területet, feladatot minden tekintetben ismerni kell. Szükséges a szakszerűség, a hozzáértés, de legalább ilyen fontos, hogy a vezető álláspontját, döntésé­nek helyességét meg is tud­ja indokolni, és meggyőző érveléssel, bizonyítással el­fogadtassa beosztottjaival. (Természetesen az utasítás sem mellőzendő, amikor er­re van szükség. Sőt!) a szak- szerűség, a hozzáértés és a demokratikus vezetési mód­szer összefügg egymással, nem helyettesítik, hanem ki­egészítik egymást. Biszhu elvtárs mondta a X. kong­resszuson: „Ahol nem érvé­nyesül megfelelően a de­mokratikus vezetési módszer, ott a vezetők vagy politikai­lag, vagy szakmaildg, vagy egyik vonatkozásban sem fel­készültek.” ®s e ítófa feHéső «6áei — vagy nem is volt ez kitérő? —, ismét az 1972-es felada­tokra emlékeztetünk. „Az 1972. évi fejlődés — hangzik a kormány nyilatkozatában —, népünk jólétének emelke­dése, a tervidőszakok meg­alapozása érdekében a kor­mány felhívja a minisztéri­umok, országos hatáskörű szervek, az üzemek, vállala­tok, intézmények, szövetke­zetek vezetőinek figyelmét, tegyenek meg mindent az ez évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtásáért.” Ezt kéri a párt is, a dol­gozó lakosság is, és elvárja, hogy az élet, a munka kü­lönböző posztjain álló veze­tők tovább javítsák, tökéle­tesítsék munkájukat és így segítsék elő tervünk, céljaink valóra váltáséit A falúból elszármazott pesti szövetkezeti elnök buz­galmából nem egészen há­rom esztendeje költözött a községbe a fővárosi METE­OR Vas- és Fémipari Ktsz telepe, miután helyet ka­pott az új általános iskola megnyitásával egyidejűleg felszabadult régi kis épüle­tekben. Jártuhk mór a vidéki mű­helyekben, ahol javarészt nőket foglalkoztatnak sok­féle munkával. Találkoztunk fiatalabbikkal — akik nem­rég még diákként koptatták a padot ugyanazokban a helyiségekben, ahol most a kenyerülcet keresik — s be­szélgettünk idősebbekkel, akik új ,.szakmájukról” val­lottak lelkesen, bizakodva. Ott, ahol akkor az annyi­ra áhított munkalehetőség­nek örültek valamennyien —■ most nem hallatszik, a szerszámok, a gépek ismerős zaja, csend van. S talán embert se látnánk, ha tör­ténetesen nem kürtölne egy rakott teherautó a ház előtt. — A központból jöttünk *— mondja a pilóta anya­got hoztunk a zagyvaszán­tóinknak. Sajnos, amint 3á- * tóm,-nem a legjobbkor... Kinyílik azért a nagy ka-1 pu, előjönnek néhányan a helybeliek közül, s mire bel­jebb kerülünk, megkeresik, hívják a telepvezetőt, Illés Antalt is. Az irodában a közelmúlt ünnepeit idézi egy mini- karácsonyfa, a parányi asz­tal fölött boldog új évet kívánnak az üzemben készí­tett fémbetűk. Ez a hangulat érződik az egész telepen: a dolgozók nagy része csúsztat vagy szabadságon van. • — December 22. óta tart a pihenés — magyarázza a telepvezető — attól kezdve, hogy befejeztük az éves programunkat. Ezt megelő­zően az export miatt nagy „hajtás” volt nálunk is, s így bizony ugyancsak ránk fér ez a néhány napos „la­zítás” ... Év közben sem tét­lenkedtünk persze, bővítet­tük gyártmányválasztékun­kat: például a korábbi egy- sínes helyett készítünk már kétsínes, polírozott, minden szükséges tartozékkal, felsze­relt függöny tartó fémkarni­sokat is, többféle a foga­sunk, a törülközőtartónk. Általában növeltük a lakás­Papp János Kiskörei elképzelések r „Útban" a vállalatszerű gazdálkodás felé... vetkezet átalakulóban levő földrajzi és közgazdasági helyzetét. A megváltozott tá­jon ugyanis -a következő években gyors ütemben kell fejlődni ahhoz, hogy a leen­dő vízlépcső és tárolórend­szer mentén eredményesen gazdálkodhassanak. Gépek: a talajműveléstől — a takarmánykeverésig A kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben az utóbbi öt évben nagyon so­kat javult a termelés szín­vonala. Mindet a belső veze­tés és irányítás megszilár­dulásával, a korszerű agro- és zootechnika bevezetésével valósult meg. A távlati fej­lesztési terv pedig már ebek­re az alapokra épít és min­denekelőtt a szövetkezeti tag­ság jövedelmének növelé­sét, a munkakörülmények ja­vítását és a termelékenység növelését jelöli meg alap­vető célként. Hogyan valósítják meg mindezt a közös gazdaság­ban? A növénytermesztés, az állattenyésztés és a kiegészí­tő üzemág fejlesztésével. De vegyük sorjában. Az utób­bi három évben teljesen ki­cserélték a termelőszövetke­zet erő- és munkagéppark­ját A regi, gépek helyebe korszerű gépsorokat vásárol­tak. Ez a terv fontos célki­tűzése, mert a csökkenő munkaerő egyre több gépet követel. Ma már a gabona- termesztés, a kukoricater- mesztés, a cukorrépater- mesztés, a 'taliai-mány ter­mesztés alapvető gépsorait mind beszerezték és üzembe helyezik. A földi gépek mellett a szántókat repülő­gépes növényvédelemben ré­szesítik a biztonságosabb ter­melés megvalósítására. Fontos része a fejlesztési tervnek az öntözéses gazdál­kodás megvalósítása. Ehhez kapcsolódnak a szövetkeze­ti földek vízhasznosítási és talajhasznosítási tervei is, amelyek már hektárban fe­jezik lei a felosztott tábláié területét és megjelölik az ön­tözésre kerülő földeket ösz- szeleötő útvonalakat is. Külön fejezet foglalkozik a fafeldol­gozó üzem tevékenységével, ahol az ártérhez közeli terü­leteken leitermelt .nyárfák­ból ládákat, rekeszeket ké­szítenek exportgyümölcs szál­lításához. Szakosított sertéstelep Hatház-pusztán Az állattenyésztés fejlesz­tését hűen szemlelten az ideit átadásra kerülő 360 férőhe­lyes szakosított sertéstelep, amelynek szomszédságában automata takarmánykeverő üzem is épül. A hatház-pusz- tai sertéstelepről várhatóan évente tízezer hússertést ér­tékesítenek majd. A terv bi­zonyos részei, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre vonatkozó rész, a megválto­zott közgazdasági szabályo­zókat figyelembe véve hama­rosan átdolgozásra kerül. A beruházások csökkentése miatt a szakosított szarvas­marhatelep csali a hatodik ötéves tervben épül fél. Ad­dig a jelenleg meglevő tele­peket felújítják és gépesítik. A több évre széló távlati fejlesztési terv tehát nagy vonalakban felöleli és meg­határozza a 7200 holdas kis­körei termelőszövetkezet jö­vőbeni gazdálkodását. Lehe­tővé teszi, az egyes termelé­si ágak „vérkeringésének” meggyorsulását, s utat nyit a vállalatszerű, ipari terme­lés felé, amelynek alapja a tagság jövedelmének növelé­se, illetve életszínvonalának emelése. Mentük KásoÍ£ felszerelési cikkek mennyi­ségét, bérmunkát végeztünk a debreceni MÁV-nak, a LAMPART-nak, az egész szövetkezet várható 37 mil­lió forintos termelési érté­kéből 14—16-ot mi adtunk. Nem kevesebb, mint 11,5 ezer karnist küldtünk az ARTEX-en keresztül Len­gyelországba ... Emellett ki­vettük részünket a társa­dalmi munkából is: a pesti testvérüzem dolgozóinak se­gítségével különösen szocia­lista brigádjaink, fiatalja­ink tettek sókat. így ké­szült a telep szögletében látható új öntőműhely is. Kár, hogy csak a falak áll­hatnak, a tetőre már nem futotta az erőnkből, s egyelőre kilátásunk sincs ar­ra, hogy a ktsz anyagilag támogatni tudja egyhamar a vállalkozást. így csak eny- nyiben marad egyelőre az öntöde... Egy fiatal, pufajfcafelsos kislány, Kelemen Marika friss hangoikkal próbálja el­kergetni a hirtelen jött gond­felhőket a telepvezető hom­lokáról: — Megalakítottuk már a KISE-szerveze tünket is — beszéli — én vagyok a tit­kár. Tizennyolcán vagyunk együtt, s mert sokat tehe­tünk: sokat is akarunk. Van egy ifibrigádunk, amely oly­kor, a siker érdekében nem törődött még a szabad szom­batokkal, meg a vasárnapok­kal sem, úgy dolgozott, mint hétköznapokon. Néhány he­te kellemes télapóéestet ren­deztünk, újabban pedig a községi ifjúsági klub szépí­tésén dolgozunk. Később rendszeresebb sportolásra, versenyekre gondolunk... Diána meg majd kitalálunk mást! A lány lelkesedése per­cekig magával ragadja a telepvezetőt is, elégedetten fel-felcsillan a szeme, de csakhamar ismét visszaszö­kik homlokára a bú: — Aggaszt bennünket a hazai kereskedelem közöm­bösségé. Hiába iparkodunk, végzünk mi piackutatást, hiába rendezünk bemutató­kat, nem sók az érdeklődés munkánk iránt. A szövet­kezetünknek az év végén legalább 500—600 ezer fo­rintos készárukészlete volt. Sok olyan termékből, amit keresnek, vinnének a vá­sárlók, s most az üzletek­ben hiánycikk. 41 milliót terveztünk, de jó, ha meg­lesz a 37 millió forintos ér­tékesítés. így pedig nyere­ségrészesedést fizetni?... Nehéz, kérem, nagyon ne­héz ... Miközben a telepvezető kesereg — odakinn. végez­tek a rakodással. Elköszön­nék a pestiek, s egy hely­beli fiatalember, Takács Jó­zsef is bejelenti, hogy.», visszamegy a szabadságát tölteni. Visszamegy böllér- kedni az unokabátyjához, ahol egyébként a mostani szezonban már a harmadik disznót vágja. Pontosabban: csak darabolja és feldolgoz­za — mert az ölest mindig másra bízza. Szedelőzliödnok a többiek is, s búcsúzkod-nak. — Mikor lesznek újra mindannyian együtt? — Kis idő múlva mind a 71-en. Zagyvaszántóiak, meg a „szomszédok” ... Szeret­nénk, ha a mostani év job­ban sikerülne! Gvónl Gyula Öt év alatt megkétszereződött a műanyag-felhasználás A műanyag hetvenéves lé­tezése óta világszerte az utóbbi évtizedben fejlődött a legszámottevőbben. Hazai viszonylatban a negyedik ötéves terv időszaka jelen­ti eddigi legnagyobb előre- ugrását: a termelt mennyi­ség megkétszereződik és a tudományos prognózis sze­rint 1980—85 között lesz az az időszak, amikor a fel­használt mennyiség az ösz- szes fémes szerkezeti anya­gokat meg fogja haladni. Dr. Hardy Gyula tanszék- vezető egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyete­men a Magyar Távirati Iro­da munkatársának elmon­dotta, hogy a műanyag- és gumiipari tanszéken jelen­leg több irányú kutatás fo­lyik — az országos kutatási terv keretében — a 1 mű­anyagok feldolgozásával és alkalmazásával összefüggés­ben. Hangsúlyozta: a tan­székünknek a gyártók és a felhasználók irányában egy­aránt fontos feladatai van­nak: ráirányítani az alkal­mazók figyelmét a meglevő műanyagokra, megszerettet­ni velük, de ugyanakkor megtanítani őket helyes használatukra is. — Egyik legismertebb mű­anyagunk a polietilén. Gya­korlati alkalmazása jól ki­állta a próbát, és ma mar a legkülönbözőbb területe­ken használják fel élelmi­szerek csomagolására, to­vábbá csővezetőként, nagy- feszültségű kábelek szigete­lésére, és belőle készítik a különféle folyékony anya­gok tárolására alkalmas tar­tályokat is. Ebből az anyag­ból a Tisza vidéki Vegyi- kombinát évente jelenleg 24 ezer tonnát gyárt, 1975-ben azonban már több mint százezret. A professzor elmondotta még, hogy a gázfűtésre va­ló áttérés is komoly problé­mákat vet fel, amelyek megoldásán szintén tanszé­ke kísérletezik. A felhasz­nált gás nagy része ugyan­is vízzé ég el, a kémények £t&sga&, feelae vakdattikle-. hull, s az átszivárgó víztől a lakás falain foltok- kép ződnek. Több év óta tartó kutatómunkával próbálunk olyan műanyagtartalmú va­kolatot kidolgozni, amely el­lenáll a gáz égési termékei­nek és megakadályozza aE említett károsodást. — A tanszék ezenkívül — szocialista szerződésben a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyárral — egy nagyon korszerű fékanyagot dolgo­zott ki; minősége teljesen azonos, sőt több szempont­ból jobb a hasonló nyugati anyagokénál. Ugyancsak a szerződés keretében dolgoz­tuk ki a nyomtatott áram­körök előállítására szolgáló úgynevezett folírozott leme­zek gyártási technológiáját is, és üzemesitettük a nagy elektromos szigetelőképessé­gű műgyanták előállítását. — A mezőgazdaságban rendkívül nagy változást hoz a műanyagok alkalma­zása, kezdve a talajtakarás­tól a mezőgazdasági épüle­tekig, a műanyagfóliából készült hajtatók, melegházak rendszeréig, ezen a téren eddig világviszonylatban is komoly eredményeket értünk el, és a hazai műanyagku­tatók megbecsülését látjuk abban, hogy az idei nyáron a műanyagok mezőgazdasá­gi alkalmazásával foglalko­zó világkongresszust Buda­pesten rendezik meg. — A műanyagok világ­szerte tapasztalható rohamos elterjedése ellenére, nálunk sajnos, nagy elmaradás ta­pasztalható : hazánkban az egy főre jutó műanyagfo­gyasztás csak 14—15 kiló — ami még szocialista re­lációban is nagyon kevés —, a fejlett tőkés országok­ban viszont már a 60 kiló­hoz közelít. A cél az, hogy mihamarább elérjük az egy főre számított legalább 28— 30 kilós átlagot. (MTI) Aémim& 1533, jamuai> /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom