Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

A KSH Jelenti (folytatás az 1. oldalról) ami leginkább a beruházá­sok és az import tervezett­nél gyorsabb növekedésében, a költségvetési egyensúly romlásában nyilvánult meg. AZ 1971. NÉPGAZDASÁGI TERV ÉS TELJESÍTÉS FŐBB MUTATÓI 1970-HEZ KÉPEST Nemzeti jövedelem Beruházások (folyóárakon) Foglalkoztatottak száma Ipari termelés Ipar Iparban foglalkoztatottak száma Építőipari termelés Építőiparban foglalkoztatottak száma Mezőgazdasági termelés Mezőgazdasági keresők száma Kivitel (folyó árak alapján) Ebböl: szocialista országokba nem szocialista országokba Behozatal (folyó árak alapján) Ebből: szocialista országokból nem szocialista országokból A lakosság egy főre jutó reáljövedelme Kiskereskedelmi forgalom (folyó árak alapján) Terv Teljesítés (százalék) • (százalék) 107 107—108 90 milliárd 100 mitliárá forint forint 102 201 106 105 101,5 99,7 107-108 109-210 103,3 104,7 108 109 98 98 209 108 111 113 105 98 107 119 110 121 102 116 105—105,5 105—106 109—110 m 1971-ben a nemzeti jöve­delem — előzetes számítá­sok szerint — 18—20 milli­árd forinttal, 7—8 százalék­kal több volt az előző évi­nél. Az előirányzatnál vala­mivel nagyobb növekedés meghaladta az 1970. évit (5 százalék) és megközelítette az előző tíz évben elért leg­magasabb ütemet. A gyors növekedést főleg a mezőgaz­dasági és az építőipari ter­melés fejlődése biztosította, az ipari termelés az 1970. évi 7 százalékos növe­kedés után 1971-ben mér­sékeltebben, 5 százalék­kal emelkedett. Ebben mun­kaszervezési, műszaki és egyéb problémák mellett szerepe volt annak is, hogy az előző évinél kevésbé nőt­tek az ipar belkereskedelmi megrendelései. Év közi ada­tok szerint, az előző évek­től eltérően, 1971-ben a ter­melő ráfordítások növekedé­se az iparban meghaladta a termelését, a nyereség kevés­bé nőtt, mint 1970-ben. Az ipari termelés növekedése a nemzeti jövedelem többleté­hez mintegy 7 milliárd fo­rinttal járult hozzá. Az építőipari termelés, az élénk keresletnek megfelelő­en, a tervezettnél nagyobb mértékben (9—10 százalék­kal) emelkedett, az építési igények maradéktalan kielé­gítését azonban így sem biz­tosította. Az építőipar hozzá­járulása a nemzeti jövede­lemhez az 1970. évinél kö­rülbelül 8 százalékkal, mint­egy 2—2,5 milliárd forinttal volt nagyobb. A mezőgazdaság összes ter­melése az 1970. évi alacsony szintet ’jelentősen, körülbelül 9 százalékkal, az eddigi leg­jobb, 1969. évit pedig mint­egy 3 százalékkal meghalad­ta. A mezőgazdaságban lét­rehozott nemzeti jövedelem 11—12 százalékkal (mintegy 5 milliárd forinttal) emelke­dett. A népgazdaság aktív kere­sőinek száma 1971-ben csak kismértékben — nem egé­szen 1 százalékkal — emel­kedett. A mérsékelt létszám- növekedés következtében fo­kozódott a termelékenység szerepe a termelés emelke­désében. A termelői és fogyasztói igények kielégítésében nagy szerepe volt a behozatal erő­teljes — 19 százalékos — emelkedésének. A növekedés nagyobb volt, mint ameny- nyit az éves terv előirány­zott (7 százalék). A kivitel nagyjából a tervezett mér­tékben, 8 százalékkal foko­zódott. Az 1971. évi kivitel az import 84 százalékát fe­dezte. A nemzeti jövedelem fel- használásán belül a fogyasz­tás az előző öt évben állan­dósult magas ütemben emel­kedett, és körülbelül 6 szá­zalékkal, mintegy • 12 milli­árd forinttal meghaladta az 1970. évit. Ennél nagyobb volt a felhalmozásnak — az állóeszközök bővülésének és a készletfelhalmozásnak — az együttes növekedése (mint­egy 20 milliárd forint), s így a nemzeti jövedelmen belül nőtt a felhalmozás ará­nya. A beruházási folyósítá­sok növekedése az év vége felé lassúbbodott, mivel azonban a beruházási tevé­kenység és a beruházási ja­vak beszerzése továbbra is élénk volt, a befejezetlen be­ruházások és a készletek (közitük a beruházási készle­tek) állománya jelentősen nőtt. A lakosság pénzbevétele mintegy 10 százalékkal na­gyobb volt az előző évinél. A pénzbevételek növekedésé­ben szerépük volt központi bérintézkedéseknek (a peda­gógusok átlagosan 19—20 százalékos, az egészségügyi személyzet 8—34 százalékig terjedő fizetésemelése stb.) néhány ágazat (építőipar, közlekedés stb.) megkülön­böztetett bérfejlesztési lehe­tőségeinek, valamint a nyug. díjak felemelésének is. A pénzbevétel reálértéke ennél kevésbé nőtt, mert a fo­gyasztói árszínvonal körülbe­lül 2 százalékkal emelkedett. A saját termelésből szárma­zó fogyasztás — becslések szerint — 1971-ben sem vál­tozott számottevően. A ter­mészetbeni társadalmi jut­tatások az elmúlt évben is hozzájárultak a lakosság jö­vedelmi helyzetének javulá­sához. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1971-ben 5—6 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva. A lakosság áruvásárlása, összehasonlítható árakon szá­molva körülbelül 7 százalék­kal nőtt, a vásárolt szolgál­tatások volumene az árufor­galomnál mérsékeltebben emelkedett. Az egyéni jövedelmek és a személyes fogyasztás emel­kedése mellett nőtt a társa­dalmi alapokból történő fo­gyasztás is. Ennek hatására javultak az oktatási és mű­velődési lehetőségek, az egészségügyi és szociális el­látás körülményei. A FINOMSZERELVÉNYGYÁR. EGER felvételre keres ftmnta" pszichológust szervezési területre. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és oktatási fő- ssztályán. - , Külpolitikai összefoglaló így látja a hetet kommentátornak, Réti Ervin: A HÉT ESEMÉNYE a prá­gai tanácskozás volt. A Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé, vagyis az európai szocialista országok szövetségének csúcsértekez­lete elsősorban földrészünk problémáival foglalkozott. Jogosan jutott arra a követ­keztetésre, hogy Európában új politikái légkör van kiala­kulóban, s reális lehetőségek nyíltak a biztonsági konfe­rencia mielőbbi összehívásá­ra. A szocialista országok új, nagyfontosságú kezdeménye­zést tették, s ez már egy konferencia érdemi, lényegi tárgyalásaira vonatkozik. Hét pontban összegezték a békés egymás mellett: élés, a jószom­szédi együttműködés, alap­szabályait. A dokumentum fontos része, a kölcsönös had­erőcsökkentésről vallott né­zetek: a szocialista országok hajlandók az eszmecserére, s olyan megállapodások eléré­sére, amelyek valamennyi fél * érdekében állnak. Egy olasz polgári lap találó szavaival: a prágai okmányok kedvező lélektani körülményeket biz­tosítottak az európai konfe­rencia előmunkálataihoz. A Prágából szárnyrakedt ja­vaslatok fontosságát aláhúz­za, hogy földrészünkön és a túlsó atlanti parton vannak erők, amelyek e javaslatok megvalósulásának fékezését, elodázását szeretnék. Ameri­kai lapokban máris olvasha­tunk célzásokat, hogy az idea amerikai elnökválasztások miatt Washington nem ér­dekelt egy európai értekezlet megtartásában. Dehát válasz­tások lesznek jövőre is — például az NSZK-ban. az efajta hivatkozást a végiete­kig lehetne folytatni... vál­tozatlanul tevékeny küzde­lemre van tehát szükség az európai kibontakozás elő­mozdítására. A Varsói Szerződés orszá­gai szükségesnek tartották, hogy külön, nyilatkozatban fejezzék ki szolidaritásukat a harcoló iixjotaoai népekkel. Ami Vietosenfcaai ületve Vietnammal kapcsolatosan HETI VILÁGHIRADÓ: HÉTFŐ: Gromiko megkezdi tokiói tárgyalásait — Folytatódik Bangia Desh elismerésének folyamata: a Szovjetunió, majd a hét során hazánk Is elismeri az új államot KEDD: Amerikai gépek ismét bonbázzák a VDK-t — Colombo kormányalakítási tárgyalásai Rómában SZERDA: Prágában befejeződik a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének ülése, aláírják a záródokumentu­mokat CSÜTÖRTÖK: Vietnami részről visszautasítják Nixon nyolcpontos cso­magtervét — Véget ért a jugoszláv pártkonferencia PÉNTEK: Szadat elnök moszkvai útjának bejelentése — Addisz Abebában ülésezik a Biztonsági Tanács SZOMBAT: A Béke-vllágtanács elnöksége Helsinkiben tárgyal történt a héten, még inkább alátámaszthatja ezt az állás­foglalást. A frontokon növe­kedett az ütközetek hevessé­ge, s az amerikaiak szőnyeg- bombázásokkal, valamint a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni ismételt légi­támadásokkal próbálják „el­lensúlyozni” nehézségeiket és kudarcaikat. KÖZBEN NIXON ELNÖK — szinte a választási küzde­lem bevezetőjeként — közzé­tette nyolcpontos csomagter­vét. Az Egyesült Államok el­nöke kilátásba helyezi az amerikai csapatok hat hó­napon belüli visszavonását, amennyiben a „csomag” egé­szében sikerülne megállapod­ni. Ezután, azonban a külön­böző feltételek következnek, amelyek hamar kimutatják a tényleges szándékokat. Nixon nem kevesebbet kíván, mint­hogy a szabadságharcos erők hagyjanak fel akcióikkal, sta­bilizálódjék a saigoni rend­szer s ez az apparátus készít­se a választást. Legfeljebb annyi lenne a szépségflast- rom, hogy maga Thieu köz­vetlenül a szavazás előesté­jén. lemondana — miután már előzőleg megadta az alaphangot Nixon csomagja tulajdonképpen a saigoni rendszert takarja, az elnök úgy szeretné csökkenteni az amerikai terheket és részvé­telt hogy hűséges csatlósa továbbra is helyén, marad­jon. Vietnam és Indokína néped nem azért folytatták és folytatják áldozatos har­cukat, hogy a rendezés érde­keik ellen, egy idegen hata­lom szájaíze szerint követ­kezzék be. Vietnami részről határozottam, visszautasítot­ták Nixon elképzeléseit, s visszatértek az egyetlen reá­lis megoldáshoz, a DIFK em­lékezetes hétpontos indítvá­nyához. Az Egyesült Államokban a közvélemény egyrészére ta­lán némi hatást gyakorolha­tott a nixoni taktika — leg­hevesebb bírálói, Edward Kennedy és mások azonban máris rámutattak az elnök érveinek tarthatatlanságára. A New York Times szerint Nixon célja nem utolsósor­ban egy pekingi sandl tás volt, három hét múlva esedékes kínai látogatásához akart ezzel is kedvezőbb légkört teremteni. A PRÄGAI ELEMZÉS a nemzetköri kapcsolatok pozi­tív példájaként hivatkozik a szovjet—francia viszonyra. A hét eseményei viszont hozzá­járultak ahhoz, hogy felvil- lamtsák egy hasonló modell kialakulásának lehetőségeit a Szovjetunió és Japán vonat­kozásában, A szigetország gazdaságilag máris a Szovjet­unió elsőszámú tőkés partne­re, de a politikai kapcsola­tokban elmaradás mutatko­zott. Gromiko tokiói tárgya­lásai új szakaszt jeleztek, s még az idén szovjet—japán kormányközi látogatásokra is sor kerülhet. Elsőízben ke­rült szóba közeli és reális le­hetőségként, hogy a két or­szág megkösse a békeszerző­dést, ami nemzetközi jogilag lezárná a második világhábo­rú egyik rendezetlen ha­gyatékát. A Távol-Keleten éz jelentőségében és hatásában szinte megfelelne a szovjet- nyugatnémet és a lengyel- nyugatnémet szerződésnek. Végezetül tekintsünk még az afrikai földrész két pont­jára: Kairóra és Addisz Abe- bára. Egyiptomban normali­zálódott a helyzet. Nem min­den konfliktus nélkül, de ab­bamaradtak a diákmegmoz­dulások. AZ ETIÓP FŐVÁROSBAN a Biztonsági Tanács ülésezése okoz élénkséget. Tizenöt or­szág delegációi, Waldheim főtitkár, százhuszonöt techni­kai munkatárs, százhúsz saj­tótudósító: zsúfoltak voltak az addisri légijáratok, meg­teltek a szállodák, az Africa Hall-ban is nehéz üres szo­bákat találni... Változó vi­lágunknak szánté jelképe, hogy a Biztonsági Tanács több, mint két évtized után először kimozdult New Yorkból, s az időszerű af­rikai problémákat (Dél-Afri- ka elítélése; Namibia függet­lenségi követelése; a portugál gyarmatosítással. szembeni állásfoglalás; a rhodesáai te­lepesek elleni szankciók) a fekete kontinensen, Afrika házában tárgyalja meg. Egy hét szünet ntán Rómában Ismét tárgyalóasztalhoz ült Mintoff máltai miniszterelnök (középen) és Carrington an­gol hadügyminiszter, hogy a máltai brit katonai támasz­pont kérdéséről tanácskozzék. Kép: A tárgyalófelek e meg­beszélés után. A Nagy alföldi ­m és Földgáztermelő Vállalat szakmunkás­tanulókat iskoláz be »laj- és földgázbányász szakmára az 1972-1973-as tanévre Képzési idő: 3 ér 1 A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 4. sz. gyára azonnali belépéssel alkalmaz gyakorlattal rendelkező árfclelőst, előkalkulátort, normást, technológust, GYEGO-vezetőt és szerszámszer­kesztőt. Jelentkezni lehet: a gyár személyzeti vezetőjénél, Gyöngyös, Karácsondl út 15. alatt Képzés helye: Várpalota 305. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. A tanulók jól felszerelt kollégiumban nyernek elhelye­zést Oklevél megszerzése után a tanulókat Szeged, Szánk, Orosháza, Eger, hajdúszoboszlói üzemünknél foglalkoz­tatjuk. Társadalmi ösztöndíj: havi 250,— Ft A képzés emeltszintű, Így a munkába álló ifjú szakmun­kások az olajbányász szakközépiskola ÜL osztályában levelező úton folytathatják tanulmányaikat. A jelentkezési lapra kérjük feltüntetni „Nagyalföldi Kő­olaj és Földgáztermelő Vállalat tanulója”. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti, oktatási osztálya ad. Cím: Szolnok, Beloiannisz u. 14 a. Telefon: 11-379.

Next

/
Oldalképek
Tartalom