Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

Már Japánba is

Kitárni# a világ' a megye fiataljai előtt...

Az Expressz Iroda az ifjúságért

Sikeres évet zárt a 15 éves fennállását ünneplő Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1971-ben. Heves •megyében is, a kirenedelt- ségnek is jelentős eseménye volt az elmúlt évben, hogy a hosszú „albérletezés” után Egerben végre önálló irodában, a Széchenyi út 5. szám alatt végezheti már a. munkáját.

A kirendeltség fiatal, agilis vezetőjével, Fábián Józseffel emlékeztünk az elmúlt 15 évre:

— Az iroda megalakulásakor én még bőven a húszon aluliak társaságába tartoztam, — de azoknak a visz- szaemlékezéseiből, akikkel a jubileum előtt beszélgettem, megtudtam, hogy milyen is volt a kezdet. Az első „lépéseket” a testvéri országok felé tettük meg, a nemzetközi vasútvonalak „fapados” kocsijain. Sebtében

összetákolt sátortáborok adtak szállást utasainknak,

ahogy az utazás „veteránjai” ma emlegetik, s ha ez nem is volt fejedelmi, de a célnak akkor megfelelt és t romantikus volt. Az eltelt 15 év sok tapasztalatot és még több változást hozott. Megyénk fiataljai előtt is szinte kitárult a világ, és hazánk, hogy szép tájait mutassa az ismerkedni vágyó

fiataloknak.

—■ Megyénkből az elmúlt években mennyien

utaztak, hazai és külföldi

tájakra?

— Több ezerre tehető azoknak a száma, akik az iroda segítségével utaztak külföldre, vagy a hazai tá- jak szépségeit tekintették meg A számokról és az arányokról ízelítőt adhat az elmúlt évi eredményünk. A szocialista országokba közel ezren, Nyugatra több mint félszázan utaztak. Még Japánba is eljutott az Egri Dohánygyár laboránsa, Halász Katalin. Az igaz, hogy ezért az útért három évig kellett dolgoznia és takarékoskodnia. Szerinte még így is megérte.

Az ifjúsági kedvezmények hatására ugrásszerűen megnőtt a középiskolás fiatalok üdülési igénye. A múlt évben 530-an üdültek Balatom- Kiliántelepen. Az egyhetes teljes ellátás mindössze száz forintba került. Ebben az

évben is lehetőség nyílik erre az olcsó üdültetésre, ahová á jelentkezők közül az iskolai KISZ-bizottságok, jó tanulmányi eredményük és mozgalmi, munkájuk alapján delegálják a résztvevőket.

— Hazánkba látogató külföldi fiatalok között megyénk milyen érdeklődést váltott ki?

— A beérkező fiatalok R--gy része hosszabb-rövi- debb időre letáborozik nálunk. Lengyel, szovjet, osztrák, francia és német csoportok kedvenc helyei között szerepel a Mátra, Eger és Gyöngyös. A múlt évben közel kétezren látogattak el hozzánk,

Mivel

fogadni?

tudjuk őket

— Magyaros vendégszeretettel, baráti találkozókkal és természetesen tüzes borokkal az egri szépasszony-völgyi pincékben. A baráti találkozók közül kiemelkedett a MEZÖBER fiataljainak és egy negyvenöt fős japán ifjúsági csoportnak a íalálko- ZÓ ja a Technika Házában. A japán fiatalok kimonó- ban érkeztek az estre, s a vendéglátó fiatalok kultúrműsora után ők is bemutatták ősi kultúrájú táncaikat

Ä külföldi csoportoknak az igényeik szerint termelő- szövetkezeteket, üzemeket is bemutatunk, iskolákba,

egészségügyi intézményekbe látogathatnak el. Szeretnénk valamilyen egri kulturális rendezvényre is elvinni őket, de ez eddig még nem sikerült. A programok egyeztetése nem időben történik. Az is igaz, hogy a propagandánk is szerény. A vendégek nagy része még mindig Dobó kapitány városát keresi, a jelenünket kevésbé ismerik.

— Az új év tervei, feladatai?

— A kirendeltségünk új szolgáltatásokkal gazdagodott ebben az évben. Az egyénileg utazóknak, vagy a társasutazások részvevőinek valuta, útlevélügyeit intézzük, vasúti és repülőjegyet, valamint a külföldi programok idejére szálláshelyet is biztosítunk a hozzánk fordulóknak. Minden szocialista országba indul csoportunk a bolgár, a román tenger-parttól, Szász-Svájcon át a Magas-Tátráig. Korlátozott számban olasz, francia, NSZK, finnországi útjaink is lesznek. Az olimpia évében valószínűnek látszik, hogy megyénk fiataljainak képviselői is ott lehetnek Münchenben és szurkolhatnak a magyar versenyzőknek.

Az „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretében szinte korlátlan a lehetőség. Az igényeknek megfelelően tudunk országos programot szervezni, a buszind üléstől az érkezésig.

Minden utazná végyő fiatalt, de minden kedves érdeklődőt is szeretettel várunk jó programokkal és főleg fiatalok zsebéhez méretezett árakkal, — zárta be a beszélgetést Fábián József.

Kovács János

Mit igér a televízió a jövő hétre

Kedden, február 1-én harmadik részéhez érkezik a „Találkozás Indiával” című magyar riportfilmsorozat, amelyben a néző többek között megismerkedhet Kerala állam kommunista miniszterével. Szerdán este Donizetti vígoperáját, A szerelmi báj- italt sugározzák felvételről.

Csütörtökön ® késő délutáni órákban vetítik a „Találkozás Indiával” sorozat befejező, negyedik részét

Este Csehov társadalmi szatírája, a „Lakodalom” című egyfelvonásoe kerül a nézők elé és megkezdik a sapporói téli olimpiai játékok közvetítéssorozatát is.

Pénteken este igényes humorral megalkotott lengyel tv-film ismerteti meg a nézőket olyan, „hősökkel”, akik több-kevesebb sikerrel hajszolják a pénzt, a jólétet a boldogságot Az „Integrál” című műsor ezúttal az automobilizmus problémáit tűzi napirendre.

Hegyvencolc év az Emberért

'mmmwm

nfTr

Az a reggel is úgy kezdődött, mint a többi. Az ébresztőóra konokul berregett. Az orvos, mint annyi éven át, megszokta, sietve kelt, ám amikor tennivalóira gondolt rádöbbent hogy ez a nap mennyire más, mennyire szokatlan. A sietségnek semmi értelme, a perceket nem kell beosztani, szükségtelen mérlegelni, jut-e idő reggeli után egy cigarettára. Nem kellett kocsiba ülni, sietni a betegekhez,. a rendelőben sem ^várt senki rá, oda már az új orvos, a stafétaváltó fiatalember igyekezett.

— A nyugdíj első napja volt. Sem a feleségem, sem én nem találtuk a helyünket. Valahogy más íze lett mindennek, nem szóltunk egymásnak, de mindketten éreztük: valamiféle belső nyugtalanság feszít. Szinte kerültük egymást, csak azért, hogy ne kelljen beismernünk : nincs rosszabb a feleslegesség tudatánál — idézi emlékeit dr. Jeszenszky Gyula, aki negyvennyolc évig praktizált, s ebből a majd fél évszázadból negyvenhat évet egy helyen, Lőrinciben

HOGYAN ÉLNEK AZ EMBEREK ma ezen a vidéken, itt, a gyöngyösi járás csücskéből, a Jászság szélében —• Viszneken?

— Szorgalmas nép lakja e helyet — jellemzi tömören a reá bízott falu embereit Sza- zó János vb-titkár. S nem ám a fajtabéliek elfogultsága mondatja vele az elismerő dicséretet, lévén maga is ebből a talajból sarjadzó, vér- ségileg ide tartozó, hanem a tények, az alakuló-fejlődő élet eleven bizonyságai. Kérés nélkül elősorolja ezeket a tényeket...

— Hét-nyolcmillió forintot kamatoztatnak a takarékszövetkezetben, meg a postán. Nemrég a lakosság segítette ki gépvásárlási gondjaiból a szövetkezetei is: a takarékszövetkezetből kölcsönzött pénzen vettek 6 IFA tehergépkocsit.

Segített a viszneki nép saját maga gondjainak a megoldásában is, nem várva idegen támogatásra. Régóta hiányzott a falunak a mindennapi élet elemi alapvető szükséglete — az egészséges, jó ivóvíz. A tanács kasszájában nem volt csak annyi pénz, hogy a tervezési díjat kifizessék. Nem kellett sokat győzködni az embereket, megértették kevés szóból, hogy mit várnak tőlük, mit kell tenniük, Víztársulatot alakítottak, s most 4000 forintot ad minden család.

QMfWáe

Viszneki látogatás

jann&r vasárnap

— 1971-ben alakult meg a

társulat, s azon nyomban munkához is láttak. Törpe vízművet terveztünk, 10 km-nyi hálózattal OÍyany- nyira előrehaladtunk, hogy több mint 5 km-es szakaszon már végeztünk a csövek lefektetésével. Ez év végére szeretnénk befejezni a teljes vízművesítést. Megvan minden okunk, hogy higgyünk a munkálatok befejezésében, mert termelőszövetkezetünk a gazdája ennek a nagy horderejű és jelentős vállalkozásnak.

A TERMELŐSZÖVETKEZET különben igen megértő mecénása a községnek. Magáévá teszi a falu gondjait, s amiben tudnak, kérés nélkül segítenek. Aki dolgozni akar, munkát talál a szövetkezetben, s a becsületes, jó munkának felmérheíően nagy értéke és haszna van. Ez azért van, magyarázza Szabó János, mert jó kormányosai vannak a közös gazdaságnak, akik hozzáértően gazdálkodnak. Hét agrármérnökük van, s valamennyien fiatalok. Szakma es lélek egy bennük, amelyhez vállalkozókedv, energikus lendület is társul. A biztonság, a biztos megélhetés nagy vonzerő Viszne- kem. Korábban igen sokan elmenekültek innét, s csak lakná jártak haza, „repülő- hidat” alkotva falu és város között. Ez a kép sokat változott: az utóbbi időben legalább 500 fiatöl tért haza, s vállalt munkát a tsz géptelepén, a szereidében. Egy éve sincs, hogy szarvasmarhakombinátot létesítettek, sépp a napokban kötöttek szerződést az olaszokkal, hízott növendékjószágok szállítására. 24 milliós költséggel építenek most egy sertéskombinátot is, fiaztatót és hizlaldát.

— Van egyéb munkaalkalom is, a szövetkezet mellett. Viszneken telepedett meg az Elzett és a BHG műanyaggyár egy-egy részlege, s ezek nyolcvan asszonyt foglalkoztatnak, két műszakban.

De hadd említsek még egy tényezőt a törekvő népi szorgalom érzékeltetésére... Jószágszerető emberek a visz- nekiek, ezért is nagy a háztáji állatállomány a faluban. A múlt évi összeírás adatai szerint 450 szarvasmarhát és 1600 sertést nevelnek, tartanak.

— Jólétre törekszenek az emberek, s mert nem szégyellik a munkát, szép jövedelem üti a markukat. Pénzükhöz, otthoni kényelmükhöz szabják már most is az igényeiket is. Csak annyit hadd mondjak ennek bizonyítására, hogy a „régi” 60—70 centis járdákat mind át kell építenünk másfél méteresre. Gázzal főznek, akár a városban, és annyi az olajkályha is, hogy a gáztseretelep mellé idén már PK^olajtárolót is építeni keli.

A végeláthatatlan síkságot fagy dermeszt! a viszneki határban. Késes szelek nyargalnak a házak között, belemarnak az ember csupasz arcába, s szinte lemetszik a fák vékonyka ágait.

— Évről évre több száz nyárfát ültet az erdőgazdaság. Szélfogó erdősávokat telepítenek. Múlt évben 500 nyárfát rakattunk a földbe mi is, s az utak mellé 100 gömbaikácot. Rendszeresen fásítunk, hogy csinosítsuk a falut, hogy megfogjuk a síkság szélét és a levegőnk is tisztább legyen.

LÖCSÖS SZEKÉR ZÖRÖG,

bakog a Vörös Hadsereg út fagyott rögein. Ez az utca félkaréjban kerüli a falut, s felfűzi a fő útvonalról leágazó Rózsa Ferenc és Alkotmány utcákat is. Embernek és a szekeret vonó, terhet vonszoló jószágnak könnyíte- nek majd azzal, hogy száműzik innét a sarat, amely fa- gyottan se kívánatos már régóta. Nyolcszáz méteres szakaszon vizes makadámutat építenek.

— Ha elkészül, a főút helyett erre hajtjuk majd legelőre a tehéncsordát és a disznókondát. A főút pedig megmarad tisztának, ahogyan az esztétikus fálukép, no meg a közegészségügy is megkívánja.

töltött, előbb községi, majd körzeti orvosként, s nyugdíjas lett, jóval túl a korhatáron, hetvenkét évesen.

Hogy is kezdődött? őszintén megvallva, arra vártam, hogy elmondja: hivatásérzet fűtötte, s ezért választotta ezt a pályát. Hamar kiderül azonban, hogy Jeszenszky Gyulától távol áll minden póz, minden idealizáló törekvés.

— A körülmények összejátszásának köszönhető minden. Amikor Szolnokon, a jónevű Verseghy Gimnáziumban érettségiztem, már naponta ezrek hullottak el az első világégés frontjain. Nagybátyáimhoz hasonlóan, erdészmérnök szerettem volna lenni. Ez csak terv maradt, mert jött a behívó, a gyors tiszti kiképzés, s utána az olasz front pokla. Az összeomlás után hazakerültem; már nem régi álmom megvalósítása foglalkoztatott, kizárólag egy akarat fűtött: levetni minél hamarabb a meggyűlölt egyenruhát. Barátaimtól meghallottam, hogy a Károlyi-kormány hozott egy rendeletet, s ez előírja, hogy az orvos- tanhallgatókat le kell szerelni. Nem sokat tanakodtunk, hanem egyöntetűen elhatároztuk: beiratkozunk a budapesti orvostudományi egyetemre. Így kezdődött, így lettem orvos.

adót szervezett a községben^ kardoskodott a torokgyík elleni oltás bevezetéséért. Minden év szeptemberében felütötte fejét a tífusz, két-há- rom áldozatot követelve magának. Segíteni akart a riadt embereken, úgyszólván éjt nappallá téve kutatta a mit sem sejtő bacilusgazdát. S végre sikerült megtalálnia. Emberéleteket mentett meg ezzel a konok kitartással.

A diplomáig azonban megpróbáltatásokkal terhes út vezetett. Apját anyagilag tönkretette a háború, nem tudta fedezni a taníttatás költségeit, az orvostanhallgatónak legtöbbször alkalmi munkával kellett megkeresnie a mindennapit, a legszükségesebbet. Amikor kitűnő eredménnyel megszerezte a doktori diplomát, továbbgyűrűztek a gondok: a kétévi kórházi gyakorlat után hiába kilincselt, hiába szaladt állás után, sehol sem talált a fővárosban. Ekkor jött a meghívás, az ajánlat Lőrinciből, a kezdő orvos nem teketóriázott, sajnálta elhagyni Pestet, de tudta, hogy nemcsak megélhetés, hanem tennivaló is bőven várja falun.

— A valóság mégis megdöbbentett, bármennyire illúziók nélkül indultam Lőrincibe. A közegészségügyi állapotok elképesztettek;

rendkívül magas volt a csecsemőhalandóság. Meg kellett birkózni a szülők babonás hiedelmeivel, a csecsemők fejéről nem engedték levenni az ótvart. Mennyi türelemre, mennyi meggyőző szóra volt szükség, míg feloldódott a bizalmatlanság, s az emberek megértették: értük dolgozom.

A fiatal orvos nem ismerte a pihenést, csak a tennivalókat látta, s úgy érezte, hogy legtöbbjével megbirkózik. 1928-ban anya- és csecsemővédelmi tanácsS az orvos hétköznapjai ? Erről legtöbbet felesége, munkatársa tud mondani:

— A családra jutott a legkevesebb ideje, úgyszólván alig volt szabad estéje, mert legtöbbször kopogtattak,

azonnali segítséget kérve. Indulni kellett, nemegyszer út- talan utakon, majdhogy térdig sárban. Egyetlen hobbyja a bélyeggyüjtés volt és maradt, mégis megtörtént, hogy hónapokig nem nyúlhatott kedvenc gyűjteményéhez. Nagy volt a körzet, serit a beteg. Egyszer három éjjeli virrasztás után hívták beteghez, nem tudott nemet mondani, felült a motorra, sorompónak szaladt, mert elaludt vezetés közben. Jól összetörte magát, másnap reggel mégis a rendelőben volt, mintha mi sem történt volna. Sokszor elkeseredtem, azt mondtam: ha még egyszer választhatnék, dehogyis lennék orvosfeleség. Ám most harag múltán csak azt vallom: így lett teljessé az életem.

Így vélekedik férje is. Munkásságának eredményeit felsorolni lehetetlen. Emberek százait mentette meg azzal, hogy 1957-ben bevezette a díjtalan rákszűrővizsgálatot. Eseteket említ, neveket idéz, úgy, mint az életéhez hozzátartozókat.

— Nincs retteneteseim ér» zés számomra a tehetetlenségnél, amikor érzem, hogy mennyire véges az orvostudomány. Ilyenkor szeretnék újra ifjú lenni, hogy többet tehessek az emberekért...

A napokban köszöntötték munkatársai, barátai, Lőrinci nagyközség és a járás képviselői nyugdíjba vonulása alkalmából. Az elismerés — ebben sosem volt hiánya, hiszen megkapta az Érdemes orvos kitüntetést és a Munka Érdemrend ezüst fokozatát is — jólesik —t mondja, majd hozzáteszi: •

... Am még inkább a lőrinciek, a betegeim bizalma.

Amikor megkerestem, épp rendelőjéből- jött ki.

— -Egy szívbeteg asszonyt hoztak be, már alig vert a szíve. Jó félórába telt, amíg életre „parancsoltam”. Feleségem gyorsan kocsiba ült, s kórházba vitte.

S mindehhez hozzáfűzi:

— A betegek nem feledik orvosukat, mert tudják, hogy a praxis nem a nyugdíjkorhatárig, hanem életfogytig

szól.

Pécsi István

ETEX egri lerakata felvesz

kocsikísérői munkakörbe.

Jelentkezni lehet: Dr. Münnicb F. u. 4. sz. alatt.

Részes iloluínj termelőt alkalmazunk

Feltételek megállapodás szertat biztosítva.

Lajosmizsei Aranyíiojnok Mg. Szakszövetkezet,

Pataky Dezső IL

J