Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
Lapunk hasábjain a kövekezö hetekben, hónapokban I bemutatjuk mernénk járásait, városait Most és először az 1 egri járásba látogatunk el. Átfogó, rajzot adni ilyen hatalmas területről természe-! tesen nem tudunk. Inkább csak fel akarjuk villantani az \ iparosodó, fejlődő falvak, a hegyvidéken nehéz körűimé- j nyék között gazdálkodó, de egyre jobb eredményeket elérő; termelőszövetkezetek képét, a kulturális élet mozzanatait, S elsősorban azt, miként válik szebbé az itt lakó emberek\ élete. A VMMti as egri járásban Időben* őszintéo és jó szándékkal Rekordtermés hegyvidéken As egri járásban már lezajlottak a beszámoló párt- taggyűlések, ahol a X. kongresszus óta eltelt időszak helyi pártpolitikái munkáját értékelték. A tapasztalatokkal kapcsolatban kérdéseinkkel Gubán Dezsőt, az MSZMP Egri Járási Bizottságának első titkárát kerestük fel, — Milyen éredménnyel sikerült a központi, és a helyi határozatokat végrehajtani az elmúlt esztendőben, és melyek a legfontosabb feladatok? — Mindenekelőtt hadd mondjam el — mondta Gubán Dezső —, hogy a jó előkészítő munkának, a kialakult jó elvtársi as légkörnek köszönhető, hogy a taggyűlések az őszinteség és a felelősségtudat jegyében zajlottak le. A kommunisták kifejtették azt az igényt, hogy a dolgozók és a gazdasági vezetők között az eddigieknél is szarosabb legyen a kapcsolat, akár a termelőszövetkezetekben, akár az ipari üzemeknél. Jogos, és szép példákra épülő kívánság ez. A helyi eredmények is igazolják például Szajlán, Istenmezején, vagy Pétervásárán: ha a dolgozók ismerik a helyi feladatokat, elismerik fontosságát, maguk is tevékenyen részt vesznék a végrehajtásban, akár közművesítésről, akár a község szempontjából valamilyen fontos objektum felépítéséről legyen szó. De ugyanez tapasztalható a betakarítás során végzett közös párt- és gazdasági munka eredményeiben. Több tsz egyesítését sem lehetett volna zökkenőmentesen végrehajtani a járásban, ha maguk a dolgozó parasztok nem ismerik fel ennek fontosságát. Ebben nem kis szerepük volt a kommunistáknak sem. Akadtak kételkedők, akik nem is hitték, hogy az őszinte, világos agitációnak ilyen eredménye legyen. — Ami az elkövetkezendő feladatokat illeti, akadnak bőven, s nehéz lenne megmondani, hogy melyik is a legfontosabb. A követelmény természetes: magasabb szinten kell tovább folytatni a pártpolitikai munkát a járásban, támaszkodva az eddigi jó példákra, jó eredményekre. A kommunisták aránya a különböző vezető testületeknél, gazdasági egységeknél jó, s ez már biztosíték lehet a jövőre. A pártalap- szervezetek újjáválasztott vezetőségeibe is olyan elvtársak kerültek, akik élvezik a tagság, a lakosság bizalmát, akik képesek a feladatok végrehajtására. így bizonyos optimizmussal tekintünk az 1972-es esztendő elé. Véleményem szerint a legfontosabb feladat, hogy a járásban a pártalapszervezetek a felsőbb pártszervvel, a járási pártbizottsággal még szorosabb kapcsolatot keressenek, az eddigieknél még jobban igényeljék a segítséget munkájukhoz. Ennek alapvető feltétele, hogy a tájékoztatást időben, őszintén, a tényeknek megfelelően adják, s ne valami félénkség vessen árnyékot ezekre az információkra. Előfordult sajnos olyan eset — gondolom, ez másutt sem Ismeretlen —, hogy a problémákat velünk közlő kommunistát a helyiek nem valami jó szemmel nézték. Az ilyen állásfoglalás pártszerűtlen, és sérti a pártdemokráciát, nem is szólva arról, hogy akadályozza a fejlődés ütemét, a helyi célok elérését. Általában így foglalnám össze az elkövetkezendő feladatokat: segítsék a párt- szervezetek kommunistái a tsz-ekben és az ipari üzemekben a meglevő lehetőségek jobb kihasználását, a tartalékok feltárását, a magasabb fokú munkaszervezés és a nagyobb munkafegyelem megteremtését. Munka tehát van bőven, s ezek sikerét csak közösen, a járás kommunistáival és jó szándékú pártonkívüli dolgozóival érhetjük el. Széli Ferenc, a pétervásá- ri Gárdonyi Termelőszövetkezet elnöke, büszkén sorolja a termésátlagokat, legutóbb búzából 16,5 mázsát, tavaszi árpából 17, míg őszi árpából 20 mázsát takarítottak be holdanként. Egy alföldi termelőszövetkezetnél sem lebecsülendő- ek ezek az átlagok,, de a Gárdonyi szövetkezetnél egyenesén rekordok. Nem csupán azért, mert egy év sem hozott még ilyen sikert, de azért is, mert a közös' gazdaság földjeinek aranykorona-értéke mindössze 3,5. Ilyen gyenge termőképességű földeken régebben még a felét is alig tudták betakarítani a mostani mennyiségnek. S hogy minek köszönhetőek ezek az eredmények? El sősorban annak, hogy minden talajmunkát időben elvégeztek, optimális időben vetettek s katasztrális holdanként mintegy 6 mázsa vegyes műtrágyát szórtak ki. A szövetkezet elnöke szerint — természetesen nor- 'mális időjárást feltételezve — a jövőben is tudják tartani ezeket az átlagokat. A siker tehát nem csupán egy évre szól, hanem hosszabb távlatra. Húsz százalékkal több - Sirokből A Mátravidék! Fémművek az elmúlt évben Ls igen szép sikereket ért el. Az idei esztendőben azonban még tovább fokozzák a termelést. A termelés volumenét több mint kilenc, az exportét mintegy 20 százalékkal növelik. A képünkön is látható tubusokból tehát még több kerül kül- és belföldre egyaránt. ízléses hímzés, a nép ötletességéből született művészi kidolgozás — ezt hívják Recsken „kalodá”-nak, e móddal készülnek azok a híres térítők, amelyek a háziipari szövetkezetnek és lelkes tagjainak hírét-nevét messze földre elviszik. Persze. mást is tudnak — szemet gyönyörködtető blúzok, térítők, szettek és más, nép- művészeti jegyeket viselő termékek indulnak hódító útjukra: Dániába,. az NDK- ba, az NSZK-ba, Hollandiába, Svédországba, sőt a messzi Ausztráliába és Japánba! A Kis Jankó Bori pályázatokon több recski népművész is nyert díjat. Legutóbb például özv. Salamon Imréné munkájával a «*MÍ*odik díjat nyerte el ezen • pályázaton. A szövetkezet recski részlegének első negyedéves terve 150 ezer forint. A megrendelések mellett azonban tovább folyik a piackutatás is; jelenleg éppen a budapesti Vörösmarty téri áruházban megrendezendő árubemutatóra készülnek kosz- f tümblúzokkal. De térjünk vissza a kalodára — ezzel nyerte a pályázatot Salamonné is —, amelyet: előszeretettel hímeznek a nagy népszerűségére való tekintettel is. Ellátogattunk „Holló Jánosáéhoz (őt mutatja munka közben képünk), aki már kislánykora óta megtanulta a hímzés művészetét, és sokáig édesanyjával vállvetve készítették a szebbnél szebb remekeket. Hollóné 1964 óta tagja a háziipari szövetkezetnek. Tőle tudtuk meg, hogy ez a hímzés valamikor a vőlegények ingét díszítette, s legalább olyan jelentőségé volt a hajdani divatban, mint házasságkötéskor az „igen”-nek!... Az jstenmezeji példa Az összefogás szép példájával találkoztunk Istenmezeje községben. Az itt lakók már régóta nélkülöznek egy kultúrházat, ahol a szabad idejüket hasznosan eltölthe- tik. Az egri járási pártbizottság és a megyei tanács járási hivatalának támogatásával azonban ez a gond már megoldódik. Sok bányász él a községben — az Qzdvidéki Szénbányák tervezői így társadalmi munkában elkészítették az új művelődési otthon tervét. Júniusban már meg is kezdődött az építkezés, amelyhez a bánya díjmentesen biztosított gépkocsikat, a községbeliek által összeadott pénz, s a vállalt társadalmi munka is nagy összeget tesz ki. De anyagi segítséget adott a járási párt- és a KlSZ-bizott- ság is, és maga a moziüzemi vállalat is felajánlotta támogatását. Párt-, tanácsi és KISZ-irodák, házasságkötőterem, könyvtár, nagyterem, társalgó kap helyet a szeptemberben átadásra kerülő új, korszerű épületben. Végre - új kutak Igen nagy gond volt hosz- szú-hosszú évtizedek óta Ver- peíétén a víz. Sokáig próbálkoztak artézi kút fúrásával, de — sikertelenül. Végre aztán 1970-ben a miskolci vízügyi igazgatóság segítségével megalakult a községben a víztársulás, 940 taggal. Ennek már látszik az eredménye m: harw kút biztosítja — igaz, a víz eléggé „vasas”, de ennek a tisztítását is megoldják — az ivóvizet, s már eddig tizenöt kilométeres szakaszon lefektették Verpe- léten a vezetékeket is. Az egész beruházás előreláthatólag 15 millió forintba kerül, de az összeg megéri, hiszen a községbeliek egészségéről van szói Aranyat érő libák Az egeszóláti Béke Termelőszövetkezet libafarmja országos hírnévre tett szert. A tízezres törzstenyészet, az évi 20 ezer pecsenye- és 210 ezer naposliba a gazdaság övi összbevételének 70—75 százalékát biztosítja. A szövetkezet keltetöállomása most újabb négy géppel bővül, s így egyszerre mintegy 70 ezer naposlibát tudnak keltetni. A közös gazdaság nem csupán arról híres, hogy libái kiválóak, hanem arról is, hogy az állomány influenzamentes. Éppen ezért, az elkövetkezendő évek során az ország libaállományát az egerszóláti ludakkal cserélik fel. Önállóbban, de nagyobb felelősséggel Hegyi János elvtársat, az Egri Járási Hivatal elnökét arról kérdeztük, hogy a helyi tanácsok milyen eredménnyel zárták az elmúlt esztendőt és milyen feladatokat kell megoldaniuk az idén? — A tanácsokról szóló 1971. évi I-es törvény kimondja, hogy a tanácsok és szerveik a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. A törvény értelmében a helyi tanácsok gondoskodnak a település fejlesztéséről, szervezik a lakosság szükségleteinek kielégítését, különösen a művelődési, egészségügyi, szociális, kommunális, kereskedelmi ellátást és az egyéb szolgáltatásokat. Az elmúlt esztendőben a választások után a helyi tanácsok járásunkban a törvény által meghatározott keretek között alakultak meg. Működésüket a törvény szerint végzik. A megalakulás után az első feladat a községek negyedik ötéves tervének elkészítése volt. A tervekbe beépültek a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű igények is, természetesen a pénzügyi lehetőségek alapján. Elmondhatjuk, hogy a múlt évi terveket a tanácsok időarányosan teljesítették, annak ellenére, hogy gondok adódtak az építőipari kapacitásoknál s problémát okoztak az építőipari árváltozások is, valamint az, hogy néhány községben nem jártak el körültekintően a beruházások előkészítésénél. Csak szemléltetésként egy-két eredményt: Balatonban 25 férőhelyes óvoda kezdte meg működését. Istenmezején kultúrkombinát építéséhez kezdtek hozzá. Kerecsenden, Verpeléten víztársulás alakult. — Melyek az idei év legfontosabb feladatai? — A törvény értelmében a tanácsok maguk dolgoztók ki óu, sí szabályzatukat. Így a w. nácsok ma már saját „alkotmányaik” szerint működnek. Nagyon fontos és lényeges, hogy a tanácsok a szabályzatokban lefektetett sokrétű és gazdag feladatoknak eleget tudjanak tenni. — Az önállóságból következik az is, hogy ma már a tanácsok gondoskodnak, itézményeik rendeltetésszerű működéséről, sőt hatáskörükbe került a körzeti orvos és iskolaigazgató kinevezése is. Így tehát a jó munkához nem csupán az anyagi, de a személyi feltételeket is biztosítani keli. Nagyon fontos éppen ezért, hogy a tisztségviselők és az apparátusban dolgozó ügyintézők szakmai és politikai téren növeljék felkészültségüket. mert e vonatkozásban van még javítanivaló. — Hogyan vizsgáztak a községi közös tanácsok? — Járásunk területén 42 önálló tanács működik. Ebből négy, — Bélapátfalva Egercsehi, Pétervására és Verpelét székhellyel — községi, közös tanács. Elmondhatom, hogy a tanácsi hálózat korszerűsítése során ezek a tanácsok beváltották a reményeket, de nem mindenben kielégítő még a társközségek lakossága ügyeinek intézése. '— A korszerűsítés azonban a továbbiakban még újabb szervezési feladatokat ró a járási párt-, állami szervekre. Végezetül azt szeretném megemlíteni, hogy a községi, tanácsok általában jó kapcsolatban vannak a helyi pártszervekkel, a népfrontbizottságokkal, a KISZ- szel, a tömegmozgalmakkal. Továbbra is alapvető feladatnak tartjuk ezt, hiszen a közös célokát csak közös erőfeszítéssel lehet megvalósítani. Irta: KAPOSI LEVENTE KATÁI GÄGOK Foto: TÓTH GtZEUUS,
