Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
\ Á többért több kell! szünet, hó ... Bár a részletes, az elemző ■eámvetésekre még csak ezután kerül majd sor, de az máris biztos — a- népgazdaságunk 1971. évi munkájáról, eredményeitől, s az idei év feladatairól a Minisztertanács által kiadott jelentésből az egész ország értesült már róla — az elmúlt gazdasági évet összességében eredményesen, jól zárta népgazdaságunk. Ahogyan kormányunk megállapította: „A kitűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társadalmi termék mintegy 7—8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jövedelem még ennél is gyorsabban nőtt 1971-ben. Az ipari termelés 5,5—6 szá- zaléklcal haladja meg az 1970. évit, az építési teljesítmény 11—12, a mezőgazdasági termelés 9—10 százalékkal emelkedett.” A számok egyértelműen azt bizonyítják — akinek módjában áll, vesse össze a népgazdaságunk negyedik ötéves tervében meghatározott fejlesztési ütemekkel — a jól ismert munkaerőgondok, a beruházási feszültségek ellenére is valóra váltak az év elején kitűzött gazdaságpolitikai oélok, tervek és feladatok.’ Megépült 74 ezer lafeásj amely nem kevesebb, mint 3—4 százalékkal több a tervezettnél. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3, az egy főre jutó reáljövedelem pedig mintegy 6 százalékkal emelkedett az elmúlt évben. Jelentősen jar- vult a termelékenység is 2 az ipari termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította, az építőiparban pedig a növekedésnek mintegy háromnegyed része írható a termelékenység javára. A számok, a tények, egy tervszerű, dinamikus fejlődést bizonyítanak tehát. Azt azonban mindezek ellenére sem mondhatjuk, hogy minden úgy történt, ahogyan terveztük, ahogyan szerettük volna. A beruházások területén felborult az egyensúly, az önkritika, a helyi intézkedések ,helyett fölöttébb sokan fohászkodtak központi intézkedésekért, s nem volt teljes az összhang néhány egységes álláspontot igénylő szemlélet értelmezésében sem. Mindezekről lapunkban is bőven írtunk az elmúlt hónapokban,' és el sem lehetne titkolni: az 1971- es eredményele lényegesen jobbak, gazdagabbak lehettek volna, ha az említett gondok, problémák nem zavarják meg megyénk, népgazdaságunk tervszerű munkáját. S ezt annál is inkább hangsúlyozni kell, mert az 1972- es esztendő céljai, feladatai a tavalyinál is nagyobbak, gazdaságosabb, ésszerűbb munkát, magasabb szintű vezetést igényelnék. Mindez egy az egyben érvényes megyénk gazdaságára is, hiszen Heves megye feladatai is meghaladják az elmúlt évit. S ahhoz, hogy valóra váljanak, megyénk üzemeiben, vállalatainál is szükség van néhány szemlélet, módszer felülbírálására, egyeztetésére. S mivel, már azt is tudják hol, miben tévedtek, hibáztak az elmúlt évben, ezért mielőbb munkává és eredményékké kell változtatni a tapasztalatokat. Ahogyan az egész országban, úgy megyénkben te az egyik legfontosabb feladatot a gazdasági élet egyensúlyának megteremtése, megszilárdítása jelenti. A gyakran hangoztatott belső tartalékok feltárásának, kama- toztatasanak is eppen jtf van mar az ideje. Ha országosan egyértelműen pozitív is a változás a termelékenység 'fejlődését illetően, megyénk több üzemében, vállalatánál azonban még korántsem ilyen biztatóak az eredmények. A közelmúltban veget ért vállalati, szocialista brigádvezetők tanácskozásain, száz-, ezerféle otiet, javaslat hangzottéi a munkaszervezés korszerűsítésére, a jobb gazdálko- dasra, a technika, a technológia eredményesebb alkalmazásúra. Akárcsak a munkafegyelem megszilárdítá- a idk’ a hűségesen, kitartok, a legtöbbet vállalók W^>tífbb és me§külön- “ ‘5, aTlyaSi* erkölcsi megbecsulesere _ hogy fsalí. néhányat említsünk a legsürgősebb feladatok köEs valóban, olyan szemléletre van szükség — ahogyan a kormány te hiamgsú^ly,-feUép a í^vak hanyag kezelői ellen, elítéli a pazarlást, és elősegíti a vailalatols, a szövetkezetek az intézmények és a tanácsok rendelkezésére állóeszközök hatékonyabb felhasz- nalasat. •Megyénk, népgazdaságunk 1972. évi terve rendkívül gazdag, változatos, megalapozott és reális. Középpontjában az ember áll, a szebb a több és a jobb, t ; Koős József Örömteli" felfordulás Gyöngyöstarjánban Mindenhol másutt bosz- szankodnának talán a feltúrt utcák, a mély árkok miatt, Gyöngyöstarjánban azonban szinte boldog örömmel nézik az emberek a felfordulást. Ahogy dr. Szabó Mihály, a tanács elnöke megfogalmazta: húszéves álmuk válik valóra ezzel az ittenieknek. A vízről van szó. Amelyik olyan nagy kincs még ma is, hogy el sem hihető. Nincs a községben egyetlen olyan kút sem, amelyiknek a vize kifogástalan volna. Hiába ástak bárhol, bármilyen mélyre, az így kapott vízben _ a laboratóriumi vizsgálat mindig megállapított valamilyen nem kívánatos alkotóelemet. Aztán fúrtak két kutat. Több mint százötven méter mélységből fakasztottak vizet. Az egyik kút 270. a másik pedig száz litert ad percenként. Terveznek most mái' egy harmadik kutat is. Az első kettőnek a vizét vezetik be az úgynevezett közkifolyókba. Az egész falu mostanában a vízügyi dolgokkal foglalkozik. Amikor hozzáfogták az árkok, kiásásához, hinni is alig akartak a szemüknek. Most már azt számolgatják, mennyi időnek kell még eltelnie addig hogy_ a lefektetett osövekben útjára induljon a jvíz. Ha minden úgy lesz, ’ahogy szeretnék, akkor 1972. második felében az utcai közkutak alá mar oda lehet majd állítani a vi zeskannákat. Egyelőre szerényen terveznék, még csak a közkifolyók megépítésére gondolnak, dé a vízmű így is tízmilliót emészt fel. Olyan összeg ez, anv önmagáb-aai is kifejezi a feladat nagyságát. A húszéves álom most már valóra válik, de a víz mellé még sok egyébre is szüksége van a községnek. Így sorolja a tanács elnöke tehát: tavaly megépítették az új óvodát a tsz brigádjának a segítségével. A régi óvodából öregek napközi otthonát akarnak csinálni. Ha a megígért támogatást meg- kaják hozzá, a saját százezer forintjuk segítségével már 1972. őszén megnyithatja kapart az új intézmény. gftssri&t elérniük két áj tanterem megépítésével azt is, hogy az iskolában most már csak egyműszakos tani-: tás folyik. Ennek lett a következménye a napközi intézményének a meghonosítása. Mindenki örül a napközinek a faluban. Boldogan emlegetik, hogy azóta a gyerekek tanulmányi eredménye is megnőtt. Van már gázcserieteiep és fűtőolaj-tároló is, amiket a Gyöngyszöv hozott létre. A tanács is segített a fogyasztási szövetkezetnek az új hús- és önkiszolgáló bolt megépítésében. Most pedig a ^ 'takarékszövetkezettel együtt tervezik az új székház megépítését, amihez a tanács adja a telket. Eddig már félmilliót költöttek a patak szabályozására. Elkészültek a földmunkák, de a kikövezést állami támogatás nélkül nem tudják elvégezni. A község egyre gyorsabb ütemben fejlődik. A közeli város mindenképpen hat az itteniek életére, igényeiknek alakulására is. Ezért kell a tanácsnak például arra is gondolnia, hegy újabb házhelyeket alakítson ki. amelyeken a korszerű lakások megépülhetnek. Évente 20— 25 ház építésére kérnek engedélyt a falubeliek. A tsz jó anyagi bázist ad, a környező ipari üzemek pedig a fölös munkaerőt tudják lekötni. A tarjániak tehát nem mozdulnak a községből. Mert közel a város, autóbusz szinte óránként van; de azt a nyugalmat, amit itt megtalálnak, a város már nem 'tudja biztosítani. Divatos kifejezéssel éh-e: lassan elővárosi rangra emelkedik Gypngyöstarj án. mint ahogy hasonló feladatot kap minden. község a város közvetlen közelében. Ezért kellett a víz, ezért kellenek az üzletek, ezért van szükség az új település kialakítására, ezért kell a községi tanács vezetőinek a fokozódó és reális igényekre nagyon odafigyelniük. És ezért örülnek a gvöngyös- tarjániak annak a felfordulásnak, amit a vízmű megépítése okoz mostanában. A fejlődés út jelzői ezek, a jobb,' feulibúráltabto, emtbe- tá élet kifejezői. (G. Moimár KJ Q Sajnos pihenhetnek a szánkók és a korcsolyák, mert az idei tél, úgy látszik még mindig késik. A jó idő pályám csalogatja a focizókat. Belkes a társaság, hangjuk messzire hallatszik. — Lipi, passzold ide!! — Egy jó védés és a labda kirepül a, kerítésen túlraU^, s 3 ftbükókázás semt «* -m kimondott téli játék. b Afá mégis fázik, de a főéiről sem akar lemondani, talál erre módot az egri úttörőházban. Igaz, asztál mellett, de amint látható, ez is igen izgalmas. (Foto: Tóth Gizella) Késlekedő alvállalkozók Januárra „csúszott” az egri cserépgyár próbaüzeme Mint arról már korábban szóltunk: Egerben., a régi Homok útá téglagyár mellett 1969-ben új csemépgyár építése kezdődött, amelyet az építők — dicséretes a gyors munka —, ez év augusztus elején már át is adtak a gépek szerelőinek. Az új gyár, technológiája és több berendezése révén, az országban egyedülállónak mondható. Központi vezérlésű automata gépek préselik, s továbbítják a nyers árut a nyugatnémet Keller-íéle szárítóba, amelynek készítői 40 óra alatti • tökéletes száradást garantálnak. Innen ugyancsak egy automata vezérlésű gépsorra kerül a cserép: a gázfűtéses alagútkemence to- lólapjadra. A tervek szerint napi. 40 ezer cserpápegységet gyártó üzembe két műszakra 45—50 dolgozó elegendő, s ok sem a téglagyárakban megszokott igen nehéz szállítást és anyagmozgatást végzik, jobbára képkezelők lesznek inkább. A tervek és szép elképzelések után most már csak az a kérdés: mikor kezdődhet a termelés? Mikortól hoz hasznot ez a mintegy 90 milliós beruházás? A kísérletek már szeptemberben elkezdődtek, körülbelül 100 ezer darab szárított cserép már készen is áll, hogy a kemencében kiégessék. Megkezdődött a modem alagútkemence felfűtése is, de a gázégők legjobb hatásfokát ugyancsak itt kísérletezik ki, s az időközi átalakítások miatt a tervezettnél lassabban érik el a szükséges 700 fokot. A munka megkezdésének azonban sajnos, nem ez az egyedüli . akadálya. A gépeket szállító több alvállalkozó nem tartotta be a határidő fret, s így bizony a tervhez viszonyítva máris egy-két hónapos csúszásban vannak a termelés megindításával. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnak az égetés központilag irányított körfolyamatéihoz keraence- tolópadokat kellett volna szállítania; az egyik a szárított cserepet vinné a kemence előtereibe, a másik a kész lehűtött árut hozná ki a szállítópályára. Ezek még nincsenek meg, s hogy tovább ne késlekedj enek a megindulással, házilag készítenek to- lópadókat, amelyek viszont csak kézi erővel lesznek mozgathatók. Ezzel a megoldással a gyártás kezdeti szakaszában az egész programozott vezérlést kénytelenek kiiktatni —, két láncszem hiányzik és szétszakad az egész sor. Elgondolkodtató és sajnos még jellemző példája ez a beruházási fegyelemnek. A kár az első perctől mutatkozik majd a hatékonyságban, az önköltségben. A munkák irányítói, Kom- játi Attila gyárvezető és Gremsperger György műszaki vezető elmondották, hogy a meglevő akadályok ellenéi-e amint az aiagútkemencét felfűtik, előreláthatóan január közepén már megkezdhetik a próbaüzemet, s az egész folyamat pontos megszervezésével igyekeznek a leghamarabb elérni a tervezett kapacitást. Az ötezer köbméteres agyagtárolót már csaknem teljesen feltöltöttéit, ez az öt hétre elegendő készlet függetleníti a termelést az agyagbánya esetleges kapacitás-ingadozásaitól. Előreláthatólag'nem lesz probléma a létszámmal sem, bár a téglaiparban hagyományos munkaerőhiány itt is jelentkezeti, iMkeii) ¥ ■ Uj lakótelepek Kompolton (Tudósítónktól): Megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő települése Kompott. A község területén alakul majd ki három község összevonásából létrejövő új nagyközség központja is. A leendő központ helyén ma már új házsorok és utcáit .létesültek. Megnövekedeit a lakosság építkezési, idetefe- pülési kedve, és’ szinte hónaponként gomba módra nőnék ki az új házak a környéken. A központi új lakótelep már teljesen kiépült. Az új település négy utcájában 81 modem lakóház sorakozik, többségében háromszobásak. garázsokkal, mellékhelyiség eleivel ellátva. A helybelieken kívül sokan, építkeznek itt és települnek ide Kaiból, Erdőtelekről, Tamabodról és a hevesi járás több községéből. Az 1970. évi népszámláláskor még csak 1718 fő Visit a község lakossága, s ez a s'zám nem egészen két év alatt 2200-ra növekedett. Mmísm& WK. január i.
