Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
lVV1/yi)VVyinfLr*l>l FARKAS ANDRÁS: Bükki pataknál ▼is a követ simogatva. Mindig előre haladva Semmire rá se figyelve, Mint filozófusi elme, önmaga jó szabadalma, Mintha örömre suhanna. Mintha a csendre fülelne Egyre üresbe ölelve, Egyre beléje simulva, Mint aki vallja, ha dolga, Megy, megy a víz a patakban Mondva magát szakadatlan. Tudja-e, hogy van a táj Is, Tudja-e, útja hová visz. Érte-e nagy szelek útját. Érti-e, hogy neki tudják Adni a fák meg a rétek ( Színeiket, a vidéket, Hallja-e, fent a madárraj Játsz^ a nap sugarával Ügy, ahogy itt hunyorítva Nézem ölét,* van-e titka, fis ha van is, hova lenne, fis mi talál ide benne? Itt fnt a táj eszelősen. Nem pihen itt delelő sem. Nem hever ész soha hajnal, Este se hál, csak a Jajjal, Mert a patak belemondja. Mint kicsi sorsa bolondja, fis belemondja kövekbe. Hogyha helyükbe lehetne, Lenne, maradna továbbra. Itt, eme tájban az árva, Lenne, maradna nyugalma, fis soha szót se szavalna! Fekete karácsony - fehér húsrét Figyelemre méltóik a népies időjárási megfigyelések, az ebből eredő népi • regulák. Egy már ezek közül heted jesedett Novemberben azt mondták: ha Katalin kopog, karácsony majd locsog. Lássuk, hogyan történt? November 21-től 28-ig naponta fagyott 22—23—24-én még délben sem melegedett fel a levegő 0 fok fölé. 25-én Katalin napján is mínusz 5 fokot mértek reggel. Várható volt, hogy decemberben enyhülés jön. Mit Is mutat a decemberi időjárás összegezése? Az első héten még csak hajnali fagy sem fordult elő. Sőt 6-án délben plusz 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet Utána emlegették az előrejelzésben, hogy most jön az igazi téL Jött is, de csak egy napig tartott 10-én reggel mínusz 9, délben mínusz 4 fokot észleltek, ez úgynevezett »téli nap” volt Utána csak »fagyos napok” fordultak elő, ami azt jelenti, reggel fagy, délben olvadás, 0 fok feletti hőmérséklet 21-re a hajnali fagyok is lemaradtak, kellemes, őszies idő köszöntött be. 23-án plusz 11 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Ez volt a havi maximum. Ezen a napon állapította meg a Meteorológiai Intézet, hogy Budapesten melegebb van, mint Tuniszban. Egerben 24-én is megközelítette a 10 fokot a déli hőmérséklet, verőfényes napon folytatták az emberek az ünnep előtti bevásárlást A népi regula telibe találta az időjárás előrejelzését, a karácsony sáros, locsogás volt A december időjárási leltározás 1 téli, 18 fagyos, 12 fagymentes napot talált. A havi középhömérséklet közel plusz 2 fok volt Végezzünk egy kis összehasonlítást. Egerben a decemberi 50 éves átlag plusz 0,2 fok, az 1971. decembere plusz 1,8 fokra rúgott. Ez az 1,6 fokos pozitív eltérés enyhe decembert igazol. Ettől melegebb december 1901 óta 6 ízben fordult elő, így ritkaságnak számít Megemlítendő még, hogy a hónap második fele reggelenként nagyon ködös időt hozott Rosszak voltak a látási viszonyok, 17—18—19- én 20 méter volt a látótávolság. Az enyheség ellenére száraz volt a hónap. A csapadék mennyisége alig tett ki 5 mm-t Ez is rendellenes, hiszen a decemberi sokévi csapadékátlag 40 mm. Az egri karsztforrások ezt a esapadákszegénységet 3 hónap múlva fogják éreztetni. A gyenge fagy nem akadályozta volna meg a téli csapadék beszivárgását, csak éppen kevés volt belőle. A közlekedés ellenőreinek sok gondot okozott a rossz látási viszony gyakorisága. A 3-as főútvonal ilyen ködzóna mentén halad. A hegyvidékről lezúduló hideg áramlás itt találkozik a melegebbel, ennek eredménye a ködsáv. Legveszélyesebb volt a közlekedés december 29-én, amikor ónos eső esett De mi lesz ezután? A hivatalos jelkés tavaszra tavaszt ígér. De mit mond a népi regula? Fekete karácsony — fehér húsvét. Persze, nem dátum szerint. Ez babonának minősülne. De az évtizedes megfigyelés erre enged következtetni. Ha decemberben és januárban enyhe idő jár, a február és március hoz hideget. A sarkvidéken felgyülemlett fagyos - légtömeg akkor zúdul le a mérsékelt égövre. A legutóbbi évek is ezt igazolták. Például 1970-ben március 2-án mérték Egerben az év legalacsonyabb hőmérsékleti értékét, mínusz 13 fokot. 1971-ben is fagyos volt március első két hete. tűzdelve „téli napokkal”. Arra lehet tehát számítanunk. hogy a tél elhúzódik. Ha a mostani húsvét nem áprilisra, hanem március végére esne, könnyen „fehér húsvétot” emlegethetnénk. E valószerű előrejelzésből az egyes munkaterületek: a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedésrendészet, a Tüzép, levonhatják a megfelelő következtetést, megtehetik az előkészületeket • Ez a népies tapasztalat nemcsak Magyarországon él. Újév előtt német turisták jártak itt. Náluk ez a mondás járja: „Ha karácsonykor kiskabátban járnak a legények kántál ni, húsvétikor megfagy a húsvéti tojás.” Tersánszky J. Jenő 9Z ELKESEREDETT Az öreg Kolobásnak az ügye a következő volt: Harminc évig szolgálta a kohót ö vitte fizetéskor a nagy pénzestáskát és ünnepkor, a parádén, ő lépdelt a munkások sora előtt a rezesbanda hangjára, büszkén, ö volt a kohóhivatalnak az a bizonyos Gyuri bácsija, akivel a főnök is kezet fogott, szolga létére. Ott kezdődött a csúszása, hogy az öreg főnök meghalt, közvetlenebb fö- löttesét, a tanácsost, pedig áthelyezték. Mind a kettő helyett fiatal ember jött Nos, a fiatal tanácsos igen pedáns és szigorú ember volt Mint új hivatalnok, megtette ugyan ő is, hogy a vén Kolobással tájékoztatta magát. De ezt aztán Kolobás félreértette, s így járt pórul. Komázni kezdett a fölöttesével, s mikor aztán az keményen ráncba szedte, ugrált, duzzogott, a nyugdíjaztatását kérte. Azt hitte, hogy marasztalni fogják, mint régebben egy párszor. Ehelyett az új főnök azt tette vele, hogy betű szerint járt el az elbocsáttatásánál. Néhány hiányzó hétért aszol- . gálati idejéből Kolobás egy évet vesztett nyugbéréből. Csak ez kellett még, hogy az Öregnek minden csöpp vére a sérelmén ordítson. Nos hát, Kolobás kicseppent. És Hát megkezdhette élvezni nyugbérén a megérdemelt pihenést. Kinézhetett naponta kuglizni és preferámcozni a Kohóegyletbe. Itt, ebben az egyletben, afféle demokratikus viszonyok uralkodtak. A telep messze volt a várostól, s az ilyen eldugott helyen az unalom az, ami öszszébb hozza az embereket Rendes dolog volt bogy például közönséges munkások neve is odaíródott a kuglinál a krix partis táblára a kohótiszteké mellé. Persze, a rangnak járó tisztelet fönntartásával Azonban egyelőre az öreg Kolobásnak minden moccanását az igaztalan nyugdíjazása birizgálta. Az öreg kegyetlen el volt keseredve és kohóbeli jóemberei teljességgel méltányolták ezt kivált ha illetékes fülek nem hallották. Ha az új tisztek nem voltak jelen, nem akadt fő, amely ne bólintgatott volna, ha az öreg Kolobás háborogni kezdett. Éppígy az sem volt csodálható, ha a keserűségében többet nézett a pohárba, mint azelőtt. Csak helyesléssel találkozott az is, hogy sérelmét nem hagyja annyiban. Hogy ügyvédet fogad a városban, instanciát készíttet s így tovább. Sénki sem botránkozott meg azon sem, hogy kalapot sem bök többé az öreg az új tisztek előtt, sőt, ha akárhol közelükben van, nem válogat a teremtet- tékben, nyíltan, példálózva, ahogy jön. így folyt már hónapok óta. Az öreg Kolobást már úgyszólván el is feledték másként ismerni a telepen, mint akivel a sorsa gáládul bánt el, keserűvé tevén hátralevő napjait a megszolgált béke helyett Az öreg úgyszólván új népszerűséget szerzett magának megcsúfoltatása á'-an. Hát újabb hosszú hónapok múlva egy nap, két fél liteir közt, azt újságolhatta az öreg Kolobás ismerőseinek az egyletben, hogy ügyvédje füzetesére a napokban lcer>cztfc a miniszter őkegyelmességé- től a döntés ügyében. (Miközben beszélt, nem nagyon tett hangfogót a szájára most sem, hogy be- hallanék a tiszteknek fönntartott szobába teremtetté-' zése. Kivált hogy tudta, ott van véletlen a tanácsos is, bajszerzője. Egyszerre csak az ajtóban ez jelent meg. Semmiképp sem várták ami történt. A fiatal tanácsos egyenest a Kolobásék asztalához tartott. — Nézze, öregem —■ szólította meg Kolobást — tudomásom van róla, hogy maga engem nem a iegvu- logatottabb kifejezésekkel illet elbocsáttatása miatt. Pedig nem tettem egyebet, mint óhaját teljesítettem, hogy azonnal mentsem fel az állásából. Hanem most szeretnék valamit mondani magának. A maga folyamodványa 'ügyében tőlem kértek jelentést, s kár, hogy annyira ellenségének tart. Ha tetszik, megnézheti az iratokat. Csak az én jelentésemre történt, hogy a minisztériumban kedvezően döntöttek, s a jövő hónaptól betudják magának az utolsó évét is szolgálatába. A napokban megkapja. De legyen jobb véleménnyel rólam. Isten áldja! Sokat ehhez tenni nem kell. Az öregnek már csak társai gratulálhatta* és áldomás következhetett,- ami meg is törté«* Nos hát erre valójaom csak egy következhetnék. Az, hogy az öregnek mindent jóvátevén a sorsa, amit vétett ellene, rrvnt a mesében, boldogan élt, míg meg nem halt Tényleg így is indult. Másnap megkapta a hivatalos írást a tanácsos szavai szerint s újabb gratulációkat fogadhatott Harmadnap még épp így tárgyalhatta az eseményt, akikkel még nem rágta meg a részleteket Negyed- vagy ötödnap azonban, amint az öreg hazafelé ballagott az egyletből, valami különös érzése volt Ez az érzés a belátásé volt, de mégis sokkal rosszabb, mint mikor magában füstölögve, háborog- va lépegetett így, a tanácsost becsmérelve s a hivatal hálátlanságán szitkozódva. Eszébe jutott, amint bajszát pödörve s kalapját dacosan szemébe vágva ment el a tanácsos mellett. Most meg kellett süvegel- nie s elfelednie a haragot iránta. Aztán, ahogy az egyletben nap nap mellett az asztalra csapott és az ismerősök bólintgató figyelme mellett dörgött a sérelmén, úgyhogy nem győzte öblögetni az elbú- sulását. És a beruccanások a városba, az ügyvédhez. És családja egyetértése és a többi. Most ez mind szélnek ment. Más ügyek jönnek, mások ostoba terefe- réi. ö már csak szekundál- hat legföllebb a mások bajánál. A győzelme a világ legközönségesebb vén, nyugbéres hivatalszolgájává tette. Az öreg Kolobás egyszerre mélységes levertséget érzett. Unalmat és vi> gasztalanságot. Kegyetlent, mert igazit s olyat, ami ellen el sem keseredhetett, hiszen csak nem zúgolódhatott azon, hogy nem keseredhet el, mert nincs rá többé. (192« (JSWSA, vWWW WWWWVVNAAAWVVVVVVV. ' W ✓WWWVNA/WWWNAySA^AAAAA/yWW^FWVVWWWSAA^v-v' w v- v* »•. vWVW* Csupa mosoly az élet, I