Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

lVV1/yi)VVyinfLr*l>l FARKAS ANDRÁS: Bükki pataknál ▼is a követ simogatva. Mindig előre haladva Semmire rá se figyelve, Mint filozófusi elme, önmaga jó szabadalma, Mintha örömre suhanna. Mintha a csendre fülelne Egyre üresbe ölelve, Egyre beléje simulva, Mint aki vallja, ha dolga, Megy, megy a víz a patakban Mondva magát szakadatlan. Tudja-e, hogy van a táj Is, Tudja-e, útja hová visz. Érte-e nagy szelek útját. Érti-e, hogy neki tudják Adni a fák meg a rétek ( Színeiket, a vidéket, Hallja-e, fent a madárraj Játsz^ a nap sugarával Ügy, ahogy itt hunyorítva Nézem ölét,* van-e titka, fis ha van is, hova lenne, fis mi talál ide benne? Itt fnt a táj eszelősen. Nem pihen itt delelő sem. Nem hever ész soha hajnal, Este se hál, csak a Jajjal, Mert a patak belemondja. Mint kicsi sorsa bolondja, fis belemondja kövekbe. Hogyha helyükbe lehetne, Lenne, maradna továbbra. Itt, eme tájban az árva, Lenne, maradna nyugalma, fis soha szót se szavalna! Fekete karácsony - fehér húsrét Figyelemre méltóik a né­pies időjárási megfigyelések, az ebből eredő népi • regu­lák. Egy már ezek közül he­ted jesedett Novemberben azt mondták: ha Katalin ko­pog, karácsony majd locsog. Lássuk, hogyan történt? No­vember 21-től 28-ig napon­ta fagyott 22—23—24-én még délben sem melegedett fel a levegő 0 fok fölé. 25-én Katalin napján is mínusz 5 fokot mértek reggel. Vár­ható volt, hogy december­ben enyhülés jön. Mit Is mutat a decembe­ri időjárás összegezése? Az első héten még csak hajnali fagy sem fordult elő. Sőt 6-án délben plusz 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet Utána emle­gették az előrejelzésben, hogy most jön az igazi téL Jött is, de csak egy napig tartott 10-én reggel mínusz 9, délben mínusz 4 fokot észleltek, ez úgynevezett »téli nap” volt Utána csak »fagyos napok” fordultak elő, ami azt jelenti, reggel fagy, délben olvadás, 0 fok feletti hőmérséklet 21-re a hajnali fagyok is lemarad­tak, kellemes, őszies idő kö­szöntött be. 23-án plusz 11 fok fölé emelkedett a hőmé­rő higanyszála. Ez volt a havi maximum. Ezen a na­pon állapította meg a Me­teorológiai Intézet, hogy Bu­dapesten melegebb van, mint Tuniszban. Egerben 24-én is megközelítette a 10 fokot a déli hőmérséklet, verőfényes napon folytatták az embe­rek az ünnep előtti bevásár­lást A népi regula telibe ta­lálta az időjárás előrejelzé­sét, a karácsony sáros, lo­csogás volt A december időjárási lel­tározás 1 téli, 18 fagyos, 12 fagymentes napot talált. A havi középhömérséklet kö­zel plusz 2 fok volt Végez­zünk egy kis összehasonlí­tást. Egerben a decemberi 50 éves átlag plusz 0,2 fok, az 1971. decembere plusz 1,8 fok­ra rúgott. Ez az 1,6 fokos po­zitív eltérés enyhe decem­bert igazol. Ettől melegebb december 1901 óta 6 ízben fordult elő, így ritkaságnak számít Megemlítendő még, hogy a hónap második fele reggelenként nagyon ködös időt hozott Rosszak voltak a látási viszonyok, 17—18—19- én 20 méter volt a látótá­volság. Az enyheség ellené­re száraz volt a hónap. A csapadék mennyisége alig tett ki 5 mm-t Ez is rend­ellenes, hiszen a decemberi sokévi csapadékátlag 40 mm. Az egri karsztforrások ezt a esapadákszegénységet 3 hó­nap múlva fogják éreztet­ni. A gyenge fagy nem aka­dályozta volna meg a téli csapadék beszivárgását, csak éppen kevés volt belőle. A közlekedés ellenőreinek sok gondot okozott a rossz lá­tási viszony gyakorisága. A 3-as főútvonal ilyen ködzó­na mentén halad. A hegy­vidékről lezúduló hideg áramlás itt találkozik a me­legebbel, ennek eredménye a ködsáv. Legveszélyesebb volt a közlekedés december 29-én, amikor ónos eső esett De mi lesz ezután? A hivatalos jelkés tavasz­ra tavaszt ígér. De mit mond a népi regula? Fekete kará­csony — fehér húsvét. Per­sze, nem dátum szerint. Ez babonának minősülne. De az évtizedes megfigyelés erre enged következtetni. Ha de­cemberben és januárban enyhe idő jár, a február és március hoz hideget. A sark­vidéken felgyülemlett fa­gyos - légtömeg akkor zúdul le a mérsékelt égövre. A legutóbbi évek is ezt igazol­ták. Például 1970-ben már­cius 2-án mérték Egerben az év legalacsonyabb hő­mérsékleti értékét, mínusz 13 fokot. 1971-ben is fagyos volt március első két hete. tűzdelve „téli napokkal”. Arra lehet tehát számíta­nunk. hogy a tél elhúzódik. Ha a mostani húsvét nem áprilisra, hanem március vé­gére esne, könnyen „fehér húsvétot” emlegethetnénk. E valószerű előrejelzésből az egyes munkaterületek: a me­zőgazdaság, az építőipar, a közlekedésrendészet, a Tüzép, levonhatják a megfelelő kö­vetkeztetést, megtehetik az előkészületeket • Ez a népies tapasztalat nemcsak Magyarországon él. Újév előtt német turisták jártak itt. Náluk ez a mon­dás járja: „Ha karácsonykor kiskabátban járnak a legé­nyek kántál ni, húsvétikor megfagy a húsvéti tojás.” Tersánszky J. Jenő 9Z ELKESEREDETT Az öreg Kolobásnak az ügye a következő volt: Harminc évig szolgálta a kohót ö vitte fizetéskor a nagy pénzestáskát és ün­nepkor, a parádén, ő lép­delt a munkások sora előtt a rezesbanda hangjára, büszkén, ö volt a kohóhi­vatalnak az a bizonyos Gyuri bácsija, akivel a fő­nök is kezet fogott, szolga létére. Ott kezdődött a csúszá­sa, hogy az öreg főnök meghalt, közvetlenebb fö- löttesét, a tanácsost, pedig áthelyezték. Mind a kettő helyett fiatal ember jött Nos, a fiatal tanácsos igen pedáns és szigorú ember volt Mint új hiva­talnok, megtette ugyan ő is, hogy a vén Kolobással tájékoztatta magát. De ezt aztán Kolobás félreértette, s így járt pórul. Komázni kezdett a fölöttesével, s mikor aztán az keményen ráncba szedte, ugrált, duz­zogott, a nyugdíjaztatását kérte. Azt hitte, hogy marasz­talni fogják, mint régeb­ben egy párszor. Ehelyett az új főnök azt tette vele, hogy betű szerint járt el az elbocsáttatásánál. Né­hány hiányzó hétért aszol- . gálati idejéből Kolobás egy évet vesztett nyugbéréből. Csak ez kellett még, hogy az Öregnek minden csöpp vére a sérelmén or­dítson. Nos hát, Kolobás kicsep­pent. És Hát megkezdhette élvezni nyugbérén a meg­érdemelt pihenést. Kinéz­hetett naponta kuglizni és preferámcozni a Kohó­egyletbe. Itt, ebben az egyletben, afféle demokratikus viszo­nyok uralkodtak. A telep messze volt a várostól, s az ilyen eldugott helyen az unalom az, ami ösz­szébb hozza az embereket Rendes dolog volt bogy például közönséges mun­kások neve is odaíródott a kuglinál a krix partis táb­lára a kohótiszteké mellé. Persze, a rangnak járó tisz­telet fönntartásával Azonban egyelőre az öreg Kolobásnak minden moc­canását az igaztalan nyug­díjazása birizgálta. Az öreg kegyetlen el volt kesered­ve és kohóbeli jóemberei teljességgel méltányolták ezt kivált ha illetékes fü­lek nem hallották. Ha az új tisztek nem voltak jelen, nem akadt fő, amely ne bólintgatott volna, ha az öreg Kolobás háborogni kezdett. Éppígy az sem volt csodálható, ha a keserűségében többet né­zett a pohárba, mint az­előtt. Csak helyesléssel ta­lálkozott az is, hogy sérel­mét nem hagyja annyiban. Hogy ügyvédet fogad a vá­rosban, instanciát készít­tet s így tovább. Sénki sem botránkozott meg azon sem, hogy kalapot sem bök többé az öreg az új tisztek előtt, sőt, ha akárhol közelükben van, nem válogat a teremtet- tékben, nyíltan, példálózva, ahogy jön. így folyt már hónapok óta. Az öreg Kolobást már úgyszólván el is feledték másként ismerni a telepen, mint akivel a sorsa gálá­dul bánt el, keserűvé te­vén hátralevő napjait a megszolgált béke helyett Az öreg úgyszólván új nép­szerűséget szerzett magá­nak megcsúfoltatása á'-an. Hát újabb hosszú hóna­pok múlva egy nap, két fél liteir közt, azt újságol­hatta az öreg Kolobás is­merőseinek az egyletben, hogy ügyvédje füzetesére a napokban lcer>cztfc a miniszter őkegyelmességé- től a döntés ügyében. (Miközben beszélt, nem nagyon tett hangfogót a szájára most sem, hogy be- hallanék a tiszteknek fönn­tartott szobába teremtetté-' zése. Kivált hogy tudta, ott van véletlen a tanácsos is, bajszerzője. Egyszerre csak az ajtó­ban ez jelent meg. Semmi­képp sem várták ami tör­tént. A fiatal tanácsos egyenest a Kolobásék asz­talához tartott. — Nézze, öregem —■ szó­lította meg Kolobást — tudomásom van róla, hogy maga engem nem a iegvu- logatottabb kifejezésekkel illet elbocsáttatása miatt. Pedig nem tettem egyebet, mint óhaját teljesítettem, hogy azonnal mentsem fel az állásából. Hanem most szeretnék valamit monda­ni magának. A maga fo­lyamodványa 'ügyében tő­lem kértek jelentést, s kár, hogy annyira ellenségének tart. Ha tetszik, megnézhe­ti az iratokat. Csak az én jelentésemre történt, hogy a minisztériumban kedve­zően döntöttek, s a jövő hónaptól betudják magá­nak az utolsó évét is szol­gálatába. A napokban meg­kapja. De legyen jobb vé­leménnyel rólam. Isten áldja! Sokat ehhez tenni nem kell. Az öregnek már csak társai gratulálhatta* és ál­domás következhetett,- ami meg is törté«* Nos hát erre valójaom csak egy következhetnék. Az, hogy az öregnek min­dent jóvátevén a sorsa, amit vétett ellene, rrvnt a mesében, boldogan élt, míg meg nem halt Tényleg így is indult. Másnap megkapta a hiva­talos írást a tanácsos sza­vai szerint s újabb gratu­lációkat fogadhatott Har­madnap még épp így tár­gyalhatta az eseményt, akikkel még nem rágta meg a részleteket Negyed- vagy ötödnap azonban, amint az öreg ha­zafelé ballagott az egylet­ből, valami különös érzése volt Ez az érzés a belátá­sé volt, de mégis sokkal rosszabb, mint mikor ma­gában füstölögve, háborog- va lépegetett így, a taná­csost becsmérelve s a hi­vatal hálátlanságán szitko­zódva. Eszébe jutott, amint bajszát pödörve s kalapját dacosan szemébe vágva ment el a tanácsos mellett. Most meg kellett süvegel- nie s elfelednie a haragot iránta. Aztán, ahogy az egyletben nap nap mellett az asztalra csapott és az ismerősök bólintgató fi­gyelme mellett dörgött a sérelmén, úgyhogy nem győzte öblögetni az elbú- sulását. És a beruccanások a városba, az ügyvédhez. És családja egyetértése és a többi. Most ez mind szél­nek ment. Más ügyek jön­nek, mások ostoba terefe- réi. ö már csak szekundál- hat legföllebb a mások ba­jánál. A győzelme a világ legközönségesebb vén, nyugbéres hivatalszolgájá­vá tette. Az öreg Kolobás egy­szerre mélységes levertsé­get érzett. Unalmat és vi> gasztalanságot. Kegyetlent, mert igazit s olyat, ami el­len el sem keseredhetett, hiszen csak nem zúgolód­hatott azon, hogy nem ke­seredhet el, mert nincs rá többé. (192« (JSWSA, vWWW WWWWVVNAAAWVVVVVVV. ' W ✓WWWVNA/WWWNAySA^AAAAA/yWW^FWVVWWWSAA^v-v' w v- v­* »•. vWVW* Csupa mosoly az élet, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom