Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
Csütörtök ssti külpolitikai kommentárunk Két utazás között MOSZKVÁBAN befejezte látogatását Kandzo Kono, h japán törvényhozás felsőházának elnöke és közeleg Gromiko külügyminiszter tokói látogatása. Nem meglepő, hogy a világsajtó terjedelmes kommefttárokban elemzi a számos komoly jel szerint új szakaszba lépő szovjet- japán kapcsolatokat. Ezek a kapcsolatok olyan időpontban kerültek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe, amikor a nemzetközi élet megfigyelői egyhangúlag a japán—amerikai viszony válságáról beszélnek. Az okok közismertek: Washington hosszú ideig jelentős vám- és egyéb gazdasági kedvezményeket biztosított a felkelő nap országának. Megengedte, hogy a japán áruk tetemes része — az export kerek harminc százaléka — az USA-ba zúdulhasson. Washington politikai alapon tartotta fenn ezt az állapotot több mint két évtizeden át: Japánt nyiltan „a kommunizmus és különösen Kína” elleni harc jegyében erősítették az amerikaiak. Csakhogy az utóbbi időben Nixon egyidőben két nagy csapást mért a dinamikus gyorsasággal fejlődő ázsiai szigetországra. A híres „dupla Nixon” két, egymással összefüggő része: 1. Washington nyitása Peking felé és 2. a Japánnak eddig nyújtott gazdasági kedvezmények „fájdalmas felülvizsgálása”. A HELYZET odáig romlott, hogy legutóbb San Cle- mente-ben Szato miniszterelnök kénytelen volt kijelenteni: nem áll módjában meghívni Japánba Nixont, mert az ország közhangulata ezt nem teszi lehetővé... Ilyen körülmények között várható volt, hogy Japánnak felül kell bírálnia eddigi, egyoldalú politikai kapcsolatait. Az első lépéseket már korábban megtették, de a folyamat most kétségtelenül meggyorsult. A Szovjetunión korábban sem múlott a kapcsolatok javítása: nem Moszkva, hanem Tokió politikája változott. Szovjet részről mindig is azt vallották, hogy kívánatos lenne a két nagy ország kapcsolatainak javítása az élet minden területén. A szomszédságból nem utolsósorban az következik, hogy hatalmas lehetőségek kínálkoznak a gazdasági együttműködés területén, de megvannak a politikai kérdésekben is — leszerelés és más fontos problémák vonatkozásában — az együttműködés esélyei. A két utazás, Kendao Kono moszkvai és Andrej Gromiko tokói útja között kerül sor a szovjet—japán gazdasági vegyesbizottság tanácskozásaira. Itt kerül majd komolyabban szóba egy hat és félezer kilométeres olajvezeték, amelyen át a Szovjetunió évi 50 millió tonna olajat szállíthat Japánnak. ÉS EZ csak az egyik téma a sok közül... Ifi iád kinevezése A kairói rádió közlésesze- át volt Egyiptom külügymi- rint Anvar Szadat elnöki ta- nisztere. Riad új tisztségében nácsadóvá nevezte ki Mali- miniszterelnök-helyettesd műd Riadót, alti nyolc éven rangban marad. Vietnam» értekezlet Párizsban csütörtökön megkezdődött a vietnami kérdéssel foglalkozó négyes értekezlet 141. ülésszaka. A tárgyaláson nem jelent meg az amerikai delegáció vezetője, William Porter, aki vasárnap titokban az Egyesült Államokba utazott. Valószínű, hogy Porter Washingtonban folytat megbeszéléseket és csak a jövő héten tér vlsz- sza Párizsba. A konferenciára menet Nguyen Van Tien a DIPK képviselője újságíróknak nyilatkozott. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok a felelős azért, hogy a tárgyalások holtpontra jutottak. Mint mondotta, az amerikai delegáció vezetője a tárgyalásokon egyre kihivób- ban lép fel Takarékossági program Egyiptomban Az egyiptomi kormány — a iiadigazdálkodásra váló áttérés jegyében —, takarékos- sági programot fogadott el,s ezzel egyidejűleg hozzájárult néhány fontos diákkövetelós teljesítéséhez. A takarékossági intézkedések elsősorban az államapparátust érintik. Mostantól fogva tilos a minisztereknél és a magas rangú tisztviselőknek a miniszterelnök hozzájárulása nélkül külföldre utazni; 20 százalékkal csökkentik a kormányhivatalok „dologi” kiadásait, Tilos lesz ezután bizonyos luxusfogyasztási cikkeket előállítani, illetve az országba behozni. Kennedy éles támadása Nixon ellen Edward Kennedy szenátor (jobbról), aki hivatalosan ugyan nem elnökjelölt, mégis a választási kampány egyik központi alakja, beszédet mondott New Yorkban, az Emberi Jogok Ligája1 által a távozó V Thant főtitkár tiszteletére rendezett Vacsorán. Beszédében élesen támadta Nixon bel- és külpolitikáját. A többi között kijelentette, hogy az amerikai kormány „súlyos felelősséget” vállalt az indokínai népek jogainak megsértése miatt a történelem színe előtt. Kennedy mellett U Thant látható. (Telefoto — AP—MTI—KS) 1918-BAN A MOSZKVAI TERÜLETEN, Káin városában dolgoztam, titkárnő voltam, majd a bűnügyi nyomozó bizottsághoz kerültem. Sokszor kértem idősebb munkatársaimat, küldjenek Moszkvába, nagyon szerettem volna látni Lenint. 1920-ban beteljesült a vágyam. Lelki- ismeretes munkámért Moszkvába helyeztek, a Népbiztosok Tanácsának ügyintéző csoportjához. Határtalan örömmel fogadtam, amikor közölték, hogy a telefonközpontban kapok munkát. Amikor először mentem be új munkahelyemre, nagyon izgultam. A szobába bejött Vlagyimir Iljics. Rám nézett és valami melegség sugárzott szeméből. Hozzám lépett és mosolyogva kérdezte: — Üj ember itt? Hol dolgozott eddig? Elmondtam. —- Nos, akkor együtt dolgozunk. A telefoniközpont közvetlenül Lenin dolgozószobája mellett állt. Nem voltunk sokan és 24 óráztunk. Élthez a központhoz tartoztak a politikai bizottság, a kormány tagjainak irodái és lakása, a népbiztosok, a Vörös Hadsereg vezérkara, közvetlen vonalunk volt Pétérvárral és Harkovval. A telefon kezelése mellett Lenin különféle megbízásait is teljesítettük, hogv valamelyest könnyít- sünk a titkárság munkáján. Szobánkban kis táblán vezettük Lenin megbízásait. Nemegyszer ő maga írta fel oda a teendőket: kiket kell késedelem nélkül bekapcsolni hozzá, kit hívjunk fel azok közül, akik találkozni kívánJ&V». januajr 21, péntek Lenin melleit doinoztnm Elmondta: T. Tyihomirova tak Leninnel. Vlagyimir Iljics csodálatosan be tudta osztani az idejét, kihasznált minden percet. Gyakran jöttek hozzá parasztok, munkások az ország különböző vidékeiről. Lenin szeretett beszélgetni velük, 0 maga is gyakran kijárt az üzemekbe. Mi továbbítottuk Lenin leveleit a központi bizottság és a kormány tagjaihoz. Megkövetelte, hogy mindenki személyesen írja alá a borítékot, hogy hány óra hány perckor kapta meg a küldeményt. Ha levelet hoztunk, Lenin azonnal felbontotta és a borítékot beidegzett mozdulattal a fény felé tartotta, nem maradt-e benne valami. Vlagyimir Iljics rendszerető ember volt és tőlünk is ezt követelte. Dolgozószobájában, íróasztalán mindig rend volt HA BARMIT KERT. soha nem mulasztotta el hozzátenni: „Legyen szíves, intézze el!” S ha valamit elintéztünk, amit ránk bízott, mindig megköszönte. Mi továbbítottuk Leninnek a szikratávírón érkezett üzeneteket a polgárháborúban aratott győzelmekről, a nagy városok ellátásáról, a vasút munkájáról, a tűzifa-kitermelésről, -szállításról. Lenin rendkívül nagy figyelemmel olvasta ezeket a táviratokat, különösen a frontról érkezett jelentéseket. Vlagyimir Iljics sok időt szentelt katonai kérdéseknek. Soron kívül fogadta a frontokról érkezett parancsnokokat. Velünk, munkatársaival idősebb barátként viselkedett. Mindig segítőkész volt. ha bármelyikünk nem érteti valamit. Vlagyimir Iljics sokszor féléjszakákat bent dolgozott irodájában. Elmenetele előtt mindig beköszönt hozzánk: „Pihenni mentem, jó éjszakát.” Ilyenkor elcsendesedett a munka és egyikünk lepihent a Lenin szobájában levő díványon. Előfordult, hogy Lenin visszajött, elnézést kért a zavarásért,. magához vette a szükséges iratokat és „pihenjen csak” szavakkal visszament lakásába. Lenin utasítására aztán egy pihenőszobát is berendeztek nekünk. Lenin a folyosó végén lakott. Előfordult, hogy valamit otthon felejtett, olyankor odaadta a kulcsot és kérte, hogy hozzuk el a megfelelő könyvet, iratot. Ha Na- gyezsda Konsztantyinovna beteg volt, vagy pihent, mindig felhívta erre—a figyelmet és kérte, csendben menjünk be, ne zavarjuk őt. Egyszer, amikor éjszakai ügyeletes voltam, az egész épületben felberregtek a csengők, a Kreml udvaráról pedig, ahol a Központi Végrehajtó Bizottság iskolája volt, zaj, rohanó léptek zaja hallatszott. Ijedten kiszaladtam a folyosóra, hogy megtudjam, mi történt. Az őr azt mondta, riadó van, senki sem járhat a Kremlben. Visszamentem a szobámba és riadtan néztem ki az ablakon. Hirtelen éreztem, hogy valaki a vállamra tette a kezét. Lenin volt. — Megijedt? — kérdezte, majd elmondta, hogy próbariadót rendeltek el, így ellenőrzik a Kreml őrségének készenlétét. Vlagyimir Iljics az ablakból elégedetten íiA diákok előtt megnyitják a katonai kiképző központok ajtóit. Az egyetemisták hathónapos szolgálatra önként bevonulhatnak; a kormány kiképzőtiszteket küld a felsőoktatási intézményekbe, s megháromszorozza az ottani honvédelmi kiképzés időtartamát. Szajed Maréi, az ASZÚ KB első titkára egyébként csütörtökön ismét találkozott a» egyetemisták képviselőivel. Megbeszélésükön az egyiptomi tömegpárt vezetője ro- konszenvét nyilvánította a diákok iránit; hangoztatta, hogy „a kormány őszintének és hazafiasnak tekinti a. diákkövetelések .mögött meghúzódó indítékokat, tudja, hogy a diákság hatékony szerepet kíván betölteni az Izrael ellen vívott harcban”. Erim-Pompidou találkozó A Párizsban tartózkodó Nihat Erim török miniszterelnök megkezdte tárgyalásait Chaban—Delmas francia miniszterelnökkel a két ország közötti politikai, gazdasági és katonai együttműködés fokozásáról. A tárgyalások után Erim Pompidou francia elnökkel ebédelt az Elysée-pa- lotában. A török miniszterelnök délelőtt koszorút helyezett el az ismeretlen- katona sírjánál, miközben baloldali tüntetők tiltakoztak kormányának politikája, a török politikai ellenzéki személyiségek letartóztatása ellen. A Francia Kommunista Párt kifejezésre juttatta, hogy szolidáris az Erim-rezsim megtorló intézkedéseinek áldozataival. a női mosdóban Letartóztatták azt a férfit, aki csütörtökön egy női mosdóba kényszerltett két tokiói banktisztviselőmét és tőrt szegezve rájuk, több ólán át fogva tartotta őket. Több mint száz rendőrt vezényeltek a helyszínre, közben mindent elkövettek, hogy rábírják a csuklyás férfit, engedje szabadon túszait. Teljesítették követeléseit is: húsz millió jent dobtak be neki egy ablaknyíláson át és gépkocsit bocsátottak a rendelkezésére. Több órás beszélgetés után, amit a mosdó zárt ajtaján keresztül folytattak a rendőrök és az emberrabló, végülis rábírták a férfit a nők szabadon engedésére. Amikor a 30 év körüli férfi, túszait maga előtt terelve kilépett a női mosdóból, a rendőrök rávetették magukat és lefegyvereztók. Hídépítés o Boszporusznál gyelte, hogy minden rendiben zajlott le. Vlagyimir Iljics nagyon figyelmes volt munkatársaihoz. Amikor például megtudta, hogy az egyik telefonkezelőnk a kimerültségtől megbetegedett. személyesen intézkedett, hogy szanatóriumba utalják. Máskor arra volt gondja, hogy egyik kolléganőnk gyermekét elhelyezzék óvodában. A kronstadti lázadás napjaiban Lenin egyik éjszaka nagyon későn tért pihenni. Alighogy elment dolgozószobájából, jelentkezett a Forradalmi Katonatanács ügyeletese és közölte: rövid idő múlva sürgős táviratot küldenek. Én voltam az ügyeletes. és — mint máskor is tettük, amikor nem akartuk Lenint zavarni — felhívtam a bátyját, Dmitrij Iljicset (ő akkor náluk lakott) és elmondtam a Leninnek szóló üzenetet. Két perc sem telt el, amikor Vlagyimir Iljics felhívott és idegesen kérdezte. miért nem viszem a táviratot. Szerencsére az hamar megérkezett és már szaladtam is vele hozzá. Másnap reggel első dolga volt, hogy elnézést kérjen esti türelmetlenségéért. 1922-ben Lenin többször betegeskedett; jelentkezett az 1918-as merénylet hatása. Mind gyakrabban utazott ki Gorkijba és mind hosszabb időt töltött ott. Gorkijba továbbítottunk minden levelet, táviratot, újságot. Az orvosok tilalma ellenére Vlagyimir Iljics időnként bejött a Kremlbe. Utoljára 1922. december 12-én járt az irodájában. 1923. OKTOBER J8-AN KÉRTE, hogy gépkocsin hozzák be Gorkijból és váratlanul megjelent a Kremlben. Altkor láttam utoljára életben. 1924. január 22-én vet-j tünk végső búcsút tőle. Istambul: A tervek szerint 1973-ban kész lesz a világ első transzkontinentális függőhídja. Hossza 1560 méter lesz. vízszint feletti magassága 64 méter, költsége 150 millió dollár. Hatsávos úttest és két járda vezet majd rajta keresztül. Az „Eurázsiái függőhidon” 1973-ban naponta kb. 22 000 jármű halad át, 1985-ben pedig 55 000. A képen az épülő két óriási hídpillér, a tengerszoros két partján. (Foto: UPI—MTI—KS) Kettős játék „Tetőfokára hágott a máltai kormányra gyakorolt nyomás. amelynek az a célja, hogy Anglia és a NATO megtarthassa a szigeten katonai támaszpontjait” — írja a Pravdában Vlagyimir Jer- makov. Lord Carrington angol hadügyminiszter és Min- toff máltai miniszterelnök tárgyalásainak újabb fordulóját kommentálva. Az angol—máltai vitába nyiltan beavatkozott az Egyesült Államok, Olaszország, a Vatikán és az Észak-atlanti Tömb is. Jermakov elmékez- tet: a NATO-országok hadügyminiszterei legutóbbi értekezletükön ismét megígérték Laird amerikai hadügyminiszternek, hogy összesen egymilliárd dollárral növelik katonai költségvetésüket. Elvben jóváhagyták már azt az amerikai tervet is, hogy a Földközi-tengeren amerikai, angol, olasz, görög és török részvétellel állandó NATO- flottát hozzanak létre. Az Egyesült Államok korszerű fegyvereket és elektronikus készülékeket szállít európai szövetségeseinek Vietnamból, modernizálják a Nyugat-Eu- rópában állomásozó amerikai csapatok fegyverzetét. „Olyan militarista tervvel van tehát dolgunk — állapítja meg a kommentátor —, amelynek éle az európai enyhülés ellen. a fegyverkezési hajsza fokozására, a bizonytalanság és félelem légkörének kialakítására irányul.” Mind világosabbá válik, hogy az Észak-atlanti Tömb vezető körei kettős játékot folytatnak — írja befejezésül Jermakov. — A világ- közvélemény éberségének el- altatására békés tervekről szónokolnak, ugyanakkor titokban a militarizálás és a fegyverkezési bajsza új terveit szövögetik.”
