Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
\ Jól halad a földtöruény uégrehajtasa Beszélgetés a MÉM földhasználati főosztályvezetőjével Ha nem is olyan súlyos konfliktusok eredője, mint hajdanában, azért a föld, a mezőgazdaságnak ez a — mint mondani szokás —legfőbb termelőeszköze, ma is fontos témája a legkülönfélébb intézkedéseknek, jogszabályoknak. így az utóbb: években kétségkívül a legnagyobb figyelem előzte meg, b kíséri azóta is az 1967. évi XV. számú törvényt, az 1968. januárjában életibe lépett földtörvényt. 1972-vel az ötödik esztendőt kezdtük meg a törvény életbe lépése óta, vajon miként érvényesül, egyáltalán: hol tartunk végrehajtásában? Szabó Lajoshoz, a Mezőgaz. dasági és Élelmezésügyi Minisztérium földhasználati főosztályának vezetőjéhez fordultunk ezzel a kérdéssel — Olyan folyamatról van íszó, amelyre csak résziben szabtak meg határidőt mondja a főosztályvezető. — Ami például a kívülállók földjénél! megváltását illeti, 1969. január 1-től öt esztendő alatt kell a pénzt számukra kifizetni. Ami az ösz- saegiet illeti: magánosoknak SO, az államnál! 10 forint jár aranykoronámként. A termelőszövetkezetek: mintegy 45 százaléka nem kérte még a használatúkban levő állami földek megváltását, amire nincs is határidő. Nyilvánvalóan nem akarnak, vagy egyelőre még nem tudnak költeni - erre a célra. — Mennyiben érdeke ä termelőszövetkezetnek, hogy megváltással tulajdonosává «váljék a földnek? — Csakis ily módon, sen- • delkezhet vele. A tulajdonosi jogosítvány kettős probléma. Korábban a kívülállók földkiadási követelése zavarólag hatott a termelőszö- vetkezat gazdálkodásálra, sas sem volt megnyugtató, hogy : tadandó alkalommal az ál- : i!am ingyenesen vehette^ el_ a ész-ék kezelésében levő ál- ! 2«r»i földet, to valamiért I szüksége volt rá. A tsz terv- tszerű gazdálkodását tehát mások akarata befolyásolta, ■, Előfordult, hogy elvették a | szövetkezet minden legelőjét, ez állattenyésztés alól kivonták a takaxrnánytetrmő terü- Iteteket A jövőben, pornto- Babban, ha már tulajdonossá fwált a szövetkezet, hasonló alkalommal kártalanítást kap, amit a megszűnt termelő-kapacitás pótlására •használ fél A földtörvény fontos fejezete a zártkertek rendezése. Mi a zártkert? Olyan terület, amely a terep adottsága, elaprózottsága, változatos művelése alapján a földrendezések során ezen a néven, jogszabály szerint kijelöltetett. Akad e földek között olyan is, amely alkalmas lett volna üzemi gazdálkodásra, ám akkor, ha kiirtják rajta a szőlőt, a gyümölcsöst. Min. dent összevetve, az országban 320 ezer hold zártkert van, ami ugyan nem sok, de kétezer községet érint. Átlagosan egy-egy tulajdonos birtokában 5—800 négyszögöl zártkert található. — A földrendezéskor kialakított zártkertek felülvizsgálatát 1972 végiéig kell végrehajtani, kivéve azt a hat megyét, ahol sok az ilyen földterület. Ezekben 1973 vége a határidő. Eddig a területnek hozzávetőleg valamivel több, mint a felén fejeződött be a munka. Föld, földtulajdon — e fogalmak elvezetnek az öröklés témaköréhez is, így például megkérdem a főosztályvezetőt : ha kívülálló örökli a termelőszövetkezeti tag földtulajdonát, azt is megválthatja a tsz? — Nem mezőgazdasági foglalkozású örökös esetében az öröklési illeték megduplázódik, de a földet még így sem kapja meg. Tehát nemcsak, hogy megválthatja a tsz, hanem ez az ésszerű. A nagyüzemi gazdálkodásban levő föld védelmét szolgálja az intézkedés. Az ország élelmicikkekkel való ellátása, a gépesítés, az anyagi eszközök, a termelés indokolja egyszersmind a szír gort. i— S ha tsz-tag asz örökös? — Akkor az illető megkapja a földjáradékofc — Korábban sok vitáról hallottam: a tsz nem, vagy nem akarta kifizetni ezt az összeget, o „ — Tudomásom szerint kevés az a szövetkezet, ahol nem fizetnek földjáradékot. Egyébként a járadék összegéről a közgyűlés dönt, s öttíz kiló búza aranykoronánként ez az összeg. Legfeljebb 25 holdig lehet figyelembe! venni, 25 hold a megváltási ár legfelső határa is. Riportutak alkalmával sokfelé jártam az utóbbi hónapokban, ahol azt tapasztaltam: idősebb szakszövetkezeti tagok szívesen szabadulnának földjüktől, szőlejüktől. Csakhogy ez a kisüzemi művelésű szőlő nem kell a szövetkezetnek, sőt nem kell senkinek. Mi az útja-módja napjainkban a f öldf ela j ánlásnak ? — Aranykoronánként 30 forintot kap az illető, ha a szövetkezet átveszi. De való igaz, ezekkel a viszonylag kis területekkel csak gondja van a szövetkezetnek, márpedig a felajánlás feltétele, hogy az átvétel megtörténjék. Mindenesetre elgondolkoztató e körforgás abban az értelemben is, hogy amíg a tulajdonosnak haszna van belőle, addig minden rendjén való; mihelyt nincs, vállalja más? Ha a gyerekek — miként ezt tapasztaljuk — messzire, városra távoztak, hogy az állam vegye magára a föld megművelésének gondját? Mindenesetre, ha állami tulajdonba veszik a földei, akkor a tanácsnak kell gondoskodnia róla. De ha a tanács nem talál bérlőt rá, úgy parlagon marad — Miként ítélhető Meg: jól halad a törvény végrehajtása? —■ Igen. Az igazgatási apparátus az állampolgárok segítségével a tervezettnek megfelelő ütemben dolgozik. A zártkert-rendezési határozatok ellen például csak minimális a fellebbezések száma, Keresztényi Nándor Téli vadszemle Téli v&dszemlét tartottaké! híres Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területién. A még mindig hótakaró nélküli erdőben jól telel a vadállomány. A szaíbad mozgás és éLetemszerzés lehetősége jó kondícióban tartja az őzeket. sssarvasdkat a így vámatóan a ikésve érkezett telet sem sínyihk meg. Az idén. megmaradtak az újszülött tiéüá vadmalacok ás. Más években a hóiba fulladt ilyentájt a korai szaporulat, Vietnamnak készülnek a betűk Első Magyar Betűöntöde a Vietnami Demokratikus Köztársaság részére is készít és szállít nagy mennyiségben betűmatricákat. Hazai vonatkozásban a nyomdaipar rekonstrukciója jelent nagy feladatot számukra: öt év alatt 70 százalékkal kell emelniük termelésüket, a megyei lapnyomdáknak nagyon sok betűt kell szállítaniuk. Képünkön: Novák Józsefné betűvéső, munka közben. (MTI foto — Bajikor József) Taggyűlésekről jelentjük Kommunisták tanácskozása a Gagarin Hőerőműben KúWöttértekezléteifc tartottak a Gagarin Hőerőmű kommunistái. Az egy évvel ezelőtt megválasztott csúcsvezetőség beszámolóját Alek- szai László titkár tartotta. Értékelte a pártszervezetei! pob'.tikai-gazdasági, ideológiai téren: kifejtett tevékenységét, hangsúlyozta, hogy az elmúlt év során jelentékenyen javult a pártmunka színvonala. A hőerőmű párt- alapszervezetei eredményesen. tevékenykedtek, létrejött a párt, a szakszerviz faeíi, a KISZ ési az 'üzemvezetők együttműködése révén — az az üzemi négyszög, amely niajdhogy maradéktalanul oldotta meg a politikai, a gazdasági és a kulturális feladatokat. A pártszervezetek, a politikai munka differenciált eszközeivel segítették a beruházási, az üzembe helyezési, az üzemeltetési, a műszaki és gazdasági célok valóra váltását. Az erőmű 1971-ben mintegy SS millió kilowattóra energiát termelt terven felül. A titkár arról is beszélt, hogy pártértekezleti kezdeményezés nyomán született az a felajánlás, hogy az erőmű utolsó kétszáz megawattos gépegységét az 1972. novemberi határidő helyett szeptemberben adják át rendeltetésének. Az eddig elért eredmények 'jelzik, hogy a felajánlásból valóság lesz. A csúcsvezetőség sokat tett azért, hogy javítsák a nők helyzetét, hogy hatékonyan fejlesszék a szocialista brigádmozgalmat. Az eredmények mellett a beszámoló utalt a még meglévő hiányosságokra is, bírálta a propagandamunka, valamint a dolgozók tájékoztatásának negatívumait. A beszámolót élénk, tartalmas vita követte. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az eddig elért eredmények biztatóak, ém még mindig sok feladat, nehézség vár megoldásra. Többen javasolták, hogy össze kell hívni az erőmű és a kivitelező vállalatok. szocialista brigádvezetiői- nek tanácskozását, mertcéak így léhet valóban eredményes, összehangolt munkát végezni A felszólalók beszéltek az üzemi étkeztetés hiányosságairól és sürgették azok mielőbbi megoldását. Bírálták a termelési tanácskozások negatívumait is, hangsúlyozva, hogy a dolgozóknak, lehetőséget kell adni arra, hogy ötleteiket, javaslataikat elmondhassák. Többen kifogásolták, hogy a Kossuth Könyvkiadó nem juttatja el időben az oktatási aj^agokut, nem* egy alapszervezetnél. • már befejezéshez közeledik a pártoktatás, ám az anyagot még mindig nem kapták meg a résztvevők, jóllehet a megrendelést időben továbbították. Bokáig papírban Az elmúlt szeles napok következtében Gyöngyösön c Bajcsy-Zsüinszky utca egy részén az emberek mostanában bokáig járhatnak a hulladékpapírban hosszú száz- métereken át. Valószínű, hogy az állami építőktől hordták ki az utca sarlián levő szemétgyűjtő helyre a papírokat az átköl- tözködés nyomán. Megszabadultak az irodák néhány kiló régi aktától, ide-oda lökdö- sött piszkozattól és indigótól, De jócskán akad a járdán és az út szélén stencilezett oldal is. Akinek olvasni volna, kedve a vállalat ügyintézéséről, levelezéséről, csak fel kellene szednie néhány ívei az árokból. Egyébként is nagyon csúnya, elhanyagolt, rendetlen, feltúrt az utcának ez a szakasza, mert a nemrég befejezett kazánházi szerelések nem javították az utca képét. Sőt! És akkor még ez a mérhetetlen mennyiségű papírhulladék ... ! Meg egy MÉK-telepcn is lehangoló lenne a látvány, hát még a város legmoder- nebb részének kísérő jelenségeként, Éttói igényesebbeknek isméi rik. mindenütt a gyöngyösieket, mint amennyit elárul róluk a bolcáig érő papírfolyam. Bizony, ez szégyene azoknak is, akik csinálták, azoknak is, akik eltűrték napoleon át. (—ár) Pályakezdők Nem könnyű iskolapadban ülni, elsajátítani a tudományok titkait, vagy éppen egy mesterség fortélyait. De legalább ilyen nehéz —- ha nem gondterhesebb —, friss oklevéllel, szakmunkás-bizonyítvánnyal kezdeni, helyet keresni, találni, egyszóval beilleszkedni. A „rajt” gondjairól kérdeztem megyénk két nagyüzemének — az egri Fi- nomszerelvénygyárnak és a sirolii Mátravidéki Fémműveknek fiatal szakmunkásait. Aki elégedett ■ Kácsor László kitűnővel végezte a nyolc általánost, mégsem jelentkezett gépip.ari technikumba, mert úgy gondolta, hogy könnyebb lesz szakmunkás-bizonyítvánnyal kezében, esti tagozatosként kezdeni, hiszen a szakmai tudás birtokában, könnyebben boldogul a gondot jelentő is- meretanyaggal, Szak munkás- bizonyítványt is kitűnő eredménnyel szerzett, s ott helyezkedett el ahol tanult, a Bervában. — Mint géplakatost jo munkahelyre irányítottak, újítások gyakorlati kivitelezésével foglalkozom. Tetszik a feladat, mert igényid az ember fantáziáját, s alkotó tevékenység is egyúttal. — A fizetés? — Nyolcforintos ■ órabért kapok, a maximumot, ami a kitűnővel végzetteknek jár. Btaei pillanatnyilag elégedett vagyok, persze négy-öt év múltán ez édeskevés lenne. Ha az ember megnősül családot alapít, ennyi pénzre nem lehet építeni. Én remélem — mert eddig azt tapasztaltam —, hogy figyelembe veszik a törekvést, az igyekezetei, s ehhez méláén fizetnek. Jelentkeztem a gépipari technikumba, utána el szeretném végezni a közgazdásági egyetemet. — Van olyan munkahely is, ahol többet adnak nyolcforintos órabérnél... — Tudok róla, mégsem, mennék. Az oka? Egyrészt jól érzem magam itt, befogadott a kollektíva: másrészt, ha másutt több pénzzel is kezdenék. aligha hiszem, hogy utána rendszeresen emelnék béremet. Nálunk viszont ez a szokás, s szerintem ez a jó. Továbbtanulás — illegálisan A kápolnai Vingendorf József július óta lakatosként dolgozik a siroki Mátravidéki Fémművekben. Ö korántsem elégedett. — Négyessel végeztem, s mindössze hét forint negyven fillér az órabérem. Másutt — nem egy helyet tudok —, a közepessel végzettek ás nyolc forintot kapnak. Itt tanuítaan, SSe jöttem-vSeb^ sza, de többet reméltem. Nincs könnyű dolgom: reggel háromnegyed ötkor indulok, s csak délután négyre érek haza. Közben továbbtanulói! ás: Egerbe járok, gépipari technikumiba, méghozzá illegálisan. — ? — A vállalat csak úgy egyezett volna bele továbbtanulásomba, ha aláírdc egy szerződést, amely kötelez, hogy a képzettség megszerzéséig itt dolgozom. Ezt én nem írtam alá, mert ha jobb ajánlatot kapok, altkór természetes, hogy itthagyom munkahelyem. — Hogy jársz aki-sor iskolába? ■—■ Őszintém, megmondom-: kisurranok az üzemből. — V égleges1 megoldás ez? •— Ha megrónak érte, akkor felmondok, számomra a szakmunkás-bizonyítvány csak egy állomás volt, úgy érzem, senki sem hibáztathat azért, hogy tovább akarok tanulni, hiszen szükség van szakemberekre országszerte. Panasz, más szólamban Kollégája, a verpéiéra V®rkas Károly kitűnővel végzett. Ä teoHe&tivävsß 6 äs elégem dett, egyre emlegeti idősebb brigádtánsainak segítőkészségét. Az órabér azonban számára is fájó pont. — Nem megfelelő a differenciálás. A jó és a kitűnő eredmény közt csak húsz fillér a különbség. Mi, annak idején ettől a rendelkezéstől többet vártunk. S hadd mondjam el ón is, hogy nem egy olyan hely van, ahol tíz forintot is fizetnek egy kezdő szakmunkásnak. Az enyém pedig mindössze hét forint hatvan fillér. Ne gondolja, hogy túlzott anyagiasság ez, csak az ember szeretné látni a több évi tanulás elismerései. A fiatalember ás továbbtanul, az egyik gépészeti szakközépiskola első osztályába jár. — Szintén illegálisan? —• Nem, én aláírtam a szerződést, vállaltam azt, hogy maradok négy évig. — Utána? — Ha megfelelő órabért és, beosztást kapok, természetesen maradok, ha nem, úgy megfelelő hely után nézek. Áz albérlet is gond A Bervában dolgozó Kor- rós János góplakatosnák tét* szik: új munkahelye, beosztása: — Tmk-lakatoskénit lehetőségem van a továbbfejlődésre, ez fiatal szakmunkás számára még létkérdés. Segítőkész a kollektíva is... Folyatatná, de megszakítom, s a gondokról kérdem. Ismét a forintoknál kötünk ki: — Aldebrői vagyok, nem tudok hazajárni, mert továbbtanulok az egri gépipari technikumban. Az albérletért havi 300 forintot fizetek. Marad az 1400-ból 1100. Jut is, marad is belőle, de csali a legszükségesebbekre. Ha a bér magasabb lenne, minden gondom megoldódna. Sehogy sem jó az, hogy egy szinten vagyunk a segédmunkásokkal,' s a betanítottak még többet is keresnek. «■» ! Négy arc a sok közül, azonos bennük a megnyerő nyíltság, s az egészséges ambíció. Nemcsak kérnek, hanem készek is áldozni érte. Akad köztük türelmetlen is, ám ez velejár a fiatalsággal. Mondataik önmagukért szólnak: többet kellene törődni sajátos gondjaikkal, keresni a megoldás útjait, hiszen olyan ellentmondásolcat vetnek, vetettek fel, amelyek többsége reáífO1, Pécsi István MSmiiJMM Vé
