Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

\ Jól halad a földtöruény uégrehajtasa Beszélgetés a MÉM földhasználati főosztályvezetőjével Ha nem is olyan súlyos konfliktusok eredője, mint hajdanában, azért a föld, a mezőgazdaságnak ez a — mint mondani szokás —leg­főbb termelőeszköze, ma is fontos témája a legkülönfé­lébb intézkedéseknek, jogsza­bályoknak. így az utóbb: években kétségkívül a leg­nagyobb figyelem előzte meg, b kíséri azóta is az 1967. évi XV. számú törvényt, az 1968. januárjában életibe lépett földtörvényt. 1972-vel az ötödik eszten­dőt kezdtük meg a törvény életbe lépése óta, vajon mi­ként érvényesül, egyáltalán: hol tartunk végrehajtásában? Szabó Lajoshoz, a Mezőgaz. dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium földhasználati fő­osztályának vezetőjéhez for­dultunk ezzel a kérdéssel — Olyan folyamatról van íszó, amelyre csak résziben szabtak meg határidőt mondja a főosztályvezető. — Ami például a kívülállók földjénél! megváltását illeti, 1969. január 1-től öt eszten­dő alatt kell a pénzt szá­mukra kifizetni. Ami az ösz- saegiet illeti: magánosoknak SO, az államnál! 10 forint jár aranykoronámként. A ter­melőszövetkezetek: mintegy 45 százaléka nem kérte még a használatúkban levő állami földek megváltását, amire nincs is határidő. Nyilván­valóan nem akarnak, vagy egyelőre még nem tudnak költeni - erre a célra. — Mennyiben érdeke ä termelőszövetkezetnek, hogy megváltással tulajdonosává «váljék a földnek? — Csakis ily módon, sen- • delkezhet vele. A tulajdono­si jogosítvány kettős problé­ma. Korábban a kívülállók földkiadási követelése zava­rólag hatott a termelőszö- vetkezat gazdálkodásálra, sas sem volt megnyugtató, hogy : tadandó alkalommal az ál- : i!am ingyenesen vehette^ el_ a ész-ék kezelésében levő ál- ! 2«r»i földet, to valamiért I szüksége volt rá. A tsz terv- tszerű gazdálkodását tehát mások akarata befolyásolta, ■, Előfordult, hogy elvették a | szövetkezet minden legelőjét, ez állattenyésztés alól kivon­ták a takaxrnánytetrmő terü- Iteteket A jövőben, pornto- Babban, ha már tulajdonossá fwált a szövetkezet, hasonló alkalommal kártalanítást kap, amit a megszűnt ter­melő-kapacitás pótlására •használ fél A földtörvény fontos feje­zete a zártkertek rendezése. Mi a zártkert? Olyan terü­let, amely a terep adottsága, elaprózottsága, változatos művelése alapján a földren­dezések során ezen a néven, jogszabály szerint kijelölte­tett. Akad e földek között olyan is, amely alkalmas lett volna üzemi gazdálkodásra, ám akkor, ha kiirtják rajta a szőlőt, a gyümölcsöst. Min. dent összevetve, az ország­ban 320 ezer hold zártkert van, ami ugyan nem sok, de kétezer községet érint. Át­lagosan egy-egy tulajdonos birtokában 5—800 négyszög­öl zártkert található. — A földrendezéskor ki­alakított zártkertek felül­vizsgálatát 1972 végiéig kell végrehajtani, kivéve azt a hat megyét, ahol sok az ilyen földterület. Ezekben 1973 vé­ge a határidő. Eddig a te­rületnek hozzávetőleg vala­mivel több, mint a felén fe­jeződött be a munka. Föld, földtulajdon — e fo­galmak elvezetnek az örök­lés témaköréhez is, így pél­dául megkérdem a főosz­tályvezetőt : ha kívülálló örökli a termelőszövetkezeti tag földtulajdonát, azt is megválthatja a tsz? — Nem mezőgazdasági foglalkozású örökös esetében az öröklési illeték megdup­lázódik, de a földet még így sem kapja meg. Tehát nem­csak, hogy megválthatja a tsz, hanem ez az ésszerű. A nagyüzemi gazdálkodásban levő föld védelmét szolgál­ja az intézkedés. Az ország élelmicikkekkel való el­látása, a gépesítés, az anya­gi eszközök, a termelés in­dokolja egyszersmind a szír gort. i— S ha tsz-tag asz örökös? — Akkor az illető meg­kapja a földjáradékofc — Korábban sok vitáról hallottam: a tsz nem, vagy nem akarta kifizetni ezt az összeget, o „ — Tudomásom szerint ke­vés az a szövetkezet, ahol nem fizetnek földjáradékot. Egyébként a járadék össze­géről a közgyűlés dönt, s öt­tíz kiló búza aranykoronán­ként ez az összeg. Legfeljebb 25 holdig lehet figyelembe! venni, 25 hold a megváltási ár legfelső határa is. Riportutak alkalmával sokfelé jártam az utóbbi hónapokban, ahol azt ta­pasztaltam: idősebb szakszö­vetkezeti tagok szívesen sza­badulnának földjüktől, sző­lejüktől. Csakhogy ez a kis­üzemi művelésű szőlő nem kell a szövetkezetnek, sőt nem kell senkinek. Mi az útja-módja napjainkban a f öldf ela j ánlásnak ? — Aranykoronánként 30 forintot kap az illető, ha a szövetkezet átveszi. De va­ló igaz, ezekkel a viszony­lag kis területekkel csak gondja van a szövetkezet­nek, márpedig a felajánlás feltétele, hogy az átvétel megtörténjék. Mindenesetre elgondolkoztató e körforgás abban az értelemben is, hogy amíg a tulajdonosnak haszna van belőle, addig minden rendjén való; mi­helyt nincs, vállalja más? Ha a gyerekek — miként ezt tapasztaljuk — messzire, városra távoztak, hogy az állam vegye magára a föld megművelésének gondját? Mindenesetre, ha állami tu­lajdonba veszik a földei, akkor a tanácsnak kell gon­doskodnia róla. De ha a ta­nács nem talál bérlőt rá, úgy parlagon marad — Miként ítélhető Meg: jól halad a törvény végre­hajtása? —■ Igen. Az igazgatási ap­parátus az állampolgárok se­gítségével a tervezettnek megfelelő ütemben dolgozik. A zártkert-rendezési határo­zatok ellen például csak mi­nimális a fellebbezések szá­ma, Keresztényi Nándor Téli vadszemle Téli v&dszemlét tartottaké! híres Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területién. A még mindig hótakaró nélküli erdőben jól telel a vadállo­mány. A szaíbad mozgás és éLetemszerzés lehetősége jó kondícióban tartja az őzeket. sssarvasdkat a így vámatóan a ikésve érkezett telet sem sínyihk meg. Az idén. meg­maradtak az újszülött tiéüá vadmalacok ás. Más években a hóiba fulladt ilyentájt a ko­rai szaporulat, Vietnamnak készülnek a betűk Első Magyar Betűöntöde a Vietnami Demokratikus Köztársaság részére is készít és szál­lít nagy mennyiségben betűmatricákat. Hazai vonatkozásban a nyomdaipar rekonstrukciója jelent nagy feladatot számukra: öt év alatt 70 százalékkal kell emelniük termelésüket, a megyei lapnyomdáknak nagyon sok betűt kell szállítaniuk. Képünkön: Novák Józsefné betűvéső, munka közben. (MTI foto — Bajikor József) Taggyűlésekről jelentjük Kommunisták tanácskozása a Gagarin Hőerőműben KúWöttértekezléteifc tartot­tak a Gagarin Hőerőmű kommunistái. Az egy évvel ezelőtt megválasztott csúcs­vezetőség beszámolóját Alek- szai László titkár tartotta. Értékelte a pártszervezetei! pob'.tikai-gazdasági, ideoló­giai téren: kifejtett tevékeny­ségét, hangsúlyozta, hogy az elmúlt év során jelentéke­nyen javult a pártmunka színvonala. A hőerőmű párt- alapszervezetei eredménye­sen. tevékenykedtek, létre­jött a párt, a szakszerviz faeíi, a KISZ ési az 'üzemveze­tők együttműködése révén — az az üzemi négyszög, amely niajdhogy maradéktalanul oldotta meg a politikai, a gazdasági és a kulturális feladatokat. A pártszerveze­tek, a politikai munka diffe­renciált eszközeivel segítet­ték a beruházási, az üzem­be helyezési, az üzemelteté­si, a műszaki és gazdasági célok valóra váltását. Az erőmű 1971-ben mintegy SS millió kilowattóra energiát termelt terven felül. A titkár arról is beszélt, hogy pártértekezleti kezde­ményezés nyomán született az a felajánlás, hogy az erő­mű utolsó kétszáz mega­wattos gépegységét az 1972. novemberi határidő helyett szeptemberben adják át rendeltetésének. Az eddig elért eredmények 'jelzik, hogy a felajánlásból valóság lesz. A csúcsvezetőség sokat tett azért, hogy javítsák a nők helyzetét, hogy hatéko­nyan fejlesszék a szocialis­ta brigádmozgalmat. Az eredmények mellett a beszá­moló utalt a még meglévő hiányosságokra is, bírálta a propagandamunka, valamint a dolgozók tájékoztatásának negatívumait. A beszámolót élénk, tar­talmas vita követte. A fel­szólalók hangsúlyozták, hogy az eddig elért eredmények biz­tatóak, ém még mindig sok feladat, nehézség vár megol­dásra. Többen javasolták, hogy össze kell hívni az erő­mű és a kivitelező vállala­tok. szocialista brigádvezetiői- nek tanácskozását, mertcéak így léhet valóban eredmé­nyes, összehangolt munkát végezni A felszólalók be­széltek az üzemi étkeztetés hiányosságairól és sürgették azok mielőbbi megoldá­sát. Bírálták a termelé­si tanácskozások nega­tívumait is, hangsúlyoz­va, hogy a dolgozóknak, le­hetőséget kell adni arra, hogy ötleteiket, javaslatai­kat elmondhassák. Többen kifogásolták, hogy a Kos­suth Könyvkiadó nem jut­tatja el időben az oktatási aj^agokut, nem* egy alap­szervezetnél. • már befejezés­hez közeledik a pártoktatás, ám az anyagot még mindig nem kapták meg a résztve­vők, jóllehet a megrende­lést időben továbbították. Bokáig papírban Az elmúlt szeles napok kö­vetkeztében Gyöngyösön c Bajcsy-Zsüinszky utca egy részén az emberek mostaná­ban bokáig járhatnak a hul­ladékpapírban hosszú száz- métereken át. Valószínű, hogy az állami építőktől hordták ki az utca sarlián levő szemétgyűjtő helyre a papírokat az átköl- tözködés nyomán. Megszaba­dultak az irodák néhány kiló régi aktától, ide-oda lökdö- sött piszkozattól és indigótól, De jócskán akad a járdán és az út szélén stencilezett ol­dal is. Akinek olvasni volna, kedve a vállalat ügyintézé­séről, levelezéséről, csak fel kellene szednie néhány ívei az árokból. Egyébként is nagyon csú­nya, elhanyagolt, rendetlen, feltúrt az utcának ez a sza­kasza, mert a nemrég befeje­zett kazánházi szerelések nem javították az utca képét. Sőt! És akkor még ez a mérhe­tetlen mennyiségű papírhul­ladék ... ! Meg egy MÉK-telepcn is lehangoló lenne a látvány, hát még a város legmoder- nebb részének kísérő jelen­ségeként, Éttói igényesebbeknek isméi rik. mindenütt a gyöngyösie­ket, mint amennyit elárul ró­luk a bolcáig érő papírfo­lyam. Bizony, ez szégyene azoknak is, akik csinálták, azoknak is, akik eltűrték na­poleon át. (—ár) Pályakezdők Nem könnyű iskolapadban ülni, elsajátítani a tudomá­nyok titkait, vagy éppen egy mesterség fortélyait. De lega­lább ilyen nehéz —- ha nem gondterhesebb —, friss okle­véllel, szakmunkás-bizonyít­vánnyal kezdeni, helyet ke­resni, találni, egyszóval be­illeszkedni. A „rajt” gondjai­ról kérdeztem megyénk két nagyüzemének — az egri Fi- nomszerelvénygyárnak és a sirolii Mátravidéki Fémmű­veknek fiatal szakmunkásait. Aki elégedett ■ Kácsor László kitűnővel végezte a nyolc általánost, mégsem jelentkezett gépip.ari technikumba, mert úgy gon­dolta, hogy könnyebb lesz szakmunkás-bizonyítvánnyal kezében, esti tagozatosként kezdeni, hiszen a szakmai tu­dás birtokában, könnyebben boldogul a gondot jelentő is- meretanyaggal, Szak munkás- bizonyítványt is kitűnő ered­ménnyel szerzett, s ott he­lyezkedett el ahol tanult, a Bervában. — Mint géplakatost jo mun­kahelyre irányítottak, újítások gyakorlati kivitelezésével fog­lalkozom. Tetszik a feladat, mert igényid az ember fantá­ziáját, s alkotó tevékenység is egyúttal. — A fizetés? — Nyolcforintos ■ órabért kapok, a maximumot, ami a kitűnővel végzetteknek jár. Btaei pillanatnyilag elége­dett vagyok, persze négy-öt év múltán ez édeskevés len­ne. Ha az ember megnősül családot alapít, ennyi pénz­re nem lehet építeni. Én re­mélem — mert eddig azt ta­pasztaltam —, hogy figye­lembe veszik a törekvést, az igyekezetei, s ehhez méláén fizetnek. Jelentkeztem a gép­ipari technikumba, utána el szeretném végezni a közgaz­dásági egyetemet. — Van olyan munkahely is, ahol többet adnak nyolcfo­rintos órabérnél... — Tudok róla, mégsem, mennék. Az oka? Egyrészt jól érzem magam itt, befogadott a kollektíva: másrészt, ha másutt több pénzzel is kez­denék. aligha hiszem, hogy utána rendszeresen emelnék béremet. Nálunk viszont ez a szokás, s szerintem ez a jó. Továbbtanulás — illegálisan A kápolnai Vingendorf Jó­zsef július óta lakatosként dolgozik a siroki Mátravidé­ki Fémművekben. Ö koránt­sem elégedett. — Négyessel végeztem, s mindössze hét forint negy­ven fillér az órabérem. Má­sutt — nem egy helyet tu­dok —, a közepessel végzet­tek ás nyolc forintot kapnak. Itt tanuítaan, SSe jöttem-vSeb^ sza, de többet reméltem. Nincs könnyű dolgom: reggel háromnegyed ötkor indulok, s csak délután négyre érek haza. Közben továbbtanulói! ás: Egerbe járok, gépipari technikumiba, méghozzá ille­gálisan. — ? — A vállalat csak úgy egyezett volna bele továbbta­nulásomba, ha aláírdc egy szerződést, amely kötelez, hogy a képzettség megszerzé­séig itt dolgozom. Ezt én nem írtam alá, mert ha jobb aján­latot kapok, altkór természe­tes, hogy itthagyom munka­helyem. — Hogy jársz aki-sor isko­lába? ■—■ Őszintém, megmondom-: kisurranok az üzemből. — V égleges1 megoldás ez? •— Ha megrónak érte, ak­kor felmondok, számomra a szakmunkás-bizonyítvány csak egy állomás volt, úgy érzem, senki sem hibáztathat azért, hogy tovább akarok ta­nulni, hiszen szükség van szakemberekre országszerte. Panasz, más szólamban Kollégája, a verpéiéra V®r­kas Károly kitűnővel végzett. Ä teoHe&tivävsß 6 äs elégem dett, egyre emlegeti idősebb brigádtánsainak segítőkészsé­gét. Az órabér azonban szá­mára is fájó pont. — Nem megfelelő a diffe­renciálás. A jó és a kitűnő eredmény közt csak húsz fil­lér a különbség. Mi, annak idején ettől a rendelkezéstől többet vártunk. S hadd mondjam el ón is, hogy nem egy olyan hely van, ahol tíz forintot is fizetnek egy kezdő szakmunkásnak. Az enyém pedig mindössze hét forint hatvan fillér. Ne gondolja, hogy túlzott anyagiasság ez, csak az ember szeretné látni a több évi tanulás elismeré­sei. A fiatalember ás továbbta­nul, az egyik gépészeti szak­középiskola első osztályába jár. — Szintén illegálisan? —• Nem, én aláírtam a szer­ződést, vállaltam azt, hogy maradok négy évig. — Utána? — Ha megfelelő órabért és, beosztást kapok, természete­sen maradok, ha nem, úgy megfelelő hely után nézek. Áz albérlet is gond A Bervában dolgozó Kor- rós János góplakatosnák tét* szik: új munkahelye, beosz­tása: — Tmk-lakatoskénit lehető­ségem van a továbbfejlődés­re, ez fiatal szakmunkás szá­mára még létkérdés. Segítő­kész a kollektíva is... Folyatatná, de megszakítom, s a gondokról kérdem. Ismét a forintoknál kötünk ki: — Aldebrői vagyok, nem tudok hazajárni, mert to­vábbtanulok az egri gépipari technikumban. Az albérletért havi 300 forintot fizetek. Ma­rad az 1400-ból 1100. Jut is, marad is belőle, de csali a legszükségesebbekre. Ha a bér magasabb lenne, minden gondom megoldódna. Sehogy sem jó az, hogy egy szinten vagyunk a segédmunkások­kal,' s a betanítottak még többet is keresnek. «■» ! Négy arc a sok közül, azo­nos bennük a megnyerő nyíltság, s az egészséges am­bíció. Nemcsak kérnek, ha­nem készek is áldozni érte. Akad köztük türelmetlen is, ám ez velejár a fiatalsággal. Mondataik önmagukért szól­nak: többet kellene törődni sajátos gondjaikkal, keresni a megoldás útjait, hiszen olyan ellentmondásolcat vetnek, ve­tettek fel, amelyek többsége reáífO1, Pécsi István MSmiiJMM Vé

Next

/
Oldalképek
Tartalom