Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-12 / 293. szám

Kényes ügy-e az igazság ? Modern gyógyszergyár a szabolcsi homokon loida kísérleti üzem kezdte meg a termelést Tiszavasváriban. A néhány tíz munkással doU gozó üzem termelése nem volt számottevő. Ma a régi kisipari eszközökkel dolgozó üzem he- lyén, a korszerű Alkaloidagyárban közel kétezer dolgozó számos, értékes gyógyszeralap­anyagot és gyógyszer-specialitást állít elő. Az elmúlt öt évben 600 millió forintos re­konstrukciót hajtottak végre, termékeiket mintegy 50 országba exportálják, a szocialista országokon kívül az NSZK-ba, a skandináv államokba és Olaszországba szállítanak nagy tételben. (MTI-foto — Fényes Tamás) Vizsgálat a TÜZEP-telepeken Lesz-e elegendő szén« fa« fűtőo'aj a télre? ORSZÁG-VILÁG ELŐTT BESZÉLTÜK MEG, hogy gazdasági életünkben az utóbbi időben, ahogyan kor­mányunk elnöke a parla­menti gazdasági aktívaérte­kezleten mondotta: „azegy­séges értelmezésekben bi­zonytalankodás, és az azonos elveken alapuló cselekvések­ben megtorpanás tapasztal­ható.” Felsorolta- a továbbiakban a gondokat, a megtorpanás, a bizonytalankodás, a ha­mis nézetek okait, gyökere­it, és nagyon határozottan felhívta a figyelmet: hol, min, kinek, illetve kiknek kell változtatni. A címben is feltett kér­désre tehát már a Páriá­imén tben is elhangzott a vá­lasz: szocialista társadal­munkban az igazság, habár­mennyire is kellemetlen, de nem kényes ügy. Egy harminchét éves vi- sontai gépszerelő a követke­ző szavakkal summázta a parlamenti tanácskozást: „Mindezt egy kormányülés­sel, vagy néhány belső in­tézkedéssel is el lehetett volna Intézni. Mert nem tar­tozik minden a nyilvános­ságra. Én mégis annak örü­lök talán a legjobban, hogy a szóba került gondokat mégsem csak a gazdasági ■vezetőkkel, hanem velünk, a néppel, az ország előtt be­szélték meg Jó érzés volt hallani, tudni az igazságot. Még akkor is, ha ez most nem az eredményekről, a sikerekről szólt.” NYÍLT, EGYENES VÉLE­MÉNY EZ IS. Fedi a valósá­got, az igazat. Amelyben or- s águnk közvéleménye is >' ztozik. S tesszük, tehet­jük ezt azért is, mert bár­mennyi gond, probléma is íséri munkánkat, az ala­pok stabilak, erősek. Pártunk Központi Ölzott- ga december elsején tar- ott ülésén egyértelműen megerősítette: — A nemzeti Jövedelem emelése 1971-ben dirtami- isan növekedett, várható­an hét-nyolc százalékkal lesz gyobb az előző évinél; — az ipar alapvetően a ismerősem hobbyja —■ a s5- osüveggyűjtés . c a Kollekció- •inak összeállítását, miért, mi- rt nem, külföldi palackokból ezdte, ennélfogva későbbre maradtak a hazaiak. A vélet- '.n hozta úgy, hogy ezekből irj először éppen egy exportra észült fiaskó került a sorba, ». szekrény tetejére. Mindegy, ondolta: ez is magyar. Ké- 5hb azonban már úgy véleke- ett, hogy magyar ugyan, de 3m az igazi. Mert az igazi ma- yar sör — ugye? — a Köbá- yai. Ezért, amikor rászánta iá gát a vásárlásra, mindaddig irta az üzleteket, amíg Kő- anyaira nem akadt. Félreértés ne essék, nincs szándékomban most megírni a gyűjtemény teljes történetét, korántsem akarom bárki pitiá­ner vagy éppen nevetséges szórakozásával, hobbyjával un­tatni az olvasót, de valahogy úgy érzem, az említett szenve­dély egyetlen kis epizódja fel­tétlenül ide kívánkozik még, Röviden: a jelzett Kőbányai­val, ismerősöm vagy úgy talál­kozott, hogy az üvegen nem volt címke, vagy pedig úgy, hogy a palackon ha­nyagul félrecsapták, össze­gyűrték, esetleg szabályosan helyezték el ugyan, de közé­pütt csupán néhány ragasztó- csepjfel, vékonyka csíkkal ta­pasztották az üveghez, ez utób­binál szemmel láthatóan leki- vánkozott a címke a palack­ról, máskor pedig semmivel sem szolgált arra, hogy a gyűj­teményt gazdagítsa. A palack ugyanis csak tökéletes címké­vel „komplett**. •. Fölöttébb furcsa Ismerősöm tapasztalata, kiváltképpen, ha nz ötletesen, színesen, gyakran egyenesen „előkelőén** — egy­szóval kifogástalanul címké­zett külföldi, vagy története­sen exportra szánt üvegekre tekintünk egyidejűleg. Azt bi- . zonyítja, hogy palackozóinkban kevésbé becsülik az olcsóbb, a belföldi fogyasztásra szánt árut, sőt — nt címkék elha­gyásával megfeledkeznek még az egyébként előírt gyártási, szavatossági idő feltüntetésé­ről is. S ez érthetetlen, meg­magyarázhatatlan! Hangsúlyozom, hogy amikor mindezekről szót* ejtek, vélet­lenül sem csak az üres sörös­üvegek gyűjtőire gondolok. Amikor éppen a hazai palack- címkéket emlegetem, valahogy általában Is eszembe jut cso­magolástechnikánk, amin ugyan kétségkívül sok a r*ozltív vál­tozás, de — számtalan más ignToija, •— bizony jócs­kán van még javítanivaló ... központi fejlesztési progra­mokban megjelölt úton, s módon fejlődött; — a termelés növekedése teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott; — folytatódott a techni­kai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése; — a mezőgazdaságban to­vább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési módszerek, emel­kedett az össztermelés. Népgazdaságunk szilárd alpokon, gazdasági rendsze­rünk megfelelően működik tehát. Az idegesség, a bi­zonytalanság, a kapkodás helyett gazdasági életünk­ben a gondok megoldására kell fordítani a szellemi, fi­zikai, erkölcsi erőforrásain­kat. S tehetjük ezt annál is nyugodtabb légkörben, mert a parlamenti tanácskozás, a Központi Bizottság decembe­ri ülése a kivezető, az újabb bukkanókat elkerülő út irá­nyát is meghatározta. Sőt: az üzemek, a vállalatok már is. merik is a munkájukat se­gítő, gazdálkodásukat, tevé­kenységüket sürgető rendel­kezéseket, azok követelmé­nyeit. NEM KEVÉS JUT ME­GYÉNKRE SEM az elvégzen­dő feladatokból, a szükséges változásokból, az eredmé­nyesebb munkát segítő in­tézkedések megteremtéséből, biztosításából. Mert me­gyénknek is van ugyan mi­vel büszkélkednie, de van miből okulnia iS. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága szeptember 30-án tartott ülésén az eredmé­nyek elismerése mellett a > A gyöngyösi MÄV Kitérő­gyártó Üzem fennállásának huszadik évfordulóját ün­nepli. A jubileum tiszteleté­re december 12-én kommu­nista vasárnapot tartanak az üzem dolgozói a KISZ szer­vezésében'. A kommunista vasárnapi műszakban részt vett dolgo­zók tiszteletére az üzem szín- ja*zói előadást rendeznek december 12-én este, a vá­rosi művelődési házban. December 13-án, az üzem ebédlőjében a nyugdíjasok­kal találkoznak az üzem ve­Az öntödében már talál­koztunk. Ott a fehéren izzó, fortyogó vas útját vigyázták, s kényszerítették különböző formákba. A vakító fényesség izzadtságtól csapzott arcukról verődött vissza. Nagy ke­zükben most jegyzettömböt szorongatnak. A szocialista brigádvezetők értekezletén az ő brigádjukból nemcsak a vezető, hanem a tagok is részt vesznek. — Csepelen végeztük el az iparitanuló-iskolát, onnan jöttünk Gyöngyösre. Már a szervezés kezdetén összefog­tunk, s megalakítottuk a Pe­tőfi brigádot. Közben voltak akik lemorzsolódtak, jöttek újak is, de néhány éve kiala­kult a gárda. Jól dolgozó, hajtós gyerekek a tagjai, bronzérmes szocialista brigád vagyunk. Varga Ferenc, a Heves me­gyei Vas- és Fémipari Vál­lalat brigádvezetője fiatal ember, de az egyik legrégibb munkása a „Petőfi”-nek: ti­zenkét éve irányítja a kollek­tívát. Nehéz a munkájuk, s a körülntények sem változnak itt olyan gyorsan, mint más szakmákban. Nagy erő és hoz­záértés keli az öntéshez. — Én vagyok a leggyen­gébb köztük — mondja, bár a kezei nem erről árulkod­nak. szokásosnál is erősebb ha11* gon húzta alá: az eredmé­nyes munka alapja a rend, a fegyelem és a realitás. Mielőbb meg kell szüntetni a különböző * feszültségek forrásait, s mielőbb megkell teremteni azt az egységes szemléletet, amely a kom­munista, a szocialista, az üze­mi kollektívákon keresztül válik tettekké, cselekedetté a mindennapos politikai, termelőmunkában. LAPUNK AZ ELMÚLT HETEKBEN, hónapokban rendszeresen foglalkozott a beruházásokkal, kereste, ku­tatta a beruházási feszültsé­gek, a munkaerő-vándorlás okait, azokat a termeléssel, a termelékenységgel, a ha­tékonysággal, a felelősséggel kapcsolatos gondokat, ame­lyek megyénk gazdasági munkájában is negatívum­ként jelentkeztek. Sajnos, bőven találtunk, kaptunk példákat a rosszra, az ész- szerűtlenre, a gazdaságtalan­ra, a felelőtlenségre, a hoz­zá nem értésre. Nem kívánjuk még egy­ezer felsorolni, visszaperget­ni. Csak figyelmeztetni, em­lékeztetni szeretnénk: rövi­desen új esztendő kezdődik. A negyedik ötéves tervünk programja a jövő évben az ideinél is többet, s jobbat vár társadalmunktól, me­gyénk üzemeitől, vállalatai­tól is. Az idei év „termésé­ben” — ahogyan az emlí­tett országos, s megyei ta­nácskozások is bizonyítják —, elég sok vadhajtás is ter­mőre fordult Ország-világ előtt beszéltünk róla. Mert nem kényes ügy. De nem is kívánatos! Koös József zetől. A volt kitérőgyári munkások előtt ismertetik, milyen fejlődésen ment ke­resztül az üzem, történetének húsz éve alatt. December 18-án a városi művelődési házban jubileumi bélyegkiállítást rendeznek, amely december 22-ig te­kinthető meg. A bélyegkiál­lítás délután négy órakor nyitja meg kapuit. Ezt kö­vetően kerül sor a jubileumi nagygyűlésre a művelődési házban. Ünnepi beszédet mond Koller György, az üzem igazgatója. Kétszer már Kiváló dolgo­zó-kitüntetést kapott, s mi­vel elvégezte a marxfsta esti egyetemet, politikai oktatást is tart a vállalatnál. — A kis kollektívák ha­mar szétbomlanak, ha egy­két ember kiválik. Ez pedig nálunk az utóbbi időben elég gyakran előfordult a mun­kaerő-vándorlás miatt. Na­gyobb brigádok kellenének, összeforrottabb csoportok, s akkor talán majd kevesebben is mennek el. Ezen a mosta­ni szocialista brigádvezetői tanácskozáson, azt hiszem, lesz is vita erről. Kevesen vannak az ő bri­gádjában is, igaz azok haj­tásból” példát mutatnak az öntödének. De. mint mondta, már „kinéztek” egy-két jó munkaerőt, akit szívesen fo­gadnak maguk közé. — A munkánk? Az meg­maradt „nehéz tevékenység­nek”. Kicsi ez a vállalat ah­hoz, hogy úgy fejlődhessen az öntöde, mint például Csepe­len. Most, hogy Diósgyőrrel kooperálunk, változik a hely­zet, több pénz jut a fejlesz- iésre. Persze mi is csinál­tunk már egy-két dolgot, ad­tunk be újítást, ésszerűsí­tést. Az ember csak'észreve­szi, ha valahol könnyíteni le­het. Fontos, közérdekű vizsgá­latra került sor nemrég me­gyénkben, annak megállapí­tására: hogyan készült fel a TÜZÉP-szakma az 1971— 72. évi fűtési idényre? A vizsgálatot a megyei tanács kereskedelmi osztálya kezde­ményezte, de részt vettek az ellenőrzésben a MÉSZÖV, a városi tanácsok yés a járási hivatalok kereskedelmi szak- igazgatási szervei is. A fel­mérés tapasztalatairól kér­deztük meg Domán Imrét, a megyei tanács kereskedelmi osztályának kereskedelempo­litikai csoportvezetőjét. — Közismert, hogy a fS- tőenergia-slruktúra jelen­tősen. megváltozott, hogyan jelentkezik ez a változás megyénkben? — A szilárd tüzelőanyag, a fa és a szén forgalma mind­— A szocialista verseny­nyel nincsen itt probléma. Tovább kell fejleszteni, tö­kéletesíteni, ez igaz, de ha igyekszik az ember, nem probléma. Csak a sok papír­munka, a feljegyzés, az ad­minisztráció ne lenne, mart arra időnk sincs, meg a ke­zünk sem azt szokta. Elvé­gezzük mi a dolgunkat, jó társadalmi munkát szerve­zünk, de elfelejtjük leírni. Most mondja, melyik a fon­tosabb? — De hát a politikai okta­tásnál, amit vezet, ott is csak van jegyzetelés, papírmun­ka... — Az más..., az érdeke­sebb. Az értekezlet a Petőfi szo­cialista brigád vehetőjét ja­vasolta küldöttnek a szocia­lista brigád vezetőle országos tanácskozására. Varga Fe­renc először vitatkozott a ja­vaslattal, mondván, hogy nem tartja alkalmasnak ma­gát a feladatra; nem tudja majd visszaadni az ott el­hangzott értékes gondolato­kat. A többiek egyhangúan mégis őt választották, s kér­ték, számoljon be munkájuk­ról, gondjaikról, s hozzon va­lamit haza az országos ta­pasztalatokból. Bekell Sándor inkább csökken. Október végéig például 21300 tonná­val, 7,4 százalékkal keve­sebb szenet és fát vásárolta megye lakossága, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. Erőteljesen növekedett viszont a fűtőolaj forgalma. Az állami TÜZÉP-telepek eddig a múlt évi fűtőolaj­mennyiségnek a négyszeresét értékesítették, s ez több mint 2300 tonnát jelent. Továbbra is számíthatunk az olajigé­nyek növekedésére, hiszen a korábbiakhoz képest 35—40 százalékkal több olajkályha talált gazdára megyénkben. Az Eger—salgótarjáni TÜ­ZÉP Vállalat és a megye AFÉSZ-ei a múlt évinél ked­vezőbb szinten biztosították az ellátást, következetesen tö­rekedtek a kereslethez jobban igazodó minőségi választé­kok kialakítására. Komoly intézkedésekkel segítették elő a fűtési idényre való biztonságosabb felkészülést: gondoskodtak a tüzelőanyag folyamatos kínálatáról, s to­vább szélesítették a külön­böző- lakossági szolgál tatárok körét. Az állami TÜZÉP-telepek szeptemberi készlete megkö­zelítette a 22 000 tonnát, amely az éves tervezett for­galom több mint 10 százalé­kának felel meg. Jobban gondoskodnak már a minő­ség megóvásáról is: a szén­hegyeket fóliás takarással védik az időjárás szeszélyei­től. Szervezettebbé vált a tü­zelőanyagok házhoz szállítá­sa: a VOLÁN-gépkocsik mel­lett a vállalat 6 saját gépko­csija i# fuvaroz, s nemrég egy 14,6 tonnás tankkocsit is vásároltak az olajszállítás­hoz. Erőfeszítéseket tettek ar­ra is, hogy a múlt évihez ké­pest jobb minőségű szénvá- laszfcékkal álljanak a lakos­ság rendelkezésére. Az idén túlnyomóan borsodi és ózd- vidéki szenek szállítására kö­töttek szerződést és csökken­tették a gyengébb minőségű dél-nógrádi szenek beszerzé­sét Egyes keresett szénfaj­tákból azonban még mindig 'hiány mutatkozik, a bá­nyák termelési kapacitásá­nak rossz adottságai miatt. A megyei ÁFESZ-ek aktív üzletpolitikája is sokban hoz­zájárult ahhoz, hogy a megy tüzelőanyag-ellátása meg­nyugtató legyen. A TÜZÉP Vállalattal kötött szerződése-' ken túl a MÉSZÖV aruoe­szerző szolgálata például 23 ezer tonna tűzifa szállítását biztosította — megyén kívü­li forrásból. — Milyen Intézkedéseket tettek a megnövekedett olajigények kielégítésére? — A TÜZÉP Vállalat 8 te­lephelyen — Bélapátfalva, Heves, Kompolt, Recsik, Gyöngyös, Hatvan, Apc, Lő­rinci — bővítette az értéke­sítés lehetőségét, növelte a tárolókapacitást. Gyöngyösön kimérőkutat létesítettek, a többi helyeken pedig hor­dókban biztosítják a fűtőolaj tárolását. Hatvanban és kör­nyékén bevezették a fűtőolaj házhoz szállítását ia. Az AFÉSZ-ek többsége ugyancsak fejlesztette a fű­tőolaj-értékesítő helyek tá­rolókapacitását. Például a verpeléti ÁFÉSZ a korábbi 7 tonnás tárolóhelyét ez évben 25 tonnára növelte. — Szó esett arról, hogy a korábbihoz képest na­gyobb gondossággal óvják a tüzelőanyagok minőségét. Hogyan befolyásolták az intézkedések a minőségi reklamációk alakulását? — Csökkent a minőségi reklamációk száma. Ebben az évben a TÜZÉP Vállalathoz 120 fogyasztói reklamáció ér­kezett, ebből 10S panaszt mi­nősítettek jogosnak és rövid úton kártalanították is a ve­vőket. A legtöbb panasz a -megye három városában adó­dott, ahol a tüzelőanyagok rakodása gépesített, jobban törik, porosabb a szén, mint ahogyan a szabvány azt meg­engedné. A vállalat most már fő foglalkozású minőségi el­lenőrt alka’maz, s ez nem­csak a telepekre beérkező tüzelőanyagok minőségét vizsgálja, de igen gyakran el­lenőrzései: et tart a bány ■. tályozóknál is, hogy a í adott szán a szabvány el- sainak megfeleljen. Milyennek Ítéli: téli fűlésl szezonra vs; felkészülés a vizsgálat ta­pasztalatok szerint? — A felkészülés megnyug­tató. A készletek mennyisé­ge és választ 'ka mind a TÜ­ZÉP Vállalat, mind az AFÉSZ-ek Uv ... in b: xat- ják a zavtívulao eHS'lst —, mondotta befejezésül tornán lnne, (palaky) Juhilál a liílcrőgyar Kommunista vasárnap — Nyugdíjastalál* iiozo — Béíyeekiallílás —— Nauvevűiéa *'" ................................................................■—............... ■■1 —.....-....■ ■■—— A „hajtós fiúk" vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom