Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-11 / 292. szám

Rádió KO^TTTH 8.18 Lányok, asszonyok 8.42 Versenyművek 10.05 Szálloda a gondviseléshez, R.-jéték 11.03 Hétfőtől szombatig 11.13 Kamarazene 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiákoktól 13.48 Jegyzet ........................... 13. 58 Protestsong, összeállítás 14.25 Uj Zenei Üjság 15.05 Kis magyar néprajz 15.10 Csalt fiataloknak 1 16.00 168 óra 17.30 Kártérítés nélkül. Ifj. R.-játék 18.16 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 19.25 Kisz-kongresszusról 10.47 A kaktusz virága. Zenés vígjáték közv. a József Attila Színházból *2.20 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiák ok tél PETŐFI 8.05 Operéttrészl. 9.00 Verbunkosok n.45 válaszolunk hallgatóinknak 11.50 Jelképek erdején át 12.00 Népi muzsika 12.15 Zenekari művek 13.03 Kitágult törzsasztal 13.33 Kórusművek 14.00 Napraforgó 15.00 Orvosi tanácsok 15.05 Bach: Hl. D-dúr szvit 15.29 Falvakban, mezőkön ... 16.05 Egy rádiós naplójából 16.5» Az élő népdal 17.09 Haydn: g-moll vonósnégyes 17.33 Bonaire barlangja 17.48 Fűvószene 18.15 Sárrétudvar költői* 18.59 Népdalok 19.32 Filmekről *0.30 Debussy: Pelléas é8 Mélisande. ötfelV, opera 23.44 Nóták MAGYAR 8.80 A tw 'politikai tanfolyama a honvédség részére 8.30 Hans Belmler bajtárs, 4. rész 11.00 Kék fény ... 14.33 Bonanza... Rózsát Lottónak 15.25 Riportműsor 15.55 Közv. a modem gimnasz­tika intervíziós Kupáról 17.35 A kavics. Riportfiira isra. 17.53 Hit ek 18.00 Orfeusz az alvilágban (lengyel rajzfilm) 18.10 Anatcl Dub zongoraművész hang fsenya a íertűdi kastélyban *8.35 A KISZ vili. kongresszu­sáról jelentjük.. • 19.15 Cicavízió ,.. < 19.30 Tv-híradó 20.00 Mikes György ötperea 20.05 Móricz Zsigmondi Őrt muri. színmű két rész­ben 22.30 Tv-híradó 22.40 Táncdalfesztlvá'l 1971» Nemzetközi gálaest -* II. rész POZSONYI 14.45 Korcsolyaverseny közv, Besztercebányáról 15.50 Modern gimnasztikái ta­lálkozó. budapesti közv, 17.20 Vsz Kosice—Sparta Praha jégkorong-mérk. 19.25 és 21.25 Tv-hiradó 20.00 a hegycsúcsok ural. Tud. film. 20.20 Szórakoztató műsor íi.35 Háromszoros felülvizsgálat, szovjet kémfilm EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 23-33) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Quelmaáa Színes olasz film. Főszereplő Mario' Brando EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fa 4, fa 6 és este fél 8 órakor Eper és vér Színes amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN:, A kalóz menyasszonya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Pygmalion XII. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Napsugaras szemelt HATVANI KOSSUTH: Asszony a banditák elleti FÜZESABONY: Boldogság madara PETERVASARA: Ha kedd van, akkor ez Belgium írben délután léi 4 ómkor: 7 n TAT? (Pel Ifi ifjú ági b '.riet) E.-.tc 7 órakor: ISMERI A TEJUTAT1 (Katona-bérlet) Rokonlátogatáson u. Szaunában I AMURI HAJÓSOK KIBÍRHAT ATLANNAK hit­tük a 30—32 fokos meleget augusztusban; dupláját mu­tatott a szauna borszeszhő* mérője, amikor beléptünk. Felmentünk a háromlépcsős padkára, ott még melegebb volt. Száraz meleg. A kály­ha tetején kőhalom parázs­lóit, ontotta a meleget. Es amikor azt hittük, hogy en­nél melegebbet már nem le­het kibírni, Valje Beek, az Avangard kolhoz elnöke oda. löttyintett egy pohár vizet az izzó kőhalomra. Ezt már valóban nem lehetett kibírni. Mintha forró vízbe estünk volna. Eltelt egy perc, az­tán még néhány és egyre kellemesebben éreztük ma­gunkat. Amikor pedig már patakokban folyt rólunk a víz, vagy tíz perc után, ki a szabadba, nyakig a tó hi­deg vizébe. — Ez a víz tisztább, mint sok helyütt a vezetékből fo­lyó. Ezt szakemberek álla­pították meg! — dicsekedett űs2ás közben Evald Kaldu, a tartui járási tanács elnö­ke. Valóban, minden kis ka­vics látszott az alján. — Van ilyen tavunk még néhány, de ezt szeretik az emberek. Már szabályozni kellett, hogy hova lehet szau­nát éniteni. — Néhány tó? — Észtországiban 1500 t6 van. — ft; a járásban? — Itt is van száz. Bár a járás nem nagy, A tartui járásnak SS ezer lakosa van és területe 3032 hégvzetkl* lorrtéter. Két Városa is bi­zony nnrócskn. Elvának 6—7 ezer lakosa van. Kallasten- nek mindössze kétezer. Tartu nem tartozik a járáshoz. A Városi rangot egy település nem a lélekszámú, hanem az inara. területi jelentősege és ‘őriénélmi múltja alapjárt kapja meg. A járás „Vegyes érdekelt­ségű” vidék. Van mezőgaz­dasága, jól termelő kolho­za több is, de nem hiányzik a változatos ipar sem. Az ipari üzemek többsége a mezőgazdaságra épült, tele­pült. Másszával: elsősorban a mezőgazdaság! nagyüze­mek termékeit dolgozza fel. Van a tartui járásban kon­zervgyár, tejfeldolgozó, hal­kombinát. Ezenkívül tőzeg- feldolgozó, elektromoö Üzem, áramszabalyozókat gyártó vállalat. Elektromos készü­lékeket nemcsak a köztársa­ság, hanem az egész Szov­jetunió számára készítenek. NÉHÁNY SZÁZ MÉTER­NYI úszás után — vissza« szaunába. Ott talán még melegebb volt, mint először, de már nem kellemetlen. Sőt. Nylrfaievélből kötött „csokrokat” . hideg vízbe mártottunk, és pirosra csap­kodtuk magunkat vele. Már magunk öntöttük a vizet a kőre. És közben faggattuk a tanácselnököt. — Milyen a választottak és a választók kapcsolata, ho­gyan alakul a demokratiz­mus? — Az első kapcsolat « választások alkalmával ala­kul ki, amikor a jelöltet szavazataikkal elküldik a ta­Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsllirazicy utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvost ügyelet: szom­baton 16 órától 17.30 óráig, az Al­kotmány utcai rendelőben. (Te­lefon: Í7-74.) Rendelési időn kí­vül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsílinszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsllinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or- városl ügyelet helye: Jókai u. 41. szám (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet helye: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig, a Puskin utcában. (Tele­fon: 23-50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Cyermekorvos! ügyelet vasárnap 10—12 óráig a rendelőintézet gyermek szakrendelésén. (Tele­fon: 10-00. náciba a választók. Ez a kapcsolat erősödik a hóna­pok, évek során. A tanács tagjai nemcsak üléseznek, hanem rendszeresen talál­koznak a választóikkal is — Hogyan segíti a tanásc a tanácstagok megfelelő tá­jékozódását? — Az üléseken valameny- nyien részt vesznek, véle­ményt nyilvánítanak, dön­tenek. Itt mindig elmond­juk, milyen kisebb döntése­ket hoztunk a két ülésszak között. Ezenkívül írásos anyagot állítunk össze szá­mukra, hogy megfelelő vá­laszt adhassanak választóik­nak. Bizony gyakran elhang­zik olyan kérdés az ilyen be­számolók alkalmával, hogy „személyesen maga mit csi­nált a tanácsban"? — Hogyan alakult ki a községi tanácsoknál az Ön­állóság, a helyi döntések Joga? — Természetesen nincs abszolút önállóság, hiszen * központi akaratnak 1« érvé­nyesülnie kell. Azért, ha százalékban kellene kifejez­ni az önállóságot, a helyi döntési jogokat, akkor úgy 25—75 százalékos arányt mondanék. Vagyis az alsóbb tanácsok, a községek és vá­rosok 75 százalékban dön­tenek, határoznak a saját választóikat érdeklő és érin­tő ügyekben, míg 25 száza­lékban a központi, a járási, a köztársasági akarat érvé­nyesül. Harmadszor, vafiv negyed­szer ültünk a forró szuna magas padkáján. Mond ívik: úgy tudtuk, a szauna finn eredetű. Azt mondják téve­dés. Igaz, hogy az északi népek kedvelik, de lám, Ni­xon elnök a Fehér Házban is építtetett. Másrészt a „saun” fürdőt jelent, sajátos, forrólevegős fürdőt —- és nem gőzfürdőt. Nem volt feltűnő, hogy beszélgetés közben Beek elvtárs,- a kolhozelnök egy dézsa vizet hozott a szuná- ba. Gondoltuk, ezzel hűsíti majd magát, ha már égeti a hőség. Ellenkezőleg! A hideg vizet egy hirtelen mozdulattal ráborította a kályha izzó köveire. Szemöl­dökünket, fülünket, karun­kat égette a hirtelen forró­vá vált levegő, menekültünk a tó vizébe, ő pedig maradt és nevetett. ' Tréfából azt javasoltuk a "tanácselnöknek, legalább há. romszor adják vissza átdol­gozásra a kolhoz tervét. — Az nem olyan egyszerű — fordította komolyra aszót Kaldu elvtárs. — Mert igaz, hogy mi vizsgáljuk a kolho­zok terveit és mi hagyjuk jóvá azokat. De az utóbbi években ebben is növeke­dett a tsz-ek és állami gaz­daságok önállósága. Mi csu- pánt azt nézhetjük meg. megfelel-e a tervük a köz- társasági, vagy az össz-szö- vetaégi elképzeléseknek. Ha eleget tettek a köz érdekei­nek, akkor szabadon termel­hetnek és értékesíthetik árujukat. AZT MONDJÁK, égy Ilyen szauna-délután másfél«, két kilót is levesz áz emberről... és még csak interjú sem kell hozzá. , Csaba—Gdldonyl (Folytatjuk) Kongresszusi Kupa záróünnepsége Sírokban A KISZ V«I. kongresszusa tiszteletére rendezett kultúr- napok döntőit, és a Kong­resszusi Kupa eredményhir­detését tartották meg a Mát- ravidéki Fómművekben teg­nap délután. Az ünnepség vendégei között volt Gubán Dezső, az Egri Járási Párt­bizottság első titkára, Ró­zsa László a fémművek ve­zérigazgatója, párt- és szak- szervezeti bizottságok titká­rai. Az úttörők köszöntötték at ünneplő KISZ-eseket. majd Kiss Barnabás, a KISZ-bÍ20ttság titkára meg­nyitó beszédet tartott, majd sor került az izgalmas vetél­kedőkre. A Versenyeik befejeztével Gotyár Lajos vállalati párt- bizottsági titkár adta át az értékes dijakat a győztesék­nek, A kongresszusi rendez­vény hangulatos klubesttel ért véget. Évente több százezer köbméter fát exportálnak a szov­jet Távol-Kelet nagy folyamának, az Amurnak a kikötőiből. A folyó alsó folyásánál fekvő Mago kikötőjébe minden évben félmillió köbméter exporlfat úsztatnak le. A hajó­zási idényben naponta több hajó rakodik meg itt fával. A kilencedik ötéves tervben (1971—1975) a kikötőt át 'pitik, úgy, hogy faforgalma eléri majd az évi egymillió köbmé­tert. A hajók útján lebonyolított faáruforgalom évről év­re növekszik. A forgalom bázisa az Amur. Képünkön: Exportfát rakodnak be a Baltijszldj 63. ne­vű hajóra Mago kikötőjében. . (APN — KS) 1 urista-kaland Turista érkezik egy kis városba és az egyik kapu fö­lött szamovárt pillant meg cégjelzésként. Bemegy, hogy megteázzon, de a háziasz- szony kedves mosollyal fel­világosítja: Itt teát nem kaphat, öl­ti. D> obi; A mevn/asszovH/ Valaki heveseit csöngetett. Rohantam ajtót nyitni. Egy fiatal hölgy furakodott be. Bambán meredtem utána, majd követtem. . — Nagyon sokat gondol­koztam a javaslatodon — süppedt bele lihegve egyik fotelembe —, örömmel köz­löm, hogy mindennel egyet­értek. Mielőtt azonban vég­képp elszánnám magam, meg kell tekintenem a lakásodat. Mert ugye, manapság nem minden a lakás... Jaj, se­gítsd már le a kabátomat, mert belemelegszem... Kö­szönöm. Jé, telefonod is van? Az meg ott a konyha? Hát ez igazán cukit Gáz, melegvíz, fürdőszoba — van mindent... Csak az a kár, hogy egy szobád van. A jö­vőre is gondolni kell, ara­nyoskám! Ma még csak ket­ten vagyunk, de egy év, két év, és már itt is van né­hány gyerek! Az ám! És akkor mi lesz? Szűk lesz az egyetlen szoba!... — Kislány — igyekeztem felhasználni a lélegzetvétel­nyi szünetet — maga elté­vesztette a lakást! — Micsoda? Csak nem azt akarod mondani, hogy elő­ször látsz életedben? — for- tyant fel hirtelen. — Hát hányadszor? — Másodszor, — Akkor sem emlékszem- magára. — No, akkor drágám... — nyúlt mélyen sóhajtva a re- tikülje felé, mire én halá­losan megdöbbentem. „Revolver!" — meredtem falfehéren a harcig kis tás­kára. — ... emlékeztetlek egy ki­csit az előzményekre. Teg­napelőtt, délután, úgy öt óra tájban átadtad a helyedet a trolin. Aztán jegyet váltot­tál nekem is. A leszállásnál előzékenyen segítettél, és azt javasoltad, hogy legyek a feleséged. — Persze, most már való­ban úgy rémlik, mintha együtt utaztunk volna — hümmögtem az orrom alatt. — Igen, igen... Másra azon­ban nem emlékszem. Becsü­letszavamra! — Erre el voltam készül­ve. Sejtettem, hogy így fo­gadsz. De miért nem ülsz le?! Lehuppantam a bevetőre. — Gyújts rá! Bátran!... Rágyújtottam, bár még egyetlen cigit sem szívtam el életemben. — No, most már mehe­tünk szép sorjában. Hol dol­gozol? Megmondtam. — Ügye, nagyon (áradt szoktál lenni munkából ha­zafelé tövet? — melegedett fel az ifjú hölgy hangja. — Boldog vagy, ha feljuthatsz a trolira, ha leülhetsz, pi­henhetsz egy csöppet. Még­is, meglátsz valakit, és rög­tön átadod neki a helyed. Miért? Kértelek in ilyesmi­re? — Nem. — Tehát akkor valami belső sugallatra ültettél le engem? — Igen. — Jól van!... De halad­junk tovább! Kértem én tő­led egy szóval is olyasmit, hogy nekem is válts jegyet? — Nem. De addig kotorá­szott a táskájában, hogy már én kezdtem unni a dolgot. Azt hittem, otthon hagyta a pénzét. — Értem. De mit mondtál akkor? Jusson csak eszedbe.' — Már eszembe jutott... „Majd, ha legközelebb me­gint együtt utazunk, maga vált nekem jegyet.” Ezt mondtam. — Pontosan. Szóval már akkor eldöntötted magad­ban. hogy legközelebb újra együtt utasunk... De min­dent betetőz az, ami a le­szállásnál történt. Mi tör­tént? De ne hazudj ám! — Segítettem leszállní. — De hogyan segítettél? — Odanyújtottam a karo­mat. — Ezt akartam hallani! Es kényszerített erre a gesztus­ra valaki? — Senki. — Heines! Mi következik m'ndebből? Sok minden... Három dologra n-em kért nem kényszerített senki, de te három dologban is elő­zékeny, kedves, udvarias voltál. Így csak egy vőle­Szont igen szép lányok akad­nak. — De az örd 'gbe is miért függ akkor a kinn f‘Uj ‘ egy szamovár? — kérdezi felhő-' borodva a turis'a. — De uram, hát mit akasszunk ki? gény vfse’hzdik a menyasz- szcr.i hal szemben! Jó irle'e n'.ma marad',-m. Aztán támadt egy mentőöt- leiem. — Nézze — mortóMm — én a szavaimért mindig fe­lelősséget válla’ok. De a helyzet az, hogy tegnapelőtt én egy w'sílc trolin egy má­sik nővel szemben visel­kedtem igii. Ma meg eov fa­lusi kislánynak rrn,*e*‘am meg, hogy merre Im'i men­nie a pályaudvar felé. — Szóval még szoknyava­dász is vagy? — pattant fel. Áthajolt az asztal fölött és pofon ütött Aztán ■ legna­gyobb csodálkozásomra foly­tatta: — No, v-m baj. min­den meg van bocsátva, az esküvőig még legényked- hetsz egy kicsit. De aztán semmi kirengés. semmi há­zasságtörés, mert!... Hát lenne szíved megcsalni egy szegény anyukát? — Anyukádét?... Mit akar ez jelenteni? — Mintha már céloztam volna rá... Végre is gyer­mekeink lesznek és így én av'uka leszek, nem gondo­lod? — Tudtommal semmi olyasmi nem történt közöt­tünk a trolin — gurül'am most már méregbe —, ami miatt önnek gyereke szület­hetne! — Kis butuskám, te — paskolta meg gyöngéden ar­comat és a heverő felé kez­dett húzni. — Az ilyesmi nem a trolin szokott történ­ni! Majd hirtelen szájon csó­kolt. — Na gyere már. na va­cakolj.., Elén az ellenállás­ból! Krecsmary László fordítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom