Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-11 / 292. szám

TUDOMÁNY «S TECHN1 TUDOMÁNY £S TECHNIKA., TI!PP ' x « ' ' TUDOM % NY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA rés zt. Amim a lehetőségek­kel — mind a kutatás szem­pontjából kívánatos terüle­tekkel, mind saját szellemi, anyagi és ipari adottsága­inkkal számolva — egyre behatóbban ismerkedünk meg, úgy szélesedhet részvé­telünk a munka további sza­kaszaiban. Éppen ezért nincs semmi meglepő abban, hogy a kö­zelmúltban újabb INTER­KOZMOSZ-megállapodás aláírására került sor a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok között. Ez természe­tes velejárója a fejlődésnek. Sinks József Rádió --- irmán mádra Hagyományosnak csöppet sem r xuu.u I«(JUH muuiu mondható módon alakttja ki rádiókészülékei „káváját” az egyik japán gyár. Telepes, több hul­lámsávos, 9—11 tranzisztoros vevőkészülék található a szépvonalú műanyagházban, mely néhány mozdulattal többféle formájúra ala­kítható. A japán tranzisztoros rádiógyártás szinte egyeduralkodóvá vált a világpiacon az utóbbi 10—15 év során. Árban egyik ország ipara sem tud versenyezni vele az óriási szériában előállított, ki­sebb igényeket kielégítő, de mégis jó minőségű híradástechnikai tö­megcikkek gyártása terén. Fém és üveg „házassága**: a zománc Bármennyire is a mű­anyagok és a könnyűfémek korszakában élünk, a faze­kak és lábasok világában rendíthetetlenül tartja magát a zománcozott vasedény, ez a tetszetős, hőálló és könnyen tisztítható háztartási eszköz. A zománcozás múltja mesz- szi évezredekre nyúlik visz- sza, s mint látni fogjuk, a jö­vőjéért sem kell aggódnunk, annak ellenére, hogy az utób­bi két évtized során sokan azt jósolták, hogy az újabb anyagféleségek kiszorítják. Francia régészek 1960-ban Ilum-Isar, több mint kétezer évvel ezelőtt élt sumer ural­kodó palotájának maradvá­nyai között két zománccal borított vaskádra bukkantak. A zománcréteget valószínű­leg dísznek, nem pedig kor­rózió elleni bevonatnak szán­ták az ókori alkotók, azon­ban tény, hogy a jókora ká­dak csaknem tökéletes ép­ségben maradtak ránk. t A zománc az emberiség arra, hogy a tűi híg keverék: kultúrtörténetének szerves lefolyik a bevonandó tárgy­része, jó bizonyságai ennek ról, a túl sűrű pedig légbu- az ásatások során előkerülő borékokat zár magába, aimi dísztárgyait és ékszerek. Az később hibássá teszi a zo- említett kádakhoz hasonló máncréteget. Ezzel összefüg- nagyságű zománcozott felüle- gésben a rétegvastagsággal tek készítése azonban, még kapcsolatos takarékossági száz évvel ezelőtt is ritka- szempontokat is figyelembe ságszáma ment. Ám mintegy kell venni. Gondos kísérlete­két évtizede a zománc olyan két kíván a megfelelő fcs­illagától értetődően van je- tőanyag kiválasztása is, a len. az ember mindennapos femlemez színének ugyanis életében, hogy gyakran már nem szabad átütnie a ao- fel sem figyelünk rá. máncrétegen, holott sokeset­A zománc nem más, mint ben világos és pasztell szin- a fémtárgyak felületére meg- tónusokat kell megvalósítani, olvasztás útján felvitt üveg- A zománcvegyészek kutatá- réteg. Ügy készül, hogy liszt- sainak eredményeként as. finomságú üvegport vízzel fi- utóbbi évek során megszüle- nom péppé kevernek, majd tett a ti tan-zománcok sok új színezőanyagot adnak hozzá, lehetőséget nyújtó széles ská­Ezt a vizes keveréket már- Iá ja. Ezek a vékonyabb réte- tással, vagy szólással félvi- gű — és így gazdaságosabb szik a tárgy felületére, azu- anyagfelhasználású — zo- tán pedig 700—800 fokra fel- mámcok modern színező és fűtött kemencében ráégetik, mintázó technológiát tesznek illetve ráolvasztják. lehetővé. A folyamat maga tehát Talán kevesen tudják, hogy nem túl bonyolult, annál in- a zomancipar nemcsak a ház- kább a kísérleti laboratóri- tartásokat szolgálja ki, ha- umokban . folyó előkészítő nem a vegyi-, a* élelmiszer- munka. Mindenekelőtt ügyel- és a kozmetikai ipar szigorú ni kell arra, hogy a zománc követelmenyű kívánságárnak alapjául szolgáló fém és a ^ ele8ef tesz. Ennek kereté­majdani zamáncréteg közel 13611 speciális sav- és iúgálló azonos hőtágulású legyen, hi- zomancréteggel látják él a szén ha ez nem így lenne, különféle tartályokat es ké- a zotnác a lehűlés szakasza- szülékeket. ban össze-vissza repedezne, A magyar zománcvegyé- vagy később pattogna le. szét az lemúlt évtizedek so- Persze az sem közömbös, rán jó hírnevet vívott ki ma- hogy a zománcozandó tárgy- gának a világban. Ennek kö- nak egyenletes-e a falvastag- szönhető, hogy kutatóink szí- sága, mivel a vastagabb fém- vesen látott vendégei és réteg később hűl ki és húzó- rendszeres előadói a nesmzet- dik össze, ami az átmeneti közi konferenciáknak. De részeknél ugyancsak repedé- ugyancsak ennek köszönhető seket idézhet élő. A labora- az is, hogy a hazai zománc­tóriumban kell megállapítani ipar termékeit nagyon sok a pépes keverék legmegfele- országban becsülik és kere- lőbb sűrűségét is, vigyázva sik. 9 brazíliai indiánok megmentéséért Tavaly nyáron u Nemzetközi Vöröskereszt megbízá­sából egy európai orvoscsoport 12 ezer mérföldes utat tett meg Brazília északi részén és felkereste az ott elszórtan élő kb. 36 indián törzset. Az Amazonas-vidékén, ahol a század elején becslés szerint félmillió indián élt. az orvo­sok véleménye szerint 50—70 ezer tengődik jelenleg s azonnali nemzetközi segítség nélkül hamarosan'teljesen ki. pusztul. A csoport szándékosan kerüli a „népirtás” szót, mivel az őslakosság válóban nem tömegpusztítás vagy vérengzés áldozata, hanem az éhínségé, a hiányos táplál­kozásé, a körükben szokásos és behurcolt járványoké. Az indiánokban például nem fejlődött ki ellenállás a kanyaró­val és a bárányhimlővel Szemben, ezért e betegségek, ha o külvilággal való érintkezéssel közéjük jutnák, tömeges halálesettel járó járványokat okoznak, nem is szólva a tbc-ről és a maláriáról, a rossz víz okozta sokféle fertő­zésről. Az orvoscsoport hat pontban foglalja össze a leg­sürgősebb élelmezési és közegészségügyi teendőket, ame­lyek foganatosítása nélkül rövidesen nem lesz megoldásra váró indián probléma Brazíliában ^«ífiQMANS js fEeBNlK&i,i TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... SUDOMANS ES TECHNIKA»?? FíiOOMáNY ÉS TECHNIKA..; . TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; ®S TECH (JDOMANY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA F öldrengéskutató állomások A földrengések előrejel­zésében nagy szerepe van a földkéreg-deformáció ta­nulmányozásának és a ren­gések vizsgálatának. Az Üzbég Tudományos Aka­démia szeizmológiai intéze­te három évvel ezelőtt ala­kult Taskentben és tudó­sai tízezer négyzetkilomé­teres területen eddig négy szeizmológiai állomást ál­lítottak fel. Most nyílt meg' az üzbég fővárostól, Tas- kenttől 30 km-re Jangijul városban a legújabb állo­más, de épül az ötödik is. Eddigi tapasztalataikról a szovjet tudósok beszámol­tak Madridban, a szeizmo- iógusok világkongresszu­sán. Klímaberendezések A légkondicionálás több iparágban a termelés elen­gedhetetlen feltételévé vált. Javítja a munkakörülmé­nyeket és hozzájárul a jó minőséghez. A harkovi „Kondicionyer” nevű gép­gyár nemcsak a Szovjetunió vállalatainak, hanem Indiá­nak, az Egyesült Arab Köz­társaságnak, Iraknak, Cey­lonnak és más országok­nak is szállít. Űj . korszakot jelentenek a szovjet légkondicionáló berendezések fejlesztésében a Fiat-cégtől vásárolt Vol­ga menti autógyár rendelé­sére készült, teljes egészé, ben fémkonstrukciójú ké­szülékek, amelyek 240 ezer köbméter tiszta levegőt ké­pesek szolgáltatni óránként. Vigyázat: jegesedés!” „Nyugodt felhőképződés, a felhők alsó szegélye 1000 méter, felső határa pedig két és fél ezer méter ma­gasságban fekszik, köd nincs, gyenge jegesedés” — kapja kézhez az időjárás­jelentést minden felszálló repülő és helikopter pilótá­ja. Ezekben a jelentések­ben minden esetbem szó esik a jegesedésrők ' Nőtt a repülési sebesség, hasonlóképpen a repülés magassága és hatósugara is, de a jegesedés mindmáig a pilóták fondorlatos el­lensége maradt. A Szovjet­unió Országos Radioaktív Tudományos Kutató Inté­zetében béta-sugarakat használtak fel a RIO—3 tí­pusú jégszignalizátor terve­zésénél. A berendezés je- gesedést észlelve automa­tikusan bekapcsolja a re­pülők, illetve helikopterek jégvédelinl rendszerét. Ezenkívül vezérli azt a jel­zőrendszert is, amely azon­nal hirt ad az atmoszféra paramétereinek a jegese- dést elősegítő megváltozá­sáról. A műszer érzékelő egysé­gén képződő jégréteg csök­kenti a béta-sugarak in­tenzitását. amelyet az ér­zékeny műszer azonnal re­gisztrál. A hengeres, csáp alakú érzékelő egység érintkezik a repülővel szembe áramló levegővel. A csáp felső részén helyez­ték el a „stroncium—90”- ncl működő sugárforrást. A béta-sugár áramintenzitását gázkisüléses számlálóval regisztrálják. Veszélyes zónába érve a műszer állandóan jelzi a le­génységnek a jégképződés lehetőségét, de rögtön mű­ködésbe hozza a jégvédelmi rendszert is. A műszer ér­zékelő egysége könnyen el­helyezhető a repülőgép, vagy a helikopter törzsén. I . . ami azonban azzal a kötele­zett-seggel jár együtt, hogy a műszer észlelési eredményei feldolgozásának módszereit is ki kell dolgozni és közread­ni. Másrészt be lehet kap­csolódni a megfigyelésekbe és ez szükséges is, hogy a mért adatok' maradéktalanul értékelhetők legyenek. Ez utóbbi tevékenység végez­hető speciális műszerek ter­vezése és kivitelezése nélkül is, azonban a földi észlelő- rendszerek beszerzése, a ke­zelőgárda betanulása és fo­lyamatos munkája ennek is fontos feltétele. Az együttműködés lehető­ségeinek tisztázása után az egyes szocialista országok kutatógárdáinak először az űrben végezhető speciális műszeres kutatások lehető­ségeivel kellett megismer­kedniük. Egyeztetni kellett a már kialakult kutatási irá­nyokat és elképzeléseket, meg kellett találni a még feltárásra, kutatásra váró lehetőségeket. Mindez ter­mészetesen nem ment egyik napról a másikra. Az egyes országok e téren váló tevé­kenység koordinálása érde­kében megalakult nemzeti bizottságok végezték el az előzetes felmérések bonyo­lult feladatát. Ezt követően a hatvanas évek második fe­lében megkezdődhetett a tényleges együttműködés is. Az első fázisban hazánk ebben a munkában elsősor­ban napfizikai. észlelésekkel, megfigyelésekkel és a nyert adatok feldolgozásával vett A szocialista országok kü­• rében még a hatvanas évek _ első félében felmerült egy - nemzetközi együttműködés lehetosege és szükségessége ‘ az űrkutatás terén. Tekin- _ tettel azonban a terület új- S szerűségére, valamint a ten- J nivalók és a lehetőségek szo- . katlan bonyolultságára, idő- . re volt szükség, amíg az el- i képzelés valóra válhatott: ■ Mindenekelőtt tisztán kel- . lett látni néhány alapvető fontosságú kérdésben. Tudo­másul kellett például venni, hogy az együttműködés a tudományos tevékenység te- , rületén lehetséges, s a költ­■ séges és rendkívüli műszaki­■ ipari felkészültséget igénylő • rakétakutatás nem lehet a ; kisebb államok feladata, hi­• szán ez lehetőségeiket meg- i haladja. Meg kellett határozni azo­■ kát a területeket is, ame- ’ lyeken a szocialista országok együttműködhetnek. Nyilván • más lehetőségekkel kapcso- s lódik a munkába a Német . Demokratikus Köztársaság, • mint Lengyelország, és is­■ mét más lehetőségei vannak r Magyarországnak. Ezeket, az • Ipari kutatási eszközlehető­• ségek mellett döntő mérték­ben a szakemberek felké­szültsége és érdeklődése szabja meg. A munkába való bekap- , csolódásnak emellett más 1 vonatkozásban is különféle ■ lehetőségei vannak. Így pél- J dául alkalom kínálkozik au- 1 tomata mesterséges égites­tek egyes műszereinek ter­■ vezésére és kivitelezésére, 0z inMozmosz együttműködése ■r í .A : c .. .. n n ^ ,, - »■•KKlIb íi t A Pába egyelőre mindössze 600 lm ISCrlCII S3Elip©njíyO® S I asUI méter hosszú, amelyen ez a kísér­leti jármű próbafutásait végzi. A kísérlet az első lépés egy olyau „szupervonat” létrehozásához, amely a Hamburg—Köln—München útvonalon közlekedne, s amely időben, kényelemben és árban felvehetné a versenyt a jelenlegi repülőjáratokkal. A pályát nem klasszikus értelemben vett sínek alkotják, hanem terelölapoknak felfogható fémtartók, amelyek között, illetve fölött mágneses erőtér hatására lebeg az 5200 kg súlyú járműtest, miközben óránként 600 kilométeres sebességgel suhan tova. A szó szoros értelmében vett suhanás- ról beszélhetünk, tekintettel a „szupervonat” ún. lineáris elektromotorokkal való hajtására, amely zajtalan, a levegőt szennyező gázoktól mentes üzemet tesz lehetővé. A nyolcvanas évek elejére elkészülő „valódi” pályát 5—8 méter magas tartóoszlopokra he­lyezve építik majd meg. Termé szelesen a jelenleginél jóval több befog? üóképcs igü kocsik, szerel­vények fognak közlekedni rajta. Már az eddigi kísérletek is ötmillió márkát emésztettek fel. Zenés jelzőrendszer Az egyik spanyol város­ban a közlekedési lámpá­kat zenés szerkezettel egé­szítették ki. Amikor a lám­pa pirosról zöldre vált, há­rom másodpercre felhang­zik egy dallam, amely a vakok számáma jelzi, hogy szabad az út.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom