Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
A KNEB megvizsgálta... Téma: a társadalmi ösztöndíj As akadálytalan közlekedésért Téli előkészületek a KPM-nél December 1-től állandó hóügyelet — Készenlétben a gépek — Kiszórásra vár 2240 tonna só és 1500 köbméter Homok r HÄ egy-két, egyetemet, fő! iskolát végzett, fiatal szakember felbontja tanulmányi idején kötött szerződését és más munkahelyet választ, az még csupán a szakember és a vállalat ügye, s a családi okoktól a személyes nézeteltérésekig sokféje oka lehet. De ha már tucatjával vagy talán százával fordulnak elő ilyen esetek — az feltétlenül közügy. S mivel az utóbbi években megszaporodtak a jelenlegi és volt társadalmi ösztöndíjas egyetemi-főiskolai hallgatók szerződésbontásai — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot indított almaik felderítésére, hogy *ni ennek az oka, és hogyan lehetne az egészségtelen helyzetei» változtatni. i A társadalmi ösztöndíjak adományozásának és a végzett hallgatók foglalkoztatásának körülményeit igen mélyrehatóan, hat megye 101 gazdálkodó szervezeténél vizsgálták meg, ebből vontak Je általános tanulságokat és készítettek javaslatokat. Kiindulópont az az 1959-es kormányhatározat volt, amely létrehozta a társadalmi ösztöndíjakat. Akkor az volt a cél, hogy minél több fizikai dolgozó gyér-; meke kapjon felsőfokú tanulmányai idejére társadalmi ösztöndíjat, s a vidéki üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tanácsok megfelelően képzett, fiatal, új munkaerőket kapjanak. El is érte célját a határozat — legalábbis az első években. Akkoriban a társadalmi ösztöndíjasok — ha egyébként megfeleltek a követelményeknek — előnyben részesültek az egyetemi felvételnél, s az az összeg, amelyet a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok havonta rendszeresen utaltak ki nekik, jelentősen felülmúlta a többi hallgatónak juttatott állami ösztöndíjakat. Időközben azonban az egyetemek által fizetett, a hallgatók tanulmányi eredménye és szociális helyzete szerint változó ösztöndíj havi 200— rült ki — többek között —, hogy a társadalmi ösztöndíjasok között csak nem egészen 40 százalékot képviseltek azok, akik maguk korábban az ösztöndíjat adó vállalatnál dolgoztak vagy valamelyik családtagjuk munkahelye küldte őket egyetemre. Ezzel szemben 30,7 százalék csupán barátaitól, ismerőseitől „kapta a tippet”, 17 és fél százalék a középiskolában vagy a felsőoktatási intézményben értesült az ösztöndíj lehetőségéről, további 11,2 százalék pedig — közelebbről meg nem határozott — egyéb módon. Számos vállalat, intézmény fizette és fizeti ugyan az ösztöndíjat, de kevés gondot fordít azokra a fiatalokra, akik ezeket az összegeket kapják. Az említett felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 31,3 százaléka válaszolt úgy, hogy kielégítően tájékoztatták jövendő munkahelyéről, az ottani szakmai követelményekről és anyagi, érvényesülési lehetőségekről. További 43,7 százalék csupán felületes tájékoztatást kapott — és 24,7 százalék még annyit sem. Ami pedig a hallgatók és az ösztöndíjat adó szervek kapcsolatát illeti, a • fiatalok beszámolója szerint ez a kapcsolat csak 21,7 százaléknál volt rendszeres, 43,2 százaléknál alkalomszerű, 14,2 százaléknál pedig legfeljebb •formális, a többiek semmiféle közvetlen kapcsolatról nem tudtak beszámolni. A KNEB vizsgálata feltárta és kimondta: a társadalmi ösztöndíj adományozásának jelenlegi rendszere elavult, újra, korszerűre kell felcserélni. A tapasztalatok alapján az illetékesek javasolják: a jövőben minden egyetemi, főiskolai hallgató egyformán kapjon juttatásokat tanulmányi és szociális helyzete alapján, visszafizetési kötelezettség nélkül. Mégsem kerülnek hátrányos helyzetbe a vidéki vállalatok, intézmények, amelyek valóban szívügyüknek tekintik, hogy a hiányzó mérnöki, közgazdászi, orvosi, állatorvosi, pedagógusi stb. állásokra saját dolgozóik gyermekeit vagy más, fiatal, most tanuló fiúkat- lányokat nyerjenek meg. Azok a fiatalok, akik vállalják a kétoldalú szerződésben rögzített feltételeket — továbbra is köthetnek társadalmi ösztöndíjra szerződést. Az összeg a vállalat, intézmény és a hallgató szabad megállapodásától függ, azzal a megkötéssel, hogy az egyetem, főiskola által fizetett ösztöndíj és a társadalmi ösztöndíj együttes összege nem haladhatja meg az illető szakmában szokásos •— vagy a kollektív szerződésben megszabott — kezdő fizetés minimumát. MINDEZ ma még csak javaslat, amellyel a Művelődésügyi Minisztérium is egyetért Remélhető, hogy határozattá emelkedik, mire megkezdődnek a felvételek a következő, 1972—73. oktatási évre. Visszás helyzet szűnik meg így és remélhető, hogy igazságosabb alapom, egyenes úton jutnak majd el a szakemberhiány- myal küzdő vidéki vállalatok fiatal diplomásokhoz, a végző egyetemi hallgatók pedig számukra megfelelő álláshoz — egy közérdekű népi ellenőrzési vizsgálat nyomán, , , (V, E? Bár még egy-egy napra kellemes, őszi időjárás köszönt ránk, de azért már érezhető, hogy közeledik a tél. A havas, _szeles napok ugyancsak megnehezítik az országutak forgalmát; nemegyszer hosszú sorokban várják a járművek a hóakadály elhárítását. Ennek a kemény munkának az előkészületei jelentik a legnagyobb munkát ezekben a napokban a KPM Egri Közúti Igazgatóságán, ahol Czu- czor László területi műszaki vezetőtől kértünk tájékoztatást. Mint elmondotta, a felkészülés folyamatos, s jelentős anyagi és technikai befektetést jelent. Nem tudható, hogy milyen telünk lesz, de szeretnének mindent megtenni azért, hogy a legkritikusabb pillanatokban is akadálytalan legyen a téli közlekedés megyénk útjain. Hol lesz hóügyelet? December elsejétől — de ha az idő úgy kívánja, akár már holnap is — megkezdik működésüket a hóügyeleti állomások. Egeiben a központi ügyelet feladata lesz, hogy állandóan tájékozódjon (és tájékoztasson is) a mindenkori útviszonyokról. A megyeszékhely bejáratánál; Kőlyuktetőn helyezik el a másik ügyeleti állomást Ezeken kívül állandó hóügyeleti szolgalatot tartanák még Gyöngyösön, a Kará- csondi utcában, valamint Mátraházán, ahonnan szintén bármikor adnak felvilágosítást az érdeklődőknek. Hóekék és szórógépek ... Mint az elmúlt években, az idén is nagy súlyt helyeztek a védekezésben és az akadályok elhárításában részt vevő gépek felkészítésére. A szükségletnek megfelelően saját, illetve bérelt gépek, a legkritikusabb esetekben pedig időszaki jelleggel a vállalatoktól, szövetkezetektől szerződtetett gépek állnak majd a KPM rendelkezésére. A megye útjait 22 saját hóekével, 2 só- és homokszóró gépkocsival, illetve egy hómaróval teszik járhatóvá, de a hóeltakarításhoz. még három nagy teljesítményű járművet is igénybe vesznek. Ezenkívül a meghatározott útvonalakon 9 őr járatos gépkocsi és hat, úgynevezett ra- yonos jármű, valamint tíz műtrágyaszóróval felszerelt vontató teljesít majd szolgálatot. A megye területén ,354 kilóméter hosszú útszakaszt sóznak állandóan a téli napokban, s mintegy 350 kilométernyit pedig salakkal és homokkal tesznek járhatóvá. A tervek szerint előreláthatólag az 1971—72-es télen 2240 tonna ipari sóraj valamint 1500 köbméter salakra és homokra lesz szükség. Erre a munkára időszakos jelleggel még 14 gépet vonhatnak be, amelyeket az értesítést követő legrövidebb időn belül a KPM rendelkezésére bocsátanak a szerződő felek. A védekezés szempontjából külön kiemelten kezelnek majd négy fontos utat, amelynek egy-egy szakasza áthalad megyénkén is. így a 3-as számú, Budapest— Miskolc közötti fő közlekedési utat; a Hatvan—Salgótarján közötti 21-es út érintett szakaszát; a Gyöngyöst Párádon át, Egerrel összekötő 24-es számú utat és a Kerecsené,—Eger közötti részt. Es néhány tudnivaló! Azokat az útszakaszokat, ahol a hóakadályok nagyobb munkálatokat követelnek, egy-egy időre lezárják; vagy .terelőutat jelölnek ki helyettük, vagy várakozásra kérik a járművezetőket. Nem érdemes megszegni a rendelkezést, mert egyrészt e gyors hóeltakarítási munkát akadályozzák az esetleg elakadt kocsik, másrészt csak a járművezetők saját költségén vontatják ki a hófúvásból. És még egy: a KPM csak a saját Itezelésében levő utakat tisztítja meg és teszi járhatóvá, ezért fokozottabb felelősség hárul a helyi tanácsokra, mivel a hozzájuk tartozó utak járhatóságáról nekik kell majd gondoskodniuk! .., (sz. i.) Csányi Pillanatkép a takarmánykeverő üzemből. (Foto: Tóth Gizella) 800 forint közti összege emelkedett (800 forintot az a jeles rendű hallgató kaphat, akinek családjában az egy főre jutó kereset nem éri el a havi 800 forintot) és ez nagyjában azonos a társadalmi ösztöndíjak összegével. Mégis van egy alapvető különbség: az állami ösztöndíjhoz — az említett tanulmányi eredményen & a szociális helyzeten kívül — semmilyen feltétel nem fűződik. A társadalmi ösztöndíj viszont kötelezi az egyetemi, főiskolai hallgatót, hogy ha megszerzi diplomáját, annyi hónapig dolgozzék az ösztöndíjat adó vállalatnál, ameddig támogatásban részesült. Lényegében tehát a társadalmi ösztöndíjasok hátrányba kerültek az állami egyetemi ösz- díjas hallgatókkal szemben. Különösen azért, mert a társadalmi ösztöndíjas — ha mégsem a támogatást nyújtó vállalatnál helyezkedik el — a taníttatására fordított összeget teljes egészében köteles visszafizetni a vállalatnak. Ez pedig — hiszen pályakezdő fiatal emberekről van szó — évekre visszavetheti őket anyagilag, ami nem marad következmények nélkül szakmai fejlődésükre sem. EREDETI céljától azzal is eltávolodott a társadalmi ösztöndíjrendszer, hogy már nem a vállalatnál dolgozók vagy a tanácsi területen dolgozók fiait-lányait küldték többségében ösztöndíjasként az egyetemre, hanem — igen sok esetben — azt, aki éppen jelentkezett, s vállalta a szigorú feltételeket. A KNEB vizsgálatához 720 egyetemi hallgató és 437 társadalmi fcztöndíjjal végzett fiatal ***tkember adott válaszokat §- telteit kérdésekre. így de-. t,Csány: 8t!c.; Heves mj hatvani j. L: 3700. Gyümölcs-, zöldség-, dinnyetermelés. AG.* — Oj Magyar Lexikon, rA szűk, s eléggé regen fogalmazott három sor mögött egy jókora község hétköznapjai húzódnak meg. Közel négyezer ember dolgos élete, amelyet ezek a száraz adatok csak jelezni tudnak, bemutatni már nem. Pedig Csány arculata, a lakosság élete napról napra formálódik, változik. S a mai csányi hétköznapok már nem férnek bele három nyomtatott sorba. .1 ■ ■ ■ ■ " V*™?' A dinnyések úgy hozzátartoznak a községhez, mint az élethez a kenyér, vagy a levegő. Szükségük van az otthont adó falura, s a falunak is rájuk. Az ország minden részében megfordulnak, ismerik őket, így rajtuk keresztül a falut is. Deák István világéletében dinnyés volt. Minden tavasz- •szal kimegy a földekre, hogy ősszel, a jól végzett munka után újra visszajöjjön Csány- ba. — Három éve minden nyarat Ároktőn töltöttem, Me- zőcsát mellett. Az idén is ott termeltem a dinnyét a helyi Béke Tsz-nél. Ilyenkor lejön velem a család is, mert munka van bőven... — mondja. s közben leül egy megtö- mött zsákra. Maga elé teszi a megkopott táskát, komótosan kinyitja és szalonnázni kezd. •— Hogy sikerült az év? — Jól. 45 hold dinnyénk lett. Azt mondják, arra még ennyi nem termett. — Mikor jöttek haza? ■— Ügy két hete. Ideje is volt- már. Tudja mikor kéziünk? Március 12-én, s azóta nem volt megállás! — Mi lesz a télen? — Dolgozom, nem tudok éli tétlenkedni! Az öcsémmel együtt már be is álltunk a takarmánykeverőbe, száll í- uju,.» .De csak tavasrag, mert akkor megint jön á dinnye! ■ ■ ■ ■ Az épület falai szinte remegnek a hatalmas gépek dörgő erejétől, s mindent áthat a különleges illat. A Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat csányi takarmánykeverő üzemének dolgozói megszokták mái', s észre sem veszik. A megszokott ütemben végzik a munkájukat. — Szemes kukoricáiból, árpából, zabból, rozsból, és import szójadarából, diódarából, hús- és hallisztből készítünk itt különféle takarmánykeveréket, pontosabban _39 féle szabvány szerint lótápot, csibeindító és nevelőtápot és így tovább ... — vezet körbe bennünket Prokai László üzemegység-vezető. — Hány csányi dolgozik itt? ■ — ötvenkét dolgozónk van, mindannyian helybeliek. Jó munkások, két műszakban 720 mázsa keverék kerül ki a kezük közül. Aránylag jól is keresnek, az átlag 1600— 2000 forintra jön ki, s nem kell eljárniuk érte. — Fiatalok vannak? — Kevesen. Nem szívesen maradnák Csányban. Inkább eljárnak, vagy tovább tanulnak ... » ■ BBS — Az elmúlt tanév végén hányán jelentkeztek felsőbb iskolákba Csányból? — Á végzett tanulók 85 százaléka elment. A fiúk többnyire ipari tanulók, vagy gimnazisták lettek, a lányok inkább a kereskedelemben helyezkedtek el, vagy középiskolába mentek közelebb, távolabb. Az itthon maradottak a mi pályaválasztási tanácsunkra a tsz-ben és a helyi ÁFÉSZ-nél helyezkedtek el: ide például hatan mentek — tájékoztat Hídvégi Lajos iskolaigazgató, aztán a pedagógusok életkörülményeire terelődik a szó. — Tizenöten tanítunk a községben. Én például 19 éve vagyok itt, a többiek is régi pedagógusok a faluban. Valamennyien jó lakással rendelkezünk, sőt egy üres is van: orosz szakos kollégát várunk bele... — Milyen, lakásokban élnek? — Többnyire szolgálatiban, de hárman pedagógusköl- csönnel építettek. A község vezetői sokat tesznek a pedagógusokért, s az az érzésem, nekik sem lehet panaszuk ránk: három szakkört szerveztünk, részt veszünk a tanácsi munkában, a kulturális életben, a fiatalok., nevelésében ! ■ ■ B fl Fiatalok. Sajátos helyet foglalnak el egy-egy községben, így itt is. — Mit tesznek értük: ifjúsági munkájuk elősegítéséért, szórakozásukért? Deák Tibor könyvtáros, művelődési ház igazgató: — 52 tagú KlSZ-alapszer- vezetünk van, most választottuk újjá a vezetőséget. Programot állítunk össze, politikai vitakört szerveztünk, még egy lényeges dolog: lakásépítési akciót hirdettünk, már építik is a házat, ahol négy, család kap majd holyetTI A művelődési ház? Keveset tehet, az évi támogatás 20 ezer forint. Jut is, marad is. Egy ifjúsági klubra futja, ez jól megy! Szílasi József községi tanácselnök: — Sok gondunk, tervünk van: járdát építünk; világosabbá szeretnénk tenni a központot; bővítjük a vízhálózatot. Mindemellett a fiatalokra is gondoltunk, jövőre egy szabadtéri ifjúsági szeszmentés szórakozóhelyet, nyitunk a számukra! Az első ilyen lesz a megyében... Azért a télre is gondolni kell. Egy jó klubberendezésre lenne szükség, a presszóban elkelne egy zenegép, pénz bizonyára jutna rá! Ne csak a tanácsi vezető és a népművelő viselje szívén a csámyiak művelődésének ügyét'! ■ BBS Csány. Község Heves megyében, a leggazdagabbak egyike. 1227 lakóháza van, 3274 lakója., Több mint 700 tv működik esténként, s 89 személykocsi áll a garázsokban ... De: 47-en mennek el egy színvonalas rendezvényre; kevés a könyvtári olvasó: s közel 400 ezer forinttal tartoznak még a község lakói a helyi víztársulásnak, így aztán nem is haladhat megfelelő ütemben a hálózat bővítése. A fejlődés. útját járja Csány, de akad még sok közös teendő! Szilvás István 1971. november 19., sméss