Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
föltárták hazánk legszebb „paraszti" gótikus műemlékét Újjáépítik a gyöngyöspatai templomot A háztetők között az ég felé emelkedik a gyöngyös- patai templom cúcsíves tornya fiz Egri Szimfonikusok Csajkovszkij-estjéröl r A MÁTRA dél-nyugati részén, a patai völgyben terül el Heves megye egyik legrégibb községe: Gyöngyöspata. A kis falu neve ma szinte valamennyi történelemkönyv lapjain olvasható, hiszen egykor nevezetes hely volt, mint az Aba nemzetség és a Kom- políhyak birtoka. Földvárát, amelyben már Aba Sámuel is megfordult, a feljegyzések szerint 1458-ban 600 cseh huszita foglalta el. Érthető, ha nem hagyták ennyiben a vitézségükben oly kényes magyarok ezt, s két év után, 1400-ban a Mátyás király vezette csapatok visszafoglalták n várat. Az ekkor már mezővárosi rangot élvező Gyöngyöspata lakói elhatározták, hogy a győzelem emlékére templomot emelnek. A templom 1470-ben el is készült. A gát stílusú épület a maga nemében páratlan építészeti remekmű, amelyet ma hazánk legszebb „paraszti” gótikus templomaként emlegetnek a régészek és a művészettörténészek. Az 1900-ban megjelent Heves vármegye monográfiájában például a következőket olvashatjuk: „A gyöngyöspatai római katolikus templom, amely gót stílben épült, egyike a legrégibb építészeti emlékeknek a vármegyében.. * Ez az ég felé emelkedő karcsú tornyú épület mégis sokak számára ismeretien — gondoljuk olvasóink egy része előtt is. Kevesen tudják, hogy a XV. században épített templomot az idők során többször átalakították. Ezt bizonyítják a nemrég befejeződött feltárások. KÉT FIATAL. KUTATÓ, Kovács Béla, az egri Dobó István Vármúzeum régésze és Koppány Tibor építész- mérnök, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa vállalta az úttörő munkát, s tevékenységük eredményeként feltárultak a templom régészeti, illetve művészettörténeti „titkai”. Valóban titokról beszélhetünk, hiszen több olyan ismeretlen, többféle stílusú falsík került a kutatók elé, melyeket évszázadokon át új, meg új vakolat fedett, s ma már érdekességnek számítanak. Kovács Béla elkészítetne a templom építészeti térképét, s a részeredményekből fokozatosan „összeállt” az egész. Egy asztallapnyi hosszúságú pauzpapírra rajzolt vonaltengerből megelevenedtek a templom részei: a torony, a szentély, illetve az oldalszárA hetente ötször jelentkező Tv-híradó és az egyszer jelentkező A hét című műsoron kívül — a most véglegesített tervek szerint — szinte minden hétre jut majd egy-egy olyan tévéprogram, amelyet a politikai adások főszerkesztősége készít és amelyet a közönség a csúcsidőben, azaz este 8 óra után láthat majd. Megyeri Károly főszerkesztő az 1972-es műsortervekről, a tévé nagyobb szabású vállalkozásairól elmondta az MTI munkatársának: — A Televízió Híradója és A hét számára fontos állomásnak bizonyul majd ha üzembe lép az új. kétkamerás közvetítő-rögzítő kocsi, amellyel számos helyszínt élőben, vagy legfeljebb néhány órás időeltolódással adunk adásainkba bekap- ■solni. Elektronikus technikát használunk a „Nyitás előtt" és a „Tíz perc..." című helyszíni közvetítéssorozatunk lebonyolításához. SMDL november 10« szerda nyak. Számtalan, fénykép őrzi a templomban feltalált sírok maradványait is, a faragott sírkőlapokba vésett névcsonkokat. A feltárások során bebizonyosodott, hogy a templom történetében 11 építészeti periódust lehet megkülönböztetni. A falbontáskor előkerült a gót stílusú templom elődje, egy feltehetően XI. században épült román kori templommaradvány. Ehhez építették a tornyot. Később a templom északi oldalát egy kápolnával egészítették ki. A XIV. század elején a román kori templom mellé gót stílű épületet emeltek, s a régebbi tornyot lebontva egy másikkal cserélték fel. A XV. század első felében szentélyboltozatot építettek, melyet azután egy nagyobb méretű szentélyrésszel bővítettek a templomban. A XVI. század elején a gótikus tornyot déli előcsarnokkal kapcsolták ösz- sze. A feljegyzések szerint 1610-ben pedig átépítették a szentélyt is, melynek végső, mai formája a XVIII. században alakult ki. Több érdekesség került a kutatók elé a feltárt falsíkokról is. A számtalan megmaradt freskófelirat történeti bizonyíték: egy megtalált több mint két méter hosszú latin nyelvű felirat például Kísérleti jelleggel „Útközben” címmel egy-egy útvonal különböző pontjait végigjárva igyekszünk egy-egy nap helyi problematikáját megragadni. Mindez egy célt szolgál: növelni a helyszíni adások rangját. — Elsőbbséget biztosítunk azoknak a műsoroknak, amelyek — közvetlenül vagy közvetve — országunk szocialista demokratizmusának fejlesztését szolgálják. Ezért a továbbiakban is fontos szerep hárul a „Fórum” jelentkezéseire. — A nemzetközi programok közül kiemelkedik az a körkapcsolásos összeállítás, amely négy szovjet városba kalauzolja a magyar nézőket, „Nálatok hány óra van?” címmel. „Halló, Leningrad — halló, Budapest!”' címmel negyvenperces hely-! színi közvetítést tervezünk. Ebben olyan magyar és szovjet vállalat, mezőgazdasági üzem, kutatóintézet között szeretnénk élő kapcsolatot teremteni, amelyek hosszabb ideje működnek együtt. Magyar újságírók mellett külföldi — köztük nyugati publicisták részvételével kerek- asztal-beszélgetést tervezünk: első alkalommal az európai együttműködés kérdéséiről, az 1610-es átépítési évszámot mutatja. A szövegben két név, Maka Miklós és Keskeny Ignác neve jól kivehető. Feltehetően ők irányították a templom átépítését. Ezt igazolja a plébánia XVIII. századból megmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyve is. A Maka és a Keskeny név településföldrajzi szempontból is érdekesség, mert bizonyíték arra, hogy ilyen .nevűek már a török megszállás alatt is élnek a faluban. A RÉGÉSZETI feltárás befejeződött. Az adatok egy .művészettörténeti alkotás titkaira adnak választ, gazdagítva hazánk kulturális emlékeinek sorát. Az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával a jövő év elején hozzálátnak a templom teljes külső és belső restaurálásához, melynek terveit Koppány Tibor építészmérnök készítette. Az újjáépítéshez jelentős összeggel járultak hozzá a község lakói is. 3. A hóvihar csendesebb lett valamelyest. Az URH-kocsi fényszórója majdnem az egész ösvényt bevilágította, a 16. számú háztól a Bajkál szállodáig. Sarapov a földre mutatott. — Itt esett össze. A férfinek csak tíz métert kellett tennie, azután eltűnt a 16. számú ház árnyékában. Ezért nem látta meg Latina. — Lehet — válaszolt Tyi- honov. — Nekem mégsem tetszik az ügy. Felemelte a karját, intésére a reflektort kikapcsolták. Végiglépkedtek az ösvényen, kiértek az útra. — A Petrovkára — mondta Sarapov a sofőrnek. KEDD. A kulcs megakadt a zárban, Tyihonov káromkodva forgatta jobbra-balra, hogy ki tudja nyitni az ajtót. Végül is sikerült: a zár engedett. A szobában hideg volt. Az íróasztalhoz lépett, felkattintotta a lámpát. Levetette és a szék karfájára dobta tálakabá^at. TasU^bas Csárdáskirálynő karácsonykor — gazdag téli (italválaszték Gazdag filmválasztékot kínál a MOKÉP a karácsonyi, téli időszakra. Decemberben mutatják be a fiatal Gazdag Gyula első játékfilmjét A sípoló macskakövet. Cselekménye egy ifjúsági építőtáborban játszódik, s komoly társadalmi problémákat vet fel. Karácsonykor jelenik meg a „Csárdáskirálynő” magyar— nyugatnémet filmváltozata, •nemzetközi szereplőgárdával. A gyerekek számára a „Csipkerózsika” színes, NDK filmváltozata ígér karácsonyi meglepetést. A további téli filmprogram szintén változatos. A rég nem látott, változatlanul érdekes és vonzó Ingrid Bergman játssza a főszerepet a „Kaktusz virága” amerikai filmváltozatában. A színházi siker utána filmváltozatban még egy világsztárral találkozunk: Walther Matthauval. A prágai Homolka-család- dal már megismerkedett , a filmszínházak közönsége, újabban a „Homolkiék az ubcrrkafán” című filmben lehetünk tanúi kalandjaiknak. A téli hónapok egyik legjelentősebb bemutatója, a „Lovakat lelövik, ugye?”. Ebben a kitűnő amerikai társadalmi filmdrámában Jane Fonda alakítja a főszerepet. Ismét filmre kerül Ilf és Petrov „A tizenkét szék” című műve. 103. születésnap Nagyhalász nagyközség tanácsának és társadalmi szerveinek képviselői, valamint az úttörők kedden virágokkal és ajándékokkal köszöntötték 103. születésnapja alkalmából Hegedűs Györgyöt, a település legidősebb állampolgárát. Hegedűs György második feleségével, a S3 éves Tóth, Zsuzsannával él együtt a Malom utcai lakásban. Az idős ember jó egészségnek örvend, szellemileg is teljesen friss. érezte az átvirrasztott éjszaka fáradtságát. „Elmehetnék éjjeliőrnek — gondolta. — Meleg vattakabátban üldögélhetnék a friss levegőn, és alhatnék! De szép is lenne. Reggel pedig lefekhetnék, és újra alhatnék. Álom!.,.” Tyihonov kihúzta magát, megroppantak a csontjai. Járkálni kezdett, fel-alá. keli hívnom az AuAz Egri Szimfonikusok az Októberi Forradalom évfordulójára rendezték meg hétfőn este a Gárdonyi Színházban Csajkovszkij-hangversenyüket. Az ünnepi alkalomból jelentette be Hidy Péter, az ünnepi szónok, hogy a művelődésügyi miniszter a kiváló együttes kitüntető címet adományozta ennek a szorgalmas és egyre fejlődő zenekarnak. Közhely talán, hogy Csajkovszkij a legnépszerűbb orosz zeneszerző. Az egri közönség mégis ritkán kap olyan műsort, amelyben az érzelmek, a nemes romantika e kitűnő zenészétől akármit is hallhatna. Pedig Csajkovszkij a muzsika minden műfaját a maradandó- ság igényével és jegyeivel művelte. Nem volt tehát indokolatlan, hogy az Egri Szimfonikusok az ünnepi alkalmat használták fél Csajkovszkij muzsikájának megszólaltatására. Az már megint más kérdés, hogy tá- gabb és differenciáltabb műsorral is lehetett volna erre az ünnepi alkalomra felkészülni, mint ahogyan ez a jelen esetben történt. A műsor kezdőszámaként előadott részleteit a Haty- tyúk tavából hangűlattöre- dékek, felvillanások abból a színpadi álmodozásból és szenvedélyes lírából, amely Csajkovszkij színpadi művelt jellemzi. A nyitány, a hattyúk tánca, a spanyol tánc érzékelteti a pergő lábak táncritmusát, de fel is tételezi azok látását. így azután kérdéses. nem lett volna talán jobb valami mással indítani ezt a műsort. Bizonyára a közönség is szívesebben hallott volna egyet a hat szimfónia közül. A B-moll zongoraverseny szólistája Gabos Gábor volt. A kitűnő művész dinamikus játéka nagy hatást váltott ki, a közönség melegen ünnepelte a pianistát, mert — bár csak a mű első tétele hangzott el — a játék maradéktalanul hozta az egész töbuszközlelcedési Igazgatóságot”. Hat szám. — Tyihonov beszél, a bűnügyi rendőrség operatív tisztje. ’ Nem, nem, a családjával semmi baj sem történt. Arra kérném, adjon felvilágosítást, , milyen időközökben közlekedik a 24-es járat Vladikino körzetében 20 és 21 óra között. 11 percenként? Köszönöm. Még egy kérésem van. A 20 óra és 20 óra 45 perc között induló járatok gépkocsivezetőinek nevét szeretném tudni. Írom. Gavrűenko 20 óra 26 perc. Gyemidov 20 óra 37. Lamp- szi 20 óra 48. Köszönöm. Viszonthallásra ... Tyihonov befordult a Petrovkára, s a Puskin tér felé vette útját. A friss levegő felébresztette. Léptei alatt csikorgóit a hó. A „Rosszija” filmszínháznál már gyülekeztek a reggeli előadás nézői, a Puskin szobornál úttörők várakoztak. Moszkva élte a maga megszokott életér. Tyihonov trolibuszra szállt. A Tyoplij utcáig UtäÄä, zongoraverseny hangulatát, levegőjét Gabos Gábor nagy energiával veti magát a játékba, s ez a feldúsított vitalitás a játékban olykor ellene mond a mű hangula; tának, annak a könnyedségnek, amely Csajkovszkij muzsikáját olyan nagyvonalúvá teszi. E látványos dinamika ellenére a zongora- verseny Gabos Gábor előadásában utat talált a hallgatósághoz. A tervezett program nyitószámként jelezte a Rómeó és Júlia nyitányfantáziát Valószínűleg hangulati meggondolásokból került mégis a műsor végére. Ennél a számnál a zenekartól többet vártunk. A zenemű fantázia jellegénél fogva nem egy megkomponált opera bevezetése, de Csajkovszkij nagy érzelmi gondja volt: kétszeri átdolgozása is bizonyítja, mennyire a shakes- pearei világot akarta kifejezni zenében. A finom szálakból szőtt szerelem zenei kifejezése után, a szerelmi tragédia bekövetkezéséig sok-sok érzelmi indítás keres utat a hallgatóhoz ebben a műben. Technikailag is nagy teher hárul itt minden zeneltart alakzatra. Szólisták vezérmotívumai kergetilc egymást, légiesen, finom árnyalatokkal, hogy aztán a dobok és a cintányér vegyék át a szerepet. Nagyobb elmélyülést kívánt volna a mű. A kitüntetett zenekar élén a lelkesedésben fáradhatatlan Farkas István állt ezúttal, és karmesteri szorgalma és rátermettségé egyre előbbre viszi ezt az együttest, amely évről évre komolyabb feladatokra vállalkozik. Mint ezúttal is. amikor táblás-pótszékes ház tapsolt hangversenyüknek. Ez a közönség már olyan erkölcsi támogatás, amely továbblépésre kötelez.. A műsorközlő szerepét Ráduly Margit töltötte be. (farkas) Lassan baktatott fölfelé a lépcsőn, minden fordulónál megállt. A legjobban attól a pillanattól félt, amikor becsenget, s válaszolnia Íveli a kérdésre: „Ki az?” „Nyissák ki. Bűnügyi rendőrség.” Ezekre a szavakra nem ritkán érkezett golyó a zárt ajtón keresztül. Így halt meg Tolja Pankratov is. Fiatal fiú volt, s elfelejtette, hogy ilyenkor félre kell állni az ajtóból. Az ilyenkor esedékes könnyű hidegrázáshoz azonban viszonylag könnyen hozzá lehet szokni. Nehezebb megszokni, hogy az ember beállít egy ismeretlenhez és így szól: „A lányát megölték ...” A IV. emeleten Tyihonov megállt, előhúzta zsebéből a cédulát: „V. em. 49.” Nagyot lélegezve továbbindult A lépcsőfordulóból már látta; hogy a lakás ajtaját tárva- nyitva hagyták. Belépett az előszobába. Sápadt karikás szemű embereket látott Tehát elkésett. S életében először most megkönnyebbülést okozott neki az, hogy valaki megelőzte. Egy testes férfi a telefonnál állt fojtott hangon beszélt valaki vél: — Bürokraták ezek, nem, emberek, én mondom! Dühösen lecsapta a kagylót, Tyihonovhoz fordult: — Jó napot. Áron Szkorij vagyok a szerkesztőségből, Ön, ha nem tévedek, Konsz- tantyin Mihajlovics? — Nem. Sztanyiszlav Pap- lovics vagyok. De ennek nincs különösebb jelentősége. — Hát bizony, nincs. Ma, nincs... (Folytatjuk^ Növelni a helyszíni adások rangját 1972-es tévé-műsorterv Men túsz Károly Fordította : Kassai Ferenc
