Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-10 / 265. szám

Keaa esti Külpolitika lummeuii**». ,k Eskü az Albert Hallban NÉHÁNY ÓRAJA megrázó fénykép járta be a világ- ! sajtót: amerikai fiatalok szerveztek néma tüntetést a: vietnami háború ellen, de úgy, hogy ez a némaság egyet-1 len harsogó tiltakozássá vált. Az Ifjú tüntetők ugyanis! mozdulatlanul feküdtek a Fehér Ház környékén a kö-' vezeten, hogy ezzel érzékeltessék a halál végleges néma­ságát, azt, hogy az elnök minden fogadkozása ellenére j még mindig emberek halnak meg Indokinában. Ma már legfeljebb egy ilyen ifjúsági tüntetés új for­mája tűnik fel, maga a megmozdulás azonban természe­tes. Megszoktuk, hétköznapjaink szerves részévé vált az; a jelenség, hogy a földkerekség fiataljai az első sorok­ban veszik ki részüket az imperializmus elleni világmé­retű küzdelemből. Bizonyos értelemben ez a washingtoni tüntetés — és sok minden más — huszonhat esztendeje kezdődött. 1946. november 10-én a londoni Albert Hallban 63 ország fia­taljai sereglettek össze a glóbus minden tájáról, hogy birtokukba vegyék az antiimperialista békeharc egyik legnagyobb fegyverét: a szervezettség lebírhatatlan ere­jét Európa nagy része még romokban hevert. Szinte nem volt ember, aki ne siratta volna a fasizmus által kirob­bantott háborúban elpusztult barátait, hozzátartozóit. ; Üjabb és újabb százmilliók ismerkedtek meg a náci ha- ; láltáborok iszonyú krónikáival. Nümbergben már készült: az emberi történelem monstre pere a háborús főbűnö-; sök ellen. Azok ellen, akikhez hasonló tömeggyilkosok még soha, sehol nem ültek vádlottak padján. UGYANAKKOR egyes nyugati fővárosokban már újra felütötte a fejét a kommunistaellenes hisztéria. Rá­galmakat zúdítottak arra az országra, amely a legnagyobb áldozatot hozta az antifasiszta front győzelméért: a Szov­jetunióira. Kulisszák mögötti mesterkedések támogatták a ; minden rendű és rangú gyarmatosítókat és nyújtottak se­gítséget a fajüldözés fellegvárainak. Csoda-e, hogy egy olyan háború után, amelynek indítóit elsősorban a fajelmélet és az antikommuniz- mus vezette, a világ ifjúságának legjobbjaiból elemi erő­vel tört kd a „soha többé!” kiáltás? Ez a kiáltás hangzott ei ünnepélyes eskü formájá­ban a londoni Albert Hallban 1945. november 10-én. Az ; ifjúság azóta mindenütt bebizonyította, hogy állja a sza­vát és átadja a stafétabotot a most felserdülő nemzedék­nek. Ezt az esküt erősítette meg a tavaly hazánkban megtartott DlVSZ-kongresszus és ennek az eskünek a szellemében készülnek fiataljaink a KISZ közelgő kongresszusára is. A JÖVŐNEK mindenütt a békén és igazságosságon kell alapulnia. A jövő pedig — maga az ifjúság. Ptiam Van Dong- interjú Phan Van Dong, a VDK miniszterelnöke interjút adott az Aftonbladet című svéd lapnak. Az interjúban a többi között rámutatott: az indokí­nai népek által viselt háború­ban a helyzetet egyre inkább az jellemzi, hogy világossá vált a háború „vietnamizálá- sára” irányuló nixoni straté­gia kudarca. Katonai vonat­kozásban a kudarcot bizo­nyítják azok a stratégiai ve­reségek, amelyeket a bábkor­mányok eüt csapatai szenved­tek el, noha nagymértékű támogatást kaptak az ameri­kai tüzérségtől és a légierő­től. Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa népe megszilárdította egymás iránti harcos szolida­ritását. A fent felsoroltaik —- foly­tatódik az interjú — alkotják a Dél-Vietnamban gyorsam fejlődő politikai helyzet hát­terét. Ennek jellemzője egy­részt a Nguyen Van Thieu- klikk rendkívül ingatag hely­zete, másrészt az, hogy Dél- Vietnam lakossága legszéle­sebb köreinek mind lelke­sebb a harci szelleme. Mind­ez új ösztönzést ad Dél-Viet- namban annak a politikai harcnak, amelynek célja, hogy Saigonban új kormány alakuljon. Ez az új kormány azután tárgyalásokat kezde­ne a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánnyal egy nagymértékbein reprezenta­tív nemzeti egységkormány megalakításáról Dél-Viet- namban. „Ami Vietnam Jövőbeni újraegyesítését illeti — mon­dotta a VDK miniszterelnöke —, teljes mértékben támo­gatjuk a DIFK hét pontból álló programját, amely a fo­kozatos békés újraegyesítést irányozza elő az ország két része közötti megállapodások alapján, minden külföldi be­avatkozástól mentesen.” Kedden reggel Llvomo észak-olaszországi kikötővá­ros közelében a tengerbe zu­hant a brit légierő egyik Hercules C—130 típusú csa­patszállító repülőgépe. A gé­pen negyvenhat olasz ejtő­ernyős és hatfőnyi brit le­génység tartózkodott. Hét órával a szörnyű légi katasztrófa után még egyet­len holttestet és egyetlen életben maradott személyt Légi katasztrófa sem találtak a nagyszabású mentési akcióban részt vevő helikopterek, hajók és béka­emberek. Csak néhány repü­lőgéproncsot sodornak a part felé a tenger hullámai. A mentési munkálatokat megnehezíti a heves sirokkó és a viharos tenger is. Katonai körökben az Olasz­országban eddig katonai re­pülőgéppel történt legsúlyo­sabb szerencsétlenségnek mi­nősítették a kedd reggeli légi katasztrófát. A brit hadügyminisztérium szóvivője a szerencsétlenség­gel kapcsolatban közölte, hogy az amerikai Lockheed cég által gyártott Hercules C—130 típusú csapatszállító repülőgépeket 1968 óta hasz­nálja a brit légierő. B z angol parlament a vártnál nagyobb többséggel elfogadta Nagy- Britannia belépését a Közös Piacba. A részletkérdésekkel kapcsolatos törvénymódosí­tások vitája még okozhat vi­harokat — de az aligha le­het kétséges, hogy a csat­lakozás ezek után végül is megvalósul. Nagy-Britannia lényegében megtette a „nagy ugrást” Európa felé. Természetesen nyomban felvetődik a kérdés, hogy ez milyen politikai és gazdasá­gi következményekkel jár. Előre kell bocsátani, hogy a belépés politikai és gaz­dasági következményeit ténylegesen csak a távolab­bi jövőben lehet majd fel­mérni. Ebben a pillanatban a szakértők és a világsajtó egyaránt találgatásoknál tart. E találgatásoknak azon­ban reális alapjuk van az érdekelt hatalmak politikai törekvéseiben. A politikai következmé­nyek boncolgatása során az derül ki, hogy az összes résztvevőket más-más el­gondolás vezette, önmagá­ban mindegyik logikus —, de csak a tényleges erőpró­ba döntheti el, hogy végül melyik kombináció bizonyul helyesnek. Az Egyesült Államok min­denekelőtt politikai és ka­tonai meggondolásokból ki­indulva üdvözölte Nagy- Britannia közös piaci tag­ságát. Washingtonban az alapvető álláspont, mindig MimUmn fen. ttavember IC, szerda az volt, hogy a Közös Piac csak akkor válhat az Atlan­ti Blokk gazdasági megíe- lelőjévá — ha ahhoz Nagy- Britannia is csatlakozik. A legutóbbi időszakban ezt az általános amerikai törekvést más meggondolások is erősí­tették. Míg korábban De Gaulle tábornok független­ségi politikája okozott gon­dot Washingtonnak —, most a bonni Brandt-kormány egyre világosabban kibonta­kozó és eredményes „új ke­leti politikája” tölti el ag­godalommal az amerikai külügyminisztériumot. Wa­shingtonnak érdeke, hogy ezt az új típusú nyugatné­met politikai aktivitást el­lenőrzés alatt tartsa. A kont­rollra Franciaország hatal­mi-gazdasági szempontból nem elég erős. Nem is be­szélve arról, hogy (mint Brezsnyev legutóbbi párizsi látogatása bebizonyította), a Be Gaulle utáni Franciaor­szág is meg akarja őrizni „különleges kapcsolatait” a Szovjetunióhoz. Az amerikai külpolitika szemében ezért Nagy-Britannia belépése le­hetségessé teszi a Brandt- kormány kezdemértyezései- nek hatásosabb gazdasági és politikai ellensúlyozását, szükség esetén lassítását. W ashington számára ez az angol belépés el­sőrendű értelme. S ennék fontossága mellett elhalvá­nyulnak azok a nacyon is reális, de tisztán gazdasági­üzleti jellegű aggodalmak, amelyek a megnövekedő tcAanm Piac fokozódó külke­reskedelmi kohkurrenciájá- val kapcsolatosak. Teljesen más hatalmi el­gondolás vezette a brit be­lépés támogatásában Nyugat- Németországot. A Közös Piac eddigi története bebi­zonyította, hogy Franciaor­szág rá tudta kényszeríteni akaratát a Piac egészére. Ennek persze politikai-ha­talmi bázisa volt Neveze­tesen az, hogy Nyugat-Né- meiország „gazdasági óriás volt, de politikai törpe”. Franciaország volt a Közös Piac egyetlen teljes jogú nagyhatalma — és egyben atomhatalma. Eihhez járult, hogy a Közös Piac belső gazdasági fejlődését sok te­kintetben a francia mező- gazdaság és a francia me­zőgazdasági kivitel érdekei szabták meg. Nyugat-Né- metországnak ezért minden­képpen érdeke volt, hogy Nagy-Britannia belépésével megjelenjék egy „ellensúly” Franciaországgal szemben és ily módon Nyugat-Németor- szág nagyobb manőverezési lehetőséghez jusson. Bonn elsősorban ezt várja a Kö­zös Piac kibővítésétől. Az eddigiekből is kitűnik, hogy hatalompolitikai szem­pontból Franciaországnak legkevésbé érdeke Nagy-Bri­tannia csatlakozása a Közös Piachoz. Természetesen „el­méleti” kérdésfeltevés —, de vitathatój h°gy egy De Gaulle-vezette Franciaor­szág hajlandó lett volna-e most beleegyezni Nagy-Bri­tannia csatlakozásába. A De Gaulle utáni Franciaország A népi Eines ©’*© d' iom&iáfo az ENSZ-ben vezetői lényegesen hajlamo­sabbak az atlanti politika fővonalának követésére és így kevésbé bizonyultak, el­lenállónak az amerikai nyo­mással szemben. A jelenlegi helyzetben Franciaországnak elsősorban gazdasági szem­pontból előnyös az angol csatlakozás. Nagy-Britannia elfogadta a francia mező­gazdasági export érdekeinek megfelelő közös piaci agrár- politikát és a mezőgazdasági árak rendszerét. Így a fran­cia mezőgazdasági kivitel nagyszabású új piacihoz jut. Ez persze — különösen hosz- szú lejáratra — aligha egyenlíts ki azt a hatalom- politikai veszteséget, ame­lyet Párizs számára eddigi különleges és egyedülálló pozíciójának csorbítása je­lent Ami pedig Londont iljeti — a döntés meghozatalá­ban ugyancsak politikai té­nyezők játszottak kiemelke­dő szerepet. Az angol nagy­tőke előtt a jelenlegi tech­nológiai világfejlődés szaka­szában két út állt: vagy há­tat fordít Európának és vál­lalja az abszolút gazdaság­politikai függést az Egye­sült Államoktól, vagy csat­lakozik Európához és meg­kísérli megszerezni az ural­kodó szereidet a Közös Pia­con belül. Anglia a máso­dik lehetőséget választotta. L átnivaló, hogy itt is „minden szentnek maga felé hajlik a keze”. At. összes résztvevők a maguk különleges hatalmi érdekei­nek megvalósulását várják r Közös Piac bővítésétől. A mérkőzés „bírája” csakb idő és a politikai tapasz! lat lehet —te A kínai ENSZ-delegáció egy csoportja a New York-i Itoose- velt-Hotelben szállt meg. (Telefoto — AP—MTI—KS) NEW YORK: Kedden délelőtt belépett a Népi Kína első diplomatá­ja az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhazába. Megétkezett ugyanis és je­lentkezett az ENSZ proto­kollfőnökének irodájában Kao Liang, aki a kínai ENSZ-küldöttség előre kül­dött részlegét vezeti. Maga a delegáció Csiao Kuan-hua külügyminiszter- helyettesEel az élen kedden indult el Pekingből New Yorkba. A kínai vezetés nagysza­bású búcsúztatást rende­zett a delegáció tiszteletére és ezzel tulajdonképpen a New York-i szavazás óta először demonstrálta, hogy a maga részéről is reroftT- vüli fontosságot tulajdonít az ENSZ munkájában való részvételének. A vörös és kí­nai állami zászlókkal díszí­tett repülőtéren a küldött­ség búcsúztatására Csou En- laj kormányfővel az élen a KKP PB-nak öt tagja (rajta kívül Csang Csun-csiao, Jao Ven-jüan. Je Csien-jing és Li Hszien-nien), valamint számos más kínai párt- és állami vezető jelent meg (A pol. biz. ennyi tagja hó­napok óta nem mutatkozott együtt), a repülőtér egyik oldalán nyitott téglalap for­mán felsorakozva a hadse­reg három haderőnemének, a Mao-idézetak piros köny­vecskéjével integető egysé­gei és a népi milícia dísz­egységei sorakoztak fel (csak az utóbbiak viseltek fegy­vert). Jelen volt Iljiesov szovjet kifli) gym mis zter- helyettes, a szovjet—kínai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője is. E4K­Razzia Belfastban Angol katonák keddre virradóan nagyszabású raz­ziát hajtottak végre Bel­fast egyik negyedében, pon­tosabban a Turf Lodge el­nevezésű katolikus negyed­ben. Legfrissebb hírügynök­ségi jelentések szerint a razzia során összesen 38 sze­mélyt tartóztattak le, akik közül egyesek az IRA tag­jai. Az angol katonák hír szerint 36 bombát, sok lő­fegyvert és több mint 1500 töltényt foglaltak le. A Turf Lodge negyedet — amelyet az IRA fellegvá­rának tartanak — teljesed körülzárták és házról házra kutattak fegyverek után. A keddre virradó éjszaka Belfastban bombamerényle­tet követtek él egy vendég­lő ellen. A robbanás súlyos károkat okozott, de senki sem sebesült meg. Az éjszaka folyamán hol­tan találtak egy fiatalem­bert. A rendőrség feltétele­zése szerint a fiatalembert az IRA gyilkolta meg. hadgyakorlat KAIRO: Az egyiptomi fegyveres erők hétfőn, a Szuezi csa­torna közelében színlelt tá­madást rendeztek, hogy új fegyvereik hatékonyságát próbára tegyék — jelentet­te a keddi A1 Ahram. Az AI Ahrani nem jelöl­te meg közelebbről, vajon szárazföldi ' vagy légitáma­dásról ‘ van-e ’~ sízf^v illetve, hogy milyenek a szóban- forgó fegyverek. '•éptdvírónkon Pompidou francia elnök hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodó Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszonyt. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) : indiai Orissa államban nagyerejű ciklon pusztított. Ez a kép a ciklon elvonulása után készült: Azok, akiknek hajlékát rombadöntöíte a vihar, sátrakban húzzák meg maguksí, íMeíotQ — AP—MSi=SSi 9 Közös Fiat „szentjei"

Next

/
Oldalképek
Tartalom