Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
3z olcsó és o praktikus - hiánycikk Pszichológusokkal a játékvásáron Napról napra több érdeklődő, vásárló szülő keresi fel a különböző játékvásárokat. Első látásra valóban szemet gyönyörködtető látvány az ízlésesen tálalt kínálat, a különböző játékok kavalkádja. De vaíjon megkap-e az érdeklődő, tud-e megfelelő játékot vásárolni a vékonyabb pénztárcájú ember, ötletesek-e a különböző korosztályú gyerekele számára készített játékok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a minap Egerben. Kalauzul kértünk két egri pszichológust: dr. Bereutet Lászlót és {eleségét, dr. Ruttkay Juditot, a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó munkatársait. Kiportunkban a séta tapasztalatait rögzítjük, idézve minen esetben a pszichológus meglátásait. Ötlet nincs, ár van Bőséges a készlet az elemmel működő, külsőre reprezentatív jellegű játékokból, Engedve a kíváncsiságnak — az ember ugyanis élete végé. ig, bevallva-tagadva, homo ludens marad — megnézünk jó néhányat. Most be is mutatunk egyet-kettőt... Elemmel szuperáló autó, ára 195 forint. Ellenőrizzük is, hogy mit tud. Jóformán semmit, kézi segítséggel futkos kétméteres körzetben előre, hátra. Hasonlóan vizsgáznak a többiek is, az ár is majd azonos Esetenként a bosszúság is, hiszen nem mindegyik alkotmány óhajt parancsszóra működni, hol az elem rakoncátlankodik, hol az apparátusban akad némi hiba. —- Nyolctól tizenkét éves korig ajánlják ezeket a drága játékokat. Belőlük épp az hiányzik, ami minden játéknak a lényege: a praktikus jelleg, a képességfejlesztő vonás. Mindegyik teljesen mechanikus, nem formálja a gyermek adottságait, nem igényel kézügyességet, nem alakítja a fantáziát, nem gyarapítja az ismereteket, összegezve: felesleges vásárolni ezeket. A gyártó cégeknek célszerűbb lenne: műanyagból készült, részeiből összerakható autókat piacra dobni, mert ezek valóban alkotó tevékenységre késztetik a gyereket, igénybe veszik fantáziáját, fejlesztik kézügyességét, a ráadásul — egyébként ez sem mellőzendő szempont — olcsóbbak is lennének. Korszerű haditechnika a lakásban? A polcokon bőséges készlet sorakozik harci játékokból, képviseltetve van — mini méretekben — jóformán az egész modern haditechnika: emitt egy korszerű tank, rakétát cipel, sőt, ha az irányítókészülék gombján — szintén elemmel működik ■— nyomunk egyet, ki is lövi a farakétát. Mindezt potom 250 forintért. Igaz, mindegyik kísérlet nem sikerül, ám ha a vásárló elégedetlen, választhat egyebet is. Van olyan tank. amelyik két kilőhető apróbb rakétát hordoz, az ár persze azonos az előbbivel. Álcád szikrát szóró géppisztoly, radart forgató autó, majd 170 forintért. — A gyermek természeténél fogva agresszív alkat. Ez a megállapítás érvényes mind a kiskorú apróságra, mind a kamaszodó fiatalra. Mindenképpen helytelen ezt a negatív adottságot tovább fejleszteni. Erről eleget nyilatkoztak már rádióban, tévében, a napilapokban a nevelés kiváló szakemberei. Megállapításaik igazságát senki sem vitatta, vitatja, csak éppen a figyelmeztető szónak nem lett foganatja. Miért nem lehet a békés alkotó munka köréből válogatni a játékokat, a hasznos ismeretekkel gyarapodnának a gyerekek, nem deformálódna jellemük. S még egy: ezek a haditechnikai játékok nemcsak primitívek, mechanikusaik, hanem veszélyesek is: az a rakéta megsértheti a játszótárs szemét, arcát. Rajzoló tévé a pult alatt Olcsóbb és ötletesebb játékok után kutatunk, mint kiderül, változó szerencsével. KRESZ-játék kapható, az ára mindössze 86 forint. Az előzékeny eladó 250 forintért kínál ötletes fémépítőt. Próbálkozunk ismerkedni vele, ám mindjárt adódik gond: nem mellékeltek hozzá magyar nyelvű használati utasítást. Vajon mit csinál az a, szülő, aki nem tud angolul * vagy németül? Ford ittassá j le valakivel, méregdrágán a l precíz több oldalas szöveget...? A pszichológus kérdez: rajzoló tévé kapható-e? A válasz: már nincs. Azazhogy mégis: egy előkerült a pult alól. Meglepően olcsó, az ára mindössze 54 forint. S mennyi mindent tud ez a kis masina: két gombot forgatva figurákat lehet rajzolni, betűket formálni. Felnőtt számára is érdekes szórakozás lenne, csakhogy nem kapható, mert mindössze 30 darab érkezett Egerbe, s mindjárt elfogyott. — Fejleszti a kézügyességet, igényli a két kéz koordinációs munkáját, lehetőséget ad alkotó tevékenységre, a fantázia szabad áramlására, s természetesen nem balesetveszélyes, mint az otromba hadijátékok. Héttől tizennégy éves korig örülhetnének neki a gyerekek, akárcsak a gombfocinak, az asztali biliárdnak, ha tehetne kapni. Babák — minden áron Mit lehet venni a kislányoknak s a két-három éves apróságoknak? Babák sorakoznak rendre a polcokon, díszes kivitelben, bodorított hajjal, némelyikük beszél és jár is. Az ár is borsos: meg kell fizetni busásan a szép kivitelt, darabja 360 forint. A kisméretűek kétségtelen olcsók, de torzak, a közepes méretűek viszonylag esztétikusak, az áruk sem túl magos, 55 forint. Nagy méretű állatokból is bőséges a választék, az ár persze borsos, akárcsak a szoba- és konyhabútoroké. — Csak ajánlhatjuk a közepes méretű babákat, nemcsak azért, mert viszonylag olcsók, hanem mert moshatók, tehát praktikusak. A babákkal kapcsolatban még egy megjegyzést: érdemes lenne a gyártó vállalatnak kiszabott, hulladékból készült ruhákat adni hozzájuk. Ez nem kerülne sokba, s fejlesztené a gyermek alkotókészségét. Egy-két éves gyerekek számára helytelen nagyméretű állatokat venni, hiszen félelemérzetet alakít ki bennük, ezek legyenek inkább szobadíszek, mint játékok. Megnyugtató, hogy bőséges a választék mesekönyvekben. A lemoshatok, olcsók, érdemes értük 18—19 forintot adni, hiszen játékos formában gazdagítják a gyerek ismereteit. ★ A séta tapasztalatai sokrétűek. Összefoglalóul emeljük ki a legfontosabbat: kevés az olcsó, az ötletes, az alkotó játék, pedig ezekre lenne leginkább szükség. Pécsi István A kongresszusi küldött: BUKTA ZSUZSANNA A mezőszamerei sok-sok Bukta család egyikéből indult el három évvel ezelőtt Zsuzsa, s belépett az egri szakmunkásképző intézet szélesre tárt kapuján. Fiekt- xolakatos szakmát tanul. — Hogy őszinte legyek — mondja —, akkor azt sem tudtam, miből Is áll ez a mesterség. Most már sejtem. .. A szakma gyakorlati részét a VILATI tanműhelyében tanuljuk. Nyomtatott áramkörű paneleket készítünk, meg más, kisebb alkatrészeket az erősáramú berendezésekhez. Eleinte féltem tőle, de ma már tetszik a szakma. A harmadéveseknek lehetőségük van arra is, hogy külön tanfolyamra — számítástechnikai tanfolyamra — is járhassanak. — Mindezek mellett végzi a KISZ-munkát is... — Nehéz, de azért jut rá idő. Elsőéves koromban osz- tály-KISZ-titkár lettem, második évben kultúrfelelős az iskolai végrehjató bizottságban, most meg vb-titkár vagyok. Mit csinálunk? Mindent, amire szüksége van VEINER -G.VEINER. : Uj tudományos sorozatok a rádióban Fordította : Kassai Ferenc Több mint 20 új tudományos előadássorozat, összeállítás, beszámoló kerül jövőre a rádió közönsége elé. Mirít Márton Anna, az ismeretterjesztő rovat vezetője elmondotta az MTI munkatársának, öt új történelmi sorozat indul, amely egyaránt foglalkozik politikával, történelem-filozófiával és kul- túrhistóriával is. Karsai Elek dr. 16 részes dokumentum-összeállításának Diplomácia felsőfokon a címe. Az ismert történész elsősorban a magyar—amerikai és a magyar—angol kapcsolatok alakulásáról számol be, 1919-től 1948-ig követve nyomon az eseményeket. A „Fejezetek az orosz nép Ufi\. november 28., vasárnap történetéből” című adás szerzője: Krizsán László kan- j didátus. Műsorában egyaránt szó lesz a dekabrista felkelésről, Pétervőr alapításáról, Zsukovszkij életéről és Puskin utolsó napjairól. „Dip-: lomaták jelentik” címmel is- [ mert személyiségek közreműködésével kaphatnak tá- J jékoztatást a hallgatók a má-í sodik világháborút megelőző J évtized diplomáciájának tör- j ténetéről olyan okiratok, levelek, jegyzékváltások révén, amelyek most váltak hozzáférhetővé a kutatók számára. Hetés Tibor doku- mentumsorozata „Kommunista areélek” címmel a magyar munkásmozgalom olyan hőseit állítja mikrofon elé, mint Bauer Tatjána, Seidler Ernő, Steinmetz Miklós és Vági István. Több mint 30 nagy hírű tudós előadása hangzik el a nemzetközi rádióegyetem műsoraiban. 1 ll Kinyitotta az asztalfiókját és négy papírlapot terített szét. — Ez az ön életrajza a színházból. Ez a Gázmüvek kérdőíve. Ez pedig az ön most írt vallomása. — A negyedik papírlapot Pankova szeme elé tartotta: — És itt a Tatjána Akszjonovához írt levele. — Semmit nem értek — tárta szét a karját Pankova. — Mit akar még érteni? Nincs szükség írásszakértőre. Nyilvánvalóan egy és ugyanazon kéz írása. — Na és? — Ezt a levelet Tatjána Akszjonova táskájában találtuk. Tatjána Akszjonovát pedig, mint ön bizonyára tudja, meggyilkolták. — Meggyilkolták? — kérdezte elszömyedve Pankova. *— Igen, meggyilkolták. Három órával azelőtt, hogy ön olyan sietősen elutazott Leníngrádba. — De esküszöm, ez véletlen! Szörnyű, végzetes tévedés! Valóban írtam neki levelet, de ilyen iszonyú gondolatnak még az árnyéka sem fórdult meg bennem — Pankova zokogni kezdett, ezúttal valódi könnyeket sírt. Sztasz vizet öntött neki egy pohárba. Pankova remegő kézzel nyúlt a pohárért, könnyei feketére szí- neződtek a festéktől. Sztasz- ra szegezte eszelősen merev tekintetét. Tyihonov az ablak felé fordult. Az ég beborult, majdnem olyan sötét volt, mint hajnalban. Pankova sírt. Sztasz visz- szaemlékczstt rá, hogyan zokogott a díványon ülve Tá- nya édesanyja. A gondolatra megkeményedett a szíve. Visszaült az asztalhoz, öszszehajtogatta és eltette a papírokat. — Megnyugodott? Akkor folytassuk. De vegye számításba: ha ismét hazudik, akkor önmagát hozza, ahogy Tányának írta, „rendkívül veszélyes helyzetbe”. Pankova bólintott. — De miért beszél velem ilyen gorombán? Hiszen Ön jól nevelt ember... — Ez a hazugság takarója, amelyet igazság-darabkákból varrtak, ön nagyon jól tudja, hogy Tányának fogalma sem lehetett Szta- vickij családi helyzetéről. Pontosan ezért Informálta őt a levelében. Ezután Tá- nya ajtót mutatott Sztavic- kijnek. Ezért nevetséges olyasfajta találgatásokba egy jól működő KlSZ-szcr- vezetnek. A városi küldött- értekezleten felajánlottuk — sok más, köztük a magam példáján is okulva —, hogy ellátogatunk az általános iskolákba, ahol a magunk módján segítjük a pályaválasztási tanácsadást. Eddig már hat iskolában fordultunk meg, beszéltünk a gyerekeknek a szakmánkról., filmeket vetítettünk. — Felszólal a KlSZ-kong- resszuso n? — Lehet, még nem. tudom. De már volt szó róla... — És ha felszólal, miről beszél? — „Vesszőparipám a pályaválasztás 1— erről szeretnék beszélni, ha szót kapok. Nagyon sokat jelent, ha az iskolákat már kellő időben felkeresik az üzemek, ha időben felkeltik az érdeklődést valamilyen szakma, iránt: megkönnyítik ezzel a gyerekek dolgát, de a szülőkét is. Persze ehhez az is szükséges, hogy igényeljék, kérjék, maguk az iskolák' is, az üzemek, vállalatok segítségét. A szaicmunkásképzéssel kapcsolatban talán arról beszélnék, hogy a hagyományos szakon tanulók eléggé túlterheltek, hátrányban vannak az emelt szintű képzéssel szemben. Az a helyzet ugyanis, hogy a három év után csak az emelt szintű képzésben részesült tanuló mehet akadálytalanul a gimnázium harmadik osztályába, a többieknek a tanulás mellett és a gyakorlat mellett még részt kell venniük előkészítő tanfolyamon, aztán különbözeti vizsgát tenniük, ugyanakkor ott van a szakmunkásvizsga is... valami könnyítésre, jobb szervezésre lenne szükség. — Mi a terve, ha végez? — Egerben szeretnék maradni, tovább dolgozni a VILATI-nál. És természetesen tovább végezni, jól. a KISZ-munkát is! (kátai) — Azt szeretné talán, ha mademoiselle-nek szólítanám és összeütném a bokám? Engedje meg... önnek nem voltak etikai természetű meggondolásai, amikor fenyegető leveleket írt Akszjo- novának. öt pedig megölték. Most nincs helye udvariaskodásnak. Az igazságra vagyok kíváncsi. Csakis az igazságra. Hajlandó ön a tiszta igazat vallani? Pankova Ismét bólintott. Arcára kiültek az eleddig láthatatlan ráncok. — Miért írta ezt a levelet? — Lena olyan boldogtalan volt! £s reménykedett benne, hogy Kosztya visszatér hozzá, ha ez az asszony békében hagyja. — Ismét nem mond igazat. — Miért? Sztasznak eszébe jutott az Akszjonova jegyzetfüzetében olvasott mondat: bonyolódni, mi lett volna, ha „ez az asszony békében hagyja”. Helyes? — Akkor nem jól fejeztem ki magam. Ennek nincs elvi' jelentősége. — Nagyon is van. ön úgy számított, hogy levele hatására Tánya megijed és ráveszi Sztavickijt, térjen vissza a feleségéhez. így van? — Lehet, hogy így volt. De esküs: in, nem icusz szándékból tettem. Szedettem volna, ha kibékülnek. KI tudhatta volna, hogy... — Hogy mindez gyilkossággal végződik, igaz? — Ehhez már semmi közöm! Hisz ez olyan rettenetes, megölni egy embert! — Félek, hogy nincs eléggé tudatában, mennyire rettenetes. Inkább arra feleljen: ki követhette el a gyilkosságot Bukova érdekében? — Eszküszöm, nem tudom! — Tételezzük fel, hogy nem tudja. Van Bukovának valakije, ahogy mondják: udvarlója, aki mindenre képes érte? Pankova egy pillanatnyi habozás után válaszolt: — Igen, van. — Hirtelen hadarni kezdett: — De én mindössze néhányszor láttam. .. — Miért? Bukova nem szívesen mutatkozik vele? — Nem. Egyszerűen nem volt nejcem rokonszenves. — Részletesebben! — Nem tud viselkedni. Túlságosan heves. Van benne valami... valami kétségbeesett megszállottság. — Hogy néz ki? — Magas, úgy emlékszem barna, sovány ... — Hogy hívják? — Tyihonov lélegzet-visszafojtva várta a választ. — Ügy emlékszem, Nyika. Vagy Koka... — Nyikita Kazancev? — kérdezte látszólag nyugodtan Sztasz. — Azt hiszem! Nrra tudom a teljes nevét, de úgy emlékszem Nyikának becézik. — Kérem, várjon itt rám egy kicsit. Azonnal visszajövök. (Folytcijvk.)
