Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

flz B-Z támad, mi gádeHnli Orvosok az első vonalban r — Rítt tudunk az A—2-ről? Dr. Zsögön Éva, a KÖJÁL igazgatója előbb tudományos fejtegetésekbe kezd, de ha­mar megegyezünk: csak köz­érthetően. — Az A—2, teljes nevén. A—2 Hong-kong, már eléggé ismert nálunk. Ha jól szá­molom, ez a kilencedik jár­vány. Ez a mostani törzs ugyanaz, ami az 1969-es jár­vány idején fertőzött. Tudjuk róla, hogy makacs, jó erő­ben levő vírus. Sajnos rob­banásszerűen jelentkezett,. nem most vártuk. Szilvásvá­radról jelentették az első megbetegedést. Nagyon gyor­san terjedt az egész megyé­ben. Az első héten már 15 900 \ megbetegedést jelentettek az orvosok. Tudni kell még azt is, hogy cseppfertőzéssel ter­jed — mondhatnám úgy is, a levegőben van — a felső légútakat támadja meg, s magas lázt okoz. — Védőoltások? — Éppen ma kaptunk is­mét szérumot, így folytat­hatjuk az oltásokat. Az oltó­anyag kombinált, az A—2 és a B-vírus ellen nyújt 4—6 hónapos védelmet. A megyé­ben mintegy 15 ezer embert tudunk beoltani. egy-két percre zavarjuk meg a rendelést. Dr. Tóth Terézia sietve válaszol: — Hétfőn 120 betegem volt, csütörtökön 80. — Ezek szerint csökken, — Egy ilyen járvány min­dig kiszámíthatatlan. — Hogyan viselik el ■a gyerekek? — Eddig még jól. De most ’jönnek visza a szövődmé­nyek, elsősorban a tüdőgyul­ladás. — Mennyit dolgozik ezek­ben a napokban? — Reggel 8-tól este hétig szinte megállás nélkül. Az egyik körzetben ugyanis még helyettesíteni is kell, mert beteg a doktornő. — Bírja még? — Igen. Remélem, ezt a járványt is végigcsinálom... Telefon, Szilvásvárad, I>r<, Tóth. András körzeti orvos nincs odahaza, éppen Nagy- ■vlsnyón rendel. (142 betege volt.) Feleségével, a körzet ápolónőjével beszéltünk, — Hogyan kezdődött? — A férjem kezdte a sort, aztán a' gyógyszerész, majd az állatorvos következett, — A doktor űr most mtér §úi van? — Ige«, essafc gyenge és öradékony még, — Sok a beteg? — Változó. November 4-én 97 betege volt. 9-én már 235b Legutóbb csütörtökön ML TL a­Telefon, Párádra.' Ä vonafl túlsó végén dr. Zsíros Ákos körzeti orvos. — Ügy hallottuk, Párádon « legtöbb a megbetegedés, — A járvány kezdetétől a mai napig ezer betegeim volt, Szerencsére enyhe lefolyású a járvány. Négy-öt-hat nap alatt meggyógyulnak az em­berek. Csütörtökön 160 be­teget vizsgáltam meg. Ma úgy látom, már kevesebben lesznek. Bizony jó lenne! Bo~ dony és Parádsasvár is hoz­zám tartozik. Még szerencse, hogy hétfőtől segítséget kap­tam Egerből dr. Horváth Ist­ván személyében. így ketten majd csak bírjuk valahogy. — Egészséges? — Nem egész««.’ A múlt héten öt napig beteg voltam. — Láz? — 39 fok. —• Mit szedett? — Kalmopirynt, Germici­de t és C-vitamint, Dr. Papp Kálmán, az Egri Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője: — Még májusban elkészí­tettük a felkészülési tervet, mégis váratlanul ért bennün­ket a járvány. November 8- án rendeltük el a készenléti szolgálatot, beszüntettük a szabadságolásokat és az eltá­vozásokat is. Nyugodtan mondhatom, mindenki a fe­délzeten. van. Eger körzetei­ben 19 orvos gyógyítja a be­tegeket. A járvány enyhe le­folyású, s az utóbbi napok­ban azt tapasztaljuk, mintha valamicskét csökkenne az újabb megbetegedések szá­ma. * f Az egri 3-as számú körzet Várószobájában . vagy har- BDincan türelmetlenkednek. Aggódó édesanyák, köhécse- &, ayügcís gyerekek. Csak Dr. Kovács Ferenc, az 1-es számú körzet orvosa: — Naponta mintegy 150 beteg jelentkezik vizsgálatra és 20—24 helyre hívnak. Mintha most csökkenne vala­mit, ma (pénteken) csak 15 helyről érkezett hívás.. Saj­nos, ehhez a nagy munkák­hoz nem kapunk megfeleld segítséget Az orvosi létszám most is a régi, nem beszélve arról, hogy a bürokrácia is a régi. Mik a tüneteid? — Néhány óra alatt magas láz lép fél, hányinger, vég­tagfájdalmak, roszullék — Mit tanácsol? — Legyen otthon Kata*»-' pteyn és lázcsillapító. Aki beteg, maradjon ágyban, igyék sok folyadékot és a láztól függően vegyen be egy-két Germicidet, és ter­mészetesen menjen orvoshoz, vagy ha magas a láza, érte­sítse a körzetet. Antibiotiku­mokat — VegaeUlimt, Tetram* es más efféléket — senki ne szedjen orvosi tanács nélküli — Egészséges? — Egy hétig betegesked­tem. — Agyban maradt? — Nem, én nem tehettem, vártak a betegek,-* •te i'ÜSKS < „ 'Az influemzaosztáíy bejára^ tánál fehér köpennyel es maszkkal vár egy ápolónő. Dr. Agyagási Dezső, osztály- vezető főorvos így fogad: — Vigyázni kell, mert itt bizony szinte töményen van minden, A vírusok is. Aztán folytatja! — Egyik napról a másikra álltunk át. November 9-én mentek él a reumás betegek, s 24 óra múlva már fogad­tuk az influenzás betegeket. Ide természetesen a súlyos, szövődményes betegek kerül­nek. Leggyakoribb .a tüdő- gyulladás. Négy-öt, maka- csabb esetekben egyhetes ápolás után meggyógyulnak betegeink. 68 beteget tudunk elhelyezni, most 63-an van­nak. 22 betegünk már gyó­gyultan távozott. — Milyen a felszerelés? — Van minden, ami kell„ röntgen, EKG, oxigénpalac­kok, belélegző készülékek, gyógyszerek és természetesen orvosok, asszisztensek. ápoló­nők ... — Van-e elegendő gyógy­szer? A kérdésre Tóth János, a Dobó téri gyógyszertót veze­tője válaszol: — Minden van bőven, ami a járvány és szövődményei­nek leküzdéséhez szükséges. A raktárak valóban zsúfol­tak, Tetrán, Vegacillin, C- vitamin és más különböző gyógyszerek sorakoznak sűrű kupacokban a falak mellett. Szükség is van rájuk, mert igencsak megnőtt a forgalom. Két héttel ezélőtt még na­ponta -csupán ötven csomag C-vitamint adtak el, most ezret — Mi a legkeresettebb gyógyszer? — A Kinodzál Ez kinint, aszpirint és C-vitamint tar­talmaz. És természetesen a különböző lázcsillapítók és antibiotikumok. Akinek Egerben sürgősen orvosra van szüksége, fél 12- től 3 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti ügyeletén találja dr. Nánási Ivánt. — A nappali ügyeletet nem nagyon érinti a járvány. Én ugyan megvizsgálom a bete­get, gyógyszert is írok, de senkit nem vehetek táppénz­re. Ezért kevesen jönnek, — Hány éves? r­— Egészséges? — Végigcsináltam én már a spanyol náthát is^ Ugyanitt éjszaki ügyelet. Meg nincs hét óra, de már cseng a telefon. Az asszisz­tensnő jegyez: Lajosváros, KISZ-lakótelep, kilencedik épület, láz, 38,6. — Amíg a doktor ibr meg­érkezik, Kalmopirynt és sok folyadékot... Ezen az éjssrikaa űr. Bö­szörményi Mátyás az ügyele­tes. — Hogyan télt él ez a nap? — Reggel 7—8-ig a bútor­gyárban rendeltem, 11-ig a körzetben, utána felkerestem 11 fekvőbeteget, fel öttől fél hétig ismét a körzetben ren­deltem, aztán gyors vacsora és most itt vagyok. Szombat reggel 7 óráig tart az ügye­let és akkor kezdődik a kör­zeti rendelés és táppénz-fe­lülvizsgálás. — Ez bizony sok, — Nagyon. Legalább a he­lyettesítéseket és az éjszakai ügyeletet kellene másként megoldani, mert ilyenkor, járvány idején, ezt már nem győzik a körzeti orvosok. — Szombat reggeli telefon: Az éjszaka folyamán 10 beteghez hívták az ügyeletes orvost­wmÜTOI» futárkusz) A Magyar Nemzeti Bank átvette a beruházások finanszírozását MINT ISMERETES, a kor­mány ez év júniusában hatá­rozatot hozott a bankrend­szer továbbfejlesztéséről. En­nek alapján a Magyar Nem­zeti Bank, a . Magyar Beru­házási Banktól átveszi az építőipar forgóeszköz-finan­szírozását és a vállalati be­ruházásoknak finanszírozását, átadja viszont az OTP-nek a tanácsi igazgatási bank­számlák vezetését: a Magyar Beruházási Banktól ugyan­csak az OTP veszi át a ta­nácsi fejlesztési alapok ke­zelését. A Magyar Beruházá­si Bank az említett felada­tok átadása után átalakul Állami Fejlesztési Bankká, s a jövőben a kormánydönté­seken alapuló beruházásokat finanszírozza. A határozat vágrehajtásának végső határ­idejét a kormány 1972. ja­nuár L napjában állapította meg. A Magyar Nemzeti Bank­ban kapott tájékoztatás sze­rint az átszervezés tervsze­rűen halad, s a feladatok, át­csoportosítása lényegében be is fejeződött. Az MNB már július elsején átadta az OTP- nek a tanácsok költségveté­si számláinak vezetését, szep­tember elsején az MNB a beruházási banktól átvette az építőipar forgóeszközeinek finanszírozását, s azóta va­lamennyi gazdálkodó szerv forgóeszköz-hitelezése a Ma­gyar Nemzeti Bankban össz­pontosul. A legnagyobb változást az jelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank november el­sejével átvette a Magyar Be­ruházási . Banktól a vállalati beruházások hitelezését, és az ezzel kapcsolatos számlák vezetését. November elseje óta tehát most már egyetlen bank, az MNB foglalkozik valamennyi vállalat és szö­vetkezet álló- és forgóesz­köz-finanszírozásával. így az MNB teljeskörűen áttekint­heti a vállalati gazdálkodást, a vállalatok pénzügyi eszkö­zeit és azok forrásait, hitel­kérelmeik megalapozottsá­gát, realitását. Ez a vállala­tok számára is előnyös, mert most egyetlen bankkal kon­zultálnak hitelezési kérdé­sekben, s a bank szakembe­reinek segítségével hosszabb távra is jobban át tudják te­kinteni, hogy erőforrásaik arányosak-e vállalt, vagy vál­lalni kívánt kötelezettségeik­kel. A VÁLLALATI hitelezési ügyek intézésének koncent­rálása zökkenőmentesen tör­tént. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruhá-, zási Bank valamennyi rész­letkérdést előre tisztázott, s az érintett vállalatokat is kellő időben, előre értesítet­ték a változásokról. A válla­lati beruházások átvétele igen gondos és sok munká­val járó előkészítést tett szükségessé a Magyar Beru­házási Banknál és az átve­vő MNB-nél is. Erre egyik jellemző példa, hogy az MBB több tonnányi, gondo- ./ san kiválogatott iratanyagot is átadott az MNB-nek. A beruházási számlavezetésnél megtartották az MBB által bevezetett gépi könyvelési és adatszolgáltatási rendszer egységét. A központi köny­velés és adatfeldolgozás to­vábbra is a Magyar Beruhá­zási Bank elektronikus gép­rendszerében történik, az eh­hez szükséges gépi előmun­kálatokat azokban a me­gyékben, ahol az Állami Fej­lesztési Banknak nem lesz­nek fiókjai, az MNB veszi át. Az előkészítés egyik leg­fontosabb üteme az volt, amikor az MBB géprendsze­rében október 1-ével az át­szervezésnek megfelelően a beruházási számlák állomá­nyát átcsoportosították, a könyvelési műveleteket kü­lönválasztották aszerint, hogy az ügyintézés a jövő­ben az MNB-nél, az Állami Fejlesztési Banknál,, vagy az OTP-nél történik. A KORMANYHATAROu ZATBAN előírt feladatátcso­portosítás tehát lényegében befejeződött. Folyamatban vannak, s az év végéig lezá­rulnak a határozat alapján szükségessé váló szervezeti változások is. Egyes ilyen in­tézkedéseket a Magyar Nem­zeti Banknál már az átcso­portosítással együtt megtör­téntek. Megszüntették a Ma­gyar Nemzeti • Bank helyi­ipari hitelfőosztályát, ugyan­akkor létrehozták az MNB Budapesti Intézetét, amely a budapesti helyiipari és ke­reskedelmi vállalatok, vala­mint szövetkezeti szervek hi­telügyeit intézi, kapcsolato­kat tartva a Fővárosi Tanács illetékes szerveivel. A koráb­bi közlekedési és vegyesvál­lalati főosztályt közlekedési és szolgáltatási főosztállyá alakították át, amelynek el­nevezéséből is kitűnik, hogy a jövőben az MNB kiemel­ten foglalkozik a lakossági szolgál tatásokkal A BANKOK KÖZÖTT a kölcsönösen átadott és át­vett feladatokkal együtt a pénzintézeti dolgozókat is át­csoportosították. A bankok dolgozóinak összlétszáma nem változik, továbbra is va­lamennyi eddigi dolgozóra szükség lesz; az áthelyew-t- flek keresete sem változott hátrányukra. (MTI) Vaskapuk, garázsajtók A MEZŐGÉP egri vállalatának kisterenyei gyáregységében készítik a különféle kapukat és garázsajtókat. Az új ter­méknek nagy kereslete van nemcsak a megyében, ország­szerte is. Képünkön fújópisztollyal festik az elkészült díszes kapukat, *má „ (Foto; Kiss Béta* ..\em is hittem, hogy ilyen jók az emberek** Felkarolták a kilenc árvát Az alacsony, frissen fes­tett parasztház konyhájában kellemes meleget áraszt a csikósparhelt. Előtte egy markáns arcú, galambszür­ke hajú idős asszony válo­gatja á zöldséget. Ismerős a barázdás arc, a kemény tekintet, az éveket, a sorsot mérő fekete kendő. Nemrég, november 9-i lap­számunkban írtunk először róia. Hogy apa, anya nélkül maradt kilenc árva Heve­sen,. hogy kilenc gyerek ne­velését a 65 éves apai nagy­mama, Homeczki néni vál­lalta magára. Cikkünket ezekkel a szavakkal fejez­tük be: „Van már mozgolódás, de az igazi segítség még késik a nagymámának, aki igazán emberré igyekszik nevelni őket, megtartva a családból mindazt, amit egy apa és anya elvesztése után meg­tartani lehet. Heves nagy község. Jelen­tős ! a termelőszövetkezete, iparosodik, üzemegységek alakulnak és nőnek, s ál­lami gazdaság is van. Sze­retnénk hinni, hogy akad­nak olyanok, akik részt vál­lalnak a család 'gondjaiból. Nagy dolog ez: ez a család nem alamizsnát kér. Ennek a családnak a tagjai együtt maradva, szinte egymást nevelve akarnak emberré cseperedne? A segítséget; az együttér­zést, a támogatást sürgető szavak a vártnál is mesz- szebbre hangzottak' el, s visszhangként már megér­kezett az igazi segítség az alacsony parasztházba. A Rákóczi Termelőszövet­kezet, ahol Julika dolgozik, havonta 300 forint . segélyt folyósít a családnak; megér­keztek már a segédmunkás fiú munkahelyének, az épí­tőipari ktsz forintjai is. Anyagi támogatást kaptak a járási egészségügyi osztály­tól, a nagyközségi tanács 3000 forintot utalt ki a ki­lenc árvának. A Heves me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat hevesi körzeti üzemének dolgozói egyetlen agitáló szó nélkül adták össze a háromezer fo­rintot. s máris azon gondol­koznak: hogyan, s mivel tudnák még segíteni a csa­ládot. Az elsők között kopogtat­tak be Homeczki nénihez az Egri Finomszerelvénygyár hevesi üzemének dolgozói is. Közülük Szombati Lajos műhelybizottsági titkár, Fü- gedi József, az an/agyár 35- ös üzemének műhelybizott­sági titkára és Lőcsei Jó­zsef, a vállalati pártbizott­ság titkára most is ott volt a látogatók között. — Tessék, nézzék meg; kijavítottuk a naz tetejét, vásároltunk két kályhát, ad­tunk 30 mázsa szenet; a gyáregység Zó ja, Zrínyi, Bé­ke és a Barátság szocialista brigádjai elvállalták, hogy fizetik a négy gyerek isko­lai, napközi otthoni költsé­geit — sorolja a nemes pél­dákat Szombati Lajos. — Most látom, hogy a kemény sincs rendben. Szólok a fi­úknak, és ezt is megcsinál-; juk. — Mennyi pénze van mos* Homeczki néninek? —hang­zott az újabb kérdés. — Van, hála istennek. Mert lenni kell. Ügy kell beoszta­ni. Most vettem cipőt, csiz­mát, meg ruhát is a gyere­keknek De még így is van pénzünk. Tudok én vigyázni a pénzre. Megleszünk • mi, csak egészségem legyen. Erő, bizakodás, ragaszko­dás sugárzik szavaiból. Tisz­ta, igaz szívvel neveli a gyerekeket, akiktől, ha vala­mennyien itthon vannak, alig lehet lépni a konyhá­ban.1 — Csak azt kellene meg­gyorsítani — fordítja ismét f°lénk tekintetét —, hogy mielőbb megkapjuk az ár­vajáradékot. Voltak már itt Miskolcról, de azt mondták, várjunk egy kicsit, mert ez ■nem megy egyik napról a másikra. — Már elment a sürgető íev<a — Hivatkozom a me­gyei főorvosnak szerkesztő­ségünkbe küldött levélére. — Akkor nem lesz itt semmi baj. Higgyék el ne­kem. Igaz, a 65. évet tapo­som már, de én még igazá­ból sohasem voltarú beteg. Együtt maradunk, amíg élek. És nagyon-nagyon kö­szönöm az emberek segítsé­gét Nem is hittem, hogy áz emberek ilyen jók. Az emberek valóban jők. Segítettek; példát mutat­tak. Emberségből, együttér­zésből, humanitásból, össze­fogásból. A példákból mi­előbb tanulnia kellene az árván maradt gyerekek apai—anyai rokonságának is. Mert az anyai nagymama családjának is kimondhatat­lanul fáj a tragédia, ők is ragaszkodnak a gyerekek­hez, ők is szívesen részt vállalnának nevelésükből Mégsem tehetik, mert ki tudja hol, s ka tudja miért, elromlott a két család kap­csolata. A családot ért tra­gédia, a kilenc gyerek to­vábbi sorsa mielőbb azt sür­geti, hogy tegyék félre az ellentétes érzelmeket, s aho­gyan a fájdalomban, úgy a kilenc gyerek, a kilenc árva nevelésében és sorsában is közösen osztozzanak. Aho­gyan az emberek, a társada­lom is tette. Koős József JUPniiMffi. A 1971. november ZL» vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom