Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-19 / 273. szám
A Minisstertanáes napirendjén A tanácsok első ötéves terve MTI hírmagyarázója f 'Az Írja: I A területi (fővárosi, megyei) és a helyi (városi, községi, fővárosi kerületi) tanácsok először készítettek középtávú tervet, mégpedig ágy, hogy a munkához nagyfokú önállóságot biztosítottak számukra. A központi előírások, kötöttségek lényegében csak a legszükségesebb adatokra vonatkoztak, a terv tartalmát — természetesen a lehetőségek és az előírások keretei között —, mindenhol maguk a tanácsok határozták meg. A tervezést higgadt és megfontolt előkészítő munka előzte meg; a tanácsok elemezték a terület gazdasági helyzetét, a településhálózat szerkezetét, a fejlesztéshez szükséges adottságokat és a fejlesztési tendenciákat A területi (megyei, fővárosi) tanácsoknak könnyebbséget jelentett, hogy rendszeresen megkapták a népgazdasági tervezőmunka fontosabb információit, az roszágos területfejlesztési célkitűzéseket. Egyszóval mindazt, ami alapot adott ahhoz, hogy a tervezésnél ne szakadjanak el a realitástól, és, hogy az országos általános fejlesztési elképzeléseibe illeszkedjenek a tanácsi tervek is. Mindez azonban csak a leglényegesebb adatokra vonatkozott, mert a részletekről például a nagy beruházások tervezett telepítési helyéről, a pénzügyi szabályozókról stb. A tervezésnek csak későbbi szakaszában értesültek, lényegében már csak akkor, amikor a tanácsi elképzeléseket az érdekelt ágazati és funkcionális írunisztériumoík es főhatóságok egyeztettek, és az összesítések alapján kerültek vissza a tanácsi szervekhez a részleteikkel kapcsolatos, de általában nagyon lényeges információk. A tervezésnél minden eddiginél jobban érvényesült a kollektivitás, a tervezés demokratizmusa. A helyi tanácsokon és tanácstagjaikon kívül a tervezésbe bevonták a lakosság széles rétegeit is, ami azon túl, hogy számos jó kezdeményezéssel segítette a tervkészítést, hozzájárult ahhoz is, hogy a lakosság a tervet magáénak tekintse. A tervezés demokratizmusa a helyi tartalékok erőteljesebb feltárásához vezetett, főképpen a szakmai viták, a különböző társadalmi fórumokon (népfront, szakszervezet stb.), megrendezett értekezletek jóvoltából. A tervkészítés pozitív vonása, hogy e. tanácsok megkeresték a területükön működő vállalatokat, intézményeket és kezdeményezték a beruházási, fejlesztési elképzelések koordinálását. Az érdekeltek számos közös beruházás megvalósításában állapodtak meg, ami reményt- keltő a tervek megvalósítása szempontjából. Együttműködésről azonban sajnos kevésbé lehet beszélni az intézmények közös üzemeltetését illetően. Mindent egybevetve, a megyében belül a településeket érintő beruházásokat a tanácsi szervek jól összehangolták, ’ a lehetőségeket több oldalról, „közelítették” meg. Az Országos Tervhivatalban megállapítottak azonban azt is, hogy a több megyét, valamint a nagyvárosokat és környéküket érintő kérdések egyeztetésénél a tervkészítőknek van még tennivalójuk, ezen a térem ugyanis hiányosságok tapasztalhatók. A tanácsok negyedik ötéves tervének fejlesztési alapja — amely saját bevételekből, megosztott bevételekből, állami költségvetési támogatásból stb. áll— a népgazdasági tervben 79,4 milliard forintot tesz ki. A tanácsi tervek összesítésénél kiderült, hogy a középtávú fejlesztési tervek gyakorlatilag azonos nagyságrendű pénzforrással — 80,4 milliárd forinttal —, számoltak. Ez azt bizonyítja, hogy a tervezők jól mérték fel a lehetőségeket, az esetek döntő többségében számollak az adottságokkal. A fő célkitűzéseknek megfelelően a beruházási eszközök döntő részét lakásépítkezésre és az ehhez kapcsolódó közműfejlesztésre irányozták elő. A megépítésre kerülő lakások álapterületét és felszerelését a népgazdasági terv számításaival lényegében azonos színvonalon tervezték meg; az átlagos lakásnagyság két szoba. Biztonságos téli ellátásra készült fel a zöldség-gyümölcs kereskedelem X tavalyi termésből tárolt zöldség-gyümölcs készlet kevesebb, ennek megfelelően a forgalom is mintegy 15 százalékkal kisebb volt, mint az előző értendőben. A koratavaszi kedvező időjárás előtíbrahozta az újburgonya, a korai zöldség- és gyümölcs félék érését, értékesítési szezonját, így a lakosság ellátása nyáron lényegesen javult, a fogyasztói árak is csökkentek. Augusztus végéig 3,2 százalékkal több burgonya, zöldség és gyümölcs került forgalomba, minta múlt év azon«® időszakában. A júliusiban kezdődött 50 napos aszály azonban rontotta a kezdeti bíztató terméskilátásokat és a minőséget, s ez kihatott az áraikra Ss. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem az 1970 évinél körülbelül 6 százalékkal drágábban árusította a burgonyát, a zöldséget és a gyümölcsöt, a termelői piacon esetenként még ennél is magasabb árak alakultak ki. Az alapvető hiányok elkerülésére, a megfelelő ellátás érdekében több mint 500 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt importált a kereskedelem. Az idea termés sem a műit évit, sem a tervezettet nem érte el, ezért összehangolt intézkedésekkel gondoskodtak a belföldi ellátáshoz szükséges fogyasztói árualapról. Végeredményben az idén — a tavalyinál valamivel kevesebb — 83 000— 85 000 vagon burgonya^ zöldség és gyümölcs került, illetve kerül forgalomba, a ez b mennyiség nagyjából megfelel a keresletnek. A zöldség-gyüma« kereskedelem az 1971—72. évi téli szezonra biztonságos ellátásra készült fel; a tavalyinál több mint 11 százalékkal nagyobb készletek tárolására kapott megbízást Burgonyából csaknem 2000 vagonnal tárolnak többet a tavalyinál. Vöröshagymából r— az export csökkentésével ugyancsak fedezik a lakosság 1972, első félévi szük- ség&efcét Mindent egybevetve, az év hátralévő Műszakában és 1972. első felében, az új termésig — néhány cikk importjával — biztosítják a lakosság burgonya-, zöldséges gyümölcsellátását. Együtt kell cselekednünkt Ki válik alkoholistává (4) Az alkoholizmus elleni küzdelem — a pszichológus szemével Kérdéseinkre válaszol G. Kiss Judit, a 111. kerületi Ideggondozó Intézet tudományos munkatársa As alkoholizmussal — és az alkoholistával — való foglalkozás nemcsak általános társadalmi, hanem konkrét orvosi és pszichikusi feladat is. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel G. Kiss Judit pszichológust, a budapesti III. kerületi Ideggondozó Intézet tudományos munkatársát. >— Ki az alkoholista >—« a pszichológus meghatározása szerint? — Azt az embert tekint-- jűfc alkohol istának, aki ital- fogyasztása következtében nem tud megfelelni a vele szembeni családi, társadalmi elvárásoknak; akinek életében az alkoholfogyasztás miatt rendszeresen kellemetlen helyzetek alakulnak ki, emberi kapcsolatai meg- romlanak. Tehát ebben a megközelítésben alkoholistának számít már akkor is, amikor orvosilag még nem tekinthető annak, semmi testi tünete, szervezeti elváltozása nincsen. Lehetséges, hogy az elvárásoknak még csak egyetlen területen leggyakrabban a családban — nem. képess már megfelelni, de más területeken, a nagyobb közösségben, a munkahelyen megfelelően, sőt esetleg példamutatóan tesz eleget minden kötelezettségének. Független es a meghatározás az italfogyasztás gyakoriságától, az elfogyasztott mennyiségtől is, *-< Nyilván sent4 sem műtétit alkoholistának. Ki válik azzá, mi teszi az embert hajlamossá az alkoholizmus-betegségre? ~ A legkülönfélébb típusú emberek alkoholistává válhatnak, megfelelő belső adottságok és külső hatások következtében. Valóban, senki sem születik alkoholistának; nincsen specifikus alkoholista személyiség, de vannak bizonyos személyiségzavarok, melyeket hajlamosító tényezőknek tekintünk, ha az alkoholizmus kialakulásának okai után kutatunk. A szakirodalomban található csoportosítási kísérletek alapján a következő •aemélyiitegzavar-osöpoirtofat tételezzük fel ilyen tényezőként: Az éretlen személyiség, aki szüleitől (elsősorban anyjától) érzelmileg beteges módon nem tudott elszakadni, függetlenedni, s ezért képtelen egyenrangú, felnőtt kapcsolatokat létesíteni. A másik ilyen csoport a kisebbrendűségi érzéssel küzdőké; ezeknél a gyermekkori szeretetlen bánásmód, érzelmi élhagyatottság következtében nem alakult ki a készség társaskapcsolatok megfelelő létesítésére. A szexuális problémákká küzdők csoportjánál az alkohol pillanatnyilag, átmenetileg dopping-szerként hathat, oldhatja a gátlásokat, s így megkönnyítheti a kapcsolat-létesítést, enyhítheti a feszültségeket. Végül feltételezünk egy olyan, az előbbieknél sokkal kevésbé körülhatárolható csoportot is, amelybe tartozók — a túlzott stresszhatásuknak kitéve —• megkönnyebbülés; búfelejtés miatt (az alkoholt mintegy nyugtatószerként használva) isznak. ,.] ij Az óra és az értekezlet Állítólag megtörtént a következő eset, amit még a 40- es években hallottam. Két asszony három évet ült együtt," egy börtönben, egy cellában. Egyszerre, egy időben szabadultak mindketten, és amikor becsukták mögöttük a börtönkaput, ők megálltak a börtön előtt az utcán és több mint négy óra hosszat beszélgettek, mielőtt elváltak volna. Ez az eset. vagy anekdota piszkál már hetek óta. Ha a rádiót kinyitom, hallom, bogy- itt is, ott is értekeztek. Ha -Art, újságok lapjait forgatom, értekezletek és értekezletek. Telefon cseng, értekezni hívnak, meghívók, levelek fekszenek az asztalomon, ezek is értekezletre invitálnak. Keresem a kollégáimat — értekezleten vannak. Hívom a feleségem — értekezik. Értekezletre kellene mennem nekem is, de melyikre menjek a négy közül, amelyeket egy időben tartanak? Szóval sok, a szükségesnél jóval több az értekezlet. Mert hogy szükség van tanácskozásra. a vélemények «Byeztetcsere, kicserclobére» egymás informálására, tájé. koptatására — ezt nem tagadja senki. Nem is — ismétlem: nem — általában az értekezletek ellen emelek én szót, hanem a fölösleges, a haszontalan, a semmitmondó. az időrabló, a szellemi és fizikai energiát pocsékoló agyonbeszélések ellen. Az olyan értekezletek ellen, amelyek azontúl, hogy valahol egy strigulát jelentenek, nem érnek semmit. Kádár elvtárs mondta a X. kongresszus vitazáró beszédében: „Nálunk, a Központi Bizottságban, Lcuin arcképe és egy óra van a falon. Ez. sok mindent kifejez. 11a ránézünk. Lenin és az óra megmondjak, hogy mit, s milyen irányban, milyen szellemben és mikor kell tenni. Az óra meg külön még azt is mondja: az idő halad, siessünk mi is, amennyire tőlünk telik”. Az idő bizony halad Tennivaló van bőven, s néha sajnos szűkében is vagyunk az időnek. Éppen ezért fontoljuk meg, mire használjuk óráinkat, napjainkat. De könyörgöm, ezt ne egy értekezleten beszeljük meg!__________ _____ K ét hivatás — egy ember ÄZ Egfi Dóhánygyárban becsülik törekvését, szorgalmát, azt mondják: hivatásérzettől sarkallva dolgozik nap mint nap. Otthon felesége, két gyermeke várja, a pihenés, a szórakozás megérdemelt órái. Ám Pallér Antal műszak után legtöbbször mégsem megy haza, legfeljebb néhány percre, csak azért, hogy elővegye kis táskáját, s beletegye a mérőhengert. Aztán elindul vagy városi vagy — ez sem ritka — megyei „portyára”, s társadalmi ellenőrként védi a vásárlók, a vendégek érdekeit. Természetesen dotáció nélkül, szintén hivatásérzettöl vezényelve. ic Az utóbbi évek során többször csatlakoztam hozzá, nemegyszer késő éjszakába nyúlt az ellenőrző séta. Szabad perceiben mindig önként vállalt munkájáról beszélt, sohasem említve semmit önmagáról, személyes elképzeléseiről, vágyairól. Amikor legutóbb erre kértem — őszintén gratulálva a megyei tanácstól kapott kitüntetéséhez — k.isisé meglepetten így reagált. —■ Magamról nem tudok sokat mondani. Jó, hogy azt csinálhatom, amit kedvelek. A dohány gyárban 1985 óta dolgozom, s tizenkét éve vagyok társadalmi ellenőr. Ezt szeretném csinálni tovább még, túl a nyugdíjkorhatáron is. S újra a második hivatásáról beszél. Hogy is történt? Az elhatározásnak lényeges előzményei vannak. Amikor 1954-ben kádereit, a megyei vendéglátóipari vállalathoz került ellenőrzési főnöknek: — Amit vállaltam, mindig komolyam vettem, fél év alatt közel húsz, a vendégek forintjaira pályázó italboltvezető csalásait lepleztem le. Ám a kezük így is messzire nyúlt, hiszen ugyanazon a napon bocsátottak el, amikor jó munkámért könyvjutalmat kaptam. ★ — Mi a legnehezebb munkájában ? — Nem egyszer bánt az, hogy épp a vendég a vásárlóközönség nem érti meg, hogy mindent érdekében, miatta csinálunk. Az eladók, az italboltvezetők többsége becsületes, tisztességes ember, akadnak azonban olyanok is, akik pályáznak a vásárlók, a vendégek nem könnyen megkeresett forintjaira. Ezt nem lehet tűrni, mert ellenkezik nemcsak társadalmunk alapelveivel, hanem minden becsületes ember önérzetével. Kár, hogy ezt; nemegyszer épp a károsullak nem akarják belátni, s zsörtölődnek az ellenőrrel, aki miattuk emel szót. Olyan is előfordult — évekkel ezelőtt — az egyik egri italboltban, hogy a vezető „udvartartásához” tartozók akartak inzultálni ellenőrzés közben. — Régi egri lakos, jóformán mindenki ismerőse. Hogy reagálnak, amikor ellenőrként látják viszont? — Jó érzés, hogy akadnak olyan üzlet-, italbolt- és vendéglőveaetők, akik jganyMí g gg^tgéggt» &ms tik az ember munkáját, amikor felhívják figyelmét a . visszaélésekre. Sajnos kevesen vannak. Az sem megnyugtató, hogy a vállalatok vezetői nem reagálnak időben észrevételeimre. Csak egy példát a közelmúltból. Ellenőriztem a Vörösmarty út.i húsboltban, szóltam a vezetőnek, be is írtam az ellenőpzőkönyvbe, hogy a hűtő nem működik jól, s veszélyben van a hentesáru. A vállalat mit sem törődött ezzel. Néhány hétre rá több mint száz kiló árut kellett kidobni feleslegesen. — Két hivatás — egy ember. Nem sok ez? — Néha falán, de mindig kárpótol mindenért az az érzés, hogy nem hiába dolgozom. Én így fogalmaznék: két hivatás — egy ember, de teljes élet . Fc«sl István A nők alkoholizmusának kialakulásában ugyanazok a tényezők kölcsönhatása lehet az ok. mint a férfiaknál, de a társadalom súlyosabban jelentkező elítélése miatt álta- nosságban súlyosabb hajlamosító tényezők és erősebb kiváltó tényezők hatására alakul ki. S ha már kialakult, akkor súlyosabb betegségként, súyosabb tünetekkel jelentkezik, mint a férfiak alkoholizmusa. —• Mit mondhatunk wr alkoholizmus hatásáról a személyiségre? Milyen a környezet magatartása az alkoholistával szemben? — Amit alkoholista mélyiséakiénjt említeni kás, az már az alkohol személyiségromboló, uniformizáló hatása következtében kialakult jegyek összessége. Ezen belül még fennmaradnak a korábbi személyiség jellemzői, de gyakran csak színezőelemként. Atalánoe ismérvek: az akaratnélküliség, a felelőtlen ígérgetés, a megbízhatatlanság, az áUha- tatlanság, az ítélőképesség és kritikai készség hiánya,- a célok realitásának és az elérésükre felhasználható eszközök alkalmasságának megítélésére való képtelenség,® belső tartás hiánya, a lelkiismereti funkciók elsorvadó volta. Az alkoholista érzelmileg élsivárodik. Igénye sokszor irreális, igénye van arra, hogy szeressék, kedveljék, de viszonzásra, kötelezettségek és kötöttségek tartás vállalására már képtelen, Így igényei kielégü- letlentil maradnak, érzelmileg és társadalmilag egyaránt izoláció, elmagányosodás fenyegeti Az alkoholizmussal iördö- gi kör” alakul ki: az alkoholista, aki feszültségei miatt; a kínos élmények, vágyak előli menekülésként valamifajta kellemes állapot elérése érdekében iszik, a feszültség oldódását, a kellemes közérzetet átmenetileg eléri. Ugyanakkor azonban környezetében, családjában; munkahelyén megromlik a helyzete; elviselhetetlen magatartása miatt olyan körülmények közé kerül, amelyek ■újabb, s egyre súlyosabb feszültségeket teremtenék. Ezek időleges oldására, ismét csak az alkohol — még több alkohol — kínálkozik, s ezzel ismét tovább rontja saját helyzetét. Ebből'a körből kilépni képtelen saját erejéből, hiszen éppen akaraterejét őrölte fel az alkohol. A környezet magatartása a kezdeti, sokszor elnéző, megbocsátó vélekedés után, amikor a súlyos személyiségromboló hatás már megmutatkozik; egyre inkább kétségbeesett, elutasító, elzárkózó, az alkoholistától megszabadulasra törekvő lesz. Ez a magatartás teljesen érthető, hiszen az alkoholista — az esetek többségében — kellemetlen, elviselhetetlen, egész környezetének életét megkeserítő ember. ' MSmitma lan,, atn oaoa is,,
