Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

A Minisstertanáes napirendjén A tanácsok első ötéves terve MTI hírmagyarázója f 'Az Írja: I A területi (fővárosi, me­gyei) és a helyi (városi, köz­ségi, fővárosi kerületi) taná­csok először készítettek kö­zéptávú tervet, mégpedig ágy, hogy a munkához nagy­fokú önállóságot biztosítot­tak számukra. A központi előírások, kötöttségek lénye­gében csak a legszüksége­sebb adatokra vonatkoztak, a terv tartalmát — természete­sen a lehetőségek és az elő­írások keretei között —, min­denhol maguk a tanácsok ha­tározták meg. A tervezést higgadt és megfontolt előkészítő mun­ka előzte meg; a tanácsok elemezték a terület gazdasági helyzetét, a településhálózat szerkezetét, a fejlesztéshez szükséges adottságokat és a fejlesztési tendenciákat A területi (megyei, fővárosi) ta­nácsoknak könnyebbséget je­lentett, hogy rendszeresen megkapták a népgazdasági tervezőmunka fontosabb in­formációit, az roszágos terü­letfejlesztési célkitűzéseket. Egyszóval mindazt, ami ala­pot adott ahhoz, hogy a ter­vezésnél ne szakadjanak el a realitástól, és, hogy az or­szágos általános fejlesztési elképzeléseibe illeszkedjenek a tanácsi tervek is. Mindez azonban csak a leglényege­sebb adatokra vonatkozott, mert a részletekről például a nagy beruházások tervezett telepítési helyéről, a pénz­ügyi szabályozókról stb. A tervezésnek csak későbbi szakaszában értesültek, lé­nyegében már csak akkor, amikor a tanácsi elképzelé­seket az érdekelt ágazati és funkcionális írunisztériumoík es főhatóságok egyeztettek, és az összesítések alapján ke­rültek vissza a tanácsi szer­vekhez a részleteikkel kap­csolatos, de általában nagyon lényeges információk. A tervezésnél minden ed­diginél jobban érvényesült a kollektivitás, a tervezés de­mokratizmusa. A helyi taná­csokon és tanácstagjaikon kí­vül a tervezésbe bevonták a lakosság széles rétegeit is, ami azon túl, hogy számos jó kezdeményezéssel segítette a tervkészítést, hozzájárult ah­hoz is, hogy a lakosság a ter­vet magáénak tekintse. A tervezés demokratizmusa a helyi tartalékok erőtelje­sebb feltárásához vezetett, főképpen a szakmai viták, a különböző társadalmi fóru­mokon (népfront, szakszerve­zet stb.), megrendezett érte­kezletek jóvoltából. A tervkészítés pozitív vo­nása, hogy e. tanácsok meg­keresték a területükön mű­ködő vállalatokat, intézmé­nyeket és kezdeményezték a beruházási, fejlesztési elkép­zelések koordinálását. Az ér­dekeltek számos közös beru­házás megvalósításában álla­podtak meg, ami reményt- keltő a tervek megvalósítása szempontjából. Együttműkö­désről azonban sajnos kevés­bé lehet beszélni az intéz­mények közös üzemeltetését illetően. Mindent egybevetve, a megyében belül a telepü­léseket érintő beruházásokat a tanácsi szervek jól össze­hangolták, ’ a lehetőségeket több oldalról, „közelítették” meg. Az Országos Tervhiva­talban megállapítottak azon­ban azt is, hogy a több me­gyét, valamint a nagyvároso­kat és környéküket érintő kérdések egyeztetésénél a tervkészítőknek van még tennivalójuk, ezen a térem ugyanis hiányosságok tapasz­talhatók. A tanácsok negyedik öt­éves tervének fejlesztési alapja — amely saját bevé­telekből, megosztott bevéte­lekből, állami költségvetési támogatásból stb. áll— a nép­gazdasági tervben 79,4 mil­liard forintot tesz ki. A ta­nácsi tervek összesítésénél kiderült, hogy a középtávú fejlesztési tervek gyakorlati­lag azonos nagyságrendű pénzforrással — 80,4 milliárd forinttal —, számoltak. Ez azt bizonyítja, hogy a ter­vezők jól mérték fel a lehe­tőségeket, az esetek döntő többségében számollak az adottságokkal. A fő célkitű­zéseknek megfelelően a be­ruházási eszközök döntő ré­szét lakásépítkezésre és az ehhez kapcsolódó közműfej­lesztésre irányozták elő. A megépítésre kerülő lakások álapterületét és felszerelését a népgazdasági terv számítá­saival lényegében azonos színvonalon tervezték meg; az átlagos lakásnagyság két szoba. Biztonságos téli ellátásra készült fel a zöldség-gyümölcs kereskedelem X tavalyi termésből tárolt zöldség-gyümölcs készlet ke­vesebb, ennek megfelelően a forgalom is mintegy 15 szá­zalékkal kisebb volt, mint az előző értendőben. A ko­ratavaszi kedvező időjárás előtíbrahozta az újburgonya, a korai zöldség- és gyümölcs félék érését, értékesítési sze­zonját, így a lakosság ellá­tása nyáron lényegesen ja­vult, a fogyasztói árak is csökkentek. Augusztus végéig 3,2 százalékkal több burgo­nya, zöldség és gyümölcs ke­rült forgalomba, minta múlt év azon«® időszakában. A júliusiban kezdődött 50 na­pos aszály azonban rontotta a kezdeti bíztató terméskilá­tásokat és a minőséget, s ez kihatott az áraikra Ss. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem az 1970 évinél körülbelül 6 százalékkal drá­gábban árusította a burgo­nyát, a zöldséget és a gyü­mölcsöt, a termelői piacon esetenként még ennél is ma­gasabb árak alakultak ki. Az alapvető hiányok elke­rülésére, a megfelelő ellá­tás érdekében több mint 500 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt importált a kereskedelem. Az idea termés sem a műit évit, sem a tervezettet nem érte el, ezért összehangolt intézkedésekkel gondoskod­tak a belföldi ellátáshoz szükséges fogyasztói áru­alapról. Végeredményben az idén — a tavalyinál vala­mivel kevesebb — 83 000— 85 000 vagon burgonya^ zöld­ség és gyümölcs került, il­letve kerül forgalomba, a ez b mennyiség nagyjából meg­felel a keresletnek. A zöldség-gyüma« ke­reskedelem az 1971—72. évi téli szezonra biztonságos el­látásra készült fel; a tava­lyinál több mint 11 százalék­kal nagyobb készletek táro­lására kapott megbízást Burgonyából csaknem 2000 vagonnal tárolnak többet a tavalyinál. Vöröshagymából r— az export csökkentésével ugyancsak fedezik a la­kosság 1972, első félévi szük- ség&efcét Mindent egybevetve, az év hátralévő Műszakában és 1972. első felében, az új ter­mésig — néhány cikk im­portjával — biztosítják a lakosság burgonya-, zöldség­es gyümölcsellátását. Együtt kell cselekednünkt Ki válik alkoholistává (4) Az alkoholizmus elleni küzdelem — a pszichológus szemével Kérdéseinkre válaszol G. Kiss Judit, a 111. kerületi Ideggondozó Intézet tudományos munkatársa As alkoholizmussal — és az alkoholistával — való foglalkozás nemcsak általá­nos társadalmi, hanem konk­rét orvosi és pszichikusi fel­adat is. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel G. Kiss Judit pszichológust, a budapesti III. kerületi Ideggondozó Intézet tudományos munka­társát. >— Ki az alkoholista >—« a pszichológus meghatáro­zása szerint? — Azt az embert tekint-- jűfc alkohol istának, aki ital- fogyasztása következtében nem tud megfelelni a vele szembeni családi, társadalmi elvárásoknak; akinek éle­tében az alkoholfogyasztás miatt rendszeresen kelle­metlen helyzetek alakulnak ki, emberi kapcsolatai meg- romlanak. Tehát ebben a megközelítésben alkoholistá­nak számít már akkor is, amikor orvosilag még nem tekinthető annak, semmi testi tünete, szervezeti el­változása nincsen. Lehetsé­ges, hogy az elvárásoknak még csak egyetlen területen leggyakrabban a család­ban — nem. képess már megfelelni, de más területe­ken, a nagyobb közösség­ben, a munkahelyen megfe­lelően, sőt esetleg példamu­tatóan tesz eleget minden kötelezettségének. Független es a meghatá­rozás az italfogyasztás gya­koriságától, az elfogyasztott mennyiségtől is, *-< Nyilván sent4 sem műtétit alkoholistának. Ki válik azzá, mi teszi az em­bert hajlamossá az alko­holizmus-betegségre? ~ A legkülönfélébb típu­sú emberek alkoholistává vál­hatnak, megfelelő belső adottságok és külső hatások következtében. Valóban, sen­ki sem születik alkoholistá­nak; nincsen specifikus al­koholista személyiség, de vannak bizonyos személyi­ségzavarok, melyeket haj­lamosító tényezőknek tekin­tünk, ha az alkoholizmus ki­alakulásának okai után ku­tatunk. A szakirodalomban található csoportosítási kí­sérletek alapján a következő •aemélyiitegzavar-osöpoirtofat tételezzük fel ilyen ténye­zőként: Az éretlen személyiség, aki szüleitől (elsősorban anyjá­tól) érzelmileg beteges mó­don nem tudott elszakadni, függetlenedni, s ezért kép­telen egyenrangú, felnőtt kapcsolatokat létesíteni. A másik ilyen csoport a ki­sebbrendűségi érzéssel küz­dőké; ezeknél a gyermek­kori szeretetlen bánásmód, érzelmi élhagyatottság kö­vetkeztében nem alakult ki a készség társaskapcsolatok megfelelő létesítésére. A szexuális problémákká küzdők csoportjánál az al­kohol pillanatnyilag, átme­netileg dopping-szerként hat­hat, oldhatja a gátlásokat, s így megkönnyítheti a kap­csolat-létesítést, enyhítheti a feszültségeket. Végül fel­tételezünk egy olyan, az előbbieknél sokkal kevésbé körülhatárolható csoportot is, amelybe tartozók — a túlzott stresszhatásuknak ki­téve —• megkönnyebbülés; búfelejtés miatt (az alkoholt mintegy nyugtatószerként használva) isznak. ,.] ij Az óra és az értekezlet Állítólag megtörtént a kö­vetkező eset, amit még a 40- es években hallottam. Két asszony három évet ült együtt," egy börtönben, egy cellában. Egyszerre, egy idő­ben szabadultak mindket­ten, és amikor becsukták mögöttük a börtönkaput, ők megálltak a börtön előtt az utcán és több mint négy óra hosszat beszélgettek, mielőtt elváltak volna. Ez az eset. vagy anekdota piszkál már hetek óta. Ha a rádiót kinyitom, hallom, bogy- itt is, ott is értekez­tek. Ha -Art, újságok lapjait forgatom, értekezletek és ér­tekezletek. Telefon cseng, értekezni hívnak, meghívók, levelek fekszenek az aszta­lomon, ezek is értekezletre invitálnak. Keresem a kol­légáimat — értekezleten van­nak. Hívom a feleségem — értekezik. Értekezletre kel­lene mennem nekem is, de melyikre menjek a négy kö­zül, amelyeket egy időben tartanak? Szóval sok, a szükségesnél jóval több az értekezlet. Mert hogy szükség van ta­nácskozásra. a vélemények «Byeztetcsere, kicserclobére» egymás informálására, tájé. koptatására — ezt nem ta­gadja senki. Nem is — is­métlem: nem — általában az értekezletek ellen emelek én szót, hanem a fölösleges, a haszontalan, a semmit­mondó. az időrabló, a szelle­mi és fizikai energiát pocsé­koló agyonbeszélések ellen. Az olyan értekezletek ellen, amelyek azontúl, hogy vala­hol egy strigulát jelentenek, nem érnek semmit. Kádár elvtárs mondta a X. kongresszus vitazáró be­szédében: „Nálunk, a Köz­ponti Bizottságban, Lcuin arcképe és egy óra van a falon. Ez. sok mindent kife­jez. 11a ránézünk. Lenin és az óra megmondjak, hogy mit, s milyen irányban, mi­lyen szellemben és mikor kell tenni. Az óra meg kü­lön még azt is mondja: az idő halad, siessünk mi is, amennyire tőlünk telik”. Az idő bizony halad Ten­nivaló van bőven, s néha sajnos szűkében is vagyunk az időnek. Éppen ezért fon­toljuk meg, mire használjuk óráinkat, napjainkat. De könyörgöm, ezt ne egy értekezleten beszeljük meg!­__________ _____ K ét hivatás — egy ember ÄZ Egfi Dóhánygyárban becsülik törekvését, szor­galmát, azt mondják: hiva­tásérzettől sarkallva dolgo­zik nap mint nap. Otthon felesége, két gyermeke vár­ja, a pihenés, a szórakozás megérdemelt órái. Ám Pallér Antal műszak után legtöbbször mégsem megy haza, legfeljebb néhány percre, csak azért, hogy elő­vegye kis táskáját, s belete­gye a mérőhengert. Aztán elindul vagy városi vagy — ez sem ritka — megyei „por­tyára”, s társadalmi ellen­őrként védi a vásárlók, a vendégek érdekeit. Termé­szetesen dotáció nélkül, szintén hivatásérzettöl ve­zényelve. ic Az utóbbi évek során több­ször csatlakoztam hozzá, nemegyszer késő éjszakába nyúlt az ellenőrző séta. Sza­bad perceiben mindig ön­ként vállalt munkájáról be­szélt, sohasem említve sem­mit önmagáról, személyes elképzeléseiről, vágyairól. Amikor legutóbb erre kér­tem — őszintén gratulálva a megyei tanácstól kapott kitüntetéséhez — k.isisé meg­lepetten így reagált. —■ Magamról nem tudok sokat mondani. Jó, hogy azt csinálhatom, amit kedvelek. A dohány gyárban 1985 óta dolgozom, s tizenkét éve va­gyok társadalmi ellenőr. Ezt szeretném csinálni tovább még, túl a nyugdíjkorhatá­ron is. S újra a második hivatá­sáról beszél. Hogy is tör­tént? Az elhatározásnak lé­nyeges előzményei vannak. Amikor 1954-ben kádereit, a megyei vendéglátóipari vál­lalathoz került ellenőrzési főnöknek: — Amit vállaltam, mindig komolyam vettem, fél év alatt közel húsz, a vendégek fo­rintjaira pályázó italboltve­zető csalásait lepleztem le. Ám a kezük így is messzire nyúlt, hiszen ugyanazon a napon bocsátottak el, ami­kor jó munkámért könyvju­talmat kaptam. ★ — Mi a legnehezebb mun­kájában ? — Nem egyszer bánt az, hogy épp a vendég a vásár­lóközönség nem érti meg, hogy mindent érdekében, miatta csinálunk. Az eladók, az italboltvezetők többsége becsületes, tisztességes em­ber, akadnak azonban olya­nok is, akik pályáznak a vá­sárlók, a vendégek nem könnyen megkeresett forint­jaira. Ezt nem lehet tűrni, mert ellenkezik nemcsak tár­sadalmunk alapelveivel, ha­nem minden becsületes em­ber önérzetével. Kár, hogy ezt; nemegyszer épp a káro­sullak nem akarják belátni, s zsörtölődnek az ellenőrrel, aki miattuk emel szót. Olyan is előfordult — évekkel ez­előtt — az egyik egri ital­boltban, hogy a vezető „ud­vartartásához” tartozók akartak inzultálni ellenőrzés közben. — Régi egri lakos, jófor­mán mindenki ismerőse. Hogy reagálnak, amikor el­lenőrként látják viszont? — Jó érzés, hogy akad­nak olyan üzlet-, italbolt- és vendéglőveaetők, akik jganyMí g gg^tgéggt» &ms tik az ember munkáját, ami­kor felhívják figyelmét a . visszaélésekre. Sajnos keve­sen vannak. Az sem meg­nyugtató, hogy a vállalatok vezetői nem reagálnak idő­ben észrevételeimre. Csak egy példát a közelmúltból. Ellenőriztem a Vörösmarty út.i húsboltban, szóltam a vezetőnek, be is írtam az ellenőpzőkönyvbe, hogy a hűtő nem működik jól, s veszélyben van a hentesáru. A vállalat mit sem törődött ezzel. Néhány hétre rá több mint száz kiló árut kellett kidobni feleslegesen. — Két hivatás — egy em­ber. Nem sok ez? — Néha falán, de mindig kárpótol mindenért az az ér­zés, hogy nem hiába dolgo­zom. Én így fogalmaznék: két hivatás — egy ember, de teljes élet . Fc«sl István A nők alkoholizmusának kialakulásában ugyanazok a tényezők kölcsönhatása lehet az ok. mint a férfiaknál, de a társadalom súlyosabban je­lentkező elítélése miatt álta- nosságban súlyosabb hajla­mosító tényezők és erősebb kiváltó tényezők hatására alakul ki. S ha már kiala­kult, akkor súlyosabb be­tegségként, súyosabb tüne­tekkel jelentkezik, mint a férfiak alkoholizmusa. —• Mit mondhatunk wr alkoholizmus hatásáról a személyiségre? Milyen a környezet magatartása az alkoholistával szemben? — Amit alkoholista mélyiséakiénjt említeni kás, az már az alkohol sze­mélyiségromboló, uniformi­záló hatása következtében kialakult jegyek összessége. Ezen belül még fennmarad­nak a korábbi személyiség jellemzői, de gyakran csak színezőelemként. Atalánoe ismérvek: az akaratnélküli­ség, a felelőtlen ígérgetés, a megbízhatatlanság, az áUha- tatlanság, az ítélőképesség és kritikai készség hiánya,- a célok realitásának és az el­érésükre felhasználható esz­közök alkalmasságának meg­ítélésére való képtelenség,® belső tartás hiánya, a lelki­ismereti funkciók elsorvadó volta. Az alkoholista érzel­mileg élsivárodik. Igénye sokszor irreális, igénye van arra, hogy szeressék, ked­veljék, de viszonzásra, kö­telezettségek és kötöttségek tartás vállalására már kép­telen, Így igényei kielégü- letlentil maradnak, érzelmi­leg és társadalmilag egy­aránt izoláció, elmagányoso­dás fenyegeti Az alkoholizmussal iördö- gi kör” alakul ki: az alko­holista, aki feszültségei mi­att; a kínos élmények, vá­gyak előli menekülésként valamifajta kellemes állapot elérése érdekében iszik, a fe­szültség oldódását, a kelle­mes közérzetet átmenetileg eléri. Ugyanakkor azonban környezetében, családjában; munkahelyén megromlik a helyzete; elviselhetetlen ma­gatartása miatt olyan körül­mények közé kerül, amelyek ■újabb, s egyre súlyosabb fe­szültségeket teremtenék. Ezek időleges oldására, is­mét csak az alkohol — még több alkohol — kínálkozik, s ezzel ismét tovább rontja saját helyzetét. Ebből'a kör­ből kilépni képtelen saját erejéből, hiszen éppen aka­raterejét őrölte fel az alko­hol. A környezet magatartása a kezdeti, sokszor elnéző, megbocsátó vélekedés után, amikor a súlyos személyi­ségromboló hatás már meg­mutatkozik; egyre inkább kétségbeesett, elutasító, el­zárkózó, az alkoholistától megszabadulasra törekvő lesz. Ez a magatartás telje­sen érthető, hiszen az alko­holista — az esetek többsé­gében — kellemetlen, elvi­selhetetlen, egész környeze­tének életét megkeserítő em­ber. ' MSmitma lan,, atn oaoa is,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom