Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

I g(^ywyW\/WWVWWJ\AWy^AAWWW'/\AVAWWWWWVWWVWVVWW Sxarda est> külpolitikai kommentárunk Feszültség és enyhülés KLMÜI/T hát november 16-a és bár az Indiai—pa­kisztáni határon fennálló feszültség a helyi csatározások és a kelet-pakisztáni menekültek további áradása Indiá­ba nem szűnt meg —, mégis úgy múlt el az a keddi nap, hogy nem tört ki „hivatalos” háború a hindusztáni szub­kontinens két nagy országa között. Miért „kellett volna” kitörnie és éppen november 16-án? — kérdezheti az olvasó. Nos, az éppenséggel jnem rossz információiról nevezetes hamburgi politikai hetilap, a Spiegel írta egyik októberi számának részletes pakisz­táni—indiai tudósításában, hogy ottani jól értesült körök szerint a háború elkerülhetetlen, már kitörésének napját is tudják: november tizenhatodika. Anélkül, hogy percig is kisebbíteni kívánnánk a ve­szélyt, vagy’ tagadnánk, hogy a helyzet még mindig igen súlyos, mégis, szeretnénk rámutatni néhány olyan jelen­ségre, amelyből ha óvatosan Is, de optimizmust lehet me­ríteni. INDIRA GANDHI miniszterelnök nemrég befejezett háromhónapos európai és amerikai kőrútján mindenütt hangoztatta, hogy India csak a számára elviselhetetlen ganggági terheket jelentó kelet-pakisztáni menekültek hazájukba való visszatérését szeretné —, de nem óhajt a kelet-pakisztáni kérdésbe beavatkozni, mert az Pa­kisztán belügye, amit önmagának kell politikailag meg­oldani. Hangsúlyozzuk: India kormányfője a politikai megoldás mellett van, s nem óhajt katonailag csele­kedni. Másodjára megemlíthetjük, hogy még a kelet-pakisz­táni konfliktust Rahman sejk letartóztatásával és a ke­let-pakisztáni bengáliak autonómiát követelő akciójának véres megtorlásával a válságot tulajdonképpen kirob­bantó Jahja Khan, Pakisztán elnök is azt nyilatkozta legutóbb a Newsweek s az International Herald Tribune vezető munkátársának: „Ért nem törekszem a háborús eszkalációra. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy enyhüljön a feszültség!” HARMADSZOR: vessünk egy pillantást a nagyha­talmak pozíciójára. Nyilvánvaló, hogy az Indiával nem­rég baráti szerződést kötött Szovjetunió mindent elkövet a béke megőrzésére, az indiai—pakisztáni konfliktus po­litikai úton való rendezésének elősegítésére. Kína ugyan hosszú ideje rossz viszonyban van Delhivel és Rawalpindi fő támogatója, de szemmel látható, hogy éppen most, ami­kor Peking megtartotta „szűzbeszédét” az ENSZ-ben és a harmadik világ vezető hatalmaként igyekezett fellép­ni —, ilyen helyzetben és ambíciókkal nem kockáztat­hatja az Indiával való teljes szakítást, ellenkezőleg, in­kább közeledésre van szüksége Ezért logikus, hogy a Kí­nai Népköztársaság is inkább közvetítő, békítő óhajt lenni a pakisztáni—indiai viszályban. Ami pedig az Egye­sült Államokat illeti: a még mindig megoldatlan indokí­nai konfliktusba süllyedve, Nixon pekingi és moszkvai útja előtt s utoljára, de nem utolsósorban, Nixon rö­videsen kezdődő 72-es választási kampánya előtt Wa­shingtonnak egy újabb ázsiai fegyveres konfliktus csak árthat. „A SZOVJET EMBEREK figyelemmel kísérik a hely­zet alakulását és üdvözölnek minden olyan lépést, amely az indiai—pakisztáni feszültség enyhítésére irányul” — írta szerdai számában a Szovjetszkaja Rosszija. Tudatá­ban a feszültség még mindig fennálló magas fokának, az > enyhülés minden lépését figyeli és várja a világ egész i békeszerető közvéleménye is. > «VNAA/^WWk^MwS<<WSAA^VVAAAA/V\AAAAA/,>A^iAA/WSAAAiVVV\AAAAAAAAAAAAA^ Kína az ENSZ-ben Megtörtént a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-küldöttsé- gének székfoglalója, elhang­zott Csiao Kuan-Hua kül­ügyminiszter-helyettes szűz­beszédé és kedden először nyomta meg Huang Hua nagykövet a „China” felira­tú asztalon a gombot, amely felvillantotta az „Igen”-t jelző zöld lámpácskát a köz­gyűlési ülésterem eredmény- hirdető tábláján. Élénk mo­raj nyugtázta az első kínai szavazatot. Az élénkség ter­mészetesen nem annak szólt, hogy a Népi Kína a tagál­lamoknak többségével együtt megszavazta az Egyesült Ál­lamokat megbélyegző hatá­rozatot a fajüldöző rhode- siai rezsimnek tett enged­ménye miatt. Maga az aktus keltett figyelmet, mert egye­lőre Peking képviselőinek minden megnyilatkozása be­szédtéma a New York-i ENSZ-palotában. Az ülésteremben, az elnö­ki emelvény felé futó su­gárnyalábban elhelyezkedő széksorok jobb felőli máso­dik oszlopának negyedik so­rában ugyanannál a „China” jelzésű asztalnál alig három héttel ezelőtt még Csang Kaj-sek embere nyomogatta ugyanazt a gombot, amely 26 éven át mindig aszerint villantott zöld „Igen”-t, pi­ros „Nem”-et, vagy sárga „Tartózkodást”, ahogyan azt a négy oszloppal arrébb ülő amerikai küldöttség elvárta. Az USA-t megbélyegző el­ső kínai „Igen” szavazat eseményszámba megy az ENSZ történetében. Hogy milyen korszakot nyitott meg a KNK és az USA, a KNK és a többi tagállam kapcsolataiban — ez egyelő­re a legélénkebb találgatá­sok tárgya. Az ENSZ-palota folyosóin szimatoló riporter- had hírbörzéjén, magas áron jegyzik a „kínai forrásból” származó értesüléseket. így azután kedden amerikai új­sághír lett abból, hogy Csiao Kuan-hua külügyminiszter- helyettes kitűnő angolság­gal „Jó reggelt” kívánt a fo­lyósón a vele csaknem ösz- szeütköző George Bush ame­rikai ENSZ-nagykövetnek, aki viszont „Minő öröm, hogy láthatom”-mal vála­Thaiföldi államcsíny Thaiföldön szerdán este rendkívüli állapotot hirdet­tek ki — jelentették gyors­hírben a hírügynökségek. Thanom Kittikacsom mi­niszterelnök a kormányon le­vő párt — az Egyesült Thai­földi Néppárt — elnöke rá­dió- és tv-nyilatkozatban je­lentette be, hogy pártja ..át­vette az ország ellenőrzését, magához ragadott minden jogkört, kihirdette a rendkí­vüli állapotot és feloszlatta a parlamentet”. Egyidejűleg a „forradalmi tanács” elnö­kének nevezte ki önmagát Egy órával Kittikacsom bejelentése előtt riadóké­szültségbe helyezték a thai­földi fegyveres erők alakula­tait A nyugati hírügynökségek Kittíkacsórn intézkedését a katonai kormányzatnak a parlament ellen irányuló ál­lamcsínyeként értékelik. A parlamentet — tíz évi kor­látlan katonai kormányzás üt mond a tudás a Lsnohodrál? MOSZKVA Egy esztendővel ezelőtt, múlt év november 17-én kezdte meg útját a Holdon földi parancsra a világ első önjáró kozmikus járműve — a Lunohod I. Ebből az alka­lomból e kutatóberendezés főtervezőjének helyettese, a TASZSZ tudósítójának el­mondotta, hogy „a Lunohod nemcsak, hogy válaszolt min­den neki feltett kérdésre, ha­nem — magától értetődően —újabb kérdéseket is felve­tett”. A szovjet tudós véle­ményé szerint a Lunohod út­jának legfőbb eredménye az a tény, hogy a Holdon dolgo­zott, méghozzá 11 hónapon át. Huszonötezer különböző parancsot kapott a földről és valamennyit teljesítette. Valamennyi feladat, ame­lyet az első Lunohod megter­vezésénél magunk elé tűz­tünk, megoldást nyert. Sőt, a bennünket érdeklő értesü­lések megszerzéséhez három hónap is elegendő volt. A Lunohod azonban 11 hónapig működött és nagyon sok pót­lólagos információhoz jutta­tott bennünket, ami lehető­vé teszi, hogy újabb, még tökéletesebb konstrukciókat hozzunk létre” — mondotta a szovjet tudós. A főtervező-helyettes hang­súlyozta, hogy a Lunohod- nak a Holdon megtett tíz és fél kilométeres útját mintegy végigjárták azok az emberek, akik az irányítómunkát vé­gezték. Nagy elismeréssel nyilatkozott a távirányítási rendszerről, amely teljes egészében igazolta a műsza­ki elképzeléseket. Üj szak­mák keletkeztek a Földön: „Lunohod-vezető”, ..Lunohod. navigátor”, „Lunohod-fodél- zeti mérnök”. Az ezeket a munkákat végző emberek megszerezték a szükséges ta­pasztalatokat, kidolgozták az irányítási módszereket. A tudós szerint a Lunohod távirányításának élveit, a szerkezet megbízhatóságát és mozgását biztosító módszere­ket, energiaellátási rendsze­rét és ezzel együtt gazdasá­gosságát feltétlenül tekin­tetbe lehet venni földi alkal­mazásnál is. A Lunohod mé­retett és súlyát tekintve alig marad el a Zsiguli vagy a Moszkvics gépkocsi mögött Izrael hallhatatlan... KAIRO: Mohamed Szadek tábor­nok, egyiptomi hadügymi­niszter szerdán tartalékos tisztek előtt kijelentette: , ^Egyiptom csak katonai erő­vel szerezheti vissza elrabolt földjeit. Ennek , oka az, hogy Izrael hajthatatlan, az igaz­ságos békét elutasítja. A mi­0JÜm 1971. november 18., csütörtök niszter ezután azt hangsú­lyozta, hogy a népnek sem­milyen áldozattól nem sza­bad visszariadnia: „Ismét be fog bizonyosodni, hogy Egyiptom az agresszorok te­metője". Hamdi Azzam. az Arab Li­ga bonni irodájának jelen­leg- Kairóban időző helyettes vezetője közölte a DPA nyu­gatnémet hírügynökséggel, az Arab Liga Tanácsa még 'ebben az évben rendkívüli ülésen dönt Nyugat-Német- ország és számos arab ál­lam diplomáciai kapcsolatai­nak újraíelvételérőL után — 1969-ben helyezték vissza jogaiba. Az AFP fel- tételezése szerint a szerdai váratlan intézkedéseket az állami költségvetés körül tá­madt parlamenti vita váltot­ta kL szolt. Sőt, még kezet is ráz­tak. . Az amerikaiak mindazon­által „túlságosan kemény­nek”, a reméltnél minden­esetre keményebbnek talál­ták Csiao Kuan-hua előző esti szűzbeszédében azUSA- nak címzett bírálatokat. Si­etnek azonban hozzátenni, hogy a kínai küldöttségve­zető semmi olyat nem mon­dott, ami veszélyeztetné Nixon elnök pekingi útiter­vét. Olyannyira nem, hogy a lényegesen beszédesebb amerikai forrásokból szár­mazó értesülések szerint a napokban itt járt fehér házi különítmény már tisztázta is a diplomáciai munkameg­osztást: George Bush tartja a kínai küldöttséggel a kap­csolatot ENSZ-ügyekben, de Nixon elnök pekingi látoga­tásának előkészítését és Wa­shington átfogó Kína-politi­káját illetően Henry Kissin­ger elnöki főtanácsadó „köz­vetlenül bonyolít”. S a ren­delkezésre állő különrepülő- gép majd szükség szerint „in­gázik” New York és Wa­shington között. Wa­shington „kétsíkú” megkö­zelítésétől eltérően —ugyan­csak amerikai források sze rint — a kínai delegáció ve­zetői kellő felkészültséggel és felhatalmazással rendel­keznek arra, hogy mindkét síkon tárgyaljanak amerikai partnereikkel. TTi Belfast legseigorubbban őrzött UfUÍJM luóóiUtL börtönének tartják a Crumlin road-I fegyintézetet. Mégis, legutóbb 9 fogoly szökött meg innen. Ezek után az Észak-Ir országban állomásozó brit katonák óriási razziát rendeztek a szökevények után. még az utcán közlekedő autóbuszokat is sorra átkutatták. (Telefoto — AP—MTI—KS) November 26—27-én álta­lános választások lesznek Csehszlovákiában. Megvá­lasztják az államhatalmi szervek tagjait, a községi és városi nemzeti bizottságok­tól kezdve a köztársaság szövetségi gyűléséig. Hogyan folynak a választási előké­születek, mi a sajátossága az esedékes választásnak? Ezek­re a kérdésekre válaszol Mi- loslav Vácik, a Csehszlovák Nemzeti Front titkára. — A választási hadjárat utolsó szakaszához érkeztünk. A jelölőgyűléseken aktívan részt vett a Nemzeti Front valamennyi pártja és társa­dalmi szervezete. Ezeket a gyűléseket a lehető legna­gyobb gonddal készítettük elő. Nemrég a CSKP és a Nemzeti Front központi bi­zottságának együttes ülésén konkretizáltuk a választási kampány feladatait. A köz­társaságokban, a megyékben, a járásokban, a városokban és a községekben megala­kítottunk a Nemzeti Front választási bizottságait A bizottságokban mintegy het­venezer aktivistánk műkö­dik közre. A főhadiszállás a Csehszlovák Nemzeti Front Népszavazás a szocializmusra A Csehszlovák Nemzeti Front főtitkárának nyilatkozata központi • választási bizottsá­ga. — A Nemzeti Front je­löltjeinek összeállításakor listára vételéről szólva, meg kell említenem, hogy az ösz- szeállítás minden korábbinál jobban tükrözi társadalmunk szociális struktúráját. Je­lentősen növekedett a ter­melésben közvetlenül részt vevő munkások és a pa­rasztság, a nők és a fiatalok aránya. A nemzetiségi össze­tétel is jobban megfelel a lakosság etnikai struktúrá­jának. — Külön kell foglalkoz­nom a választási programok­kal is. Összeállításukban — a XIV. pártkongresszus ha­tározatai alapján — aktívan részt vettek a Nemzeti Bi­zottságok, valamint a Nem­zeti Frontba tömörült tár­sadalmi szervezetek és pár­tok, A programok a válasz­tási ciklusra, vagyis öt évre szólnak, összeállításukkor a járási és megyei bizottságok messzemenően figyelembe vették a helyi igényeket és sajátosságokat, mint Gustáv Husák, pártunk első titkára hangsúlyozta a CSKP és a Nemzeti Front vezető szer­veinek együttes ülésén, a vá­lasztási programok elfogadá­sa és a realizálása fontos a társadalom további konszoli­dálódása, az állam és szer­vei megszilárdítása szem­pontjából — Az országban több mint nyolcezer agitációs iro­da működik. Az agitátorok egyéni) eg foglalkoznak a vá­lasztókkal, ellátogatnak minden családhoz és meg­magyarázzák a Nemzeti Front programtételeit. Most kerül sor a képviselőjelöltéit és a választók közös gyűlé­seire. Nagy figyelmet szén­Meghalt Rudolf Abel oiuyos oetegség uum, 69 éves korában elhunyt az egyik legrégibb csekista, a világhí­rű szovjet felderítő, Rudolf Abel ezredes, az SZKP tag­ja. Rudolf Abel 1927-ben kez­dett dolgozni a biztonsági szerveknél. Azóta, csaknem 45 esztendőn át kifogástala­nul teljesítette a Szovjetunió biztonságának szavatolását szolgáló nehéz feladatokat, a csekista tevékenység külön­böző területein. Bátor, ta­pasztalt felderítő és tehetsé­ges vezető volt. Mindenkor kitűnt hazaszeretetével, ma­gas fokú kötelességtudatával, pártos elvszerűségével, gya­korlatiasságával és becsüle­tességével — hangzik a Krasznaja Zvezdában, a szov­jet hadsereg lapjában megje­lent nekrológ. Külföldön, amikor bonyo­lult és nehéz viszonyok kö­zött tevékenykedett, rendkí­vüli hazafiságot, nagy kitar­tást. szilárdságot tanúsított. Magas fokú erkölcsisége, bá­tor magatartása mély vissz­hangot és rokonszenvet kel­tett világszerte. Az SZKP és a szovjet kor­mány nagyra becsülte Rudolf Abel szolgálatait: kitüntették Lenin-renddel, három ízben kapta meg a Vörös Zászló Érdemrendet, két ízben a Munka Vörös Zászló Rendjét, kitüntették Vörös Csillag Renddel és sok érdemérem­mel. Élete utolsó napjáig harci posztján maradt, minden ere­jét és tudását annak a meg­tisztelő ügynek az érdekébe állította, amelynek egész nagyszerű életét szentelte. Nagy figyelmet fordított az ifjú csekista nemzedék ne­velésére, átadta nekik gaz­dag tapasztalatait, fejlesztet­te bennük azokat a tulaj­donságokat, amelyek az első leninista csekístát: Feliksz Dzerzsinszkijt jellemezték. Személyének vonzóereje, szerénysége, egyszerűsége és embersége biztosította az ál­talános tiszteletet és a meg­érdemelt tekintélyt Rudolf Abel számára.— mutat rá a Krasznaja Zvezdában között nekrológ. (MTI) telnek annak, hogy megvilá­gítsuk a választók előtt a proletárin temacionalizmus elveit, Csehszlovákia helyét a szocialista nemzetek kö­zösségében, a Szovjetunióval való barátságunk szilárdításá­nak jelentőségét. Fontos­nak tartjuk a lenini nemze­tiségi politika propagálását, valamint annak megvilágítá­sát, hogy szilárdítani kell a testvéri kapcsolatokat a cse­hek, szlovákok, magyarok és hazánk más nemzetiségei kö­zött. Az eddiginél nagyobb gondoskodással vesszük kö­rül az elsőválasztókat (lega­lább 2 millió ilyen válasz­tónk van, az összes szava­zásra jogosultak mintegy egyötöde). Azok a fiatalok, akik részt vesznek a válasz­tási hadjáratban, személye­sen győződhetnek meg a szo­cialista demokrácia előnyei­ről. A konszolidálódás kedve­ző feltételeket teremtett a választások eredményes le­bonyolításához. Növekszik a dolgozók politikai aktivitá­sa, s ez mindenekelőtt a munkában jut kifejezésre. Bizton reméljük, hogy a novemberi választás népsza­vazás lasz a szocializmus mellett. (SSt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom