Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

Séta a város alatt A brigád leszállásra indul. Megfejtették az egri pincerendszer titkát MEGKEZDŐDTEK A MEGERŐSÍTÉSI. A HELYREÁLLÍTÁSI munkalatok A titokzatos egri pince- rendszer 1969-ben indult kutatási, feltárási munkála­tai jelentős állomásához ér­kezett a napokban. Közel három éves nehéz, megfeszí­tett, veszélyes munka nyo­mán a felnémeti terület ki­vételével fény derült a vá­ros alatt kígyózó pincerend­szerre. Ma már pontos, pre- ciz térképek jelzik nyomvo­nalait, kósza hálózatát. A titokra fény derült te­hát, a neheze azonban mé­gis hátra van. Erről beszél­gettünk a város alatt tett sétánk során Zámbori Fe­renccel, az Egri Városi Ta­nács fpítési és közlekedési osztályának vezetőjével is— — Valóban így van. Mert a több mint 100—120 kilomé­ter hosszú pincerendszer helyreállításához sok száz­millió forintra lenne szük­ség. Van egy számításunk, amely azt bizonyítja, hogy kilométerenként egymillió forintba kerül a helyreállí­tás. A TÁVLATI fejlesztési ter­ve Gyöngyösnek már figye­lembe veszi, hogy a tőle alig karnyújtásnyira levő Gyön­gyöshalász a nem is távoli jövőben összeépül a város­sal. Ennek olyan félreérthe­tetlen jelei vannak, mint az a néhány család, alak tu­lajdonképpen gyöngyösiek, de házat már Gyöngyösha­lász szélén építtettek, vágj' azok az emberek, akik az Alföldről indultak el és itt álltak meg. Felfedezték a község helyzeti előnyét. Kér­tek és kaptak építési enge­délyt, pedig munkahelyük a város üzemeinek egyike. Akár tetszik, akár nem: a nagyobb szomszéd, Gyön­gyös vonzását tudomásul kell venni. Elvitte a munkáskezek egy részét. Az általános, is­kolát végzett fiatalok nyolc­van százalékúnak ad tovább­tanulási lehetőséget. A húsz százalék többsége is a város valamelyik ipari üzemében keres munkát. Legfeljebb azok maradnak otthon, akik a tsz-beli gépek vezetését akarják kitanulni. Mezőgaz­dasági szakmunkásnak nem­igen jelentkezik senki. Valahogy a szövetkezet nenn tud elég vonzó és meg­felelő hasznot biztosító üzemágat kifejleszteni. Ahogy Nagyrédéu a málnát, Aba- sáron a szőlőoltványt;, vagy Viszneken az állattenyész­tést rangra emelték. A ha­lásziaknál még nincs ilyen embercsalogató gazdasági ágazat, amiben — ahogy szo­kás mondani — van fantá­zia és fizet is tisztességesen. Ebből viszont következik, hogy az itteniek nem is tud­nak anyagiakban sem lépést tartani az úgynevezett gaz­dagabb községekkel. BIZONYÍTÉK erre például, a szülök nem tudnak a — Ennyi pénze pedig sem a városnak, sem a megyé­nek nincs jelenleg... — 'ontosan így van. Kö­rülbelül olyan a helyzet mint Firenzében. A város gondjait, veszélyeit a firen­zeiek sem tudják egyedül megoldani. Mindez azonban mégsem veszi le a felelőssé­get rólunk, a város vezetői­ről. Mert, ha beszakad egy lányuknak nászajándékban autót vásárolni, vagy örök­lakást venni Gyöngyösön. De ez még nem jelenti, hogy szűkölködnek. Hiszen. ami néhány évvel ezelőtt a meny­asszonytáncban a százas ga­vallérgesztusnak számított, ma már az ötszázas bankó­nak van Ilyen tekintélye. Ahogy bogozgaljuk a köz­ség lakóinak jellemző élet- körülményeit a községi ta­nács vb-titkárával, Bodó Já­nossal, élj utunk oda, hogy a városi életformák megkö­zelítésére sokat tettek mára faluban a közelmúlt éveiben. A vizet vezeték viszi min­den utca minden házához. Ezért van keletje az újonnan parcellázott ^házhelyeknek is. Átlagban évente félszáz épí­tési kérvény érkezik be a tanácsra, de ez -a szám az idén már jóvíil nagyobb. Az új része a községnek szinte kőhajításnyira esik a kitérő- . gyártó üzem hegesztötelepé- tol. Valamikor — mondjuk: üt éve — ez a hegesztőtelep éppen olyan távolságra volt Gyöngyös utolsó házaitól, mint most a halászi új csa­ládi házak kertjétől. Sokat mond a mostani helyzet te­hát, ha a fejlődés irányát vizsgáljuk. Üzlethálózatuk miatt sem panaszkodhatnak a halászi­ak. Élelmiszer- és iparcikk- üzlet, három szakbolt, ke­nyér- és tejbolt kínálja áru­ház, egy út, egy udvar, azon­nal cselekednünk kell, az életveszélyt el kell háríta­ni. Ú gy, ahogyan eddig is történt. — A pincék megerősítés­sé! az Országos Aknamélyí­tő Vállalat dolgozói végzik. Jelenleg hol dolgoznak? — A Ságvári bölcsőde, az Almagyar út, a Kilián utca 1. szám alatti épület alatt, és a Farkasvölgy utcában. Egyelőre csak biztosítják a pincéket, a betonlapos meg­erősítésre, amely egyben 100 százalékos biztonságot je­lent majd, csak ezután ke­rül sor. A kivitelezési terve­ket a Bányatervező Intézet készíti, a további feltárási, mérési, laboratóriumi, térké­pészeti vizsgálatokat, felmé­réseket pedig a Budapesti Műszaki Egyetem ásvány­éi földtani tanszéke és a Nógrádi Szénbányák Válla­lat fejezi be. A Kilián utca mélyében kezdődött sétánkat a város másik oldalán, a Ságvári bölcsőde alatti pincékben fe­jeztük be. A karbidlámpa fényében évszázadokon át sötétbe, ismeretlenségbe bújó, szűk, keskeny, s félelmetes pincék, alagutak villantak meg. if. Gázpalack-cseretelep lé­tesült, most pedig a mini­olajtelep építkezése folyik. Elégedettek a Gyöngyszöv üzletpolitikájával. Főként azért, mert régi kívánságuk, egy korszerű bisztró megépí­tésére is kötelezettséget vál­lalt már a gyöngyösi fo­gyasztási szövetkezet. Egyedül a ruházati ipari áruk megvétele miatt kell a városba utazniuk. De hát válogathatnak: vasúton, vagy busszal akarnak menni. Szinte minden órában in­dulhatnak és érkezhetnek az utazók. MODERN ISKOLA és mű­velődési ház is épült a köz­ségben. Elavult már a prész- szó, ahová nem szívesen tér­nek be a fiatalok. Főként, hogy a kávéfőzögép idült ..betegségben” szenved. Ezért inkább otthon főzik meg a napi egy-két duplát. Ami a legnagyobb gond­juk : a község úthálózata. Háromnegyed részé földút. Még az új telepen nincs kö­ves út. Most erre a célra fogják majd össze az erőket a községbeliek. Magyarázat­ként annyit mond Bodó Jó­zsef, hogy a vízvezeték és a járda kötötte le a pénzfor­rásaikat eddig. Mindent nem tudtak egyszerre megcsinál­ni. A közeli város életének vonzása mindenben megta­lálható Gyöngyi» '1'szó n. Csak az itteniek a szeré­Az elharapózott, túlzott alkoholfogyasztás, a terjedő alkoholizmus a munkamo­rált, s a termelés érdekeit is veszélyezteti. Ezekről a kártételekről érdeklődtünk LAzár György munkaügyi minisztertől. — Az egészségtelen mé­retű munkaerőmozgás, a munkafegyelem helyenként mutatkozó lazaságai gaz­dasági életünk nem kívána­tos jelenségei. Az ön véle­ménye szerint van-e ösz- szefiiggés a két jelenség és az alkoholizmus között? — A kérdés első hallásra nem látszik könnyen meg- válaszolhatának. Közismert, hogy a munkaerőmozgást, (aminek egyébként csak egy részét tekinthetjük káros­nak) és a munkafegyelmet igen sok tényező befolyásol­ja. Köztük olyanok is, ame­lyek kiváltó oka nem a munkás magatartásában, ha­nem a vezetés, a munka- szervezés stb. fogyatékossá­gaiban van. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a sűrűn munkahelyet változtatók és a munkafegyelem gyakori megsértői miért hajlamosab­bak a társadalmi morál írott, vagy íratlan szabá­lyainak semmibe vevésére, akkor a mértéktelen alko­holfogyasztásnak, vagy ép­pen, az alkoholizmusnak már jól felismerhető szerepe van. Anélkül, hogy részletes tag­lalásba bocsátkoznék, rögtön, határozott különbséget te­szek az alkoholizmus és az alkoholfogyasztás normális — egészségi vagy morális károsodást még ki nem váltó — mértéke között. Az alkoholizmus — meg­győződésem szerint is — súlyos betegség; a mértéket tartó alkoholfogyasztás pe­dig olyan egyéni igény, ami­nek kielégítését sem elítél­ni. sem korlátozni nem vol­na helyes. Az alkoholizmus olyan sajátos betegség, anvi nyebb anyagi körülményeik között szerényebben is utá­nozzák a városiakat. Követ­kezik ez jövedelmük mérté­kéből. Főként a háztáji gaz­daságok nem tudnak any- nyit nyújtani, mint a hegy lábánál elterülő községek­ben. De érdemes megemlíteni, hogy éppen ennek a falu­nak a határában látta az újságíró november közepén az elvetett őszieket öntöző- berendezés segítségével lo­csolni. Szépen soroltak már az apró, zöld színű lán- dzsácskák a nagy táblán. A háttérben Encs-puszta ma­gányossága adott színpadra illő díszletet. Ide kívánkozik egy meg­jegyzés a halásziak sajátos gondjáról. Van két kasté­lyuk, amelyik közül az egyik életveszélyes. De öt család lakja. Le kellene bontani a régi épületet, de hova te­gyék a lakóit? Erre a kér­désre még nem talaltak fe­leletet. A másik kastély a tsz rak­tára. Műemlék, jobb sorsra érdemes. Csak éppen a rend­beszedésére nincs pénze sen­kinek. Most sajnálkoznak már azon, hogy hagyták a két épületet tönkremenni. DE HAT Gyöngyöshalászon is nagyobb becsülete van ma mar a kertes családi háznak. (G. Jiuiiii<f F.) nemcsak az egyén szerveze­tét károsítja, hanem ennél sokkal messzebbmenő kö­vetkezményekkel is jár. Amellett, hogy a szűkebb környezet számára elvisel­hetetlen teher, sőt tragédiák forrása, súlyos károkat okoz a nagyobb közösségnek, a társadalomnak is. Elég, ha csak a betegállományban el­töltött óraszámokra, a gyógy­kezelési költségekre, az idő előtti rokkantságra, a csalá­di és a munkahelyi életet megzavaró következmé­nyekre utalok. — Milyen következmé­nyei vannak az italozásnak a munkahelyen? Mi a vé­leménye a túlzott italo­zásról? — Valóban, szólnunk kell azokról is, akik orvosi érte­lemben nem alkoholisták, még nem szorulnak kórházi kezelésre, de akiknek élet­módjához hozzátartozik a túlzott italozás. Ezé Írről ke­vesebbet szoktunk beszélni, pedig szintén nem lehet el­hanyagolni azokat a káro­kat, amit maguknak, csa­ládjuknak & a népgazdaság­nak okoznak. Gondoljunk csak az enyhébbnek ítélt esetekre: hány késés forrá­sát jelenti, hogy a dolgozók egy része munkakezdés előtt az italboltot látogatja meg, nem is szólva az ott elfo­gyasztott — vagy netán a munkahelyen megivott — al­kohol hatásáról, amely mint ismeretes, gyengíti a kon­centrációt, fellazítja a ma­gatartást, lassítja a munka­tempót. Mindebből többnyi­re selejt, fegyelemsértés szü­letik. Azoknál a vállalatoknál (sajnálatos módon a számuk még kevés!), ahol a rend­szeresen alkoholt fogyasztó dolgozók helyzetét figyelem­mel kísérik, megállapítot­ták, hogy körükben mint­egy 10 százalékkal nagyobb a fegyelemsértések száma. Ugyancsak vállalati és üze­mi vizsgálatok tanúskodnak róla, hogy az egy-három na­pot hiányzók jelentős része nemegyszer az italozás „fá­radalmait” heveri ki — táp­pénzes betegállományban, vagy éppen igazolatlan tá­volmaradással. — Miniszter elvtárs vá­zolta az alkohol kimutat­ható káros hatásait a mun­kában. Gondolom, mind­ennek a selejtnél is súlyo­sabb következményeivel kell számolnunk. — Igen, a termeléskiesés és a selejt a következmé­nyeknek csak az egyik cso­portja. Vannak ennél még szomorúbb tények is: 1969- ben 240 halálos. 12 ezer sú­lyos baleset történt az alko­hol befolyása miatt, s még hány kisebb-nagyobb sérü­lés! Ennek kapcsán elsősor­ban. már nem is termelé­si, népgazdasági károkra utalok ■ — pedig a számok­ból következtetve ezek sem elhanyagolhatók! —, sokkal inkább az emberélet meg­óvása érdekében szeretném nyomatékosan és sürgetően hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Nem lehet eléggé elítélni azoknak a vezetőknek a ma­Azt hallottam, hogy He­vesen megszüntették az olaj- kályhaszcrvizt. Ezután aki­nek elromlik az oJajkályhá- ja, írhat vagy telefonálhat Miskolcra hogy az elköltö­zött javító-szolgáltató rész­legtől jöjjön valaki Hevesre azt megjavítani. Távol áll tőlem hogy az említett ügy­ben tett intézkedés jogossá­gát kifogásoljam, hiszen nem ismerem az indítékokat. Csu­pán azért találom azt fur­csának. mert a különböző országos és megyei illetékes vezető testületek mind cgyet­gatartását, akik az alkoho­lizmus elleni küzdelemről szóló rendelkezéseit, intéz­kedések betartását elhanya­golják; ezzel ugyanis akar- \ a-akaratlan megnehezítik a bajokat megelőző társadal­mi közszellem kialakítását. A vállalatok vezetőinek, a dolgozó kollektíváknalna ma­guk fegyelmező, tudatformá­ló erej ültkel is oda kell hatniuk, hogy az életszínvo­nal fejlődése, a szabad idő növekedése ne az italozók, hanem a kulturált, az em­beribb élményeket ígérő szórakozások kedvelőinek számát növelje, mert ez az egyén és a társadalom szá­mára egyaránt haszonnal jár.. — E gondolatsor tehát hatékony nevelőmunkát sürget. Vajon kielégítő-e ez a tevékenység a szak­munkásképzésben részt ve­vő fiatalok körében, a szakmunkástanuló-intéze­tekben? — Ha csak vázlatosan is, szeretnénk reális képet fes­teni az e téren mutatkozó gondjainkról, őszintén szól­va magam sem tartom köny- nyünek pedagógusaink hely­zetét Ha országos átlagban igaz, hogy a gyermekek nevelhetőségét a család fel­bomlása mellett az alkoho­lista szülő nehezíti meg leg­jobban, ez a szakmunkás­tanulók tekintetében iß igaz. A mi fiataljaink esetében azonban még egy további körülményt is figyelembe kell venni. Azt ugyanis, hogy tanulóinkra a szülőkön és az iskolán kívül nagy befolyást gyakorol a szak­mai oktatásuk színhelyéül szolgáló munkahely. Nyil­vánvaló, hogy nemcsak a jő, de a rossz példa is ra­gadós. Abból, amit az elő­zőekben mondtam, követke­zik, hogy tanulóink egy ré­sze rossz befolyás alá kerül­ve „felnőttes virtuskod ás­nak” tekinti az italozást. Mindezek miatt iskoláink nevelési tervében, az osz­tályfőnöki órák anyagában súlyának megfelelő terje­delmet kapott a túlzott al­koholfogyasztás egészséget, erkölcsöt romboló hatásá­nak megismertetése. Annak érdekében, hogy pedagógu­saink ez irányú feladataikat minél felkészültebben • lát­hassák el, ettől a tanévtől rendszeres továbbképzésben részesülnek. Pedagógusaink emellett — a Vöröskereszt­tel és az Alkoholizmus El­leni Országos Bizottsággal együttműködve — részt vesznek a rendszeres felvi­lágosító és propagandamun­kában is. A közvetlen befo­lyás mellett véleményem szerint nagy fontossága van az „indirekt” nevelésnek, a kulturált életmód iránti igény felkeltésének és ki- fejlesztésének. Többek kö­zött ezt a célt szolgálják az intézetekben működő szak­körök, a szellemi és sport­versemnek. az egyre gyara­podó számú szakmunkásta- tanuló ifjúsági klubok. Mindez, megítélésem sze­rint, jó és messzeható befo­lyást gyakorol fiataljaink formálódó egyéniségére. értenek abban, hogy a la­kosságnak nyújtott szolgál­tatásokat fejleszteni kell, mennyiségben és minőség­ben egyaránt. Az olajkályha- szerviz megszüntetése szerin­tem ennek homlokegyenest az ellenkezője. Sz—ó Mmw,Q 1971. november 17, sstttdo 'A pince mélyért aládúcolják a megrongálódott falakat. (Foto: Kiss Béla) A város irányába nyújtózik Gyöngyöshalász Már felfedezték — Gyöngyös vonzáskörében Szerények az emberek Mit lehet tenni ? Fluktuáció, selejtgyártás és egyéb károk (2.) Az alkoholizmus elleni küzdelem — a munkaügyi miniszter szemével Kérdéseinkre válaszol Lázár György miniszter Együtt ke fi cselekednünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom