Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

„INTEGRÁCIÓ: általános értelemben a gazdaság egyes ágazatának, részeinek, egy­ségének együttműködése, egyesülése, összeolvasztása, amely kiterjedhet _ a terme­lőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpontosulásá- ia.’s A Közgazdasági Kis­lexikon megállapítását idéz­tük, de ezzel az általános értelmezéssel aligha magya­ráztak meg a KGST XXV. ülésszakának elfogadott komplex program alapelve­it. A szocialista gazdasági integráció fogalma két és fél évvel ezelőtt szerepelt először a nyolc KGST-tag- ország hivatalos szótáraiban. A XXIII. ülésszak nyomán indult meg az a széles körű munka, amely végül is az integráció fejlesztését, a konkrét tennivalók és meg­állapodások kidolgozását cél­zó, 15—20 évre szóló komp­lex program elfogadásához vezetett. A feladat újszerűségéit öte magában is jelzi, hogy a szo­cialista országok gazdasági tömörülésében első faben ke­rült sor ilyen hosszú távú feladat meghatározására. Az elfogadott közös program néhány témában konkrétan utat maiak, egyértelmű fel­adatokat szab. Másrészt pe­dig további kérdések tanul- másyozását írja. elő. Így 1974 elejéig az integráció előtoé- SEÍtésének újabb szakasza «ami le. A komplex prog­ram tehát nem annyira a? integráció kibontakoztatásá­nak közbenső és végső fá­jósait rögzíti, inkább az ah­hoz vezető utakat, módokat, elveket, feladatköröket vá­góija. így az első konkrét gazdasági eredményekre csak a köveütoeaő, az 1976- jfcól kezdődó ötéves tervben (számíthatunk. den iparagat és termeket párhuzamosan fejlesztettek, azért a nemzetközi munka- megosztás előnyei — bár korlátozott mérteikben — már érvényesültek. KÉSŐBB, a gazdasági ala­pok megerősödése, a kapcso­latok stabilizálódása nyo­mán, az 1950-es évek köze­pétől megkezdődött a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás tudatos tervezése, és a belőle származó nagy elő­nyök határozottabb kihasz­nálása. Az ötéves tervek koordinációjával, egyezteté­sével, sokoldalú szakosítási ajánlások kidolgozásával megkezdődött a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök, lehetőségek feltá­rása. Ez az újabb — máso­dik — fejlődési szakasz nagy eredményekkel párosult, köl­csönösen megalapozta a szo­cialista országok gazdasá­gainak hosszabb távú, terv­szerű fejlesztését. Minde­nekelőtt középtávon számba vették egymás alapvető nyersanyag- és energiaszük­ségleteit, megteremtve azok kielégítésének lehetőségeit, feltételeit. Megállapodtak a legfontosabb ipari és mező­gazdasági termékeik szállí­tásárnak ötéves keretszámai­ban, új KGST-intézmények, állandó bizottságok alakul­tak a bonyolultabb feladat­tok ellátására sth. Ä növekvő igényekhez és lehetőségekhez képest azon­ban a kialakult formák és módszerek elégtelennek bi­zonyultak. A KGST külön­böző szintű szerveinek egyen, rangú döntésed gyakran fél­megoldásokat, komprom isz- szumokat szültek. A szako­sítási ajánlások például bi­zonyos termékeknél szente­sítették a meglevő gyártási párhuzamosságot. Sőt, ese­tenként — az ajánlás elle­nére —r újabb ország fa be­kapcsolódott a gyártásba. A kompromisszumok, a félmeg­tét a szocialista integrációt megjelölő közös program messzemutató céljait a ta­pasztalaitokat hasznosítva hosszú távon, fokozatosan kívánja megvalósítani. Nem törekszik tehát minden kér­désben nyomban a teljes kö­rű érdekegyeztetésre, vala­mennyi tagország együttes cselekvésére. Az integráció általános ér­telmezésével vezettük be so­rozatunk első írását. S azok kedvéért is, akik a lényeget szeretik tömör definíciókra leegyszerűsíteni, fejezzük be azzal a szocialista integrá­ció pontos & konkrét meg­határozására egyelőre nem vállalkozhatunk. Hiszen mi­nőségileg olyan új fejlődési szakaszról van szó, amely­nek kibontakozása hosszú esztendőket igényéi, s jelen­leg még nincs, nem is le­het elég gyakorlati tapasz­talatunk az elméleti általá­nosításhoz. A magyar gazda­sági reform tapasztalataiból is tudjuk, hogy miután a társadalom, a népgazdaság megoldásra váró kérdéseit nem lehet laboratóriumi körülmények között kfkí- sérletezná, időnként gyakor­latias kezdeményezések len­dítik fel, oaientáljálk, ala­pozzák meg a további el­méleti munkát Később pe­dig a tapasztalatok elméleti általánosítása további len­dületet ad a gyakorlatnak, s szükség szerint korrigálja fa azt A szocialista integráció kibontakoztatásának első szakaszában hasonlóképpen a gyakorlatias kezdeményezé­seké a döntő szók TEGYÜK mindehhez hoz­zá-: bár a gazdaságilag fej­lettebb tőkés világ integrá­ciós folyamata meglehető­sen előrehaladott, jellegié­nek, keletkezésének és to­vábbi irányainak- megítélé­séiben a pogári köe^azdá- szofc véleménye még ma fa e&ténS, Kovács Sómét Akrobatika-fe. BioEfcnár Gyula) Füzesabonyi alma exportra Befejezés előtt áü az alma­szüret a Füzesabonyi Állami Gazdaság gyümölcsöakertjé- ben. A közel 150 holdról le­szedett almák osztályozása, csomagolása és szállítása 170 embernek ad munkát. Csak­nem minden nap ( egy-két vagon alma .indul” külföldi útjára. Az exportszállítmá­nyok zöme a Szovjetunióiba, és Csehszlovákiába kerül, de bőségesen jut alma a hazai fogyasztók asztalára fa. A szociálist® gazdasági integráció utján tásrá törekedtek, szinte min­Kis kartárs nagy igényei N ézzünk magunkba, tegyük a kezünket a szívünkre és esküdjünk: nem akarunk mi egyszerre túl'sokat? Nem vagyunk egy kicsit — ha csak egy picit is —. türelmetlenek? Szembenézünk-e a valósággal, valóságosan mérjük-e fel le­hetőségeinket? Mentesek vagyunk-e a nagyravág"..stól, az önzéstől, a mindent egyszerre akarás ördöge nem :-e. nem hajt-e bennünket? A többre, a jobbra való töret.cicisben — vagy tülekedésben?; —, tekintettel vagyunk-e mindig más­ra, másokra fa? Ügy gondolom, elég a sok „hamleti” kérdésiből, nézzük in­kább azt — ha most szándékosan, kissé túlozva, torzítva is —, milyenek is vagyunk. . . Kis kartárs úgy nézte a lakótelep kibontakozó építkezé­sét, mint a tengeren mentőcsónakban hánykolódó a távolban feltűnő hajó füstjét. Ha ő itt. lakást kapna, ha o egyszer megszabadulhatna az anyósától, a nedves, zsúfolt szobától, amelyben négyen laknak, ha ő egyszer azt csinálhatna ott­hon a lakásban, a saját lakásában, amit akar. És mint a mesében te történni szokott, Kis kérése tneg- haHgattatott, vágya teljesült, lakáshoz jutott. Nem a tündér- kétől, hanem a tanácstól — amelyet ha nem lenne materia­lista, imájába foglalt volna —, két szobát, modemet, erké­lyeset, délre nézőt. Hogy milyen gyönyörű is így az élet! Milyen boldogságban is lubickoltak Kisék két hétig, azt el­mondani, leírni nem lehet. De ugyanakkor milyen igazság­talan fa az élet. Két hét után ugyanis rájött, hogy az egyik ablak nem zár rendesen, és bár július van, mi lesz télen: hogy tulajdonképpen vele kiszúrtak, mert a negyedik eme­leten kapott lakást és nem az elsőn; hogy négyméteres sza­kaszon. a járdák körött csak köveken egyensúlyozva juthat át, ha sár van; hogy az üzlet kicsi; a mozi és a stadion messze van, az autóbuszhoz 200 métert kell gyalogolni, hogy nem szerelnek be a lakásba telefont; hogy nem adnak építési en­gedélyt garázsra; hogy a lakótelep távol esik a város centru­mától és egy félórányira az anyósáéktóL L eveleikkel, bejelentésekkel bombázta Kis kartárs a ta­nácsot, a népi ellenőrzést, a pártbizottságot, írt a rá­diónak, a helyi és a fővárosi sajtóknak — az ENSZ-hez csak azért nem fordult, mert akkor az éppen nem. ülésezett. Ha csali egy ilyen és csak ilyen Kis kartárs lenne! Fel­épült egy nyolctamtenmes iskola — miért nem 16 tantermes? — A szomszéd községben már van kultúrház. nálunk miiért nincs, miért nem építenek? A szomszéd városban 10 emele­tes lakóházak épültek? Mi építsük a dupláját — lovalják be­le magukat Kisek, Nagyok, Kovácsok. Modemet, szépet, olyat, amilyen még nincs. Hogy sokba kerül? Hogy nincs rá pénz? Kérem, a pénz csak akkor számít, ha van. Ha nincs, majd lesz. majd ad az állam. Csak bele kell vágni, csak el kell kezdeni, mert ha elkezdjük, be fa kell fejezni, tető alá is kell hozni. És épülnek és félbemaradnak és megint épülgetinek a na­gyot, az erőt, a lehetőséget meghaladó épületek és a neon épületek. Régi, de nagyon is igaz: addig nyújtózkodj, amíg a takaró ér. Miért feledkezhetnek meg erről egyesek? Ha egy­két ember nem érti ezt meg, az sem jó, de hogy olyan em­berek ne vegyék ezt figyelembe, akik kisebb vagy nagyobb közösségért — és a közösség előtt —, felelősek, ez már el­gondolkoztató. A fejlődésnek, az előrehaladásnak fa meg­vannak a játékszabályai, és mert a tét sem kicsi, a játék ki­menetele érdekében határozottabb, egyértelműbb szabályok­nak kell érvényesülnie. És akiknek nincs egyensúlyérzékük, hogy megmaradjanak az igény és a lehetőség pallóján — ne egyensúlyozzanak. M ert Kis kartácsnak lehetnek nagyok az igényei, de at­tól a lehetőségek még nem nőnek! (papp) Növekvő iehérjekészlet — növekvő tej- és húshozamok Ä fejlesztés, kulcsa: a gépesítés a Hevesi Állami Gazdaságban A szocialista onszágcfenefn (hajthatták volna végre nagy­szabású iparosítási program- gaiiiloat az egymás közötti gazdasági kapcsolatok rend­kívül gyors fejlesztése nél­kül. Az együttműködés fo­kozását, a KGST megalakí­tását sürgette, szinte ki­kényszerítette a tőkés ha­talmak II. világháborút kö­vető hidegháborús politiká­ja, amely egyebeik köz t gaz­dasági blokáddal, kereske­delmi embargóval próbálta a társadalmi haladás élén já­ró szocialista országok gaz­dasági alapjait megtorpe­dózni. A gazdasági zsarolás­ra a szocialista országok ösz- szefogása, az elvtársias se­gítségnyújtáson és a kölcsö­nös előnyökön alapuló kül­kereskedelem, a műszaki együttműködés gyors fej­lesztése volt a válasz. Bar ebben a kezdeti időszakban a szocialista nemzetgazdasá­gok még autarkiára önellá­Október utolsó hetében Modem otthon ’71. címmel kiállításokat rendez Egerben a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Bútorért és az Agna Bútor­gyár. Ez alkalomra elkészül az egykori „Csizmadia-szín”- ból átalakított bemutatóte­rem, ahol a jövőben 14 ál­landó boxban láthatják majd az érdeklődők a különféle bútorokat. Avatásával egyidejűleg reprezentatív kiállítás szín- Ittjye lesz az Iparcikk Kis­oldásofe szükségképpen kö­vetkeztek abbéi, hogy a gaz­dasági fejlettség különböző szintjén álló, eltérő feltéte­leik; közt tevékenykedői, a feladatokat esetenként más- más nézőpontból megközelí­tő nyolc tagország nemzett érdeked bizonyos kérdések­ben nehezen össaeegyeztet- hetőék. Ezek áthidalására alakult meg a KGST-n be­lüli szervezetként például az Intermetal, a kohászati vagy a csapágyipari nemzetközi együttműködést szervező in­tézmény. Kétoldalú megál­lapodással közös vállalatok (Haljdex, Intramszmas, Agro- mas stb.) alakultak, műsza­ki és kooperációs kapcsola­tok szövődtek és így tovább. A KGST-országok együtt­működésének újabb fejeze­ker. széliházának nagyterme, ahol — érdekesség —, sza­bályos helyszínrajzok alap­ján kialakítanak és teljesen berendeznek egy olyan két­szobás lakást, amelyek jelen­leg épülnek a város új, Cse- bokszári lakótelepen. Emel­lett az egri bútorvállalat kü­lön területen saját újdonsá­gait mutatja be. Ugyanekkor a lakberende­zési áruházban fa kiállítás nyílik. Mint értesültünk: a több napos kiállítás ideje alatt vásárt fa tartanak. Ä közelmúltait ünnepeäte fennállásának huszadik év­fordulóját a Hevesi Állami Gazdaság. Két évtized hasz- szú idő, s eredményeiről nem könnyű számvetést készíte­ni. Az újságíró nem fa vál­lalkozhat erne, csupán né­hány érdekességet szeretne felvillantani a gazdaság mai életéből. A hevesi táj mezőgazdasá­ga köztudottan nagy múltra tekint vissza. E körzet egyes termékei, mint a dinnye, a paprika, vagy az uborka, idők folyamán határainkon túl fa rangot, elismerést sze­reztek hazánknak. Ennek az elismerésnek a kivívásában pedig nem kis része volt és van, ma is a Hevesi Állami Gazdaságnak. Területi nagyságát figye­lembe véve országosan nem tartozik a legnagyobb szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemek közsé a Hevesi Álla­mi Gazdaság. Mindössze 5700 holdon gazdálkodnak. Nem könnyű itt a földet megművelni, hisz .nagy része futóhomok és foltokban a szik fa előfordul. Az üzemi térképen végigfutó szempár azonnal megállapíthatja, hogy a terület nagy része ma fa szántóföld, ugyanúgy, mint évekkel, sőt évtizedekkel ez­előtt ... Zöldség, aprómag éa a szar vasmarha... Ebben a három fogalomban összegez­hető, a Hevesi Állami Gaz­daság termelési tevékenysé­ge. E hamm fogalom az, ami meghatározza itt a máit és a holnapot. Bár a zöldségter­mesztés a jövőben „reform­ra” szorul. Az egyre csök­kenő kézi munkaerő hiányá­ban ugyanis néhány igényes növényt, mint a dohányt, a borsót ess a salátát már nem termesztik, mert nem kifize­tődő, többnyire ráfizeté­ses. Viszont megmarad to­vábbra fa a dinnye, a para­dicsom és a paprika, örven­detes, hogy a Hatvani Kon­zervgyárral eredményes együttműködés keretében, nö­velik majd az országosain is nagy jelentőségű zöldbabter­mesztést. Mindezt természe­tesen. gépi technológiával! Azután ott van a cukorrépa- termelés. A népgazdasági igényeket szem előtt tartva a Hevesi Állami Gazdaságban a TV. ötéves terv végére tel­jes egészében gépesítik ezt « 'vetéstől a betakarításig. A zöldségtermesztésen kí­vül a gazdálkodás szerkeze­tében a vezérfonalat évek óta a szarvasmarha-tenyész­tés tölti be. Részben a maxi­mális tej — tejz&ír — terme­lésre. illetve a hústermelés­re törekednek. Mindkettőt si­kerrel végzik, különösen a tejtermelést, amit az , fa bi­zonyít, hogy Heves és kör­nyékének lakóit több éve az állami gazdaság látja el jó minőségű tejjel. Az idén, január 1-én éltet, be lépett új közgazdasági szabályozók, több millió fo­rint jövedelemelvonást okoz­nak a Bő fi­gyelembe véve készült az üzem idei gazdálkodási ter­ve. A gazdaságban eddig oly fontos szerepet játszó apró- magtermeszbés — elsősorban a búzavetőmag előállítása —, az adókedvezmény elvonása miatt már kevésbé jövedel­mező. Ezenkívül a megnö­vekedett földadó, jövedelem- adó, forgalmi, és termelési adó, valamint a községi hoz­zájárulás lényegesen csökken­ti a bevételi lehetőséget. Mégis, hogyan tovább? Mit tesznek a gazdaság vezetői és dolgozód, hogy a tavalyi 42 milliós termelési értéket túl­szárnyalva az idén 52 millió­ra teljesítsék azt? — Mindenekelőtt a ter­melés szerkezetét kell folya­matosan átalakítanunk — mondja Kurunczi István igazgató. — Korszerűsítjük a termelést, ami az állandóan csökkenő munkaerőt figye­lembe véve csak gépekkel le­hetséges! A korszerű, terme­lékeny gépekre nagy szük­ségünk van, és szeretnénk dolgozóinkat megtanítani ezeknek a gépeknek a keze­lésére, üzemeltetésére. Elgondolkoztató az igaz­gatónak e néhány mondata. A gazdaság fejlesztésére vo­natkozó, nemrég elkészült terveket átlapozva ezekre azonban konkrét választ ka­punk. A növekvő tej- és hús- hozamok eléréséhez meg­kezdjék egy teljesen automa­előállító üzem építését, amely jövőre már működni is fog. Itt évente majd 300—350 vagon pillangós lisztet állíta­nak élő. Ez biztosítja az ál­latok fehérjedús takarmá­nyozását, ugyanakkor ex­portra fa jut, ebből a nem­zetközi piacon fa keresett ter­mékből. A leendő üzem jel­legénél és méreteinél fogva egyedülálló lesz Heves me­gyében. A tervek sorában fontos feladatként szerepel 1975-ig az állattenyésztés tel­jes gépesítése, valamint a gé­pesített komlótermesztés megvalósítása is Hevesen. A növénytermesztésben a tudományosan kidolgozott műtrágyázással, rét- és lege­lőjavítással kívánnál! na­gyobb terméshozamokat elér­ni. És még valamit, ami a gép és a műtrágyák oksze­rű, tudatos felhasználósa ■mellé szorosan kapcsolódik. Ez az emberi szakértelem. A Hevesi Állami Gazdaságban ugyanis évek óta céltudato­san törekednek a megfelelő szakembergárda kialakítás : - ra. Nem fa eredményiéi: mert ma már kellő számú , , mérnökök, felsőfokú techni­kusok és képzett szakmun­kások közös erővel dolgoz­nak a gazdaságban a tervek megvalósításáért, Mentnsz Károly AmiisöaGI OM. «Irtöber «éntefe Csebokszári-lakás a Széchenyi utcában Egri kiállításokon a modern otthon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom